Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-13 / 160. szám

1991. június 13., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Rövidesen megkezdődik a felszámolás Csődöt jelentett a Mecseki Szénbányák Vállalat Vállalati helyett állami végkielégítésért harcol a szakszervezet A kultúra • •• #jr jovore elmarad? Ez a korántsem tréfás kérdés foglalkoztatta tegnap a Pécs- baranyai Kulturális Kamara vá­lasztmányi ülésén részt részt ve­vő intézményvezetőket, közéleti embereket, akik ezúttal azért jöttek össze, hogy egyéb elin­téznivalóik mellett fő napiren­di pontjukkal foglalkozzanak, mely a következő címen került a meghívottak elé: Pécs város önkormányzatának álláspontja a város kulturális életéről, intéz­ményeinek működéséről. A ta­lálkozóra ígérkező vendég, dr. Mikes Éva alpolgármester sajnos nem érkezett meg, így, mivel elsősorban tőle vártak in­formációkat a kérdésre vonat­kozóan, a napirendi pont el­maradt. Ennek ellenére élénk beszélgetés alakult ki a részt­vevők, és a megyei közgyűlés oktatási, kulturális és sportbi­zottságának ugyancsak vendég­ként jelenlévő vezetője között. Nádor Rodolfné olyan szem­pontra hívta fel a figyelmet, mely nemcsak hogy szimpati­kus, hanem valószinűleg a leg­hasznosabb is: úgy vélte, hogy kulturális kérdésekben nincs helye politizálgatásnak, inkább feladatcentrikusnak kellene len­ni. Elmondta: ma Magyarorszá­gon a kultúra védelemre szorul, ezúttal a kultúrát a legtágab­ban értve, belevéve az oktatás átfogó ügyeit éppúgy, mint egyes intézmények kisebb-na- gyobb gondjait. A választmányi ülésen ezúttal is felvetődött a kérdés, hogy vajon jó-e, ha egy-egy intéz­ménynek két gazdája is van, adott esetben egy városi és egy megyei önkormányzat, ilyenkor ugyanis gyakran előfordulhat - ahogyan az egyik művelődési központ igazgatója fogalmazott —, hogy az intézmény olyan lesz mint az elvált szülők gyer­meke. Ráadásul az sem biztos, hogy „állami gondozásba ve­szik ..." A kérdések felvetésén túl egyelőre az ülés vendégei nem jutottak, mert bár ki-ki a maga posztján megpróbálja az értékeket menteni, félő, hogy a már most is tartalékból, bér­megtakarításból gazdálkodó in­tézmények sorsa a lassú halál lesz, azt ugyanis senki sem tud­ja, mi vár rájuk jövőre. Hodnik I. (Folytatás a 1. oldalról) o hazai és külföldi szokérto- csöpörtök állásfoglalásától tá­mogatva kiértük a* felszámolás imág Indítását. A bíróság a fi­zetésképtelenség megállapítá­sa után felteszi a kérdést az államnak, kívánja-e helyreállí­tani o „Mecsek" pénzügyi helyzetét. Ez esetünkben meg­lehetősen prózai kérdés, ugyanis néhány évvel ezelőtt egyszer már szanálták a vál­lalatot, a válasz téhót való­színűleg nem lesz. így a bíró- ságnák kell kijelölnie a fel­számoló szervezetet Hogy ma­gára a felszámolásra jmfkor Ikerül sor, azt ma még nem tudjuk, mi mindenesetre a melléktevékenységek leválasz­tásával és egy vagyonkezelői szervezet megalakításával fel- Ikészültürtk a végrehajtására. A felszámolásnak várhatóan irmírtkdterővanzata ís lesz, a je­lentkező feszültségről dr. Ké­kes Ferencet, a vállalat sze­mélyügyi felelősét kérdeztük. — A vállalatnál pillanatnyi­lag 6500 magyar és 500 kül­földi állampolgár dolgozik. Előzetes számításaink szerint a felszámolás első szakaszában (1 év) nem lesznek nagyobb méretű elibocsátásók, mindent összevetve 100 főnél többel nem számolunk. Ennél na- gydbb megrázkódtatást jelen­tett számunkra a nem szénter­melő üzemék társasággá ala­kítása, 1400 alkalmazottjuk közül mindössze 811 munka­társat tartottak meg az önál­lósodó