Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-16 / 163. szám
Melyik kulcs nyitja az összes Fordot áprilisban? Gruber Hugo u „lathatatlan” Gruber Hugó, az Állami Bábszínház tagja és a szinkronstúdiók állandó vendége „láthatatlan" színész. A bábszínház látogatói és a tévénézők nem ismerik az arcát, de ha bemutatkozik, azonnal megkérdezik: hon- nét ismerős a neve? Erre ő mindig eljátssza a visszatérő játékát, és kéreti magát, hogy: na, honnan, próbálja kitalálni! Es vagy rájön — mint - legutóbb a zöldséges is - vagy ö megmondja a megfejtést. — Arra vagyok o legbüszkébb — állítja —, ha egy-egy szinkronszerepem után azt mondják, hogy nem ismertek fel.- Akkor nem sértem meg avval, hogy az ön hangja nagyon idegen számomra, hiszen ez azt is jelentheti, hogy soha nem magát adja a szerepeiben. — Valóban, mindig igyekszem bélebúj.ni az adott szereplő bőrébe. Érdekes módon, sok medveszerapet koptam — mondja, és közben kicsit d'ör- möqőselbben ejti a' szavakat. — Voltam vörös baljszú kisegér (a cincogás most elmarad), egy Wált Disney-íiímben, ahol Kvarg Lipinek (kvarli = büdös sajt) hívtak. Szinkronizáltam már Jean Gabent egy, a náci uralom ideijén játszódó filmben, aimlikor nem volt szabad disznót vágni, és Nino Manfrede például abban a jelenetben, ahol arra kényszerítik, hogy rengeteg makarónit megegyen. K özben többször'ki- hányja a belétömött ételt, és ezt élethűen kellett visszaadnom.- A konyhában ön is éppen a milánói makarónihoz főzi a tésztát. Nem ment el a kedve a vacsorától? — 'Egyáltalán neim. Annakel- lenére, hogy a szinkron készítése közben a valóságban nem ettünk, a makarónira utána egy darabig nem tudtam ránézni. — ön két évig Pécsett a „bóbitásokat" tanította, most pedig az Állami Bábszínházban a Dzsungel könyve Akelá- ját játssza. — A legjobb kritikus a gyermek. Ha izeg-mozog, nem jó az előadás. Van egy jelenet, mikor Akela, o farkas azt mondja Maugllinak: — én most meghalok. Ekkor — az egyik előadáson egy vékonyka hang a nézőtérről felkiáltott: jaj, ne! Ezért a pillanatért érdemes volt játszani. — Zárjuk vidáman ezt a beszélgetést. önnek május 28-án volt a születésnapja (most az ötvenharmadik), a névnapja pedig április elsején. Mivel szokták megtréfálni? — Legutóbb a barátaim eltüntették a Ford Fiestám slusszkulcsát — amiről nem tudtam, hogy náluk van —, és fogadtak velem, hogy a náluk lévő kulccsal bármelyik Fordot ki lehet nyitni. Stausz Csaba Pécsett is a Corax helikoptere röpköd majd A „nagy szúnyog” a szúnyogok ellen. Fotó: Proksza László Szúnyogok csípik a Balatont Évi 50 millió az irtásra A Lakitelek Alapítvány sikere a régiónkban Több díjazott pályamunka A Lakitelek Alapítványt, mint köztudott, Lezsák Sándor és felesége ötvenezer forint alaptőkével hozta létre az idén januárban, s jelenleg tízmillió forint feletti összeggel rendelkezik. A kuratórium e hónap elején 75 pályamunkát bírált el, s 62-t támogatni valónak ítélt, összességében 2,5 millió forintot osztott szét köztük. A hír mögött a tények: réqiónk jól szerepelt a pályázaton, a pályadíi-nyer- tes munkák negyede Somogybái, Tolnából és Baranyából érkezett; 8 Baranyából, 7 Somogybái és kettő Tolnából. Ipv támogatást kapott a PITE Mecsek Szakosztály a nyári vándortábor szervezéséhez; Varga László a fonyódi újság kiadósához; a