Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-16 / 163. szám

Beszélgetés a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökével Magyarországnak öt év elegendő Édes ötlettel állt elő egy protokolláris találkozó vége fe­lé Kaya Érdem, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke. Pécsett, a megyei közgyűlés szélkiházá- ban tartott beszélgetés vége felé egyszer csa<k kérdéssel for­dult a házigazdákhoz: „Uraim, mi a helyzet a magyairarszági cukorrépa-feldolgozássá!?" Természetesen beszélgeté­sünket is ezzel a kristálytiszta csavarral kezdtük: — Az egyetemen is a cukor­gyártás problémájáról írtam disszertációmat, majd azt kö­vetően egy cukorgyárban kezd­tem dolgozni — mondja Kaya Érdem, aki korábban pénzügy­im iniszte rként és gazdasági mi- niszterelnök-helyettesíként tagja volt a török kormánynak. — Ezért is érdekelt a probléma, no, meg, ímert Törökországban valamennyi cukorgyár állami tulajdonban van.- Ne haragudjon, elnök űr, de nem erre a válaszra számítottam. Gazdasági lehetőségekre gondol­tam. — A mostani helyzetiben nem kizárt semmiféle új gazdasági- kulturális kapcsolat kialakítása Magyarország és Törökország között — mondtai mosolygó-dip- lomatikusan a török politikus. — A lehetőség megvan min­denre, de ebben az esetben nincs szó konkrét tárgyalá­sokról. — Feltételezem, az ön útja első­sorban a politikai kapcsolatok fejlesztését szolgálja hozónkban. — Igen, úgy érzem, o jövő­ben feltétlenül szükséges len­ne a magyar és a török par­lament közötti kapcsolatok to­vábbi javítása'. Feltételezem, hogy a parlamenti bizottságok konkrét feladataikat is kidol­gozhatnának, kötelezne erre bennünket a közös múltszelet és néhány közös gazdasági probléma is.- A magyarországi török mű­emlékekről is tárgyalnak majd? — Egy éve járt itt hazánk kulturális minisztere, ő akkor pontos szerződést kötött kollé­gájával erre vonatkozóéin. Mindkét országnak közös ügye a legészakibb iszlám emlékek megőrzése.- Végezetül hadd kérdezzem, jó néhány éve, mikor elkezdődtek oz akkor gazdasági gondokkal küsz­ködő Törökország beruházásai, mennyi külföldi tőke állt rendel­kezésükre helyzetük javításához? — Eleinte egyetlen „fillér” sem. Tudja, a külföldi tőke, legalábbis megítélésünk sze­rint, nem olyan, m'int a víz­özön, hogy egyszerre elönt egy országot. A Iküllfödii tökét meg kell szolgálni. A gazdasági kilábaláshoz legfontosabb az országban élők, az állampol­gáraik akarata és munkaked­ve. Megítélésem szeriint egyéb­ként Magyarországnak öt év elegendő lesz ahhoz, hogy je­lentős gazdasági eredménye­ket érjen el, nálunk éhhez egy picivel hosszabb idő kélletlt - fejezte be lapunknak adott rö­vid interjúját Kaya Erdeim, a Török Nagy Nemzetgyűlés el­nöke, aki magyarországi láto­gatása idején szerdán és csü­törtökön Baranyában járt. Bozsik L. Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója Útkeresés másodízben A magyar reformátusok 1938 augusztusában tartották első világtalálkozójukat Deb­recenben. Az időpont meg­határozta a találkozó mottó­ját is, hiszen az adott poli­tikai-történelmi helyzetben a magyarság és benne a refor­mátusok útkeresése tükröző­dött. Most a héten valami hasonló kezdődik — a konti­nuitást nem csak az jelzi, hogy dr. Vasady Béla, az 1938-as találkozó fő szerve­zője ma is él az Egyesült Ál­lamokban, s talán megérkez­het másodízben is Debrecen­be. A világtalálkozó alap­igéje a 90. zsoltárból véte­tett: ,,Tebenned bíztunk elei­től lógva . . A világtalálkozó június 21- én 19 órakor Budapesten, a Kisstadionban kezdődik meg­nyitó istentisztelettel, ahol a megnyitó szavakat dr. Hege­dűs Lóránt püspök tartja és dr. Harvadtői Sándor hirdeti az igét. Szinte természetes, ezután Debrecenbe tevődik át főbb rendezvényeiben a találkozó. Szombaton — június 22-én — 17 órától a Nagyerdei Sta­dionban Tőkés László váradi püspök részvételével lesz ün­nepi istentisztelet, másnap a gyülekezeti találkozók napját rendezik meg, s kulturális délután kezdődik a Kölcsey Művelődési Központban. Hétfőn 9 órától a Debre­ceni Református Kollégium dísztermében tudományos szimpózium 15 órától