egységek. Biztató azon­ban, hogy csők 40 ember tá­vozott felmondással, a többiek sorsa valamilyen más formá­iban megoldódott. A jövőben munka nélkül maradó dolgo­zóink számára a szakszerve­zettel együttműködve kidolgoz­ták a június 1-jétől működő vállalati végkielégítési rend­szerijeiket, ami átsegítheti né- ihány hónapon a nehéz hely­zetbe körűiteket. A dolgozói 'igény alapján Komlón elindí­tották efsó átképző tanfolya­munkat, a jövőben valószínű­leg több ilyenre is szükség lesz. Sókat segíthet majd fog­lalkoztatási gondjaink megol­dásában a Baranya 'Megyei Munkaügyi Központtal kiala­kuló, egyre szélesebb körű kapcsolatunk. Egy felszámolás alatt álló vállalatnál megnő az érdek- képviseleti munlka jelentősége. Különösen igaz ez egy bánya- vállalat esetében. Va'jon ho­gyan készül a szigorú gazda­sági elszámoltatásra a „Me­csek” szakszervezete? A vá­laszt Farkas Géza megbízott szb-elnöktől kaptuk. — Igyekszünk minden lehető­séget kihasználni, a nehéz helyzetbe került dolgozóink megsegítésére. Kidolgoztuk a vállalati végkielégítés rend­szerét, szeretriérik, Iha a mi dolgozóink is megkapnák az uránbányászokéhoz hasonló ál- lomi végkielégítést. Napi kap­csolatban állunk MÉV-es kol­légáinkkal, akik egyszer már végigjárták az előttünk álló kálváriát. Nyugdíjasaink meg­segítésére a vállalattal közö­sen nyílt alapítványt hoztunk létre. Szövetségünk bírja a SZESZEK ígéretét, hogy folya­matosan tájékoztatnak ben­nünket a dolgozókat is érintő 'kérdésekről, o döntések előtt kikérik véleményünket. A Mecseki Szénbányák Vál­lalat vendége volt tegnap az angol John N. H. Cox, aki a wolesi herceg üzleti fórumá- ndk szakértőjeként segíti a vállalat humánpolitikájának ki­alakítását. A szigetországi vendég külön hangsúlyozta, hogy a megélhetésen kívül pszichológiai segítséget, szé­les körű pályamódosítási ta­nácsadást és közvetítést, kész­ségfejlesztő és átképzési le­hetőségeket is biztosítani kell az elbocsátott dolgozók szá­mára. A munkanélküliség meg­nyugtató kezeléséiben hason­lóan fontos, hogy az állam és a helyi önkormányzat ne hagy­ja egyedül a vállalatot. Kaszás E. Megkérdezték a VOSZ-t a helyi iparűzési adóról Idén ne vezessék be! A Pécs Megyei Jogú Város mai önkormányzati ülésén sze­repel a helyi iparűzési adóról szóló rendelettervezet megvita­tása, elfogadása. Bevezessék vagy ne? Erről kérdeztük dr. Po­gány Mártát, a VOSZ Baranya Megyei Szervezete titkárát. — Mi nem értünk egyet a he­lyi iparűzési adó idei bevezeté­sével. Tudjuk, hogy szüksége van a pénzre az önkormányzat­nak, csak azt nem értjük, miért azoktól kell újabb pénzeket ki­csikarni, akiket már amúgy is annyira nyomaszt az irreálisan magas központi elvonási rend­szer. Ráadásul semmiféle ga­ranciát nem látunk arra, hogy a helyi iparűzési adóból besze­dett pénzt valamilyen formában is a vállalkozások fejlesztésére fordítanák. — Mit jelent a központi elvo­nás a vállalkozóknak? — Hogy mi mindent keil fi­zetniük. Lássuk: Áfa, Szja, Vá- nya, 53%-os TB-járulék, szak­képzési valamint műszaki fej­lesztési hozzájárulás, július 1- jétől a munkaadói járulék, ami' a kifizetett bruttó bér másfél százaléka (de a vállalkozó így sem kaphat munkanélküli se­gélyt, ha tönkre megy, hacsak nem fizet külön) és akkor még ezekre jönne a helyi iparűzési adó. Nem sok ez egy kicsit? — Mit jelent az, hogy Pécs és Baranya depressziós térség? — Azt, hogy amúgy is elvisel­hetetlen a gazdasági helyzet és a központi elvonások, valamint a magánvállalkozás kockázatá­nak mértéke. Kormányzati szin­ten viszont azt jelenti, hogy e térségben indított és működő vállalkozások eleve a nyere­ségadóba épített különféle kedvezményeket kapnak, hogy egyáltalán létezhessenek.- A tervezet szerint mind­össze az árbevétel 3 ezrelékéről lenne szó. — Azzal tisztában vagyunk, nem az önkormányzat, hanem maga a törvény mondja ki, hogy az árbevétel arányában kell meghatározni ezt a mérté­ket. De . . . Tagjaink között vég­zett reprezentatív felméréseink tapasztalatéi alapján mondha­tom, ez a viszonylag csekélynek tűnő, az árbevétel 3 ezrelékét kitevő odó valójában a nyere­ség 3—4 százalékát vinné el né­mely vállalkozásnál. Hogy le­het-e, érdemes-e így vállalkoz­ni? A VOSZ szeretné, ha egy­szer — mielőbb — eljönne az az idő, amikor becsülete lesz a legtöbb adót fizető vállalko­zónak, vállalkozásnak. De eh­hez az is kell, hogy hagyjuk őket levegőhöz jutni és megerő­södni. Ezért is ellenezzük a he­lyi iparűzési adó idei beveté­sét., M. L. Jogutód nélkül a BÁZIS, az önkormányzaté a teher Senki sem pályázott a pécsi toronyházra Lejárt tegnap a pécsi toronyház eladására kiirt pályázat. Jó alkalomnak kínálkozott ez arra is, hogy a ház sorsáról, illetve az eladásának kényszerítő körülményeiről meditáljunk dr. Krippl Zoltán pécsi polgármesterrel. A déli órákban még nem tudtuk azt, ami a munkanap végére nyilvánvalóvá vált, hogy senki nem nyújtott be pályázatot a magasház megvételére. A polgármester az aszta­lán tornyosuló levéllkötegből vett Iki egyet — természete­sen a nevet és elmet nem mutatta meg —, mert ez is jellemző félreértésre utal, ugyanis a képviselőtestület legutóbbi intézkedéseinek egyike miatt morgolódik: véglegesen kiutalták a ma­gasházból kiköltöztetettek­nek az ideiglenesen kapott lakásaikat, ami nem volt más, mint egy jogi aktus, mondhatni papírmunka, meg­lévő helyzet véglegesítése. Nem kapott senki új bér­lakást, mert 'ilyen a város­nak nincs, és nem is lesz. — Talán mégis lelmerül­het sokakban, nem volt el­hamarkodott eladásra kínál­ni a házat, amikor ekkora a lakásínség? — Szükséghelyzetben dön­töttünk: egyértelmű volt, a város nem tudja üzemeltet­ni ezt az épületet, ha lenne is pénze — esetleg újabb 'kölcsönt venne fel — a megerősítésre, és. lakóház maradna, biztos, hogy nem lenne fizetőképes kereslet a lakások megvételére, hiszen ott vannak új lakások üre­sen, senki nem tudja meg­venni őket. Lebontani nem lehet a magasházat az óriá­si költség miatt sem, és akkor megmarad a veszte­ség, ami eddig felhalmozó­dott. Vagy így hagyjuk, vagy keresünk egy tőkeerős cé­get, amely lát fantáziát benne. Azt is láttuk, hogy hasznot nem tudunk szerez­ni, a 270 milliós kikiáltási árral azt a pénzt szerettük volna megkapni, amennyi a kormánykölcsön összege. — Ez már a harmadik pá­lyázat volt a magasház ügyé­ben, nem sok eredménnyel. — Az előzőeket tulajdon­képpen az elődeink kezdték, és abból indultak ki, hogy lesz pénze az önkormányzat­nak a megerősítésre. — Úgy tudom, a Budapes­ti Műszaki Egyetem szakvé­leménye szerint az év vé­géig meg kell erősíteni az épületet, eddig vállaltak ga­ranciát érte. — Igen, ugyanakkor van egy másik szakvéleményünk, ami szerint semmit sem kel­lett volna csinálni vele. Ez már a tulajdonos felelőssé­ge lesz, melyik -szakvélemény szerint jár el. Egyébként az előrő pályázatok nem vesz­nek kárba, hiszen Oki meg­veszi a hpzat, annak a ren­delkezésére áll, sőt talán így előnyösebb, hogy a leen­dő működtetéstől függ a megerősítés mikéntje. * Az egymásnak ellentmon­dó szakvéleményeknél sok­kal jobban bosszanthatja a pécsi polgá rmestert annak a pernek a kimenetéle, amely a mogos'hóz ügyében