Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-07 / 123. szám

új Dunántúlt fíapiö 1991. május 7., kedd Három szervezet összefogása a bérlőkért és a lakástulajdonosokért Érdekszövetség a pécsi polgárokért A Pécsi Lakásbérlők és -tulajdonosok Egyesülete ki­bővített vezetőségi ülésére meghívta a városban tevé­kenykedő pártok képviselőit, hogy megismertessék őket tevékenységükkel. Segítségü­ket kérjék a közüzemi díjak állandó emelkedésének meg­akadályozásában és a la­káseladások körüli gondok megoldásában. Az összejö­vetelre egyetlen párt képvi­selője sem jött el. Annál nagyobb volt az érdeklődés és a segítő szándék a prob­lémák egy részének megol­dására a lakásszövetkezetek részéről. Ugyanezen a napon ke­rült sor a Lakásbérlők és -tulajdonosok Egyesülete ál­tal kezdeményezett, a La­kásszövetkezeteket és a Tár­sasházak Szövetségét is tö­mörítő laza szövetség meg­alakítására. A jelenlévők a lakosságot leginkább érintő kérdések megoldására ke­resték a választ, a már ki­alakult elképzeléseket pró­bálták egyeztetni. Az érdek- szövetség, amely a város polgárainak jelentős részét képviseli, bízik abban, hogy az önkormányzat a lakossá- ságot érintő rendeletek meg­oldásába bevonja, partner­ként kezeli és az eddig szer­zett tapasztalataikat felhasz­nálja, figeylembe veszi. Sze­retnék elérni az 5. számú tanácsrendelet megszünteté­sét. A vízdíjak egyedi víz­mérők alapján történő elszá­molását. Fellépnek a közüze­mi díjak, a lakbérek indo­kolatlan és túlzott emelése ellen. Az értékbecslés szak­szerűbb és minden körül­ményt figyelembe vevő el­végzését kérik. A lakás- vásárlásoknál jelentkező problémákra, valamint az alapító okirat félrevezető szövegezésére kívánják fel­hívni a figyelmet. Szót emel­nek a lakások megfelelő minőségben történő eladá­sáért, a már évek óta húzó­dó javítási munkák elvégzé­séért. Sz. K. Töprengés részletek között Helyik ujjúnkat harapjuk? Régi dolog, akinek kevés a pénze, többet fizet egy vásárlásra, mint akinek nincsen ilyen gondja. Mert ugye, aki nem tudja egy­szerre kifizetni. a porszívó, a mosógép, a video vagy a kapálógép árát, örömmel veszi a részletfizetési lehető­séget. Igen ám, de a ka­matok manapság ugyancsak szép terebélyesek. Ugyanak­kor újdonságot is kínálnak az üzleték. Lehet előleg nél­kül, részletre vásárolni mű­szaki cikkeket, mezőgazda­sági gépeket, és egy akció erejéig bútort is. Az ajánlat csábító és hiánypótló, hi­szen sokán csák így tudják megvásárolni a szükséges árut. Az előleg nélküli vásárlá­soknál átlagosan 36 plusz 3 százalékos kamatot számol az üzlettel kapcsolatban lé­vő takarékszövetkezet vagy az OTP, de ez változhat ta­karékszövetkezetenként és függ a hitel Időtartamától, valamint a vevő anyagi hely­zetétől. Nagy számolni tu­dás azért nem kell ahhoz, hogy megsaccoljulk, mennyi­vel többet kell fizetni ilyen feltételek mellett. A megkérdezett takarék- szövetkezetben azt mondták, nem tudnak mást tenni, mert lépést kell tartaniuk a betéti kamatok emélésével és némi nyereségre lis gondolniuk il­lik. Az üzletek pedig gyak­ran keresik föl őket, mert, ha váltakozó mértékben is, de mégiscsak fellendíthetik ezáltal a forgalmukat, s így segítik a vásárlásihoz a ne­héz anyagi helyzetben lévő­ket. A vásárló meg csak áll és azon töpreng, mennyi idő alatt tud összespórolni het­venezer forintot a bútorra, meddig bírja ki felemás szé­kek és asztalok között, és miikor veszít többet: ha ra­kosgatja-a forintokat, s da­colni próbál az inflációval vagy aláírja a kötelezvényt a részletvásárláskor. Vagy fektesse pénzét letéti je­gyékbe és úgy várja, míg összejön a kívánt összeg? Talán kis segítséget nyújt­hat dr. Zeller Gyula egyete­mi tanárnak, közgazdásznak a feltett kérdésre adott vá­lasza:- Minden attól függ, mi­lyen az inflációs ráta és a kamatok százalékának aránya. Amennyiben az infláció mér­téke harminc százalék fölé emelkedik, akkor előnyösebb a részletfizetést választani, mert