lelkész- találkozó, 18 órától pedig kó­rushangverseny lesz — ez utóbbi a Nagytemplomban. E csokorhoz megannyi helyszín kapcsolódik még. Június 23- án Kecskemét a református iskolák világtalálkozójának színhelye; június 25-én, ked­den Nagykőrös az öregdiák­találkozókat szervezi; Sáros­patakon és Pápán hasonló találkozók lesznek 28-án és 29-én; Cegléd 26-án a refor­mátus nőket várja; 27-én Bu­dapest a presbiterek konfe­renciájának ad otthont; Deb­recenben a Vekeri-tó partján 21. és 29. között cserkészta­lálkozót rendeznek; a záró­rendezvény pedig Iánkén lesz június 30-án 15 órakor, amely egyébként a reformá­tus ifjúsági világtalálkozó színhelye is egyben. A rendezvényekre az ötmil­liós magyar reformátusság néhány százezer képviselőjét várják, még a tengeren túlról is 1500-3000 főt és sokakat Erdélyből, a Felvidékről, Kár­pátaljáról, Jugoszláviából. Lapunk, az Üj Dunántúli Napló több helyszíni tudósí­tással számol be a rendez­vénysorozatról. K. F. Sanzon és irodalmi estek, kiállítások Csendes délelőtt a kaposvári Korona Kávéházban Fotó: Proksza László Haboskávé kuglóffal Egy igazi kávéház hangulatából ma már jószerint csak regé­nyekből, novellákból csippenthetünk Ízelítőt, ám Kaposváron két hete megnyílt a Korona Kávéház, amely azzal kecsegtet, hogy feleleveníti a régi kávéházak kellemes miliőjét. Az egykori Kapós presszóra, étteremre hnór rá sem lehet ismerni, a rideg hodály egyik irészéből pizzeria lett, míg a másik felét a kávéház vette birtokba. A Somogyi Korona Szálloda és Étterem Rt. elképzelése az volt, hogy olyam üzletet ala­kítsanak ki, ahol a vendégek beszélgethetnek, zenét hallgat­hatnak, újságot olvashatnak, s alka'lmamiként irodalmi és san- zonestékre Is beülhetnék. A kávéházi környezetet Vida Gyula pécsi belső építész ter­vei alapján valósították meg, amely a régi és a modern elemék harmonikus Illeszkedé­sét eredményezte. Az intim boxok, a fehér-barna forma- tervezett bútorok között élénk színfolt az almazöld pult. A kávéház egyik falát kinevezték nosztalgia-falinak, s ott mutat­ják be a Kapos Szálloda előd­jét, a Korona Szállodát. A kávéháziban kiállításokat is rendeznek. Első alkalommal az elfeledett, ám rangos kapos­vári festőművész, Lovrits Kál­mán művel tekinthetők meg. De mivel egy kávéházban nem csak szellemi táplálékra vágyik az emlber, bőséges étel- italválasztékot is kínálnak. Le­het reggelizni, uzsonnázni, kü­lönféle édességeket, kávé- és krémk ü lőnie gességeket rendel­ni. Gondoltak a reformkonyha kedvéi ői re is, nekik például müzlipudingot kínálnak kof­feimmentes kávéval, de nagy­anyáink kuglófja is megtalál­ható, melyhez haibaskávét le­het kortyolni. A kávéház első osztályú, árai vi szont ennél m érsékel- többek. Reggél 8-tól 21 óráig tartanaik nyitva, szünnap nin­csen. A kávéhózat Pécsről is fel lehet keresni, s miközben jóleső érzéssel nézünk körbe, orra gondolni, vajon Pécsen miért nem sikerül hasonló üz­letet kialakítani, s felidézhet­jük az évek óta bezárt, de még fel nem újított Nádor kávé ház egykori szép napjait. B. A. Belső szervek színes képernyője DíagtlOSZtílca a szemből Proksza László fotómontázsa Azt, hogy a szem a lélek tükre, mindenki tudja, vi­szont csak újabban került a figyelem központjába az a lehetőség, miszerint a szem szivárványhártyája a szervek állapotáról precíz képet mu­tat. Bár ez az utóbbi megál­lapítás nem teljesen helyén­való, mert egyes feljegyzések szerint az emberiséget már régóta foglalkoztatja a szem diagnosztikai szempontú vizs­gálata. Egy ismert bécsi sze­mész például a múlt század elején közölte feltevéseit. A szivárványhártya „árulkodó szerepét" a Szovjetunióban vagy Németországban is el­ismerték, s engedélyezték az iridodiagnosztikát. Készült az íriszről, a szem szivárvány­hártyájáról térkép, amelyen fel vannak tüntetve az egyes szer­vekre utaló pontok fellelhető- ségi helyei. Az iridológusok szerint nagy szakmai tudással és egy-két egyszerű, fájda­lommentes műszerrel igen pon­tos és megbízható képet le­het kapni a páciens egészségi állapotáról. Nemrégiben Magyarországon adott nyilatkozatot Anatolij