Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-04 / 120. szám
IO aj Dunántúli napló 1991. május 4., szombat „Pécs-tévé" Alapítvány — Nem azt kelt állandóan fölpanaszolni, hogy nincs pénz, mert azt mindenki tudja. És annak, aki arra vár, hogy „hátha majd több lesz a közös kasszában és abból én is jjapok" eleve remény- vesztett a helyzete. A központi pénztárban kevés a forint, a helyi önkormányzatok zsebe szinte teljesen üres, nincs .mire várni, a pénzt másutt kell keresni, ott, ahol van. Szoktuk volt mondani, a kényszer nagy úr! Bizfeny az és ebben a megszorításban az egyetlen megoldás a vállalkozás lehet. Ki ezzel, .ki az-zal próbálkozik és váljál kisebb-nagyöbb kockázatot. A Pécsi Városi Televízió is pénzt szeretne, minél többet — hallottuk Müller Istvántól, a kuratórium elnökökétől. — Milliós- technikai berendezésekkel dolgozunk, avulásuk ideje 3—4 év, vagy méq kevesebb. Pótolni és egyken fejleszteni kel 1. Csak példának: egy felvevőkamera egymillió forint körül van és ez önmagában semmi. Legutóbbi számításaink szerint szükségünk lenne szinte azonnal 6-7 millióra és további 3—4-re a működésünkhöz. Valahonnan elő kell teremteni. Nagyon bízunk a pécsiekben, akik ezt a televíziót a magukénak érzik és segíteni akarják úgy, mint azok, akik örömmel bábáskodtak a megszületése körül. Az alapítók: Baranya Megyei KBT, Garancia Rt., Pannon-Kert Kft., Városi Televízió, Vági György, valamint a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet pécsi kirendeltsége. Utóbbi az alapítvány számlakezelője, a náluk megnyitott számlaszám. ahova a befizetéseket, átutalásokat várjuk: MNB 249-98350-6013. A „Pécs-tévé" Alapítvány másik fontos célja a hamarosan bővülő műsoridőben a programok tartalmi színvonalának folyamatos emelése. A műszaki terület és a tartalmi oldal persze szoros összefüggésben áll, nem választható külön. Nagyon fontos még a műsorok eljuttatása a ma még ellátatlan területekre. Ehhez is' sok pénz kell, nagyon sok. Televíziózni nem lehet fillérekből, az csak kínlódás! Ez az alapítvány közérdeket szolgál, s mint ilyen, nyílt és nyitott valamennyi állampolgár számára. Várjuk a csatlakozni szándékozó magánszemélyeket, társaságokat egyaránt. Az alapítvány induló ösz- szege: 530 000 Ft. Várjuk mindazokat, akik az alapító okirat céljaival egyetértenek és szeretnék, ha a mostaninál lényegesen magasabb színvonalon szolgálná ki a pécsieket a városi szerkesztőség. Ennek reményében köszönti Ont a „Pécs-tévé” Alapítvány kuratóriuma ! Kazinczy Kör Kazinczy Kör alakul a JPTE Tanárképző Karán a Magyar Nyelvészeti Tanszék szervezésével. A kör létrehozását elsősorban az indokolja, hogy az utóbbi időben — sajnos — csökkent a Kazinczy- versenyek iránti érdeklődés, és egyre nehezebb félfedezni azokat a tehetséges hal- gatókat, akik jó vagy kiváló színvonalon tudnák képviselni egyetemünk tanárképző részlegét a verseny országos döntőjében. Szeretettel várjuk a Kazinczy Körbe azokat az egyetemi (főiskolai) hallgatókat, akik az értelmes és tiszta beszéd elsajátításához (egyúttal tanításához) szakmai segítséget kérnek. Meghívjuk a körbe a Kazinczy-verseny különböző grádusain jó eredménnyel szerepelt hallgatóinkat, továbbá azokat is, akik csupán érdeklődnek a kör tervezett programja iránt. Programunk: a) A Kazinczy Körön belül létrehozunk egy beszédművelő csoportot azok számára, akik a Kazinczy-versenyre készülve folyamatos szakmai segítséget várnak a Magyar Nyelvészeti Tanszék tanáraitól és a vendégelőadóktól. b) A tanév elején (legkésőbb szeptember végén) meghirdetjük a Kazinczy-verseny kari döntőjét, és egyúttal törekszünk arra, hogy a helyi verseny színvonala (tartalmában és külsőségeiben egyaránt) közelítse meg Péchy Blanka elgondolásait. c) Gyűjtjük és hozzáférhetővé tesszük a Kazinczy-verse- nyek történetével, tanulságaival foglalkozó tanulmányokat, könyveket. — Folyamatosan készítjük a téma bibliográfiáját. d) Gyűjtjük a Péchy Blanka életművével, különösképpen nyelvművelő munkásságával foglalkozó publikációkat. E témában is készítünk bibliográfiát. e) Gyűjtjük a Kazinczy-versenyek tárgyi emlékeit (meghívók, programok, kötelező szövegek, a versenyzők hang- felvételei stb.). f) Gyűjtjük