Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-19 / 166. szám

1991. június 19., szerda uj Dunántúli napló 7 Emlékművek adományokból Második világháborús em­lékműre gyűjtenek Szentlőrin- cen a lakók. Dr. Brantner Ot­tó alpolgármester ötlete és szervezése alapján mára 100 ezer forint gyűlt össze e cél1 ra. Ebből —, ha szűkösen is —, de nyár végére sikerül a jegy- zőség előtti elsővilágháborűs emlékmű mellé a második vi­lágháború áldozatainak is tisztelgő márványtáblót állí­tani. Dr. Brantner Ottó még otthon őrzött turulmadár szob­rát is felajánlotta az emlék­mű tetejére. Bármennyire is kis telepü­lés Szentlőrinc, a második világháborús emlékmű mellett a '48-as szobor átalakítására is futja. Erre (alapítvány for­májában) a szentlőrinci kép­viselőtestület tagjai ajánlották fel havi 1000 forintos tiszte­letdíjukat, amikből várhatóan év végére összegyűlik a szük­séges negyedmillió forint. P. V. Az emberélet fordulói Házépítés előtt egy éppen arra járó suhancot az első ásónyom helyén hasra fektet­tek, elvertek, hogy legyen, aki az építés idejére emlékez­zék, s fájdalomdíjul néhány krajcárt adtak neki —, írta Molnár V. József, Az ember­élet fordulói című, Mélius Alapítvány (levélcím: 7618 Pécs 18., pf.: 44.) által nem­régiben, mindössze kétezer példányban kiadott, kézírás­sal (!) megjelent könyvében. Az író születéstől a temetésig összegyűjtötte nagyanyáink né­pi kultúráját, hogy olvasója hol nevetve, hol sírva meg- érezzen és megőrizzen vala­mit az elfeledett időkből, amikor még úgy tartották, ha fésületlenül megy ki a lány az utcára, megtépázzák a bo­szorkányok. Ha végignézzük az utcán sétáló tinik egy ré­szét, láthatjuk, hogy ma is vannak boszorkányok. Akár így, akár úgy ... Sz. L. I. Drégely vára nemzeti örökség Nemzeti örökséggé nyilvá­nította Drégely-vár romját a Nemzeti örökség Bizottság. A Szondi György várkapitány ál­tal védett erődség bástya- és falmaradványainak konzervá­lásán másfél éve dolgoznak a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság gesztorságával és a Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség szakmai irányításá­val. Ez idő alatt csaknem két­millió forintot fordítottak az ál­lagmegóvásra. A továbbiakban régészeti feltárásokra is sor kerülhet. Szívesen vállaltain a feladatat Dr. Zlatics János alezredes, a mohácsi rendőrség kapitá­nya egy éven belül kétszer is pályázott e tisztségre. Ered­ménnyel. 1990-ben még a ta­nács végrehajtó bizottságának tagjai találták alkalmasnak e posztra, lévén, hogy dr. ,Er- nyes Mihály ezredest innen el­csábította a megye, aztán a helyhatósági választásokat kö­vetően felettesei javaslatát el­fogadva, beiktatásával egyet­értett Mohács, illetve a térség községéinek képviselőtestülete.- Ahogy visszaemlékezem el­ső pályázatára, abban alez­redes úr a szolgálati hely változtatását azzal indokolta, hogy közelebb kerülne szülei­hez, rokonaihoz. — Mohácsra már majdnem hazajöttem. Féleségem és az én szüleim is Sárokon élnek, így hozzájuk, de a testvéreink­hez is 'közelebb kerültünk. En­nék ellenére a szívünk egy résziét Komlón hagytuk. Kilenc évet töltöttünk ott, jó bará­taink, kedves ismerőseink, és még érdekeltségünk is maradt Komlón. A város közipontjában I évő há ramszofoás lakásunkat eddiq nem sikerült eladni.