pécsi Justicia Baráti Társaság sokszorosítógép vásárlásához; a mágocsi általános iskola, Somogybán környezetvédő program készítéséhez, valamint többek között a ihőgyészi önkormányzat szabadidő- és sportközpont építéséhez. Az alapítvány egyébként újabb pályázatokat hirdetett meg júniustól, ezek: helyi újságok támogatása; 1956 — tankönyveinkben; önéletrajz az emigrációban élők részére, valamint riportíró tehetségkutató pályázat. A hölgy-szúnyogokból döntően több van, mint a fiúkból, s ez is átok. Ugyanis e vérszívó hadban a hölgyek csípnek, kit jobban, kit kevésbé. A szakértő szerint az idén 50 millió forintot költünk szúnyogirtásra Magyarországon, többre nem futja, s talán nem érdektelen tudni, ez az ötvenmillió nagyon kevés. Az ön- kormányzatok anyagiak híján evvel is takarékoskodnak, s ha ez így megy tovább, a szúnyogok szétcsíphetik az idegenforgalmat. Ugyanis nem egy példa akad; akár a Duna-kanyar- ban, akár a Balatonon, előre fixált szobákból rohantak haza jópénzes külföldiek, nem bírván a naplemente utáni csípés-inváziót. Persze, számunkra sem mindegy: a szúnyog semmiféle etnikai előítélettel nem rendelkezik. Hazánkban a Corax Környezet- védelmi Kft. az egyik —, ha nem a legnagyobb — kártevőirtó cég, s évről-évre a hazai szúnyogirtás 70-80 százalékát ők végzik. így Pécsett is, a Balatonon is, de övék az egész Duna mente, s többek között régiónkban Paks, Szekszárd, Baja. (Természetesen még megannyi kisebb cég is végez hasonló feladatot.) Mint azt a Corax szúnyogirtó csoportjának vezetője, Gáspár János elmondotta, egy-egy területen évente 6-8-szor irtanak, figyelve a meteorológiát, a szúnyog-bázisokat, a kirafzá- sok idejét. Mint az a budapesti cég nevében is benn áll, környezetvédő nyugati technológiát használnak helikopterről permetezve ki, s rendelkeznek úgymond biológiai-szerrel is, mellyel közvetlenül a vízben, a szúnyoglárvák ellen vehetik föl a harcot. Bizakodnak: az idén is hatékony lesz a munkájuk. Persze, sok minden nem rajtuk áll vagy bukik: a Balaton nagyobb települései rendeltek szúnyogirtást, több kicsi nem. így Tihany, Balatonfüred, Keszthely, Fonyód, Földvár, Siófok és a Fűzfő—Kenese közti legnagyobb szúnyogtermelő vidék moszkitómentes lehet, a többi kevésbé. A Balaton mellett egyedül a fenékpusztai természetvédelmi részen tiltott a szúnyogirtás. Tudva mindezt, sok kis balatoni üdülőhelyen szúnyoginvázió várható —, sőt ezekről a nagyobb helyekre is átrándulhat néhány kóborcsapat —, így könyen előfordulhat, hogy orz idegenforgalmi bevételekre áhítók, magánosok, szoba- és vlllakiadók csalódni fognak. A külföldibelföldi, ha teheti, odébbáll egy-két házzal. A Corax a szúnyogirtás hatékonyságát úgynevezett „mérő-emberrel” végzi, aki kiül a partra, meztelen felsőtesttel, s tíz percig állja a csípéseket. Tíz perc után összeszámolja, s ez az alapadat. A szúnyog- irtás utón megteszi ugyanezt, s a két csípésszámból kiszámítja a védekezés hatásfokát. Mindezt csak azért tartottam érdemesnek megemlíteni, hogy reményemnek hangot adjak; talán nem leszünk mindannyian vakarózó mérőemberek az idei nyárban. Kozma Ferenc Radio mellett... Újra - évenként ismétlődő - témák így nyár elején: strandok nyitása, balatoni szezon indulása, fürdőhelyek nyári sör- és lángosellátása — hogyan készül a