az említett inflációnál a 30—40 százalékos kamat kifizetésével nagyjából a pénzénél marad az ember. És hogy hol a kamatok emelésének határa? A vá­lasz hasonló az előzőhöz, vagyis ez szintén az infláció mértékétől függ. B. A. Pédagógusösszefogás egy új modellált Két évvel ezelőtt került először kapcsolatba a pécs- vasai iskola két pegdagógu- sa a kis csoportos tanulás- szervezés közel hét éve fo­lyó kísérletével. Baranyában elsőként, idén első és ne­gyedik osztályukban beindí­tották azt a képzést, sa­ját személyiségükön átszűr­ve, önállóan is alakítva a humanisztikus kooperatív tanulásiként nevezett modellt. Munkájukhoz segítséget kér­tek, tapasztalataikat és ered­ményeiket szívesen megoszt­ják másokkal is, így most végre létrejöhetett egy olyan egymást segítő csoport, melyben több baranyai is­kola ' és pedagógus mellett elméleti szakemberek is részt vesznek. A csoport alakuló ülésén ott voltak a Ibalksai iskolá­ból, a pécsszaibolcsi iskola alsó tagozatos nevelői közül. a Testnevelési Általános Sportiskolából, a -Testvér városok tere iskolájából, a régi kertvárosi iskolából, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézetből és a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Neveléstudományi Intézeté­ből. A most létrejött kis kö­zösség együttes munkával tervezi kidolgozni a meg­felelő programsegítő mintá­kat az alsó tagozatok szá­mára, és várja az érdeklődő kollégák szakmai, emberi se­gítségét. Ahhoz az egyelőre még igen-igen távlati cél­hoz, hogy valamikor egy kis­csoportos tanulásszervezéssel dolgozó iskola is létrejöjjön, ezen túl még sok pénz is kellene. Bárki azonban, aki a baranyai pedagógiai vál­lalkozást már most segítené, megteheti. A csatlakozókat várják Pécs-Vasason. Hadnik J. — Jézusom, maguk is újság­írók! — csapja össze a kezét az egyik jóbeszédű asszonyság -, hát tényleg bekerültünk a vi­lághírbe! Szinte naponta jön­nek újságírók, környezetvédel­misek, még valami svájciak is jártak erre, azt mondták, ők meg tudják oldani a mi prob­lémánkat. — Én már nyilatkoztam, en­gem hagyjanak békén! — mondja a szomszédasszony. — Mikor az Alföldön élő fiam lát­ta a tévében, hogy itt a kútban olaj van, azonnal írt: Mama, jöhetünk tankolni? Sármelléket valóban szárnyá­ra kapta a „világhír", amikor — néhány hónappal ezelőtt — kiderült: a szovjet katonai re­pülőtér kerozintárolójától né­hány száz méterre levő faluszé­li házak kútjaiban megjelent a repülőgép-hajtóanyagként is­mert kerozin. Az első bejelen­tés még tavaly augusztus köze­pén történt, de a repülőtér te­rületén csak a szovjetek októ­ber végi távozása után lehetett elkezdeni a vizsgálatokat. — Eleinte azt hittük, a szovjet kiskatonák tették ezt a csúfsá­got, mert nem vettük meg tőlük a kerozint, azt gondoltuk, talán mérgükben a kútba öntötték, de aztán az utcai kútban és a szomszéd házak kútjaiban is megjelent — mondja Varga La- josné. A férje hozzáteszi: - Mi vettük észre először, tavaly au­gusztus 14-én. Dinnyések jöttek erre és hideg vizet kértek inni, mert a vezetékes víz. túl meleg. Húztam nekik egy vödörrel, és csak néztem: milyen ez a vö­dör? Tiszta olaj és büdös, mint a dög. — Először búvárszivattyúval megpróbáltuk kidobatni — veszi át a szót a feleség —, de csak jött és jött a kerozin. Azóta már az út túloldalán is találtak a kútban, állítólag négy méter mélyen benne van a talajban. Azt hinné az ember, ha vala­kiknek, a sármelléki emberek­nek igazán van okuk rá, hogy szidják „a ruszkikat”. Kérdem is Varga Lajosnét: haragszik-e rá­juk a falu? A válasz itt is ugyanaz, mint a falu más, a szennyeződés által nem érintett részein: nem, egyáltalán nem, nagyon rendes emberek voltak, jó barátságban, de legalábbis köszönő viszonyban voltak még a kiskatonákkal is. (A sármelléki katonai repülő­teret az ötvenes évek elején a Magyar Néphadsereg számára építették, s csak az 1956 utáni években váltották fel őket a szovjet repülősök. A „csúcsidő- szakban" — bár pontos adato­kat nem ismerünk — több mint 3000-re becsülhető az itteni szovjet katonai és polgári sze­mélyzet és a családtagok lét­száma, iskolájukba is több mint 300 gyerek járt az utóbbi évek­ben.) Alighanem igaza lehet Ferge Józsefnek, az általános művelő­dési központ igazgatójának, amikor azt mondja, persze, hogy örül a sármelléki -ember is, hogy elhagyják végre Ma­gyarországot az idegen csapa­tok, de a helyzet mégis bonyo­lultabb egy kicsit, mert a több mint három évtized alatt össze­szoktak egymással az itteniek és a szovjetek. Az egyszerű em­ber számára teljesen természe­tes üzleti és baráti kapcsolatok szövődtek, ki-ki azt adott el, amit csak tudott: a szovjetek ágyneműt, fehérneműt, műszaki cikkeket, munkaruhának kiváló katonai öltözéket; a falusi asz- szonyok pedig bejártak a lak­tanya piacára zöldséget, gyü­mölcsöt árulni, de volt úgy is, hogy a vevők házhoz jöttek és maguk szedték, ami kellett. Az üzleti kapcsolatok termé­szetesen megszakadtak a szov­jetek távozása után és ezt meg­érzik azok a családok, amelyek jól megéltek ebből, de már idő­sek ahhoz, hogy Keszthelyre, Hévízre járjanak piacozni, de a barátságok megmaradtak: levelek, fényképek, kölcsönös látogatások tanúsítják, mekko­ra ereje lehet a „népi diplomá­ciának”. A nagy kérdés most az „örökség", a repülőtér és tarto­zékai, amely áldás is lehet, és átok is egyben. A lakosság és az önkormány­zat megnyugvással vette tudo­másul, hogy bár nem lesz az övék a repülőtér, polgári célra hasznosítják a hatalmas kiter­jedésű „objektumot", és az ide várható repülőgépek sok-sok turistát hoznak, mindenki bol­dogulására. (A felnőtt lakosság több mint fele ingázik, s több­ségüknek már ma is az idegen­forgalom, Keszthely és Hévíz adja a kenyeret.) A volt szovjet katonai repü­lőterek hasznosítására a múlt évben kiirt pályázatot a bizott­ság sikertelennek minősítette, az új pályázat kiírása pedig késik, de a sármelléki repteret ideiglenesen, november 30-ig bérbe vevő Mikronautika Kft. Pünkösdre ünnepélyes megnyi­tót ígér, légiparádéval egybe­kötve . . . Ami a talaj szennyezettségét illeti: a környezetvédelem szak­emberei szerint a kerozin nem egyszerre került, hanem hosszú évek alatt szivárgott a talajba, a valószínűleg repedt föld alat­ti tartályokból. Bár a tovaterje­dés sebességéről megoszlanak a vélemények, remélhető, hogy a szennyeződés nem jut el a Kis-Balatonig, mert a talaj szer­kezete ezt megakadályozza. A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium he­lyettes államtitkára, dr. Szabó Gábor a helyszíni szemle és az eddig elvégzett vizsgálatok alapján — máris több száz mil­lió forintra becsüli a kárt, bő­vebb tájékoztatást május végé­re, június eleiére ígért a tele­pülés lakóinak. Azzal mindenki egyetért, hogy a kár elhárítása semmiképpen sem lehet a he­lyi önkormányzat gondja - dr. Szabó Gábor szerint a térséget katasztrófa-sújtotta területté kellene nyilvánítani, s a kárér­ték Dontos meaállapítósa után a környezet helyreállításához szükséaes összeget kormányzati forrósból indokolt előteremteni. Az már más kérdés, hogy a szovjet féllel folytatott tárgya­lások napirendjén és ezt dr. Szabó Gábor, -mint a miniszté­riumnak a tárcaközi bizottság­ban részt vevő megbízottja is megerősíti, minden eddig is­mert és ezután ismertté váló kár összege szerepelni fog, a helyreállítás becsülhető költsé­geivel együtt. Figyelj rám, ás nyújtsd a kezed! Önpusztító fiatalok Pécsett, az utóbbi időben egyre több fiatal szipózik, drogozik, iszik, dohányzik. Megszaporodott az öngyil­kosságok száma is, és az elkövetők között sok a gyermekkorú. Már nem­csak a fővárosban, ha­nem Baranya megye szék­helyén is megjelent a ke­mény drog. Az Egyesített Egészség- ügyi Intézet egészségneve­lési csoportja kétnapos előadássorozatot szerve­zett —, április 23-24-én,. —. védőnők és pedagógusok részére, Figyelj rám és nyújtsd a kezed! címmel, a deviáns viselkedési mó­dokról. Elsődleges céljuk, hogy felhívják a gyerekek­kel közvetlen kapcsolatot tartók figyelmét ezekre a jelenségekre. A kétnapos rendezvény­nek, a JPTE Tanárképző Kara adott helyet. Az el­ső nap dr. Fenyvesi Csa­ba, a Baranya Megyei Rendőrkapitányság elem­ző, értékelési és megelő­zési osztályának vezetője a fiatalkori bűnözés terje­déséről, megelőzésének lehetőségeiről, és arról beszélt, hogy kik válnak elsődlegesen áldozatokká. Sebessy Lászlóné, a dr. Veress Endre utcai gyógy­szertár vezetője a nyug­tatok, a nyugtató hatást előidéző gyógyszerek ma­gatartászavarokat okozó hatásáról tájékoztatta a megjelenteket. Dr. Gyen­ge Eszter főorvos, a váro­si gyermekideggondozó vezetője a fiatalkori ön­gyilkossági kísérletek oka­it, és a tizenévesek be­illeszkedési zavarainak ér­zelmi hátterét elemezte. Külön kitért a krízishely­zetekre, és azok fel nem oldásában rejlő . veszé­lyekre. A szekcióüléseken a fiatalok önpusztító vi­selkedéséről és a bűnözés­ről, mint devianciáról volt szó. A kétnapos tanácskozá­son, amelyen sajnos keve­sen vettek részt, elhang­zott, hogy a legveszélyez­tetettebbek az átlagosnál jobb egzisztenciális körül­mények között élők gyer­mekei, ahol a személyes kapcsolatok a családon belül megszűntek. Közülük egyre többen válnak a kábítószer rabjaivá. Sz. K. Sármelléken pánikot, gyűlölködést, bűnbakkeresést nem tapasz­talt a krónikás. Persze, azért aggódó pillantások lesik a gyü­mölcsfákat, a veteményest, néni esett-e. bennük kár, mert még ha azt mondják is, már csak maguknak termelnek, 'várják re­ménykedve az „égből pottyant” vendégeket. S. G. A munkája a hobbija A* Csillag utcai szervizben a javítás mellett új hűtőszekrényeket is kínál Bekk József Fotó: Läufer László Az ipari hűtők doktora — Soha nem akartam más- rekkori szerelem - mondja sál foglalkozni, ez már gye- Bekk József hűtőgépjavító kis­iparos. — Tv-szerelő szerettem volna lenni, de arra nem volt lehetőség, így kerültem a Villgéphez háztartási gépsze­relőnek. Nagyon jó mestereim voltak: a tekercseléstől kezdve az automata mosógépek ja­vításáig mindent megtanítottak velünk. 1981-ben váltottam ki először az ipart, de akkor csak másodállásban csináltam. A Baranya Megyei Vendéglátó- ipari Vállalat 500 ipari hűtő­jének a javítását-szervizelését végeztem. Bekk József 1986-ban lett kisiparos, és azóta háztartási és ipari hűtők javításával fog­lalkozik. 1990. közepe óta a Service Coop garanciajeggyel ellátott berendezések szervi­zelését is végzik a Kaposvár, Tamási, Szekszárd, egészen le a Duna vonaláig, és Barcs álltai határolt területen. Nyá­ron, szombat—vasárnap is ügyeletet tartanak, és még a Balaton partjára is elmennek fagylaltgépeket és mélyhűtő­ket javítani. — Nagy gondunk, hogy egy­re kevesebb a jó szakember — folytatja Bekk József. — Máról holnapra ezt a szakmát nem lehet megtanulni. A kisiparos ugyan a maga ura, de ezzel együttjár az is, hogy nincs munkaideje. Amikor hívják, menni kell. A kiszállási díj mellett, ha nem kérik a ja-J vitást, a bemérés költségeit is felszámoljuk. Az alkatrészeket helyben és Budapesten szerez­zük be, sokat kell utánajárni. Garanciát egyik alkatrészre sem kapunk. A javítás mellett vállaljuk nagyteljesítményű hűtőkamrák szerelését is. Bekk József Járgyal az olasz Surfrigo céggel hűtőberende­zések, hűtőpultok, mélyhűtő­szigetek, vásárlásáról. Ezenkí­vül a Mohácsi Takarékszövet­kezettel folytat megbeszélése­ket a hűtőgépek részletre való javításáról. Sz. K. Sármellék: katasztrófa­sújtotta terület? Olaj a wízre Sármellék - 1800 lakosú magyar falu a Kis-Balaton mellett, egy ugrásra Keszthelytől, Hévíztől. Olyan, mint a többi falu, csak talán virágosabb. A főút két oldalán rózsaszín virágba borult vér- szilvafák: lírai hangulatba ringatják az erre járót. A kertekben szorgoskodó asszonyok itt is azonnal a kerítéshez jönnek, ha ide­gent látnak, éppúgy, mint másutt.

Next

/
Thumbnails
Contents