Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-13 / 160. szám

2 üj Dunöntüli napló 1991. június 13., csütörtök Kamarai elnökségi ülés A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara Baranya, Somogy, Tol- ina és Zala megyei' elnökségi tagjai az 1991-es gazdasági folyamatok alakulásáról, a kap­csolódó kamarai kezdeménye­zésekről, valamint a kamarai szervezet gyors ütemű fejlődé­séről és az emiatt szükségessé vá 11 alapszabály-módosításról tárgyaltak tegnapi elnökségi ütésükön. A kamara taglét­száma az elmúlt másfél év so­rán többszörösére nőtt, e lát­ványos fejlődést a szolgáltatá­sok és a feladatok bővülése kisérte. A Dél-dunántúli Gazdasági Kamarát — elsőként Kelet-Eu- 'rópábó'l — felvette tagjai so­rába a Nyugat-európai Keres­kedelmi és Iparkamarák Uniója. Rendelet az 1938 és 1945 között üldözést szenvedettekről Július 1-jén lép hatályba az a kormányrendelet, amely az 1938 és 1945 között üldözést szenvedettek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét rendezi. Ha az érintettek a hatályba lépést követő 30 napon belül nyújtják be kérelmüket a Kár­pótlási Hivatalhoz, akkor a rende­let alapján járó nyugdíjemelés 1990. április 1-jétől illeti meg a kárt szenvedetteket. (Akik már a ren­delet 'megjelenése előtt beadták kérelmüket, azoknak nem kell ezt megismételniük.) A rendelet azokra vonatkozik, akik 1938 és 1945 között faji, nemzetisé­gi hovatartozás vagy a nácizmussal való szembenállás miatt deportál­tak voltak, munkaszolgálatot telje­sítettek, gettóba kényszerítették, in­ternálták, kitelepítették, vagy sze­mélyes szabadságukat egyéb módon korlátozták. A személyes szabadság korláto­zásának idejét társadalombiztosítási szempontból szolgálati időként, mun­kajogilag pedig munkaviszonyban eltöltött időként kell számításba venni. Kaya Érdem, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke Baranyában (Folytatás az 1. oldalról) kezdett érdeklődni. Később de­rült ki, hogy nem közvetlen gazdasági kapcsolatok miatt- tudakozódik, csupán egyetemi disszertációját annak idején e témakörben írva, volt kíván­csi a magyar édességgyártás ■mindennapijaira. Mindezek után a török de­legációt a pécsi Pannónia Szállóban megrendezett ebé­den köszöntötte Vörös Vince, a magyar Parlament alelnöke. A kölcsönös pohárköszöntőn részt vett KrippI Zoltán pécsi polgármester is, aki a kül­döttséget szép Zsolnay-tányér- ral ajándékozta meg. A vendégek délután - a pécsi körséta után - Sziget­váron megtekintették a török műemlékeket. Kaya Érdem, aki korábban pénzügyminiszter és gazdasági miniszterelnök-helyettese volt a török kormánynak, ma dél­előtt Siklóson fejezi be bara­nyai programját. * A látogatás közben Kaya Érdem, készséggel válaszolt lapunk munkatársának kérdé­seire. (A részletes interjút vasárnapi számunkban olvas­hatják.) Mindenekelőtt arra voltunk kiváncsiak, hogy a jó néhány éve még hasonlóan nehéz helyzetben lévő török gazda­ság hogyan talált magának, már érzékelhetően jókat sej­tető kiutat:- Úgy gondolom — kezdte választás a Török Nemzetgyű­lés elnöke -, Magyarország­nak jóval kevesebb idő szük­ségeltetik a gazdasági fellen­düléshez. Ha megkérdezte, elmondom: a török emberek akaratereje segítette hazámat a legnehezebb időszakban. A most, Törökországban látható beruházások elindításakor gyakorlatilag semmiféle kül­földi tőkénk sem volt. Azt val­lom: a külföldi tőke nem olyan, mint az özönvíz, hogy egyik pillanatrój a másikra jön. Először bizonyítani kell. Kívánom magyar barátaink­nak, hogy állampolgáraik jó­voltából mielőbb jobb gazda­sági körülmények közé kerül­jenek. Bozsik L. Törvény a fővárosi önkormányzatokról Az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén először arról hoztak határozatot, hogy még a rendikívüli ülésszakban meg- tárgyaljá'k a képviselők poli­tikai feddhetetlenségének meg­állapításáról szóló országgyű­lési