Kazinczy Ferenc műveinek eredeti vagy hasonmás kiadásait, illetve a Kazinczyval foglalkozó könyveket, tanulmányaikat. g) A tanév 2. félévében (legkésőbb március 10-ig) megrendezzük a Kazinczy-verseny kari döntőjét. A hallgatók érdekeltségét úgy is szeretnénk biztosítani, hogy a kör munkájában való eredményes részvétel alapján fel lehet majd venni speciális kollégiumként a „Beszédművelés” c. tárgyat, amelyre gyakorlati jegyet ad(hat) a Magyar Nyelvészeti Tanszék. Alkalmanként előadásra fogjuk felkérni a magyar beszédkutatás, főleg á beszédművelés legjobb szakembereit. - Szeretnénk biztosítani azt is, hogy logopédus adjon segítséget a hallgatók hangminőségének javításához. A Kazinczy Körbe egyaránt jelentkezhetnék a Tanárképző Kar, a Jogtudományi Kar, a POTE és a PMMF érdeklődő hallgatói. A körben az érdemi munkát. 1991 szeptemberében fogjuk elkezdeni. A Kazinczy Kör alakuló összejövetele (s egyúttal a program első megbeszélése) a JPTE Tanárképző Karán (a B/126. sz. teremben) lesz. Időpontja: 1991. május 8- án, 14.30-kor. A JPTE TK Magyar Nyelvészeti Tanszéke Saját kápolnája is van a községnek Fotó: Szundi György — Na, jöjjön gyorsan Tomi bácsi! Jöjjön ide már! — mordul társára az öreg. Tomi bácsi komótosan feltápászkodik, s ha már szóltak hozzá, oda ballag, ahova hívták. Fekete gombszemei ragyognak, ki tudja mire várva, nézi a juhászt. — Milyen idős? - kérdezem Piszkor Józsefet. Kezében a pásztorbottal maga mögé mutat: — A Tomi bácsi? Annak foga sincs már. . . öreg kutya ez. Ha ember lenne, olyan korú lenne mint én magam. Vagy inkább, mint a polgármester úr. Igaz-e Józsi bácsi? — szól be a Skoda ablakán az ősz, borostás pásztor — a pojgár- mester pedig bólogat. — Meg tudna kínálni egy cigarettával? - kap az alkalmon az öreg. — Egész reggel esett. Ha nem esett volna, itthagytam volna a birkákat a francba .. . Minden nap bemegyek a faluba, így meg nem tudtam. Hiába is ment volna, csütörtök lévén zárva a bolt, a kocsma. Míg a zsebemben kotorászok, az öreg folytatja: — Százkilencvenhat itt a birka. Egy maszeké mind, engem csak felbérelt, hogy vigyázzak rájuk. Ha jól tudom, ötvenezret fizet a téesznek évente a legelő használatáért. . . Hajj, de gyere vissza! — rikolt nagyot, mert a gondjaira bízott állatok közül egy „brigád” megindul a domb teteje felé. — Mit kap a maszektól, hogy a birkáit őrzi? — Kétszáz forintot egy napra! Kosztot, egy liter bort, meg a cigarettát. A vasútnál százalékosak le . . . Néhány évig dolgoztam Fehérváron, aztán keresztül ment rajtam az autó i- azóta pásztorkodok. Hetvenötben volt a dolog. November 16-án, tizenkilenc óra tízkor. Áz oroszok találtak meg, a kórházban meg platinát tettek a lábamba. Rokkantnyugdíjas lettem. Itt lakom máskülönben Gadányban, a Tomi bácsit meg éppen három kiskutyája Aranyosgadány várja otthon. Azt a nevető szeműt szeretem a legjobban! De ő is. — Mi lesz magával, ha a legelő helyén csónakázótavat csinál a falu? — Csónakázótavat?... Az magnó, ami magánál van? — Az. — Nekem csak rádióm van. Itt van e. A zsebemben . . . Maga biztos nem merne ott hálni, ahol én alszom. Véres még a lepedő, azon csaptak agyon egy embert, két hónapja sincs. Ő is juhász volt, de nem kell félni tőle. Már nem. Mit csinál, ha elárasztják vízzel a legelőt? — Miért árasztanák? ... Aztán meg ha elárasztják, majd csak csinálok valamit. . . * A csónakázótó tervéről egyelőre csak néhányon tudnak. Pénz még nincs rá, a legelő is a téeszé, de ha az önkormányzat visszakapja, a terület valóban alkalmasnak látszik a nagyszabású akcióra. — A forrás környéke mocsaras, de ha kitisztítjuk, mindenképpen ad annyi vizet, amennyi a legelő elárasztásához kell. Az itteni terület tulajdoniképpen egy természetes meder - zsilipet kellene csinálni, s különb lenne a környék, mint Orfű! - mutat körbe a polgármester. Vér József az egyik legrégebbi arónyosi család leszármazottja. A Bodók, Farkasok és Vérek már az 1400-as években is ezen a környéken laktak, de Józsi bácsi szerint a falu (akkor még Pécsarányos- nak hívták, s csak Gadánnyal való összevonás után lett Aranyosgadány) az 1930-as években virágzott igazán. Arányos akkoriban minőségi állattenyésztéssel