Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-20 / 167. szám

1991. június 20., csütörtök uj Dunántúli napló 7 fi lfílagbank prognózisa 3350 dollár átlagjövedelem az ezredfordulón Magyarországon Felszedetten aknák az olajmezon Égő olajfinomító Kuvaitban Magyarok a kuvaiti olajkutaknál? Az OKGT a teljes üzembe helyezésre tett ajánlatot Megjelent Hegyék, városok, községek 1980-1990 A Központi Statisztikai Hi­vatal „Településhálózat” c. kiadványsorozata V. részeként megjelent a „Megyék — váro­sok — községek, 1980-1990" c. kötet. A kiadvány összefoglalóan mutatja be az utóbbi két nép- számlálás között időszak tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek, átalakulásának területi jellemzőit. A kötet első része a fővá­ros és a vidék, az egyes föld­rajzi térségek (Észaik-Ouaán- túl, Dél-Dunántúl, Alföld, Észak) eltérő fejlődését te­kinti át. A második rész elem­zi a településhálózatban be­következett egy évtizedes vál­tozásokat. Ezen belül a tele­pülések népességnagyság sze­rinti csoportjai infrastrukturá­lis ellátottságának alakulását, a gazdasági szerkezet jellem­zőit. A harmadik részben az ún. speciális térségek (a meg­határozó jelentőségű agglo­merációk, kiemelt üdülőkörze­tek, határ menti és tanyás térségék) alapvető kapcsola­taiban bekövetkezett változá­sokról számol be. A kötet megrendelhető, ill. megvásárolható a KSH Bara­nya Megyei Igazgatóságán (Pécs, József Attila u. 10/A). Református világtalálkozó A Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójának több ese­ményét közvetíti a televízió 2-es csatornája. A debreceni istentiszteletet élőben sugároz­zák, a többi napról összefog­laló tudósításökat adnak majd. Szeptemberben lesz látható majd a világtalálkozó esemé­nyeiről készült dokumentum- film. Az utóbbi része lesz az S4C-tévécsatorna-és a St. Da­vid Egyetemi Kollégium által készített tévéfilmsorozatnak, amely Európa vallásaival fog­lalkozik. A -Magya rország és az OECD (Gazdasági és 'Együttműködési Szervezet) között (június 4-én 'Párizsiban aláirt megállapodás kulcspontja: milyen méretű együttműködés bontakozik ki Európa keleti felének államai — így (Magyarország — és a 24 legfejlettebb .i pa ri ál Kaim (kö­zött. Tanulmányok sora bizo­nyítja, hogy a fellendülés ná­lunk elválaszthatatlan eleme az európai gazdasági folya­matoknak, s világgazdasági ér­dek is. Ezért fontos táimogatni a közép- és kelet-euróipaí or­szágokat, s ezért kell őket orrá ösztönözni, hogy minél hathatósabban kapcsolódjanak be a kontinens vérkeringésé­be. Ez nyugati tudós kollektí­vák közös álláspontja. Á Harvard tanulmánya „A kelet-európai reformor­szágok — köztük Magyaror­szág — az elkövetkező 10—20 éviben (megduplázhatják az ex­portjukat, iha a myugat-euró- pcni országok készek lesznek rá, hogy (megnyissák előttük a piacaikat" — állapítja meg a Harvard egyetem .prófesszor- kutatóinak most nyilvánosság­ra hozott, a kelet-európai ke­reskedelmi folyamatokat a má­sodik világháború időszakától elemző átfogó tanulmánya. Fel­hívják a figyelmet arra is, hogy a kelet-európali reformok sikere összességében 'jelentő­sen (javítja a nyugat-európai országok exportlehetőségeit, s végső soron fel d uzzasztja a világkereskedelmet. E tenden­cia érvényesülését két külső feltétel nehezítheti az érintett országok számára: a kamatok világméretű emelkedése és a fejlődő országok növekvő kül­kereskedelmi képességének el­szívó hatása. Más amerikai tudósok a Washingtoni Gazdaságkutató Intézet ugyancsak májas má­sodik felében kiadott tanul­mányában közép és hosszú távon számolnak a