Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-08 / 155. szám

© uj Dunantűii napló 1991. június 8., szombat vendégszereplés előtt A gyárvárosi iskola zenekaráról A vidék és a világkiállítás c .............. Rég iók, népek, kultúrák Az Országgyűlés állást fog­lalt a világkiállítás 1996-ban Budapesten történő megrende­zéséről. Végleges hazai dön­tés a kormány által benyújtan­dó törvénytervezet szeptemberi megtárgyalása után lesz, any- nyi azonban biztos: a rendez­vény nem maradhat a főváros • határai között. Baráth Etelét, a világkiállítás kormánybizto­sát arról kérdeztük: az 1996- ra tervezett „parádéban" mi­lyen szerep juthat a vidék­nek? — Sajnálom, hogy a bécsi­ek úgy döntöttek: nem vállal­ják a világkiállítás megrende­zését. Politikai kapcsolataink­nak és a két ország együttmű­ködésének egyaránt használt volna a közös fellépés, amit még eredetileg tervezett for­mában is úgy szerveztünk vol­na meg, hogy abba — csatla­kozó eseményekkel - bekap­csolódhasson o magyar vidék is. Hiszen még a környező or­szágok nagyobb városait sem akartuk kizárni a rendezvények sorából - mondja elöljáróban Baráth Etele. - Az új hely­zetben, azaz ha Budapest egyedül kapná a világkiállí­tás megrendezési jogát, még inkább szükség van a vidék bevonására. Az eredeti „híd- gondolat” most is érvényesít­hető, hiszen a nagy esemény továbbra is régiók, népek, kul­túrák, nyelvek egymásra ta­lálására nyújthat alkalmat. Tudvalévő, hogy Magyarorszá­gon igen sok település képvi­seli a nemzetiségi létet, annak minden fontos, mások érdek­lődésére is joggal számot tar­tó jellemzőjével. Ezt — és az adott vidék jellemző más ér­tékeit —, kell a világ elé tár­ni. De a helyi jellegen túl- mutatóan, nemzetközivé széle­sedő programokkal! Valahogy úgy, ahogy például Somogy már a lengyelekkel kibővített Pentagonálé gondolatával kacérkodva. vagy például Tokaj a bor-világkiállítás meg­szervezésére törekedve szeret­né. Szinte minden tájegysé­günk alkalmas rá, hogy egy- egy kiemelt témában ne csak önmagát mutassa be, hanem nemzetek egymással való ta­lálkozását megszervezze — nem is a turistákra, hanem az adott témát elmélyültebben is­merők, ismerni szándékozók igényeire gondolva. így adhat számtalan ötletet például az ökológia, az ember és a ter­mészet kapcsolata, illetve a természeti adottságok felhasz­nálása. E témakörbe egy esetleges újabb vadászati világkiállítás, a környezetvédelem, a falusi turizmus, a Duna menti váro­sok nemzetközi bemutatkozása éppúgy belefér, mint például a lovasemberek nemzetközi ta­lálkozói, vagy ornitológusok közös kutatómunkája.- Az általános elvek alig­hanem mindenki tetszését el­nyerik, de - amint mondani szokták —, „a hiba a részle­tekben van". Milyen terhekkel, megvalósítandó leiadatokkal jár a vidék szemszögéből a táskörű szervek intézkedés-so­rozata kell. És persze tőke, elsősorban onnan, ahol sok van, vagyis külföldről. Minde­nek előtt azonban végleges döntés, hiszen a működő tő­két bizonytalan célokkal nem lehet idecsalogatni. Am ha megszületik a végleges „igen", amiben én száz százalékig biztos vagyok, s aztán októ­berben Budapestet véglege­sen bejegyzik Párizsban, a világkiállítás rendezőjének, ak­kor felgyorsul majd minden. A döntés meg kel! hogy pezsdítse a vidéket is. A Világkiállításon Pécs és Baranya elsősorban idegenforgalmára építhet. A pécsi múzeum utca egyedülálló és világhírű, csakúgy, mint a Zsolnay-gyűjtemény, ahol felvételünk készült. Fotó: Proksza László mosf már csak 1996-ra terve­zett világkiállítás? — Természetesen hatalmas befektetéseket, tehát sok pénzt követel, hiszen nemcsak a főváros, hanem a vidék még elmaradottabb infra­struktúráját kell nagymérték­ben fejleszteni ahhoz, hogy a rendezvény ne váljon kudarc­cá. Sőt, hogy egyáltalán ér­telme legyen a rendezésnek. De — sokakkal ellentétben - én hiszek abban, hogy a vi­lágkiállítás