tart már jó 'ideje, és -igen hosz- szadalmasnók mutatkozik. Igen ám, jegyezte meg, de az ilyenkor lényeges fele­lősségi láncokon sem men­tek végig, mert eljutottak volna a 'Bázis elődjét ala­pító építési minisztériumig, ezzel az alapító felelőssé­géig az okozott kárért, lát­szik, hogy a pénzügyi vona­lat is elvágták, mert jog­utód nélkül szüntetik meg a Bázist, miközben engedik széthordani a céget, mind­ebből o polgármester szá­mára az következik, 'hogy az önkormányzat kénytelen vi­selni a tetemes kárt. Csak­hogy nem képes rá, így ez is alapvető szempont volt az éladás mellett. * — Mi van, ha nem kell a magasház? — Remélem, ez ne,m for­dul elő! Június 26-án lejár az a hitel, amit a kormány adott annak idején a kiköl­töztetéssel járó költségekre, ha -nem tudjuk kifizetni, már­pedig nem, akkor jelentő­sen megnőnek e kamatok, amik a kormányt terhelik. Volószinűleg ez -nem érde­ke, és tárgyalhatunk azzal az állami vagyonkezelő cég­gel, amely érdeklődést mu­tatott a -ház Iránt... — mondja dr. Krippl Zoltán. Gáldonyi Magdolna Fogadd a reikít, az univerzális energiát! Kézrátevéses gyógyítás ... kezét a fejedre, törzsedre te­szi a mester, s a kettőtök testén szabadon átáramlő, magasabb rez­gésszámú kozmikus energia révén megszabadulsz kínzó fájdalmaidtól, lelki zavaraidtól . . . Bizsergető energiát, hirtelen nagy melegséget, erőt érzel szétáradni tagjaidban . . . Nyomán elmúlik a fejgörcs, tüdő- gyulladás, fogínyvérzés, aranyér, visszeres fájdalom . . . Karl Everding frankfurti pszicKoló- gus — a DOZSO meghívására — tnásodszor tart kézrátevéses gyógyí­tó képzést Pécsett. Első, tavaly nyári látogatása óta városunkban csaknem .kétszázan gyógyítanak kéz- rátéteílel. t Mikoo Usui japán orvos-pap mód­szere a 30-as évekig egész Japán­ban elterjedt. A háború után Ame­rikában, majd Európa-szerte több ezren kezdték alkalmazni. A reiki szó kozmikus, univerzális, ..egyetlen” energiát jelent, szere- tetenergiának is nevezik. A reiki 1. és 2T fokú kurzusán a gyógyí­tást lehet elsajátítani, ezt a három napon, liMetve éjszakán át tartó tanfolyamot tegnap 48-an kezdték el. A mestervizsgához azonban a harmadik fokozat is szükséges. Á program „behangolással” kez­dődik, a mester megnyitja az em­berek csakráit (például a fejen), akik ezáltal közvetlen kapcsolatba kerülnek az univerzális energiával. A csokra megnyitása utón egész életében képes lesz fogadni és to­vábbítani az energiát, ezáltal ön­magát és másokat gyógyítani. A gyógyítás alatt - ellentétben a bioenergiás „mutatványokkal” — az ember nem merül ki, saját maga is feltöltődik. A tanfolyamra összegyűlt, izga­tottan várakozó tömeg eilől néhány percre raboltam el Everding urat. — A módszert orvosi kezelés he­lyett vagy mellett ajánlja? — Feltétlenül mellette. A reikivel kezelt emberek jóval nehezebben kaniák el a betegségeket, illetve azokból sokkal rövidebb idő alatt épülnek fel. Emellett azonnali fáj­dalomcsillapításra is jó, sőt belső szervi problémák, komolyabb beteg­ségek gyógyítására sokszor önma­gában is alkalmas. — Gyógyitható-e az is, aki nem hisz benne, nem partner? Milyen arányban volt sikeres a gyógyítás . pácienseinél? — Igen, bárki gyógyítható. Eddig még nem vált olyan betegem, aki­nél hatástalan lett volna a reiki. — S mit mond azoknak, akik le­gyintenek rá, sarlatánságnak titu­lálják? — Mindenféle győzködés helyett nekik csak azt tanácsolhatom, pró­bálják ki . . . Műszak utáni pihenő. A csődeljárás megindításával sok bányász munkahelye kerülhet veszélybe. Fotó: Szundi György

Next

/
Thumbnails
Contents