- ön már sároki kisgyerek­ként elhatározta, hogy rendőr lesz? — Az egyenruha nem volt idegen a számarmna, hiszen repülőst!szt volt az édesaipám. Egészségi állapota miatt ké­sőbb a mezőgazdaságban dol­gozott, onnan is ment nyug­díjba. Ám addig a családunk 'jó nagy kerülőt tett az or­szágiban, több helyen ■ teljesí­tett szolgálatot, s ml mindig költöztünk vele. Végül is 1971- ben avattak engem a Kossuth katonai főiskoláin rendőrtiszt­nek, de egyúttal nevelőtanárt diplomát is szereztem, tehát választhattam. A karihatalom pécsi zászlóaljánál álltam 'mun­káiba. Vonzott a bűnügyi te­Korszerűsitetléfc az ügyintézést a mohácsi rendőrit a pitány Ságon Kóródi Gábor felvételei A mohácsi rendőrkapitányság új Volkswagen gépkocsija rület, szerettem volna mind­járt alaposabb ismerétekre szert tenni, és a jogi egye­temre készültem. A harmadik tovdbbtün u lási kérelmem re kaiptam engedélyt a belügy­minisztertől, miközben már el­végeztem a rendőrtlisztli aka­démiát is. 1972-ben kerültem Pécsett a városi kapitányság­ra, egy év múlva a népgaz­dasági és társadalmi tulajdon- védelmi területen dolgozta m, az építőipar volt az enyém. Később a belvárosi II-es őrs parancsnoka lettem, a Misi­nától Kertváros túlsó csücs­kéig tartozott hozzánk a terü­let, míg nem az őrsök össze­vonása után a városi őr- és járőrszolgálati alosztály veze­tőjeként annyi ember munká­ját koordináltam, mint a mo­hácsi létszám duplája. Innen mentem 1981 -ben Komló ra osztályvezetőnek, és lettem rendőrkapitány 1983-ban. — Ezek után Mohács már nem lehet nagy „falat" önnek. — Sajnos, Mohács elvesztet­te az igazi kisvárosi jellegét, üdeségét. Megjelent aiz utazó­bűnözés, az idegenforgalom növekedésével jellemzővé vált a bűnügyi fertőzés. Megyén belül számarányában Pécs utóin itt a legtöbb munkanél­küli, és közülük egyre gyak­rabban állnak a bűnözők so­rába. Aztán a gonosztevők is már dörzsöltebbek, korszerű technikai eszközökkel. Komoly gondunk a létszámhiány, to­vábbá az, hogy az állomány jó része még tiszti beosztás­iban sem rendelkezik kellő vég­zettséggel. lE körülményeket ismerve, mégis szívesen vállaltaim a feladatot. Bízom a munkánk eredményességében, s közben, ha kis lépésekkel is, de gya- repedünk. Éppen e héten kaip- tunlk egy új Volkswagent, fény­másoló, fax és számítógép is került hozzánlk. Tervezzük mi­hamarabb bevezetni például a típushatórozatokat a korszerű eszközökke! legyártani, ne ra­bolja a gépelés a nyomozók munkáját. Aztán a számító­gépre a körözött járművek, személyek mellett a házi nyil­vántartásunkat is fölvisszük. ígéretesen alakulnak az ön­szerveződő 'önvédelmi csopor­tok, Boly, Lányosok, Monyoród igazán jó eredményeket ért el e téren. Szerveződik már a technikai vagyonvédelem Mo­hácson is. Telefonos, rádiós lesz, mindegy, bármelyik fo­gadására készen állunk. Nem is kérünk egyebet a lakosság­tól, mint a korábbinál valami­vel nagyobb figyelmet a saját értékeik iránt, s csak annyira a máiséra, hogy legyein, aki rendőrért kiált, ha arra indo­kát lát! Berta Mária Mélyütés a gazdaságnak? Régóta lóg a levegőben a helyi iparűzési adóról szóló pécsi rendelet megalkotása. A közgyűlés majd kétórás vi­ta, kiegészítő javaslattételek, szövegértelmezések és szava­zások