nyárra a vendéglátó- ipar?!!! — aztán a Balaton- parti visszaélések a kereskedelemben, csellengő tinédzserek az országutakon, éjszgkai razziák, fagylaltmérgezések és csillagászati étlap-árak . . . Szóval kezdődik a nyár. A „listán” állandó helye van a „málnaháborúnak", mit mondjak: talán évtizedek óta. A világ változik, rendszerek váltják egymást, háborúk törnek ki és szűnnek meg, parafenomének hajlítgatnak kávéskanalakat, természetgyógyászok kézrátétel- lel művelnek csodákat, egy megyei kisgazda — a múlt heti nagyvólasztmányon bejelentette, megtalálta a rákbetegség ellenszerét. . . Ám a málnafronton a helyzet változatlan. A péntek reggeli faluműsor is foglalkozik az Ipoly menti málnatermesztők panaszával. Azt mondja egy asszony, nyakukon rohad a málna, az idén már a téli tüzelőre valót sem keresik meg, megint átverték őket. Mások is mondják, hogy a lémálnáért mindössze 25 forintot fizet az átvevő (ha átveszi, !), a gurulós málna kilójáért 35, legföljebb 40 forintot ha adnak. Tessék kiszámítani, mennyi ez a pénz, ha azt vesszük, hogy egy ember egy óra alatt talán két-három kiló málnát tud csak leszedni, nevetséges órabérért és egyben a termés áráért! Megint nincs láda (örök probléma ez is), de a hűtőházi kapacitás is véges, különben pedig: a hűtőházak is csak az előre leszerződött termesztőknek fizetnek 45 forintot, amit esetleg 2 forinttal még megtoldanak, ha a szedés napján megtörténik a szállítás. Aki nem szerződik — mert alacsonynak tartják az átvételi árat - ott adják el a málnát, ahol tudják. A szervezetlenség minden évben - az idén is — kedvét szegi a termesztőknek. A kisgazdapárti Zsíros Géza képviselő is nyilatkozik a málna-háború apropóján. Egy vállalkozásról beszél: hazánkban tíz-tizenöt féle olyan zöldség és főleg gyümölcs terem — kitűnő minőségben —, amely helyet kaphatna valóban a világpiacon. A vállalat — maradjunk ennél a meghatározásnál — szakmai tanácsot ad a termesztőknek, aztán új zöldség- és gyümölcsfajtákkal ismertetik meg őket, a terméknek piacot biztosítanak, megszervezik a szállítást és megkönnyítik a szükséges gépek beszerzését. Néhány éven belül milliárdokat hozhatna az országnak, ám ehhez modern technológiára, modern csomagolás-technika és pontos, szervezett szállítás kell. Zsíros Géza nem álmokat űz, hanem az elképzelés realitását vallja: a vállalkozás már beindult. A profi zöldség- és gyümölcstermesztőkön múlik: fel- ébrednek-e, vállalkoznak-e? Nincs más út. Mert a tehetetlenség és az egymásra mutogatás sehova sem vezet. Várhatóan változás ígérkezik „disznó ügyben” is. A hazai Hova „gurul” a málna...? Az igent mindig magyarul mondják ki Férjvadászat a régió lányai között? Milyen férfiak tetszenek a magyar lónyoknök? 'Miben különbek a külföldiek, mint írni, itthoniak? Hogyan alakul- rra'k a régióbon a külföldi házasságok? Többek között ezekre . o kérdésekre kerestük a választ a pécsi, szekszárdi, kaposvári és zalaegerszegi anyaikönywezetőknél. Sipeki Zoltánné pécsi anya- könyvvezető elmondta, ismét emelkednek a külföldi házasságok, mert 1988-ban 39, 1989-ben 52, 1990-lben 59 és idén eddig 19 olyan párt adtak össze, ahol a két házasulandó közül legalább az eaviik külföldi állampolgár volt. Elsősorban az itt tanuló diákok választanak magyar lányokat féleségnek, és szinte .minden esetben azonnal leérik a kettős ól lám polgá rságot is, hogy itt telepedhessenek le. Monopság megnőtt a román fiúkkal vagy lányokkal kötött házasságok száma, mert ez az egyetlen lehetséges megoldás az óttelepü- lésre. Azonban megfordultak már a pécsi házasságkötő teremben német, görög, amerikai, kanadai, vietnami, Szíriái, török, holland, lengyel, szovjet, kínai és a Fülöp- szigetekről érkezett menyasszonyok, illetve vőlegények. A lányok Németorszáaba és Olaszországba mennek leginkább férjhez. Ha a párok közül az egyik nem beszéli a magyart, tolmács seaít- ségével zajlik a ceremónia. Pécsett a boldogító „igent” eddig mindenki magyarul mondta ki. — Ma már szabadon utazhatunk a világban, megnőtt a külföldi munkavállalási lehetőségek száma, ezek magukkal hozták a vegyes házasságok számának emelkedését is - mondja Sas Erzsébet, szekszárdi anyakönyvvezető. — A sokat emlegetett magyar bürokráciáról itt jegyezném meg, bogy a vegyes házasságok 90 százalékát inkább itthon kötik meg, mert még mindig nálunk a legkevesebb a papírmunka. Zalaegerszegen elvétve akad egy-egy külföldi házasság. Paizs Etelka anytalkönyivvezető szerint ez elsősorban azzal .magyarázható, hogy a megyében nincsenek külföldi diákok, vendégmunkások, illetve kevesebben utaznak innen külföldre dolgozni. Ezért az itt élők inkább egymás között keresnek maguknak párt. Kaposváron a tanulmányi és munkaszerződéssel itt tartózkodó palesztin és sziriai fiúk a népszerűek a lányok körében, 'írnia a fiúknak inkább a kubai, vietnaimi és koreai lányok tetszenek — tájékoztat Alföldi László anyakönyvvezető. — Mindkét nemnél elmondható, áttolóban a színes bőrűek aratnak sikereket. Az 1976-os hárassáaikötésl csúcshoz viszonyítva még mindig 40 százalékkal kevesebben kötnek házasságot, azonban örvendetes, hoav az elmúlt évekhez viszonyítva, lassú emelkedés tapasztalható. Hajdú Zs. húsfeldolgozóipar már 3,5 milliárd forint értékű készáruval rendelkezik és nem tud túladni a portékán. Hiába szállították le a hús árát, a fogyasztónak még így is drága a sertés- és marhahús. Egy minisztériumi szakértő nyilatkozta a rádiónak, hogy ennek az évnek végére rendet teremtenek a „húspiacon”. A túlsúlyos sertésekkel van a nagy gond. Most fölemelték a 120 kilós súlyhatárt 150 kilóra, tehát megkönnyítették az átvételt. Igaz, hazánkban csak öt olyan vágóhíd van, amelyeknek berendezése alkalmas (?) a túlsúlyos sertések vágására. De tárgyalásokat folytatnak szovjet kereskedelmi partnerekkel, akik ugyan százszázötven dollárral kevesebbet kínálnak a sertés 1300-1350 dolláros világpiaci áránál tonnánként. De ez is valami. Hogy aztán a tenyésztő mennyit kap, az a jövő kérdése. r Érvénytelen választás Mohácson 'Mohács ötös választókerületében korábbam lemondott a 'képviselő, ezért szombaton időközi választást tartottak. A Szőlőhegy és Újváros lakói 942 választópolgára közül a 'két szaivazákörben 257-en adták le érvényes szavazatukat, ezért a választás érvénytelen. A városi választási bizottság a második fordulóit június 30-ra tűzte ki. Ekkor a mostam! öt jelölt közül a három legtöbb szavazatot kapott neve kerül a szavazólapra: Boáz József független (41 szavazattal), Scheidt Ferenc, MSZP (103 szavazattal), Széké József, a városvédők jelöltje (72 szavazattál). H vasárnapi