foglalkozott, még Svájcból is' hozattak tenyészbikákat a helyi gazdák. A hetvenedik éve felé közeledő polgármester könnybelába- dó szemmel emlékszik vissza ifjúkorára: — Az arányosi bor olyan finom volt, hogy akadtak Pécsett kocsmák, melyekben mást nem is mértek, csak arányosi riz- linget. A Kollár család hírnevét pedig a minőségi mangálica- állomány hozta meg. A közösségi életre sem lehetett panasz. Miután a „terepszemléről" visszatérünk, irodájában, melynek fő ékessége egy Széchenyi-kép, Vér József a háború előtti gazdakörről mesél: — Volt a Magyar Élet Pártja, meg a Kisgazdapárt. Mármint Arányosban. De az igazság az, hogy pártviszályokkal nálunk az emberek egyáltalán nem foglalkoztak. Ami fontos volt, az a gazdakör. Az öregek hetente egyszer beültek olvasni, beszélgetni, rádiót hallgatni, mi, suttyók pedig minden este ott múlattuk az időt. A gazdakörben volt a kocsma, meg a bolt, de a fiatalok nemcsak a bor és a pálinka miatt érezték jól magukat, önképzőkörükben valaki minden héten tartott előadást. Főként azok, akiknek a szentlőrinci „Horthy Miklós Téli Gazdasági Iskolába" sikerült bejutniuk — az iskolában szerzett tudást a módosabb fiatalok így adták a szegényebbeknek tovább. A II. világháború, mint minden falut. Arányost is megtizedelte. Errefelé ugyan csupán néhány incidensről tudnak, de a férfiak közül jó néhányon ott maradtak a fronton. A polgár- mester is Szibériából került haza — akadtak viszont, akiknek ekkora „szerencséjük" sem volt. — Július 7-én avatjuk az első és a második világháborúban elesett hősök emléktábláját, mondja Vér József — közadakozásból jött össze rá a pénz. A ravatalozónál lesz, a Mayer püspök úr szenteli fel. A kicsinyke irodába közben megérkezik Ibolya, a hivatalsegéd. A polgármester megkér, el ne felejtsem megírni, hogy a falu dolgainak rendbetételében (felesége mellett) Ibolya a legnagyobb segítség. A fiatalasszony az adminisztrációban ugyanúgy segít, mint a hivatal körüli munkában. — Apa meg a lánya . . . Kettejüket választották meg képviselőnek. Na, hagyjuk ezt, - legyint lemondóan — Úgyis elég feszült mór a légkör. Elmondani ugyan elmondja, mi a baj, de arra kér, a riportban ne írjak erről. Nem lenne más eredménye^ mint hogy tovább mérgesedne a helyzet. A nevek és a viták felemlegetése nélkül azért annyi elmondható, hogy a falu egyik része a vízvezeték kiépítését, másik fele pedig egy Pellérdre vezető utat szeretne inkább. Az út több tízmillióba Ikerül, míg a víz — mivel hat éve már fúrattak egy 200 méter mély kutat - családonként ötvenezer forintot jelentene - ezt tíz év alatt lehetne törleszteni. Egyelőre úgy néz ki, egyikből sem lesz semmi, mert a vízvezeték megépítéséhez nem jött össze a helyiek 66 százalékának aláírása, a pellérdi útra viszont nincs pénz. Pedig hát az út megépítése után a tervezett csónakázótó is jóval többet érne, hiszen a Pécs-Aranyosgadány közti távolság a felére csökkenne, így valóban a megyeszékhely üdülőfaluja lehetne Aranyosgadány. A polgármesternek viszont abban van igaza, hogy az aranyosgadányiaknak elsősorban egészséges vízre lenne szükségük. — Túlzás lenne úgy beállítani, mintha itt kizárólag vitából állna az élet, — mosolyodik el Józsi bácsi - Az elmúlt hónapokban kitataroztuk a hivatalt, bútorokat vettünk, s már egy telefaxunk is van. A falu pedig kapott húszegynéhány telefont, ami nem kis dolog egy község életében. Nemsokára elkészül a könyvtárunk — a Kultúra Könyvkiadó éppen a napokban adományozott 1800 könyvet a falunak - s az Arányos és Gadány közti földes- útból is szilárd burkolatú lesz a nyár elejére. Ha akarnánk, dicsekedhetnénk is, ugye? Aranyosgadány - ha minden jól megy - néhány éven belül újra virágzó község lehet. Akár még üdülőfalu is — persze, csak ha lesz elég pénz. Ami bizakodással töltheti el a helyieket, az az, hogyha visz- szakerül az önkormányzat tulajdonába a környékbeli erdő és legelő, azokat 'kiparcellázva, jókora tőkére tehetnek szert. Hogy a juhász (és Tomi bácsi nevű kutyája) mit csi- nál(nak), ha kiépül a környék? Csak indulna meg a fejlődés . .. Nekik is lenne munkájuk, elég. Pauska Zsolt Fotó: Szundi György Rövidesen háromezer kötetes könyvtárral gyarapodik Aranyosgadány