határozati javaslatot. Az ezt indítványozó Pásztor Gyula és Ómolnár Miklós (FKgP) be­nyújtotta a szükséges számú GM floppy-lemezek 1 db 98 Ft, de ha 10 db-ot vásárol, csak 49 Ft/db és ha 50 db-ot vásárol, csak 49 Ft/db ajándékba adunk egy 50 db floppy- lemez tárolására alkalmas 700 Ft-ot érő KONZUM FLOPPY-BOXOT! PÉCS.KOSSUTH TÉR (II. emeleti osztály) (4060) aláírást. Ezután döntöttek ar­ról, hogy részletes vitára bo­csátják a volt egyházi ingat­lanok tulajdoni helyzetéről szóló törvényjavaslatot. Az el­nöklő Szabad György bejelen­tette, hogy a kormány benyúj­totta a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló jelentést. A T. Ház ezt követően meg­kezdte a határozathozatalt a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló tör­vényjavaslatról. A szavazási procedúra a tervezettnél rövi- debb ideig, mintegy négy órán át tartott. Megkezdése előtt az alkotmányügyi bizott­ság elnöke tájékoztatta a ple­náris ülést arról, hogy a tes­tület délelőtt megvizsgálta: az SZDSZ és a FIDESZ indítvá­nya szerinti 32, illetve 3 tör­vényhelyen szükség van-e két­harmados szavazattöbbségre. A bizottság ülésén szótöbb­séggel valamennyi erre irá­nyuló javaslatot elutasítottak. (Számos képviselői indítványt ezután visszavontak.) A hatá­rozathozatal végén az Or­szággyűlés 173 igen szavazat­tal, 77 nem ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a fővárosi és a fővárosi kerü­leti önkormányzatokról szóló törvényt, amely kihirdetése napján lép hatályba. Képviselő­testületi ülés Mohácson 4,5 millióra növelik a szociális keretet Mohácson egyetlen idős, rá­szoruló ember sem maradhat napi egy alkalommal legalább meleg, főtt étel nélkül! — hatá­rozott a város képviselő-testüle- te a tegnap délután tartott ülé­sén, amelyen egyebek mellett az idős korú lakosság szociális ellátása, továbbá a hétvégeken és ünnepnapokon történő szo­ciális étkeztetésük volt a téma Dr. Marosi Irén, városi főorvos tájékoztató jellegű előterjeszté­sét a testület tagjai elfogadták, majd dr. Németh Elemér és dr. Heim Gáspár javaslata alapján a segélyekre és az ét­keztetésükre fordítható ikeretet az első fél évben 2 millió, majd szeptembertől további 2,5 millió forinttal a költségvetési tartalék terhére megnövelték. Egyben felkérték az illetékeseket, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül találjanak módot arra, hogy hétvégeken és ünnepnapokon is biztosítsanak ellátást a rá­szorulóknak. Idén az étkeztetés­ben résztvevők száma 207 fő és a költségvetési előirányzat a tavalyi szinten maradt. Ezért vált szükségessé, legalább az infláció mértékéig a pótelő­irányzat. Az estébe nyúló önkormány­zati ülésen rendeletet alkottak Mohács címeréről, zászlajáról, színeiről és a polgármesteri jel­képről. Az 1939-es címert kissé átalakítva viseli ezentúl Mo­hács, csücsköstalpú, kék címer­pajzsban, zöld pajzstalpon álló, egész alakos, vörös ruhát vise­lő, arany csizmás, vörös, prém­mel szegett süveget viselő vi­téz, jobbjában ezüst színű kar­dot, baljában vörös-ezüst zász­lót tart. A pajzson háromágú, liliomos koronával ékesített szembe néző rostéllyal tornasi­sak ül, a koronából combtól növő vitéz ismétli a pajzs raj­zát. A pajzs jobb oldalán kék­arany, bal oldalán vörös-ezüst sallangok omlanak. A város színei: piros-fehér, a címer a fehér mezőbe kerül, alatta pi­ros betűkkel Mohács felirat. A polgármester jelképe: aranyo­zott láncon a város címerét áb­rázoló medál. Szabályzatot fogadtak el a polgármesteri hivatal dolgozói­nak lakásépítési, illetve -vásár­lási munkáltatói támogatásáról, jóváhagyták a Mohács—Sombe- rek-Palotabozsok ifjúsági fúvós- zenekar közös fenntartásához az együttműködési megállapo­dást, a mozgáskorlátozottak helyi szervezetének a támogatá­sát, és rendeletet alkottak a közterület-felügyeletről is. B. M.. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Újjáalakult a legrégibb vidéki cserkészcsapat (Újjá)alakuló összejövetelt tartott tegnap délután öt óra­kor a Nagy Lajos Gimnázium cserkészotthonában a 10-es számú P. Á. R. Cserkészcsa­pat. ,1910-ben a fővárosban alakult meg az első kilenc cserkészcsapat, majd 1915-ben - a .vidéki városok közül el­sőként - jött létre a Pécsi Állami Reálgimnázium 10-es számú csapata. 1948 után működésüket csak illegálisan tudták folytatni 1961-ig. 1988- ban, amikor 300 csapat ala­kult az azóta 16 000 tagot számláló Magyar Cserkészszö­vetség keretében, a régi ,,tí­zesek" egy Pécs közeli erdész­házban, a Keresztkunyhóban ismét találkoztak, ám a hiva­talos bejegyzésre csak tegnap Hájim Herzog találkozója W Göncz Árpáddal (Folytatás az 1. oldalról) dasági kapcsolatainak átállítá­sálban. A gazdasági törekvé­sek kulcskérdése a pnivatizá- aió, amely sajnálatos módon, lassabban halad, mint kívána­tos lenne. Az ütem felgyorsí­tása érdekében szükség lenne a külföldi beruházók élénkebb bekapcsolódásába is. A ma­gyar állaimfő ezzel kapcsolat­ban arra hívta fel az izraeli üzletemlberek figyelmét: ve­gyék fontolóra, .hogy Magyar- országon viszonylag szerényebb tőkebefektetéssel meglehető­sen jó eredményekre számít­hatnak. Az sem elhanyagol­ható szempont, hogy Magyar- ország jó ugródeszka lehetne a térség imás államai télé. Az államfői megbeszélés kulcstémái között Háljim Her­zog és Göncz Árpád megvi­tatta a magyarországi zsidó­ság helyzetével, az antiszemi­tizmus .megnyilvánulásaival a térség más államai felé. Magyarország gazdasági szer­kezetének átalakításában messzemenően számít a fejlett izraeli tedhnológiai ismeretek­re. Hájim Herzog ezzel kap­csolatban hangoztatta, hogy ■Izrael kész szakértelmének, technológiai tapasztalatainak megosztására Magyarország­gal. A hosszú évtizedekig a sző­nyeg alá söpört problémák kapcsán a magyar államfő a tisztázás szándékával szólt ar­ról, hogy a magyar társada­lomban jelen vannak ugyanaz a nti sze m iti zm u s m eg nyi Iván u Iá - sai, ám az effajta nézetek nem el terjedtebbek, mint a világ más országaiban. Ezzel együtt fontos megálla­pítás, hogy a zsidóellemesség nem emelkedhetett a politika rangjára. A magyar demo'krá- diö a jog eszközeivel határo­zattam fellép az antiszemitiz­mus ellen. Az államfői eszmecsere után Hájim Herzog és Göncz Ár­pád nemzetközi sajtóértekezle­ten válaszolt az újságírók kér­déseire. Mindkét államfő jó hangulatú megbeszélésről szá­molt be, s közös volt a meg­állapítás, hogy a mostani lá­togatás új szakasz nyitányát jelenti. Az izraéli államfő a délutáni óráikban kegyeletes megemlé­kezésen vett részt. Elsőként ünnepélyes külsőségek köze­pette, katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét a Hő­sök terén, majd vendéglátója, Göncz Árpád jelenlétében a megemlékezés virágait helyez­te el a Magyar Zsidó Mártí­rok emlékművénél. A koszorúzást követően Há- jiim Herzog márványtáblát lep­lezett le a Zsidó Múzeum homlókzütán. A magas rangú izraeli ven­dég ezután megtékintette a Zsidó Múzeum kincseit. A FELESÉGEM.., A GYEREKEIM.. került sor. A régi „tízesek", többek között Ivasivka Mátyás, Várnagy Viktor, Tillai Aurél, dr. Arató Miklós Orbán, Do­bos László mellett a Széche­nyi Gimnázium Baráti Köre is részt vett. Megállapodtak ab­ban, hogy a társaság fenn­tartója a baráti kör lesz. A legrégibb vidéki cserkészcsa­pat dr. Siptár Ernő nevét ve­szi fel, dr. Siptár Lászlót ide­iglenes csapatvezetőnek vá­lasztották. Céljuk, hogy az idős tagok mellé számos új, fiatal, szakképzett vezetőt ta­láljanak. Szeptembertől kez­dődik a fiatalok, kiscserké­szek toborzása, többek között az Egyétem és a Felsővámház Utcai Általános Iskolából. A CSALÁDBAN MARAD >1 HUNGÁRIA BIZTOS KÖTÉS iß biztosító rt. Gönci Árpád köztársasági elnök június 12-én a Parlamentben fogadta Hájim Herzog izraeli államfőt (MTI TELEFOTÓ)

Next

/
Thumbnails
Contents