kelet-kö- zép-európai gazdaságok ki­bontakozásával. Magánvállal­kozók köréiben végzett iközvé- leménykutatás alapján arra a következtetésre jutottak, hogy jelentős és növekvő az érdek­lődés e térség Uránt a világ­ban. A ímeglkérdezett vállala­tok — megfelelő (helyi feltéte­leik esetén — készek meghá­romszorozni, sőt négyszeresére növelni itt beruházásaik érté­két. A kiindulási szint persze, még mindig viszonylag ala­csony, ezért a Keiet-Közép- Európában (befektetésre kerülő összeg így sem fogja megha­ladni az érintett vállalatok tel­jes külföldi tőkeá llományá na k 2 százalékát. Az egykori KGST-országokiba juttatandó tőke ily módon a következő öt éviben — a kö­rülményektől függően és or­szágonként eltérő mértékben - 30—90 milliárd dollárra te­hető. Ez lényegesen kevesebb, miint amennyit korábban — küllőnösen az érdekelt orszá­gok részéről — .reméltek, kü­lönös tekintettel arra, hogy ennék a tőkének a zömét a volt NDK gazdaságéinak talp­ra állítására szánják. Nyugat-európai elemzések Visszafogottan derűlátó ké­pet rajzol fel a térség (lehető­ségeiről néhány más, Nyugat- Európa különböző fővárosaiból származó elemzés is. A szak­értők széles köre Óbból indul ki, hogy az elmúlt időszak gazdasági és társadalmi vál­tozásai Európa keleti felében minden országiban a termelés jelentős visszaesésével járnak együtt. Az NDK-ban — amely kiszolgáltatottja lett a nyugat­német konszerneknek — a ter­meléscsökkenés tavaly, 1989- hez viszonyítva 19, Lengyelor­szágban 13, Romániáiban 11, Bulgáriáiban 10 százalék volt, nem 'is szólva a Szovjetunió­ról, a'hol a zuhanás mértéke az idén is 12—15 százalék lesz. Viszonylagosan jó a magyar és (lengyel helyezés a bécsi Nemzetközi Gazdaság-összeha- sonlitó Intézet legifrissébb elem­zése szerint. Az lintézet (úgy ítéli meg, hogy kivétel nélkül minden volt IKGST-ország gaz­dasági teljesítménye tovább csökken 1991-ben, az egész évben legalább 11 százalék­kal, a mezőgazdaságiban 3 százalékkal. A (belső gazdasá­gi struktúraváltás nyilvánvaló hatásain túl — úgy látják — a második félévben fokozottan érezteti majd a hatását a KGST-IkereSkedele m összeomIá - so és a Golf-vádság. Magyar- ország és Lengyelország hely­zete annyival liehet előnyö- sébb a többi országénál, hogy mindkettő jelentős mértékben nlövelte nyugati exportját, s ily módon „váratlanul megja­vult a kereskedelmi (mérle­gük". Hasonló a kép a valu­tatartalékok vonatkozásában is: (miközben az egész térség devizatartalékai 32 milliárd dollárról 23 milliárd dollárra csökkentek, Lengyelország és Magyarország tartalékai nőt­tek. (A térség adósságállo­mánya köziben 8 milliárd dol­lárral emelkedett, azért csak ennyivel, ímert a nyugati (ban­kok szigorították a hitelnyúj­tás feltételeit. Az összadósság 1990 végén így is elérte a 140 milliándot, s ma már meg­közelíti a T50 .milliárd dollárt.) Mi ndébbetn sze re pet já tszik az is — ezt a iBrüsszelben mű­ködő Európai Kereskedelmi Kamara publikálta 19 tagor­szághoz (köztük első ízben a Magyar Gazdasági Kamará­hoz is) eljuttatott körkérdésére kopott válaszok alapján —, hogy a ikelet-közép-európai or­szágok exportálás! reményei mind ez ideig csak korlátozot­tan érvényesültek, s így a piacnyitás negatív gazdasági következményei Is tovább hat­nak. Á Világbank prognózisa (Mikorra és hogyan lehet úrrá lenni ezeken a nehézsé­geken? A kutatók évtizedekkel számolnak. A Világbank prog­nózisa például csak több év­tized múlva tartja elképzelhe­tőnek, Ihogy a keleti térség or­szágai elérjék a nyugat-euró­pai ipari államok mostani tel­jesítményét. De azók