után, csütörtökön, meghozta a Gazdasági és Vállal­kozási Bizottság előterjesztette rendelettervezet nyomán a 3 ezrelékes döntését. Mit szólnak ehhez az érintettek? - kérdeztük dr. Siklói Tamást, a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igaz­gatóját — Megdöbbentő volt szá­munkra a közgyűlés dönté­se. A Kamara, a VOSZ, az Ipartestület, a KISOSZ, a KISZÖV, az Áfész Szövet­ség javaslatait összefoglalva állapodtunk meg többfordu­lós tárgyalásokon a pécsi Gazdasági Bizottsággal, az eredeti tervezet olyan mó­dosításában, amely a javí­tásaink alapján kiszűrte an­nak minden különösen gyen­ge pontját. Javaslatainkat a gazdasági bizottság hosszú vita után elfogadta, egye­dül az iparűzési adó mér­tékében nem jutottunk dűlő­re. Olyan megállapodás született, hogy a bizottság együttesen viszi a közgyűlés elé, a szolgáltató és keres­kedelmi cégekre 0,6 ezrelék, míg az iparvállalatokra 1 ezrelékes javaslatunkat ille­tőleg a bizottság 1 és 1,5 ezrelékes javaslatát. — A bizottság előterjesz­tette 3 ezrelékes javaslatot fogadta el a városi közgyű­lés. — Számunkra teljesen ért­hetetlen, hogy a mi értesíté­sünk nélkyl a bizottság mi­lyen alapon rúgta fel a ko­rábban elfogadott megálla­podást. Ez a 3 ezrelékes döntés azt is jelenti, hogy a város szembefordult a gaz­dasági szférával, és nem partnerséget, hanem szem­benállást akar. Érthetetlen és képtelenség, hogy a vá­ros a saját gazdasága ellen politizáljon, ráadásul mély­ütésekkel. — A gazdaság résztvevői beletörődtek egyáltalán a helyi iparűzési adó lényé­be? — Nincs más út a jelen­legi körülmények között, mint az, hogy segítsük fenntartani a város működő­képességét. Ezt, bármennyi­re is hátrányos számunkra, alapállásként tudomásul vet­tük. De nem ezt a rendelet- tervezetet és nem így . . . Nem erről volt szó a tár­gyalásainkon. — Tehát úgy vélik, jogos a felháborodásuk. — Teljes mértékben. Saj­nos, a tervezetnek nem csak az adó mértéke a nagy hibája, hanem az eredeti­leg kiszűrt szakmai fogya­tékosságok is benne ma­radtak a tervezetben. Pél­daként: nem tettek különb­séget egyes ágazatok között sem, holott a nettó árbevé­tel teljesen mást jelent a kereskedelemben, a szolgál­tatásban és mást az ipar­ban. Azt is joggal sérelmez­zük, hogy a törvény szerint ugyancsak Pécs önkormány­zati illetékességi területén végzett gazdasági tevékeny­ség adóköteles, ugyanakkor a tervezetben megfogalma­zottak alapján egyértelmű, hogy a teljes nettó árbe­vételt kívánja megadóztatni a város. Ez így viszont a rossz törvény adta vertiká­lis felhalmozódáson túl te­rületi halmozódáshoz is ve­zet. — Mit értsünk ez alatt? — Ugyanazt az árbevételt több önkormányzat is meg­adóztathatja egy sor olyan pécsi székhelyű vállalatnál, szövetkezetnél és kisvállal­kozásnál, amelyéknek má­sutt is van telephelye (TI­TÁN, TRITEX. Szénbánya, KONZUM, Cipőkereskedel­mi Vállalat, hogy csak né­hányat említsek). Ugyanak­kor többféle ágazati tevé­kenységet végző egy cég is halmozottan fizetheti az adót, mint példának okáért a Konzum Kereskedelmi éj Ipari Rt. Nem jó az alap­törvény, ezt tudjuk, de ezt szabályozhatta volna kevés­bé hátrányos módon is a közgyűlés. — Eredeti javaslatukban 2 milliós és nem a húsz­milliós éves árbevétel volt az alap . . . — Mert úgy éreztük, ha már kell adóznunk, a vál­lalati nagyságrendtől füg­getlen, illetve szektorsemle­ges legyen az adózás a két­milliós árbevétel fölött. Mi versenysemlegességet kér­tünk. Ezzel szemben a ren­delettervezet mentesíti az alkalmi árusokat és ezen belül is az illegális kereske­delmet folytatókat. Ezzel a vállalkozókat egyértelmű­en a fekete gazdaság felé terelik. Azt is kezdeményez­tük, hogy a szakképzési hozzájárulás (a bérköltsé­gek 1,5 százalékai 80%-a önkéntesen maradjon meg helyi felhasználásra. Ezek után nincs érvünk, hogy erre rábírjuk a cégeket, M. L. Elénk érdeklődés egy pécsi eljárás iránt Therwoolin Szátó a panelkór ellen Termoviziós (elvételek a pécsi Páliány utca 43-ról: balról a több évtizedes, csökkent hőszigetelésű, korró­ziós nyomokat viselő fal, mellette a hőtechnikával védett felület Szalai Csabának, a FIK mű­szaki fejlesztési menedzseré­nek Therwoolin Szátó néven ismert hőszigetelő eljárása re­mélhetőleg most már rövid időn belül nemcsak a szakmai kiállításokon, hanem a panel­házakon is látható lesz. A Therwoolin Szátó, amely az ÉMI (Építési Minőségellen­őrző Intézet) vizsgálataiban is megállta a helyét, a Therwoo­lin salgótarjáni székhelyű ja- pán^mágyar vegyesvállalat ki­váló minőségű hőszigetelő anyagait viszi fel a falfelüle­tekre minden eddig ismert hő­szigetelő eljárástól eltérően, kívülről vízzáró 'réteget képez­ve úgy, hogy az előregyártott lapszerkezetek légréssel kerül­nek a falra. Nem kell szakembernek len­ni ahhoz, 'hogy kiszámíthassuk, mennyit takarít meg ez az el­járás a fűtésszámlákban, is­merve a tényt, miszerint a panel öregedésével arányosan nő az energiaköltség, ugyan­akkor kimutatható, hogy a szakszerűtlen karbantartás egy- harmadával csökkenti a panel élettartamát. Friss hír azóknak, akik sze­retnék megvédeni és takaré­kosan üzemeltetni tulajdona­ikat, hogy miután az ÉM'l-nél jól vizsgázott az eljárás a na­pokban, a salgótarjániak megköthetik az üzletet a MOPA-val a hőszigetelő lapok bérgyártására. A FIK átala­kításában 'kedvező fordulatnak ígérkezik, hogy a kivitelező részleget alkalmassá teszik e vállalkozásra, és várhatóan az ősszel elkészül az első refe- renoiaépül'et Pécsett. Nemrég nyitott raktárát a Jökabhegyi úton a Therwoolin és szerző­dött a Szigetvári Talkarékszö- vetkezettel a kedvező kama­tozású kölcsönökre, valószínű­leg a következő partner a Bó- lyi Takarékbank lesz. Várha­tóan már ez évben minden együtt lesz ahhoz, hogy meg­kezdjék a panelépületek meg­mentését, sőt már most vál­lalják a PIK szakemberei az ÉMI-vei együttműködve egy angol eredetű diagnosztikai műszerrel a házak vizsgálatát, amelynek legnagyobb előnye, hogy semmilyen falbontást nem igényel. Az már többletnyereség, hogy érdeklődik az eljárás iránt a dunaújvárosi FE'RRO- BETON cég is, amely az IMS csúfos szereplésén okulva egy új vázas technológiát dolgo­zott ki és a Therwoolin Szó­tőt alkalmazná a hőszigete­lésre. A hazai szakemberek egyébként a BNV állandó ki­állításán ismerhetik meg, ám a július elején Rems Murba látogató megyei küldöttség­ben Szalai Csaba is utazik, mert a német vendégek bara­nyai tartózkodásuk alkalmával 'felfigyeltek rá. A PMMF pedig szerepeltetni fogja az oktatási anyagában. Gáldonyi M.

Next

/
Thumbnails
Contents