Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-04 / 120. szám
e üj Dunántúli napló 1991. május 4., szombat Szakemberek a vaklármákról Riasztó riasztók? „A pécsi Kossuth Lajos utcában húsvét óta rendszeresen megszólalnak a riasztóberendezések” - telefonáltak a közelmúltban szerkesztőségünk hírügyeletére. Aztán, mintegy tanúbizonyságul, a panaszossal való beszélgetésünk idején éppen megszólalt a vijjogó hang az utcáról. „Kérem! Nem bírjuk már tovább ezt a sokkoló hangót, hát csak lehet tenni valamit...” — zárta a beszélgetést olvasónk. Akkor egy rövid hírben jeleztük lapunkban a panaszt, erre reagáltak később a vagyonbiztonság, bűnmegelőzés területén dolgozó szakemberek. — Általában elmondhatjuk, hogy igen jó minőségű rendszereket szerelnek már fel a szakemberek Magyarországon is — vélekedett dr. Fenyvesi Csaba, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság elemzőértékelő és megelőzési alosztályának vezetője. — Ezek a rendszerek rezgésérzékelővel, üvegtörésjelzővel és mozgás- érzékelővel egyaránt fel vannak szerelve. Sajnos léteznek olyan helyzetek, olyan hatások, amelyektől „hajlamosak a vaklármóra”. így például ha egy igen nagy súlyú kamion, vagy egyéb nagy testű jármű végigdübörög az úttesten, attól előfordulhat, hogy megszólalhatnak a riasztók. Ugyanígy a viharos erősségű széllökések esetén is megtörténhet a vakriasztás. Megjegyzem április elsején valaki azt a rossz tréfát űzte, hogy ismerve a rendszerek egy trükkös működésbe hozási lehetőségét, szinte valamennyi riasztót beindította az utcában. Az persze már más kérdés, hogy egy-két perces működés után miért nem hagyja abba mind a hangjelzést. Hisz a modernebb technikától ez elvárható. — Magam is hallottam megszólalni az említett időszakban több üzlet riasztóját — jelezte szerkesztőségünkbe Hosszú István, a Vagyonvill pécsi kirendeltségvezetője. — Megjegyzem, nem a mi rendszereink voltak és ezért a vakriasztások pontos okát sem tudhatom. Mindenesetre műszaki hibából is következhet, hogy nem kapcsol ki egy berendezés egy-két perces riasztás után, vagy arról is szó lehet, hogy régebbi típusú, kevésbé intelligens rendszerek is felszerelésre kerülhettek a város némely pontjain. Jelenleg ugyanis az országban semmiféle megkötés nincs arra vonatkozóan, hogy kik szerelhetnek fel riasztóberendezéseket, így szerintem jó néhány olcsóbb, gyenge rendszert is üzembe állítottak. A vakriasztást elöregedett alkatrészek hibája is okozhatja. A vijjogó hangra persze mindezek ellenére érdemes odafigyelni. Legutóbb például a KSH Megyei Igazgatóságának épületében fogtak betörőt, a rendőrségre jelzést adó riasztó segítségével. Balog N. Lopják a kutyákat! Az elmúlt hét végén Mohács belvárosában bármerre jártunk, sehol sem akadt az utunkba kóbórló kutya. Hétfőn aztán jött a hír: Lopják a kutyákat! Darabjáért 200 forintot fizetnek! A Mohácson hetenként megjelenő Szuperinfó hirdetési újságban annak rendje-módja szerint, szépen kiemelve megjelent egy hirdetés pénteken, miszerint a polgármesteri hivatal a város közterületein befogott és a gyepmesteri telepen leadott kóborló ebekért egyenként 200 forintot fizet. Na, gondolom, több sem kellett a pénz után vágyóknak. Akciójuk tulajdonképpen látható eredménnyel járt. Csakhogy a hivatal jószándéka mellett a turpisságra nem gondolt. A kutyák túl gyorsan foqytak el a közterületekről, a gyűjtők pedig sorjában nyitogatjók a kertkapukat és kicsalogatják a gyanútlan állatokat. . . Ezen a héten ellenhirdetés jelenik meg. Próbálnak finomítani a dolgon, nem a iárókelők, nem akárki kap 200 forintot kutyánként, hanem a gyepmester. Eddig ugyanis ő nem volt kellően érdekeltté téve a ku- tyafogdosásban! Berta M. A mérleg nyelve Kié az illetményföld? A villányi önkormányzat az 1987-es földtörvény alapján úgy döntött, hogy a tulajdonukban lévő 17 hektár illetményföld jövedelme (népszerű nevén a kukoricapénz) ez évtől nemcsak kizárólagosan a pedagógusoké, jut belőle a község egyéb közalkalmazottéinak is. — Hogyan vélekednek erről a helyi általános iskolában? — kérdezem Garai József igazgatót. — A döntést nem vitathatjuk: hatályos törvény alapján született. A hangulat azonban érthetően nem örömteli. Eddig ez a kukoricapénz (tavaly átlag 12 500 forint) volt a pedagógusok 13. havi