sem egy­forma mértékben. A „gazdag észak" (Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország) 2000-ben elérheti az évi 3350 dollár átlagjövedelmet, a „sze­gény dél" (Bulgária, Jugo­szlávia, (Románia) viszont ép­pen 1000 dollárral kevesebbre számíthat. Adam Zwass, a bécsi Der Standard szemleírója arra hív­ja fel a figyelmet, Ihogy „Ke- let-Eu répa á tf onmá Iá só nak épí - tészei — 'bár sökan közülük a Harvard on végeztek — sokat tudnak arról, hogyan (működik a piacgazdaság. De (keveset tudnak az oda vezető útról". A vizsgafeladat tehát a ma­gyar gazdaság építői-(irányítói számára is adott: tanulni az utat. Kocsis Tamás A kuvaiti háború befejezté­vel az olajkutak és a lakó­házak helyreállítási munkála­taira kötött szerződésektől visszhangzott a sajtó. Akkor az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt vezetői úgy nyi­latkoztak, hogy megpályázzák az olajkutak elfojtására és új­bóli üzembe helyezésére vo­natkozó szerződést. Azóta csendben telték a hónapok, az amerikai és kanadai szak­emberek megkezdték a mun­kálatokat, viszont a magyarok továbbra is itthon vannak. Lapunk kérdésére Szabó György, az OKGT vezérigaz­gató-helyettese elmondta, elő­reláthatólag néhány hét múl­va megkötik azt a szerződést, amelynek értelmében magyar kitörésvédelmi szakemberek mennek Kuvaitba dolgozni.- Jelenleg a Kuvait város környéki, olajszenyezéssel ve­szélyeztető 'kutak elfojtásán és lezárásán dolgoznak a hely­színen lévő amerikai szak­emberek. Ez nem tűzoltómun­kát jelent, (hanem egy speciá­lis tevékenységet, amelynek csak egy része a tűz eloltása, azonban számos esetben nem is oltanak, hanem más műve­letekkel fékezik meg a lángo­kat. Viszonylag gyorsan halad a kutak elfojtása a város (kö­zelében, azonban vannak még teljesen érintetlen mezők is. A várostól távolabb lévő te­rületek még nincsenek a'kna- mentesítve, anélkül nem lehet ilyen jellegű tevékenységet vé­gezni. Az aknák felszedése után rendezni kell a terepet, hogy egyáltalán megközelít­hetők legyenek a kutak, az­után kezdődhet az elfojtás.- Milyen az OKGT kitörés­védelmi alakulatainak külföldi megítélése?- Világviszonylatban is ke­vés azoknak a szakértő csa­patoknak a száma, amelyek alkalmasak ilyen tevékenység­re. Ennek ellenére nagyon sokan jelentkeznek a munkáik elvégzésére — még akkor is. ha egyáltalán nem csináltak ilyet —, mert mindenki pénzt lót benne. Éppen ezért szigo­rúan ellenőriznék és (minősíte­nek minden jelentkezőt a ku­vaiti hatóságok. Az OKG'T-t is minősítették, nagyon jó vé­leménnyel vannak a magyar szakemberekről, az elsők 'közé soroltak bennünket, az ame­rikaiakkal és (kanadaiakkal együtt.- Mire tett ajánlatot a ma­gyar vállalat? — Annyiban különbözünk a már helyszínen dolgozó ame­rikai és kanadai cégektől, hogy mi nemcsak a kutak elfojtására vállalkozunk, ha­nem visszaállítjuk azok ere­deti egyensúlyi állapotát, il­letve újraindítjuk a termelést. (Egy csomagtervvel a teljes mezőre kiterjedő újbóli üzem­ibe helyezésre tettünk ajánla­tot, amelynek keretében vál­lalkozunk a megrongálódott felszíni berendezések helyre- állítására, a gyűjtővezetékek megépítésére és a tan'kállo- másak helyreállítására. Eddigi információm szerint a kuvaiti partnemék megnyerte tetszé­sét az ajánlat.- Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a magyar szak­emberek? — A volt szocialista orszá­gok közül Magyarország volt a kitörésvédelem és a kuta­tások 'koordinátora. Ezért több esetben külföldön is dolgoz­tunk, azonban itthon is — 72 kitörés volt eddig — sok hasz­nosítható tapasztalatot szerez­tek szakembereink. A mentő- csapatok a bányamentőkhöz hasonlóan dolgoznak, annyi különbséggel, hogy részt vesz­nek a napi munkában, .rend­szeresen speciális ‘kiképzést kapnak, amit anyagilag is ho­norálunk nekik. Egy-egy ki­törésnél természetesen elsőd­leges feladatuk a kotok elfoj­tása és a termelés megindí­tása. Hajdú Zsolt Nézz és láss... N ézd a kora hajnali vá­rosra terpeszkedő szmog vigasztalón szürkeségét, de lásd a felkelő nap bíbar- sugaráiban csivitelve fürdő ma­darak kórusimáját. Nézd az olajszagú tenger lomha vo- naglását, a (benne fáradtan önmaguk terhét cipelő, valaha színes, tollú gulipánokat, de lásd az azúrkék tenger vigasz­taló végtelenségét, a hullá­mok játszi vidámságát, a fel­borzolt víztarajok gyönyörű vi- tustáncát. Nézd a felhúzott závárzatú fegyverek ravaszain idegesen nyugvó kezet, de lásd a mikroorganizmusok világá­ban kutató agy parancsait végrehajtó ujjakat. (Nézd a kopott bőrtórcák alján reszke­teg (kezekkel filléreket (matató öregeket, de lásd a széles mosolyú anyák boldogságot sugárzó (játékait. Nézd a gyer­mekét vigasztalan kétség be­esésben a halálba küldő anya megzavarodottságát, de lásd gyermeke tipegését, óvó, ga- gyogósát hallgató szülő gyö­nyörűségét, tiszta szívű józan­ságát. 'Nézd a savas esőik nyo­món bágyadttá, színtelenné vált erdők szomorúságot árasz­tó látványát, de lásd a pipacs- piros Tét virágzó csodáit. Nézd a város elviselhetetlen zajainak fülsértő kakofóniáját, de lásd a templomi csend léleköblítő varázsát. Nézd a pusztító kezek nyo­mán (hátramaradt rom- és mo- csokhalmazt, de (lásd az értő kezek alkotta üvegpalotákat, acéltornyokat. Nézd az esőáztatta plaká­tok (hazuggá vált jelszavait, de lásd a holnapunkért küzdő ember csendes verejtékcsepp- jeit. (Nézd a farizeusaikat, okik üres szavakkal hívják és gyűj­tik maguk köré a lélek világ­talanjait, de lásd az őszinte szó és tett minden szépre mozgósító erejét. Nézd a tankok áthatollhatat- lannök tartott (páncéljai mö­gött lapuló (katona könyörte­lenségét, de lásd a szenvedő­kért tenni tudó és akaró em­bermilliók önfeláldozó tisztes­ségét. Nézd a sötét égen vé­gigrohanó villáim kísérteties fé­nyeit, de lásd a nyomában támadt vihar utálni csend és béke (részegítő illatát. Nézd a temetők csendjében halottaik- kal beszélgető itthagyottak gyó­gyíthatatlan bánatát, de lásd a szülőszobák előtt toporgó apák visszafojtott (boldogságát. Nézd a kora őszi ködök lom­bokat sanyaritó hűvösségét, de lásd az égre varázsolt színek ünnepi pampáját. Nézd a 'be­tegágyon szenvedők segélyké­rő (pillantásait, de lásd a fe­léjük nyúló kezek igaz szán­dékait. 'Nézd a holtak elkese­rítő mozdulatlanságát, de lásd a játszótéren ugrabugráló gyer­mekhad felhőtlenségét. Nézd a radairernyők groteszk araibe szikje it értő szemmel vizs­látokat, de lásd a górcsövek fölé hájló szent elhivatott­ságát. Nézd a cigarettafüstös kocs­mákban unottan támaszkodó emlbert, de lásd az erdők mé­lyén, a csend ölében magát feloldani tudó társ megtisz­tulását. Nézd az ágyúk öblös hang­jainál tüsténtkedő marcona ka­tonát, de lásd a hangverseny- termek pianissimóit lehunyt szemmel magáiba szívó ember emelkedettségét. Nézd a parancsszavak rút kegyetlenségét, de (lásd a vi­gasztalók gyógyító erejét. N ézd az emlber mindenre képes vadságát, de lásd a vadon állatának ter­mészethez ligazodó szelídségét. Nézd (önmagod, életed, múl­tad, terveid és (reményeidet, de lásd az utat is, amelyen ezekhez el akarsz és el tudsz jutni. Nézz! De mindig láss is! Bokrétás András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents