Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-04 / 120. szám
1991. május 4., szombat üj Dunántúli napló 7 Tauiavi cél Magánkézbe adják a patikákat A Konsum Rt. értékpapírjainak értéké a felére csökkent A közelmúltban adták át Pécs határában a raktáráruházát Fotó: Szundi György 1300 milliós vagyon Gyakran esilk szó az állami gyógyszertárak magánkézbe adásának tervéről. (Miikor (kezdődhet a patikák privatizációja és milyen (következni é- ínyei lesznek a 'lakosságra nézve? 'Kérdéseinkre dr. Hamvas József, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgató-helyettese, a privatizációs folyamat miniszteri biztosa válaszolt. — Jelenleg még egyetlen magyarországi, állami tulajdonú gyógyszertár sem (került magánkézbe. A szaporodó magángyógyszertárakat újonnan alapították — mondja elöljáróban dr. 'Hamvas József. Előprivatizáció nem lehetséges — De köztudott, hogy e téren is a privatizációt tartja kívánatosnak a kormányprogram. iMikor kezdődik meg ez a folyamat? — Már az elhatározáshoz is előbb egy sereg dolgot tisztázni kellett. így például azt, (hogy a gyógyszertárak nem lehetnek az előprivatizáció tárgyai, 'hiszen a velük szemben támasztott 'sajátos követelmények. miatt különböznek a kereskedelmi (hálózat elő- pri va ti záci ó ra meglhi rdethe tő egységeitől. A gyógyszertárak ma is, történelmi távlatban is a közegészségügy intézményei, a gyógyszerellátás 'pedig olyan tevékenység, amelyben a tisztán vállalkozói szemlélet érvényesülése nem kívánatos. Azt 5s- számításba kell venni, (hogy a gyógyszertári hálózat a megyékben működő gyógyszertári központokhoz kapcsoltan működik, s az egyes egységek (önállóságához a szakmai feltételeket még csaik ezótán (keli megteremteni. — Milyen feltételeket? — 'Elsősorban a gyógyszer- gyártás liberalizálását 'kell végrehajtani, vagyis a mostani monopol'helyzetet —, Ihogyegy gyógyszert egy gyár készíthet — meg kell szüntetni. Meg kell teremteni a gyógyszer-nagykereskedelem versenyhelyzetét is, s ez újalbb imonopolhelyzet megszüntetésével jár. Ezzel egyidőben szélesíteni szükséges a tiszti gyógyszerészek há- llózötát, Ihogy a privatizált egységek megfelelő (képesítésű szakemberek kezébe kerüljenek, állami (felügyelet mellett. A (privatizáció technikai .feltételeinek 'kidolgozása csak ezek után történhet meg, több érintett tárca közös munkájával. — A távlat! cél tehát a magántulajdonon alapuló gyógyszerellátás. Milyen gyakorlati szempontokat kell ennek kialakításáig szem előtt tartani? — Minden (körülményeik között meg kell őrizni a gyógyszerellátás folyamatosságát. A 'privatizáció egész menetéiben érvényesíteni fogjuk az önkéntesség elvét, mert azt szeretnénk, hogy az üzletben dolgozó gyógyszerészek döntA Koronás Kígyó magánpatika Pécsett, a Szabadság úton Fotó: Szundi György senék a tulajdoni (kérdésekről. Ehhez természetesen szakmai, technikai és (pénzügyi 'segítségre egyaránt szóim ríhatnak. A pénzügyi lehetőségek részletei azonibaa ma még nem ismereteseik. Azt viszont (máris látjuk: igen nagy az igény a (patikák privatizációjára. A magántulajdoniba vétel lehetőségét pályázatok ifci író sóval fogjuk meghirdetni a még tisztázatlan (kérdések eldöntése után, 'várhatóan ez év őszén. A pályázatok nyíltságáról, azonos szempontok szerint történő elbírálásáról és a szakmai érdekképviseletek beleszólási jogának érvényesüléséről kezeskedem! — És imi van akkor, ha egyes gyógyszertárak magánkézbe adásához mégsem találnak partnereket? — Ezekben az eseteikben a szakmai fórumoknak (kell .javaslatot tenni, hogy az illető egység milyen formáiban működjék tovább. Az is lehet, hogy még jó- ideig állami tulajdoniban marad. Csak gyógyszerész működtetheti — Szakmán kivüliek válhat- nak-e gyógyszertárak tulajdonosaivá? — Tulajdonossá maximum 49 százalékos részben, igen. Működtetési engedélyt azonban csak diplomás gyógyszerészek. kaphatnak. Az engedélyt a mostani elképzelések szerint a népjóléti miniszter személyhez és (helyhez kötötten fogja (kiadni. — Ezzel át is térhetünk hétköznapibb régiókba. Milyen előnyökkel és milyen várható hátrányokkal jár, ha végbemegy a gyógyszertárak privatizációja? — Közgazdasági tény, hogy az a gyógyszertár, amely 5—6 ezer lakosnál (kisebb kört lát el (erre most a kistelepüléseken (bőven van (példa) nem tud gazdaságosan működni, feltehető, hogy azokban a körzetekben, ahol gyér népesség mellett is egymáshoz (közel több patika (működük, csaik az egyik fog fennmaradni. Több előnye, mint hátránya — Tehát ,.fehér foltok" fognak kialakulni? — Ez a veszély egyelőre neim reális. iMárcsüIk azért sem, mert a gyógyszertárak mai dolgozói családi és egyéb kötöttségeik miatt nemigen változtatnak életterükön, s hivatástudatuk is arra készteti őket, hogy helyben, vagy a közeliben dolgozzanak tovább. — Az ellátás színvonala nem romolhat? — Aki magánkereskedelemre vállalkozik, annak alapvető oélija, hogy 'szolgáltatásait minél többen vegyék (igénybe. Ez alól a gyógyszer- ikereskedelem • sem kivétel! Sőt, a gyógyszerészék éppen arról nevezetesek, hogy szinte karitatív alapon dolgoznak, a (hálapénz ismeretlen fogalom szakmai gyakorlatukban. Biztos vagyok abban, hogy (magánosként még többet fognak tenni nemcsak a lakosság ellátásáért, (hanem az egészség- ügyi felvilágosító munkáiban is. Az a majdani tény pedig, (hogy .több szállító (között választhatnak, mindenképpen a hiánycikkek körének szűkülését és a gyógyszerválaszték bővülését kell, hogy jelentse. — Áraik sem nőhetnek az égig? — £ téren nagy lesz a szigor: csakis a termelői árra épített, mindenkire azonos érvényű árréssel dolgozhatnak. , Schotter Jenő Meddig tart a Konzum Ipari és Kereskedelmi Részvény- társaság részvényeseinek' zuhanórepülése? A választ természetesen nagyon nehéz lenne megtadni, mindenesetre a cég vezetői bizakodnak, hogy előbb-utóbb megindul értékpapírjaik árfolyamának emelkedése. Az április 25-1 állapot szerint a 90 000 forinton kibocsátott részvények záró árfolyama 48 000 (forint volt, ami 53,33 százalékot (jelent. S ez a helyzet — a 48 000 forint körüli ár — imár hetek óta tart. A szakértők azzal magyarázzák a Konzum részvényeinek árfolyamesését, hogy a cég közgyűlésén bejelentett, valamint az auditált mérleg között nagy az eltérés: a 202 millió forintos nyereséggel szemben ugyanis „csak” 145 milliót 'érték el. Dr. Bíró László, a részvény- tá rsaság él nök-vezériga zgatája szerint a különbség abból fakad, (hogy a (nemzetközi gyakorlat szerint a 90 napon túli kintlévőségeket teljes egészéiben leirjálk — ők ezt nem tették —, ami 15—20 millió forintot (jelent. Ugyancsak 15-20 millió forintot tesz ki, hogy a nemzetközi normáknál alacsonyabbak az amortizációs kulcsok, s a készletértékelés is mintegy 20 imillió forinttal jelentkezik a két mérleg közötti eltérésiben. A többi pénz pedig a befektetések és a rész- vényék eltérő (értékeléséből fakad. (Kétségtelen, hogy az eltérő számviteli szabályok miatt van a különbség, mint ahogy az is, ezt elsősorban a külföldiek, (kedvezőtlenül ítélik ímeg. Okoz-e gondot -az árfolyamesés a részvénytársaságnak? — Természetesen neim örülünk ennek, de a tőzsdében „ez is benne van”, mint ahogy az is, hogy a tőzsdézés fele érzelem, a másik (fele a racionalitás. 'Cégünk felé semmilyen .biza'lmatlanságoí inem tapasztalunk, de dolgoznunk kell az árfolyam hely reál Irtásán. (Dr. Bíró László azt is hozzátette, abban biztos, hogy érték popir jóik tőzsdei helyzete rövid távon nincs kihatásra a részvénytársaságra, de mivel idén ősszel úljalbb tőkét szeretnének behozni, ezért egyáltalán ineim mindegy, (hogy az árfolyam hogyan álakul. — Bízom abban, 'hogy részvényeink ára emelkedni fog, igy egyetértek azokkal a tőzsdei tanácsokkal, hogy a Kon- zum-papírökat mindenképpen érdemes megtartani, sőt venni is, (mert hosszú távon nem lesznek rossz befektetések. A társaság biztos alapon áll, hisz például a vagyonunk egy év alatt 470 imillió forintról 1,3 milliárd (forintra (nőtt... Arról nincs hír, hogy a nagyrészvényesék — például az áfészek — szabadulni alkarná- na k Ko n z u m -pa p í rja i któ I; az mindenesetre igaz, Ihogy a Konzum-papírok üzletkötéseinek értéke a legnagyobb a tőzsdén. R. N. Az rt. egyik legjobban prosperáló részlege az áruház Az engedélyen iktatószám és pecsét sem volt Miért költözik Pécsre a siófoki játékkaszinó? A pécsi önkormányzat márciusi ülésén hangzott el, hogy a baranyai megyeszékhelyre telepítik a siófoki valutás kaszinót. Ez adta az ötletet, hogy ellátogassunk a Bala- ton-parti városba és megszemléljük, milyen is egy igazi, honi „játékbarlang”, milyen a törzsközönség? És vajon mit szólnak a helybeliek, ha egyszeresek váratlanul ka- srinó nélkül maradnak? * Az illusztris épület, ahol a földszinten a kaszinó, az emeleten pedig a Schilling Építő és Szolgáltató Kft. irodái működnék, valamikor barik volt és a városközpontban található. A bejáraton belépve az ember szinte rögtön (beesik a kaszinóba, ahol az áporodott dohányfüstszagű héTyiségben három amerikai rulett és tíz játékautomata kellett! magát. Felirat jelzi, hogy mennyi a tét, mennyi a lehetséges nyeremény. Nehéz elhinni, hogy egy ekkora termben 40-50 embernél több elfér kényelmesen. Igaz, a fáma szerint húsvétkor például hatvanon is voltak. Sőt, annak ellenére, hogy a város téli álmát alussza, október 15- (től naponta átlag harmincon fordultak meg az asztalok mellett. A vendégék 10-százaléka külföldi, 90 százaléka hazai. De nemcsak helybeliek, hiszen jönnék szenvedélyes játékosok Székesfehérvárról, Dombóvárról, Pécsről, sőt még Székszárdról is. A játékautomatákon egy márka az alaptét. Hétfőn valaki állítólag 1600 márkát nyert, de a legna- győbb eddigi nyeremény 20 000 márka volt. * Molnár Árpád siófoki polgármester egy cseppet sem lepődik meg, amikor arról faggatom: mit szól hozzá, hogy Pécsre viszik a játékkaszinót: — Nem tudom, hogy bán- juk-e, hisz mi igazából nem a kaszinóra számítottunk, hanem egy bevásárlóközpontra, egy üzletházra, szállodára és ABC-re. Ezt mind Ígérték nekünk, de a mai napig semmi sem valósult meg belőle. A változást egyébként éppen Gáti úrtól tudom. Akkor mondta, amikor közöltem vele a testület döntését, hogy megvonjuk tőle a Siófok Városért kitüntetés viselésének jogát. A siófoki önkormányzat szerint Gáti István volt tanácselnököt felelősség terheli, mert a dr. Josef Schilling német üz- letembemék történt telekeladás során 2 millió forintos kárt okozott a városnak. A telekeladás és a kaszinónyitás körül egyébként is sok a furcsaság. Az önkormányzat elé terjesztett anyagban például ez olvasható: ;,A megelőző tárgyalásök fontos momentuma volt, hogy a vevő csak akkor tartja fenn vételi szándékát, ha az eladó segítségével valutás kaszinó nyitási engedélyt kap az illetékes szakminisztériumtól. Ezen tény a siófoki VTVB elnöke által írt kérelemből annyira kidomborodik, hogy a kaszinónyitás és az -építés ténye szinte kü- lönválaszthatatlan egésszé olvad össze. (Olyan hamis tény is szerepel a kérelemben, hogy a siófoki tanács is részese a kaszinó működésének.) A kérelemhez az előzetes hozzájárulást a miniszter egyik beosztottja adja meg, olyan telefaxon, amely ügyirat se beiktatva, se le- •pecsételve nem lett.” A volt tanácselnök szerint a telekeladás - és a kaszinólétesítés között semmi összefüggés nincsen. Azt viszont nem tagadja, hogy jelenleg is az egyik Schilling Kft. alkalmazásában áll:- Határozottan állítom, hogy közgazdaságilag, jogilag megalapozott dolgök voltak azok és ma is azt kellene folytatni, az tenné egésszé ezt a várost. Nem én mondom ezt, hanem egy egész város! A lakosságot kell megkérdezni .\ . Az ötlet nem rossz, csak a történtek után éppen semmi értelme. Egyébként — még mielőtt a pécsiek igent, vagy a siófokiak nemet mondhattak volna — már a legújabb prospektus is elkészült. Ebben olvasható: „Szeretettel látjuk további kaszinóinkban Pécsen és Szegeden. -Köszönjük megtisztelő látogatását és sok szerencsét kívánunk a játékokhoz. Schilling Casinó Kft." Ferenci Demeter