fizetése, sokan ebből tudták megvenni a karácsonyi ajándékot, a hízót. Ez évtől ennek töredékét kapják, hiszen minden — közalkalmazottat foglalkoztató - intézmény létszámarányosan kap a 17 hektár jövedelméből. A pedagógusok azt mondják: mostantól akkor a közalkalmazottak is ugyanúgy és ugyanannyit tegyenek a faluért, mint eddig ók. Maurer György, Villány nagyközség polgármestere így látja a dolgokat: — A képviselőtestület nagyon bölcsen döntött, amikor — a törvény alapján — nem tett különbséget főállású állami és állami alkalmazású dolgozó között. Ezért határozott úgy, hogy. ez évtől a föld hasznosításából származó ösz- szeget a község intézmény- vezetői jutalmazásra fordíthassák. Csak zárójelben jegyzem ímeg: már 1987-ben megtehettük volna ezt, de mi megvártuk, míg lejárt az iskola és a tsz közötti szerződés. Mivel a terület már önkormányzati tulajdon, a hasznosításával is mi rendelkezünk. Albert Károlyné körjegyző kiegészítése:- Helyesbitem a pedagógusokat. A körjegyzőséghez tartozó községek — Mórok kivételével — már nem biztosítanak illetményföldet a pedagógusoknak, másképp hasznosítják: a helybelieket kívánják földhöz juttatni. Villány ilyen értelemben a mérleg nyelve: nem szüntette meg az illetményföldet, csupán kiszélesítette a kört. Reichmesz Adóm — Mi uarhato az idegenforgalomban? Óvatos optimizmus a szezon előtt Az öböl-háború befejezése után rohamosan nő az érdeklődés Magyarország iránt, jó néhány szerződés már meg is köttetett, a jelek szerint lesz tehát vendég és sikeresnek ígérkezik az idegenforgalmi szezon. Nem árt azonban az óvatosság, legalábbis ezt mondják a baranyai szakemberek. — Ha Jugoszláviában rosz- szabbodik a helyzet, vagy történetesen lezárják a határt, a megye idegenforgalma összeomlik - állítja Moldván László, a harkányi Bonus Utazási Iroda vezetője. — Mi természetesen ezzel a lehetőséggel is számolunk, de reméljük, hogy most már normalizálódik a helyzet és azok, akik korábban Harkányba jártak üdülni, ezután is jönnek. Mi nem azokkal számolunk, akik megveszik a sajtot, vagy éppen csak átugranak tankolni, hiszen mi szolgáltatásokkal szervezzük a turizmust, minőségi idegenforgalmat szeretnénk. Hasonlóképpen fogalmaz Szabó Tamás, a Harkányi Fürdő Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese is: — A jelenlegi tapasztalatok alapján nem sok jóra lehet számítani. Ha folytatódik, ami az év első hónapjaiban elkezdődött, a fürdő forgalma mintegy felére—háromnegyedére esik vissza. Ennek oka egyrészt a jugoszláviai eseményekkel magyarázható, másrészt a hazai rossz gazdasági helyzettel. Déli szomszédaink félnek elindulni otthonról, a hazai nyugdíjasoknak meg egyszerűen nincs pénzük. — Mégis mire számítanak? — A kedvezőtlen előjelek ellenére bizakodóak vagyunk. Mégpedig azért, mert Nyugat- Európából egyre többen keresik fel Harkányt. Az előrejelzések szerint jönnek a németek, az osztrákok, sőt a skandináv államokból is egyre több a vendég és a hétvégi forgalmunk is mindig erős. — Hogyan készülnek a szezonra? — Jelenleg 30 millió forintos költséggel folyik egy 500 köbméteres tározó építése. Nyáron ennek segítségével tudjuk biztosítani a megfelelő vízminőséget. A leglényegesebb idei változás azonban, hogy elválasztjuk egymástól a gyógy- és a strandfürdőt. A gyógyfürdőbe külön fizetés ellenében, egy automata rendszeren keresztül lehet majd belépni. A strand május elsejétől működik, az automatákat 20-án kezdik szerelni, tehát június elsejétől a gyógyfürdő és a strand szétválasztása is megtörténik. De mi várható a szálláshelyeken? A kérdésre elsőként Szönyi lános, a Mecsek Tourist igazgatója válaszol: — A harkányi, a pécsi fizető vendéglátóhelyeken, szállodákban az előző év azonos időszakához képest csökkenés tapasztalható. Ez az egyik aggodalomra okot adó dolog, a másik a hazai vendég zsebéből is elvitte a pénzt az infláció. A külföldieket illetően - mivel Csehszlovákia kivételével — mindenütt bevezették a dollár- elszámolást, kevesebben jönnek. Északi szomszédainkkal egyébként napirenden van egy kétoldalú szerződés megkötése. Az mindenképpen pozitívum, hogy a nyugati utazási irodák keresik az új úticélokat. Bízzunk abban, hogy a vízumkényszer eltörlése azt eredményezi, hogy olyanok is nagyobb számban jönnek hozzánk, akik eddig