Mihajlovics Kotljarszkij, a szovjet orvostudomá­nyi akadémia tagja, aki úgy fogal­mazott, hogy az iridológia segítsé­gével rövid idő alatt kideríthető, milyen problémái vannak a beteg­nek, s olyan részletességgel, me­lyekkel a képalkotóberendezések sem tudnak vetekedni. Dr. Török Szilveszter, a Kerté­szeti Egyetem professzora hosszú ideje érdeklődik a természetgyógyá­szat iránt, így került kapcsolatba az iridodiagnosztikával is. A pro­fesszor elmondta, Magyarországon sem ismeretlen ez az új vizsgálati módszer, mert már Péczely Ignác magyar orvos is foglalkozott vele. Péczely Ignác gyermekként gyógyít- gatta egy bagoly törött lábát, s e művelet közben lett figyelmes ar­ra, hogy a fájdalom hatására a bagoly egyik szemében fekete folt keletkezett. Megfigyelése nem hagyta nyugton, s később orvos­ként kutatta ennek okát. Dr. Tö­rök Szilveszter véleménye szerint a szem szivárványhártyája a belső szervek színes képernyője, amely a hozzáértők számára mindent megmutat és nem csupán az egyes szervek állapotáról, hanem a szervek egymáshoz való viszonyáról is. Török professzorral a na­pokban beszéltem telefonon, aki örömmel újságolta, Buda­pesten, a Pallas Szálloda el­ső emeletén megnyílt az irido- diagnosztikai központ, ahol a betegség feltérképezése mel­lett terápiás kezeléssel is fog­lalkoznak. A szivárványhártya elszíneződéseiből, a sugárnya­lábok eltolódásából következ­tetnek a szervek működésére, s lézeres eljárással megcé­lozzák a betegségre utaló fol­tot, így visszahatva az érintett szervre. Az iridológusok esküsznek a módszerükre. Vannak szemé­szek, akik elfogadják, s van­nak, akik tiltakoznak, mond­ván, hogy mindez tudomány­talan, s a lézeres terápia kö­vetkezményei sem tisztázottak. A diagnosztika és kezelés lét- jogosultságát az eredmények, a kutatások dönthetik el. B. A. A Rubik-kocka el van vetve Bevásárló­sétány Pécsett? Mégiscsak Pécsett lesz az első? I A New Yotk-i Mini- Mail Rt., valamint a pécsi „Hydro" Építő és Kereskedő Kisszövetkezet lázasan gyűjti a tőkebefektetőket ahhoz az üz­letközponthoz, amelyet a közö­sen megpályázott és megnyert 45 000 négyzetméternyi területen kívánnak megvalósitani Pécsett, a harkányi és a mohácsi út kereszteződésénél. Miután a pécsi önkormány­zattal sikeresen megkötötték a megállapodást, szervezik a szeptemberben megalakítandó részvénytársaságot, amelynek tagja lesz a város is a föld­terület értékével. A New York-i székhelyű MiniiMall Rt. ame- rikai-^magyar vegyesvállalat, amelynek egyik tulajdonosa Rubik Ernő, amerikai béfktető- ket hoz Magyarországra, és egy olyan üzletközpont-hálóza­tot hoz létre, amlyben szinte mindent megtalál a vásárló, az üzleteken kívül a banko­kig, vendéglőkig, benzinkútig. A boltokat pedig egy növé­nyekkel beültetett sétányra fű­zik fel. Mivel a kocka el van vet­ve, megszületett a megállapo­dás: 120 napon belül össze­szedik a tőkét és szerződést kötnek oz rt. leendő tulajdono­saival. Megyesí Csaba, a „Hydro” elnöke mondta: az alapkőletétel után hat hónap­pal itt már vásárolhatnak a pécsiek. Efelől nem lehet sem­mi kétség, mint afelől sem, hogy ez az első 800 millió fo­rintos beruházás, majd a töb­bi, hosszú időre murnkát ad a tervező és építő cégeknek, és legalább négy-ötszáz mun­kahely terem itt a pécsieknek. Hallottuk, * hogy Pécs mellett szá­mos városban tervezik kiépíteni az üzletközpontot, legközelebb Szek- szárdon. Meg is kérdeztük az Aranyfürt Termelőszövetkezetet, lé­vén a város körüli e célra is hasz­nosítható földterületeik, jött-e már hozzájuk szándékjelzés? Érdekes dolgot mondott Rupert Bálint fő­könyvelő, épp a napokban számol­tak be Németország keleti részén élő ismerősei az ottani üzletköz­pont-láncról. Megjegyezte, vannak szabad területeik, készséggel vár­ják a befektetőket. Az üzletközpontok egyéb­ként részvénytársaságokban működnek majd, később egy holdingban fogják össze, és a részvényeit kiviszik a New York-i és a londoni tőzsdére. Nagyon bízhatunk abban, hogy a holding központja a déli régióban, mégpedig Pé­csett lesz . . . _ Gáldonyi M. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents