Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-07 / 123. szám

1991. május 7., kedd aj Dunántúli napló 7 A köztársasági megbízott hivatala 100 esetben tett észrevételt Törvényt sértő önkormányzatok Az első negyedévben kö­zel száz törvényességi ész­revételt tett a köztársasági megbízott hivatala a bara­nyai helyi önkormányzatok törvénysértőnek találtatott határozatai, illetve kisebb részben rendeletéi ellen. Ez az adat, akár szakszerűségi és törvényességi minősítés is lehetne az önkormányzatok eddigi közel féléves műkö­déséről, csak éppen nem­igen van még mihez viszo­nyítani. Országos összeha­sonlítás még nem készült A hárommegyés régiónkban a törvényességi észrevételek szá­mát tekintve kétségkívül Ba­ranya vezet Somogy megye előtt és a sort Tolna megye zárja. Ahogy dr. Wéber János, a köztársasági megbízott hiva­talának Baranya megyei iro­davezetője a beszélgetés ele­jén hangsúlyozta: ez a szám­adat korántsem jelenti azt, hogy ennyi törvénysértő hatá­rozatot hoztak a baranyai ön- kormányzatok, csak azt, hogy a hivatal eddig ennyit vett észre a kötelezően beküldött önkormányzati testületi jegy­zőkönyvekből. Ezek száma már most több ezerre rúg, hi­szen a helyi önkormányzatok a törvényi minimumot messze meghaladó gyakorisággal ülé­seztek az elmúlt hónapokban. A köztársasági megbízott hi­vatala három hónapja műkö­dik Baranyában, de tulajdon­képpen csak március elejére érte el a működőképesség­hez szükséges létszámot, amely a tervezettnek mégcsak a fele sem.- Lehet-e tendenciát, ti­pikus hibákat felfedezni az eddig feltárt törvénysértő ha­tározatokban?- A következtetésekhez eny- nyi adat még kevés, azt azon­ban igazolja, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok fennállásuk első hónapjaiban. A törvény- sértések jelentős hányada a törvény elvétett értelmezésé­ből, illetve a szabályozatlan­ságból adódott. Klasszikus hi­ba a hatásköri telepítés a szociálpolitika kérdéskörében. Korábban a végrehajtó bizott­ságaik szakigazgatási szervei­hez tartozó döntéskor volt például a segélyezés, s így ez most a jegyző hatáskörébe került. Főként a kistelepülése­ken azonban nagyon szívesen foglalkoznak ezzel a testüle­tek. Elvonják a jegyző hatás­körét, ami egy jogász számá­ra az egyik legsúlyosabb tör­vénysértés. Részint érthető és magyarázható, hogy miért kö­vetik el ezt a hibát az ön- kormányzatok. Egyrészt, mert a szociális segélyezés olyan téma, amelybe mindjárt be tudtak kapcsolódni a testületi tagok, s mindjárt rendezni szerették volna az irritáló problémákat. Erre buzdította őket az is, hogy már közikézen forog egy olyan törvényterve­zet, amely a kistelepülések esetében a testületek kezébe kívánja tenni a döntési jog­kört a szociális kérdésekben. Csakhogy ez a jogszabály még csak tervezet, tehát a számunkra természetesen kö­telező szigorú jogértelmezés szerint törvénysértést követnek el az önkormányzatok, ha most elvonják a jegyzőtől ezt a ha­táskört, s nekünk kötelessé­günk erre rámutatni, mégha megértjük is a kistelepülések képviselőinek dohogását, hogy csak az önkormányzati törvény szellemének megfelelően jár­tak el.- Abból, hogy most számos község önállóvá vált, adód­nak-e problémák, illetve köz­ségek közötti viták?- A volt tanácsok közös in­tézményei fenntartásával kap­csolatos kérdések miatti viták most kezdenek csak felbuk­kanni a költségvetések tárgya­lása kapcsán, illetve után. Várható, hogy srámos olyan ügy keletkezik, amelyben a költségek közös viselésének arányairól nem tudnak meg­állapodni az önkormányzatok. Ma még mi sem látunk tisz­tán, hogy ilyen esetekben mi lehet a megoldás. Ugyancsak ebben a körben tapasztalha­tó igazi típushiba az önkor­mányzatok közös testületi ülé­seivel kapcsolatos. Ott, ahol nem alakítottak ki közös kép­viselőtestületet, rendszeresek az együttes ülések és a közös határozathozatal. Úgy érzem, hogy ez önfeladás, az ön- kormányzati jogok csorbítását jelenti. — A városi önkormányzatok működésében törvényességi szempontból akadt-e tipikus hiba? Vagy ezeknél maga­sabb szintű a szakértelem?- Kétségkívül magasabb szintű, de az ügyek is bo­nyolultabbak. Az ártörvény té­ves értelmezése miatt követett el látszólag formai hibát va­lamennyi baranyai városi ön- kormányzat, amikor a tömeg- közlekedés viteldíjáról döntöt­tek. Valamennyi testület hatá­rozat formájában hozta meg a döntést, pedig az ártörvény szerint jogszabályban, tehát önkormányzati rendeletben kell megállapítani és kihirdetni az árat. Valamennyi városi ön­kormányzat elfogadta törvé­nyességi észrevételünket és másodszorra rendelettel álla­pította meg az új árat. Itt a köztársasági megbízott hiva­talának szerepe véget ért. Az ügy azonban továbbra is „lóg a levegőben", hiszen ezeket a rendeleteket nem lehet visz- szamenő hatállyal életbe lép­tetni. A január végén törvény- sértő formában hozott dönté­sek alapján viszont a Pannon Volán már februártál a meg­emelt tarifát alkalmazta, a törvényes formájú és hatályos rendeletek viszont csak hetek­kel később születtek. — Hány olyan eset volt ed­dig, amikor az önkormányzat nem fogadta el a törvényes­ségi észrevételt? — Ilyen esetben bírói útra terelődik a vita. Mostanáig 14 ilyen ügy keletkezett, s hét- nyolc esetben már a kerese­tünket is benyújtottuk a bíró­sághoz, de még egyik sem jutott el a tárgyalás kitűzé­séig sem. — A közelmúltban nagy hit­re jutott a tihanyi önkormány­zat, amellyel szemben ez idáig 17 törvényességi észrevételt tett a köztársasági megbizott. Baranyában van-e ilyen re­korder? — Siklós esetében 5-6 bíró­sági ügy várható, ám mégsem a tihanyihoz hasonló okok miatt. Ott elsősorban a szak­értelem hiánya okozta a sok törvénysértést, Siklósnak vi­szont jól képzett jegyzője van. A probléma gyökere az, hogy rendszerint az önkormányzati jogok teljességét tételezi fel, s több esetben figyelmen kí­vül hagyott minisztertanácsi vagy miniszteri rendeletet, mert értelmezése szerint azok ellentétesek az önkormányzati törvénnyel. Több alkotmány- bírósági eljárást is kezdemé­nyezett. Mi hatalmi szóval el­dönteni nem tudjuk, hogy ki­nek van igaza. Ezdklben a vi­tákban az egyensúly csak ak­kor áll be, ha a bíróság meg­hozza az első ítéleteit. — Személyes véleménye? — Úgy érzem, hogy siklósi kollégám túl nagy kockázatot vállalt, mert ha ezeket a pe­reket elveszti — és szerintem elveszti —, akkor azoknak sú­lyosak lesznek a következmé­nyei. S nemcsak jogi vonat­kozásban, hiszen például a polgármester státusára, a kór­házigazgató kinevezésére, a szociális otthoni térítésre vo­natkozóan mellőzte a hatá­lyos felsőbb szintű jogszabá­lyokat az alkotmánybíróság­nál kezdeményezett eljárásra való hivatkozással. De nem tehetünk mást, mint meg­várjuk a bíróság döntéseit. Dunai Imre Csúcsforgalom egy pécsi autóbuszmegállóban. A Pannon Volán február 1-jétől már megemelte a viteldijat, még a törvény meg­születése előtt. Fotó: Läufer László A Grastyán-alapítvány intézménye lesz a TIT Ifjúsági Nyelviskolája Nyelvi és szakképzés érettségizetteknek Manapság az érettségizet­tek sincsenek irigylésre mél­tó helyzetben, hisz iskolai tanulmányaikat befejezve, ott áll előttük a nagy kér­dés: hogyan, illetve hova to­vább? Szerencsés az, aki to­vább tanulhat, az is, aki el tud helyezkedni vagy olyan szakmát tanulhat, amivel re­mélhetően megalapozhatja a jövőjét. De mi van azok­kal, akik ezért-azért egyik csoportba se sorolhatók? Közülük száznak-száznak immár két éve mentőkötelet dőbott a TIT Pécs-baranyai szervezete Ifjúsági Nyelvis­kolája -, igaz, borsos áron. Ennyien sajátíthatták el alap-, közép- vagy felső­fokon az angol vagy német nyelvet s szerezhettek hozzá valamilyen szakmai végzett­séget. — A második tanévben a hallgatók kilencven százalé­ka megfelelt az új nyelv­vizsgarendszer követelmé­nyeinek. Ez azt is jelenti, hogy jó úton járunk, de azt is, hogy a hallgatóink ko­molyan veszik a felkészülést, s ezzel jelentősen csökkentik a szüleik anyagi áldozat­vállalását - mondja Sza- lainé Wéber Mária, a TIT Ifjúsági Nyelviskolájának ve­zetője, és dr. Andor József, az angol program vezetője. Hogy mit jelent ez az anyagi áldozatvállalás-csök­kentés? A most háromhetes külföldi nyelvgyakorlással és nyelvvizsgákkal befejező­dött 90/91-es tanévben az angol program hallgatóinak 145, míg a németeseknek 130 ezer forint volt a tandíj. Ez nem kis összeg. A 89/90- es évben sikeresen nyelv­vizsgázó hallgatóik a tandíj­nak felső fokon 70, közép­fokon 60, és alapfokon 30 százalékát kapták vissza a Foglalkoztatási Alapból. Ér­demes volt tanulni. A hét hónapon át tartó 500 (na­pi 4) órás nyelvi képzés az alap-, közép- és felsőfokú kiscsoportokban, átlagosan 10-12 fővel történik. A hall­gatók írásbeli teszt és szó­beli vizsga alapján sorol­tatnak valamelyik csoportba, de év közben is átkerülhet­nek egyikből a másikba a teljesítményüktől függően, s az 5-6 hetente tartott ér­tékelésbe nem csak a hall­gatót, de a szüleiket is be­avatják. Mi a sikerük titka? Az biztos, hogy az egyik ösz­tönző maga a tandíjvisszaté­rítés lehetősége. A másik: a fiatal hazai egyetemi okta­tói gárda és a nyelvi tan­órák felét tartó osztrák, an­gol, amerikai vendégtanárok igen jó kapcsolata hallga­tóikkal, akiket az élő nyelv használatára serkentenek, szem előtt tartva a nyelv­vizsga követelményeit. A hangsúly tehát a képzésen van, hogy a hallgató az életre készüljön fel és az egyetemi és főiskolai felvé­telihez is szerezzen vizs­garutint. Az intenzív nyelvoktatás mellett a hallgatók idegen- forgalmi ügyintézői, üzlet­kötői, idegennyelvi gépírói, valamint bankszolgálati szak­ismereteket is szereznek 50 —200, (napi 2) órában. A nyelvi és szaktárgyi felvér- tezettséget mélyíti el a tan-, év utolsó három hete, ami­kor is a hallgatók Angliá­ban avagy Németországban gyakorolhatják az adott nyelvet. Angliában felsőok­tatási intézményekben, illet­ve profi szintű privát nyelv­iskolákban, Németországban népfőiskolákon gyarapíthat­ják a nyelvtudásukat úgy, hogy magánházaknál lak­nak. Az eddigi két sikeres tan­év gyorsmérlege: a hallga­tók nagy többsége sikerrel jut be az adott célnyelvet oktató egyetemre, egy ré­szük külföldön vállal mun­kát, nagyrészük idehaza ve­szi hasznát a nyelvtudásá­nak. A hallgatók zömét Ba­ranyából, Somogyból, és Tolna megyéből fogadják, de szinte az ország minden ré­széről van tanulójuk. A minap döntött a TIT Pécs-baranyai elnöksége: le­gyen a Grastyán-alapítvány intézménye az Ifjúsági Nyelviskola, hogy ne csak a Foglalkoztatási Alap serkent­se a fiatalok legjobbjait, ugyanakkor csökkentse a szülők anyagi terheit. M. L. Drágább vagy olcsóbb, mindenesetre egészségesebb a vegetá­riánus étrend Pénztárcák u állomásai o mSvicSeiaitapirál ■ . : Zöldfélét csak mutatóba? Drágább vagy olcsóbb? És ez még csak az egyik kérdés A másik az: egészségesebb-e vagy nem, aztán hogy rosz- szább-e ízre, vagy mégse, ino és, hogy mennyire laktat? Mármint a vegetáriánus ét­rend a húsoshoz képest. Vö- irösné Páll Zitával jórészt az első kérdésnek eredtünk nyo­mába, először szó szerint is, mert hát az alapanyagok be­szerzése sem tréfadolog, kü­lönösen, ha az ember nem­csak háziasszony, hanem dol­gozó nő is. Útitársam egyéb­ként azok közé tartozik, akik magukkal viszik a jegyzetfüze­tet és a ceruzát, és ha nem is napról napra, de legalább hétről hétre följegyzilk, mi, hol, mennyi. Igaz, így egy be­vásárláshoz négy-öt helyre kell beugrani. — Mi nem vagyunk igazi ve- getóriánusök — mondja Páll Zita —, igaz, hogy nagyon ritkán, de azért eszünk húst; Semmilyen különleges vallási vagy más szempontunk nincs, csak azt nézzük, hogyan érez­zük magunkat jobban. A két kisfiú is nagyon jól megszokta a sok zöldségfélét, gyümöl­csöt, és most már a nagyinál sem kapunk zsíros falatokat. Az én anyukám egyébként so­hasem volt a nehéz ételek hí­ve, most is . gyönyörű a bőre, nagyon fiatalos, szerintem ez is összefüggésben van ezzel. Bevásárlás után egy fekete mellett összeszedjük, jobban jártunk-e anyagilag a szója- koekával,-' a f őzéi éknek való-' val, a primőrökkel. — Szomszédasszonyom azt mondta, a szója olyan néki, mintha őrölt nemezpapucsot ennének. Kiderült, hogy ázta- tás nélkül csinálta meg első­re. Mi viszont szeretjük a szó­ját akkor, ha húspótlónak kell, bár engem személy szerint mérgesít, hogy az utóbbi idő­ben milyen nagymértékben fel­emelték az árát. A rövid összevetésből kide­rült, hogy a hús nélküli étel kedvezőbb árú. A zöldségle­ves, töltött csirke, rizs, saláta és gyümölcstorta menü 485 forintra jött ki négy személy­re, viszont, ha a töltött csirke helyett majorannás szója- tokány a fő fogás, az egész száz forinttal kevesebb, és eh­hez még hozzájön az a meg­takarítás, amit Vörösék más úton érnek el: a tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az alaposan hússzegény étrend mellett az ember másban sem kívánja a vastag rántást, a lisztes habarást, a dús kré­mekkel megterhelt hatalmas tortákat. Étteremben , persze jobban megérzi a pénztárca még azt is, ha hústalan ételt kérünk. De Pécsett példáyl nem is volt túl sok lehetőség arra, hogy a vegetáriánusok, vagy azok, akik nem szeretik a húsféléket, túlságosan jól­lakjanak. Néhány étteremben egy-két fogást lehetett kapni mutatóba, de csak úgy egy hete van teljes vegetáriánus és testkontroll-étlap a Xavér­ban. Vörösék már kipróbálták, „ízre igen jó volt — mondta a férj -, de azért Zitáé ne­kem finomabb!” Természete­sen. Hát hogy is lenne más­ként? Hodnik I. •

Next

/
Thumbnails
Contents