nemigen. Például a belgák, a hollandok, az angolok, a spanyolok, az olaszok. Úgy lát;uk, jelenleg kevesebben jelentkeznek külföldi utakra, de nem tudjuk, hogy akik itthon maradnak, jelentkeznek-e belföldi vendégként. Több jel is van arra, hogy sokan lemondanak a szervezett szálláshelyekről és inkább rokonoknál, barátoknál szállnak meg. — Reménykedünk egy erős idegenforgalomban. — folytatja Vajdáné Kovács Ágnes, a HungarHotels pécsi önálló egységének igazgató-helyettese. — Figyeljük, mi az, ami akadályozza a külföldi vendégek Pécsre látogatását. Az eddigi forgalmunk nem volt rossz, igaz, hogy ebben közrejátszik az is, hogy az osztrák sportolók — amatőr tenisz- és focicsapatok a Palatínust rendesen megtöltik. Ezen kívül lesznek konferenciák, készülünk a pápa látogatására és az ipari vásárra is.- Nálunk elég szép számmal fordulnak meg nyugati turisták, spanyolok, olaszok, franciák és egyre több az északi náció: dánok, norvégok, svédek — sorolja Csordás Antal, a pécsi Fenyves Szálló vezetője. — A kapacitásunkat már jó előre lekötötték a nyugati és a hazai utazási irodák. Igaz, egy jelentős mennyiséget visz- szamondtak, de az előrejelzés még mindig biztatónak mondható. Úgy véljük, hogy a nyugati turisták, mivel nem mernek lemenni a jugoszláv tengerpartra, majd itt próbálnak helyet szerezni maguknak. Éppen ezért rövidesen veszünk egy kis buszt, a vendégeket azzal szállítjuk az állomás és a szálloda között, de városnézést, kisebb kirándulásokat is szervezünk. Az idegenforgalom szép bevételt hozhat az önkormányzatoknak is, erről beszélt Bakó István magyarhertelendi polgármester is: — Bizakodóak vagyunk, hiszen már tavaly és az előző években is sokan felkerestek bennünket. Jöttek a németek és a hollandok, reméljük, hogy a kempingünk és a most épülő panzió is állandóan tele lesz. Annál is inkább, mivel az itt eltöltött, éjszakák után minden vendég fizet egy forintot, amihez az állam még kettőt ad és ez a helyi önkormányzat bevételeit növeli. Mintegy 3-3,5 millió forintra lehet idén számítani. Ferenci Demeter A jó idő beköszöntővel a Pécsi-tóhoz is egyre több vendég érkezik Fotó: Läufer László r Hí lesz a MAY menetjegyiroda sorsa? A MÁV elővételi jegypénztára Pécsett, a Rákóczi úton Fotó: Szundi György Népszerű az utazóközönség körében a MÁV pécsi, Rákóczi úti menetjegyirodája. Persze, ez nem is csoda, hisz a belvárosban lévő iroda munkatársai segítséget adnak az optimális külföldi vonatutak megszervezéséhez — s természetesen jegyet is, valamint lehetőség van arra, hogy a belföldi vonatökra is elővételben válthassuk meg jegyünket. Ügy hírlik, ez a jó helyen lévő MÁV-pénztár megszűnik, mások szerint nem szűnik meg, csák elköltözik, s vannak, okik azt mondják, marad. Mi lesz a menetjegyiroda sorsa, kérdeztem Sárdi Gyulától, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatóhelyettesétől. Mint megtudtam, a MÁV természetesen nem akar „kivonulni” Pécs belvárosából, így fel sem merült, hogy a menetjegyirodát megszüntetnék. — A hírnek nyilván az lehet az alapja, hogy bővíteni szeretnénk az iroda szolgáltatási körét, ehhez azonban a jelenlegi mintegy 45 négyzetméter alapterületű helyiségünk nem elegendő, s arra sincs módunk, hogy ott terjeszkedjünk mondta Sárdi Gyula. — Ezért most keresünk egy olyan helyet a belvárosban, ahol kulturáltan és színvonalasan kiszolgálhatjuk az utazókat, ügyfeleinket. A nagyposta alatt épül az irodaház, elképzelésünk szerint abban kialakíthatnánk egy 120 négyzetméteres irodát, de hangsúlyozni szeretném, ebben az ügyben még nincs döntés. Az azonban biztos, 'hogy a leendő irodánk a városközpontban lesz! A MÁV tehát bővíteni akarja a menetjegyiroda szolgáltatási körét: ez is része annak a nagyszabású programnak, mely a kereskedő vasutat hirdeti, s ami összekapcsolódik az utazókért, a minél nagyobb fuvarpiacért való versennyel. Mennyivel nyújtanak többet a MÁV leendő szolgáltatói irodában? Nem csupán menetjegyeket — hazai és külföldi vonatokra — árusítanak, hanem információt adnak a vasút különféle szolgáltatásairól, így például a konténeres bútorszállításról, s a várhatóan nyártól bevezetésre kerülő nagyobb városok közötti darabáru-fuvarozásról. R. N. A harkányi kempingbe március eleje óta folyamatosan érkeznek a vendégek Fotó: Szundi György