finanszírozható! Sok száz hasznos elgondolás, javaslat érkezett már eddig Is hozzánk, lehetséges kiegészítő helyszínekről, a programba illő és azt gazdagító rendez­vényekről. Ha valamit hiányol­ni lehet e színes ötlettárból, az a megvalósíthatóságot szakszerűen mérlegelő, annak feltételeit megjelölő elemzés, amely nem készíthető el az önkormányzatok, s legalább a megyei jogú városok szak­embereinek bevonása nélkül. — Dehát az úthálózat, a távközlés, a közlekedés fej­lesztése az önkormányzatok erejét messze meghaladó lei­adat . . . — Természetesen ehhez kor­mánydöntések, országos ha­Szeged például a nemzet­közi hírű Szabadtéri Játékok hosszú távra való kiterjeszté­sén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén pe­dig akár egy cigány-világfesz­tivál megrendezésén is gon­dolkodhat, francia mintát véve alapul. ■Mindenütt a már meglévő kezdeményezéseket lehet és kell majd felkarolni. Ma is láthatjuk, hogy a millennium idején megrendezett budapes­ti világesemény Budapest je­lenlegi városszerkezetének megalapozását jelentette. Olyan épületek egész sorát köszönhetjük a vállalkozásnak, amelyek ma elválaszthatatla­nok a magyar főváros képétől. Száz évvel később miért ne lenne érdemes egy égész or­szágot hasonló lehetőséggel felruházni? Ehhez persze nem elég a központi szervek dön­tése: az állami szervekkel együtt az önkormányzatoknak és a vidéki érdekképviseletek­nek is végig együtt kell mű­ködniük. Ehhez sok segítséget adhatna egy Világkiállítási Tanács, amelynek megszerve­zésén fáradozunk. Schöffer Jenő Betegeskedünk, öregszünk és fogyunk Korfa-kórkép a 80-as évek diagnózisa alapján A szeretet ünnepéhez méltó, igazi karácsonyfának való fenyőt egyre nehezebb találni. Ritka az alul sokágú, szélesen dús, föl­felé arányosan karcsúsodó, hosszan elvékonyodó fenyő. Ilyennek kellene fennie az ország korfájának is, ha egészségesen fejlőd­hetne. De ezt a népesség száma, neme és életkora alapján meg­rajzolható fát évtizedek óta súlyos betegségek támadják. Követ­kezményükként öregszik és fogy az ország lakossága, s ez jellem­ző Baranyára is. Profilban Az utóbbi napokban nem ritkán láthatta a közönség a Gyárvárosi Általános Iskola Gyermek- és Ifjúsági Fúvós­zenekarát. Május végi. ha­gyományossá vált hangverse­nyükön Pécsett, a József At­tila Művelődési Házban elő­ször szerepelt nyilvánosan az a mazsorett-csoport, mely szeptemberben alakult meg Mosgai Miklósné vezetésével. Június 2-án a szabolcsi temp­lomban adták elő Schubert német miséjét, melyet első íz­ben Pünkösd vasárnapján a gyárvárosi templomban mutat­tak be. Az együttes az elmúlt évek alatt számos külföldi kapcso­latot is szerzett, méltán arat­tak sikert a szakemberek, a közönség, a rendezők előtt. Széles repertoárral, igényes műsorral, magas szintű zenei képzettséggel jelentkeznek a szerepléseken, az eredmény meg is látszik, hiszen 1986- ban Cirie-ben, két évvel ké­sőbb Welzheimben, 1989-ben pedig Ulmban kaptak első dijat. Minden külföldi sze­replés újabb meghívást ered­ményezett, de a hazai sikerek sem maradtak el. A Megyei Fúvószenekari Találkozón el­ért „Arany" fokozatok mellé 1989-ben kiemelt „Arany" mi­nősítés társult. A csapat most, július 5-e és 8-a között ismét külföldi vendégszereplésre készül, meghívásuk Ausztriába, Gnas városába szól. ahol a Nem­zetközi Fúvószenekari Találko­zón vesznek részt. Rajtuk kívül még hét zenekar lesz ott, bel­ga, bolgár, cseh, holland, ju­goszláv, német, olasz együt­tesek. Erre a megmérettetésre készül most a 66 tagú együt­tes Auth Vilmos és Kerekes Csaba karnagyok vezetésével. Meghívást kapott a zene­kar Németországba is, a Rass- tadtban megrendezésre kerü­lő Európafesztiválra. A részvé­tel —, amellet, hogy megtisz­teltetés -, Pécs kulturális hír­nevét is öregbítené. A kiuta­záshoz azonban nem biztosí­tottak az anyagi lehetőségek. A zenekar és vezetői ennek ellenére bíznak abban, hogy a nehézségek megoldódnak. Még az is előadódhat, hogy e sorokat olvasva, valaki segí­tő kezet nyújt feléjük . . . IHAROSY KÁLMÁN, az Orfü- völgy üdülőhelyi Közösség el­nöke Pécsett született 1944 áprili­sában. Általános iskolába o Fiumei utcai, ma Petőfi utcai általános iskolába járt, majd a Nagy Lajos Gimnázium humár, tagozatán érettségizett. Else munkahelye a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat volt, ahol mint csillés, később mint vil­lanyszerelő tevékenykedett. Munkája mellett üzemmérnöki diplomát szerzett a Kandó Kál­mán Műszaki Főiskola kihelye­zett pécsi tagozatán. Ezt köve­tően az ÉPGÉP Vállalatnál energetikusként helyezkedett el, később ugyanitt üzemfenntartá­si és fejlesztő mérnökként dol­gozott. Innen került mai mun­kahelyére, a Körzeti Energia­felügyelethez, ahol jelenleg vil­lamos főelőadó. Megalakulása óta tagjai, majd elnökhelyettese az Orfű- völgy üdülőhelyi Közösségnek. Ma, mint a csoport elnöke tár­saival, a helyi önkormányzattal együttműködve a község és a festői völgy védelmében, szépí­tésén, az ott lakók és üdülők érdekében tevékenykedik. Nős, két felnőtt lánya van. Érdeklődése roppant szerte­ágazó, szabad idejében érme­ket gyűjt, szívesen filmez, fotó­zik, utazik, lelkes természet- barát. PÁVA PÉTER, a VI. Cserkész- kerület ügyvezető elnöke 34 éves, nős, három gyermek édesapja. Felesége gyógype­dagógus. ő a földrajz—testneve­lés szakos tanári diplomát sze­rezte meg. Ez év áprilisa óta a VI. Cserkészkerület (Baranya, Tolna, Somogy) ügyvezető el­nöki teendőit látja el. Ezen a területen jelenleg 25 cserkész- csapat működik, közel ezer fő- vej. Feladata a csapatok és az országos szövetség közötti köz­vetítés, bizonyos szintű csapat­irányítás és szervezés, valamint a vezetőképzés szervezése. Magyarországon a cserkész­vezetők oz országos elnöktől az őrsvezetőkig saját szabad ide­jük terhére ingyen dolgoznak. A cserkészet valláserkölcsi ala­pokon áll, ami azt jelenti, hogy egy cserkész, amikor fogadal­mat tesz, Ígéretet ad arra, hogy megpróbál a tíz cserkész­törvény és a saját vallása pa­rancsai szerint élni. Minden cserkész a saját csapatában szabadon gyakorolhatja vallá­sát. A cserkészetnek nincs el­lenségképe - a boldogulás ös­vényein a tiszta élet, a becsü­let és a jó munkán keresztül vezeti a fiatalokat a felnőttkor felé. A cserkészek évi munkájá­nak csúcspontja a nyári tábor, ami mindig a szabadban, sát­rakkal és a környezettel har­monizálva zajlik. 40 év hallgatás után az el­múlt két esztendő bizonyította a cserkészet életképességét, mert az Öreg cserkészek meg­őrizték szivükben a „lángot", amit átadtak a fiataloknak Most már mi is bekapcsolód­hatunk a 15 millió főt számláló ötven évvel ezelőtti, 1941. január 31. adatok szerint 9 316 000 volt az ország lélek­számú. A 10 milliót 1960-ban léptük át, s a legutóbbi, 1989- es népességi adatok szerint 10 589 000-en vagyunk. Az élve- születések száma 1949-ben ug­rott meg. Az évi 200 000 körüli születésszám - a Ratkó-időszak hatásaként - 1956 végéig tar­tott. Ennek a generációnak a gyermekei születtek a hetvenes évek közepétől, amikor is me­gint nőtt a szüietésszám, de 1978-tól már jelentősen csök­kent, s ez a folyamat azóta is tart. Két évvel ezelőtt már csak 123 304-en látták meg a nap­világot Magyarországon. A születés és a halálozás számának a különbsége 1981- tól mínuszba fordult, 1989-ben 21 391-gyei többen haltak meg, mint ahányon megszülettek, s azóta fogy a lakosság. E tekin­tetben mit sem változtat az a tény, hogy a csecsemőhalálo­zási mutató egyre javult, ötven évvel ezelőtt 115,6 ezrelék volt, vagyis akkor minden 1000 új­szülöttből 115 egyéves kora előtt meghalt, 1989-ben ez a viszonyszám 15,7 ezrelék volt. Baranyában 1975-től követve az adatokat, hasonló a kép. Hat évvel ezelőtt 7801 gyermek született. Azóta minden évben kevesebb, s 1989-re ez a szám 4948-ra csökkent. A halálozá­sok száma — ha kismértékben is -, de minden évben nőtt: 1975-ben 5347-en, 1989-ben 5834-en haltak meg. A termé­szetes szaporodás, illetve fo­gyás a megyében is 1981-ben váltott mínuszba, akkor 97-tel többen haltak meg, mint ahá­nyon születtek, s ez a szám 1989-ben már 886-ra nőtt. A halálozások okait tekintve változatlanul a szív és a kerin­gési rendszer betegségei állnak a lista élén. Az 1989-ben el­hunyt 144 698 személy közül 75 690-en ilyen betegségek mi­att mentek el. Baranyában ugyanabban az évben 5834-en haltak meg, s közülük 3025-en világcserkészetbe, bizonyítva, hogy közöttük van a helyünk. TÓFALVI JÓZSEF, a Mohácsi Révhajózási Vállalat műszaki igazgatója Nagycsaládos szülök legidő­sebb gyermekeként 1942-ben született Mohácson. A helyi gimnáziumban érettségizett, majd 1966-ban a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Gépész- mérnöki Karán szerzett gépész- mérnöki diplomát. 1966-tól 1968-ig a homorúdi gépállo­máson beosztott mérnökként, majd egy évig a palotabozsoki gépállomáson főmérnökként dolgozott. Szubjektív okok mi­att kényszerült munkahely-vál­toztatásra. 1969-től 1977-ig a Himesházi Petőfi Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet műszaki vezetője volt, ahol a gépjavítás, üzemel­tetés, ipari szolgáltatás felada­tainak ellátásán túl rá bízták az a szív és a keringési rendszer betegségei miatt. Ilyen súlyos és tartós bajok gyötrik az ország és a megye korfáját. Mostanában mintha ritkábban pillantanánk rá, mint­ha nem vennék észre egyre vé­konyodó ágait, sárguló leveleit. El vagyunk foglalva a szintén nem könnyen gyógyítható egyéb bajainkkal. A Központi Statisztikai Hivatal közelmúlt­ban ismertetett adatai talán mégis megállítanak mellette. Legalább annyi időre, amíg vé­giggondoljuk, hogy kikkel és kinek akarjuk átalakítani az or­szágot. Azok az adatok és meg­állapítások, amelyeket a sta­tisztikai hivatal közzétett, ugyan csak a terhességmeg- szakitások alapján közelítik ezt a kérdést, de jóval messzebb mutatnak. Ezek szerint 1990- ben - előzetes adatok alapján — 90 000 terhességmegszakitás volt az országban. Az előző évi mutatókhoz viszonyítva ez kis­mértékű csökkenést jelez, ám a megszakításon átesett nők tár­sadalmi, demográfiai helyzetét tekintve bizonyos változások ta­pasztalhatók. Az egyik, hogy emelkedik azoknak a száma, akik az első gyermeküket nem hozzák világra. Nőtt a megsza­kításon átesett 20 éven aluli nők aránya. A legfiatalabbak- nál, a 15 éven aluli lányoknál végzett beavatkozások száma megháromszorozódott. Nemzet­közi összehasonlításokból kitű­nik, hogy hazánkban több az ismételten abortóló nők száma, mint az országok többségében. A nyugat-európai országokban főleg akkor fordulnak a meg­szakítás kényszeréhez, amikor már nem kívánnak több gyer­meket, míg hazánkban a gyer­mekvállalást megelőző abortu­szok aránya a jellemző. Ezek pedig olyan összetett okokra utaló problémák, me­lyeket aligha lehet a sokak ál­tal szorgalmazott módon, a ter­hességmegszakítás betiltásával megoldani. T. É. akkor induló beruházás irányítá­sát is. Az itt felmerülő felada­tok inspirálták arra, hogy isme­reteit bővítse. Beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem gazdasági mérnöki szakára. Az új ismeretek birtokában érdek­lődési területe a vállalat gaz­dálkodási folyamatainak racio­nalizálására, a hatékonyság növelésére alkalmas eszközök, megoldások feltárására, beve­zetésére irányult. A tsz-beruhá- zás befejezése után munkate­rülete beszűkült, az új szakmai terület gyakorlása érdekében állást változtatott. 1977-től a Bólyi Mezőgazdasági Kombinál dolgozója volt, ahol fő feladat­ként a számítástechnikai alkal­mazások bevezetésével, majd az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásával bízták meg. Gáldonyi Magdolna— Kaszás Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents