Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-26 / 142. szám
Proksza László felvétele Nyáron is fázunk a téltol A napenergia árának emeléséről egyelőre nem hallottunk. Így legalább az a gyenge vigaszunk megmarad, hogy nyáron csak papíron riasztanak bennünket a június 1-jétől érvényes energia-áremelések. Ősztől, a fűtési szezon kezdetétől már úgy is melegünk lesz az ilyen kiadásoktól. Az is lehet, hogy a távfűtési dijat - igaz,- kisebb mértékűnek jósoltán — ismét megemelik. Ezt valószínűsítették az illetékesek, bejelentve, hogy a most 70 százalékkal megemelkedő távfűtés és melegvíz- szolgáltatás díjmegállapítása októbertől az önkormányzatok hatáskörébe kerül. Dél-dunántúli körkérdésünkben arra kértünk választ, hogy menynyire tartják ezt valószínűnek a távfűtést szolgáltató vállalatok. Köztudott ugyanis: az áremelés egyik célja, hogy a fogyasztói árak Ikövessék a tényleges költséget, de az is, hogy ezek még messze esnék egymástól. Mi tehát a megoldás a különbség közelítésére? Komáromi Attila, a Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat igazgatóhelyettese elmondta, hogy a légköbméterenkénti 61,20 forintról 104,40 forintra emelt távhődíj Kaposváron még valóban távol van a termelési ártól, ami jelenleg 190 forint légköbméterenként. A vállalat földgázt használva 6700 lakást fűt, az évi 300 millió forintos költségéből 200 millió az energiaköltség. így elsősorban abban az ígéretben látják a további áremelés elkerülését, miszerint a kormány termelési árcsökkentő intézkedéseket hoz. Balogh János, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatóhelyettese is az egységes energiaár kialakításában látja a megoldást. Szakmai körökben már régóta emlegetik és várják, hogy a jelenleg jóval magasabb közületi energiaárakat a lakosságihoz csökkentsék. Szekszár- don most 192 forint/fégköbmé- ter a termelési ár, vagyis elvileg ennyit kellene fizetni, ha a jelenleg még létező dotáció megszűnik, s addig nem találnának megoldást arra, hogy miként fedezzék a két ár közötti különbséget. Fenyvesi Józseftől, a Pécsi Távfűtő Vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy Pécsett elég közel áll egymáshoz a júniustól érvényes 104,40 forintos lakossági díj a termelési árhoz, ami 111,60 forint. Minden további változás — egy esetleges árcsökkenés is — elsősorban annak függvénye, hogy a szénáremelés hatásaként az erőmű hány forintban állapítja meg a hődíjat. T. É. A Bázis hárommilliót adott érte, de lehet, hogy mégse kapja meg Az apácáké lesz-e az „apácák szőlője”? Időközben nem várt fordulatot vett az ügy Az egykori „apácák szőlője" a pécsi Donátusban Fotó: Proksza László Mivel lenne elégedett két év múlva? Gyulai Szabolcs a Tv2 intendánsa Egyelőre ugyan nem tudni milyen rendelkezéseket tartalmaz a volt egyház» tulajdon visszaadásáról szóló törvény- tervezet, de hogy ez — az egyház minden jó szándéka ellenére — konfliktusokat idéz majd elő, már most borítékolható. Hogy a törvény végrehajtása milyen vélt és jogos érdekeket sérthet, azt a nemrégiben, a budaipesti Bibó-szak - kollégium körül kialakult hangulat is jelzi, s bár isokaik szerint az ügyet az ellenzéki pártok és a sajtó fújta fel, szép számmal akadnak olyan vélemények is, melyek szerint a B i’bó-ko I lég i ummal ka peso latos tiltakozások egy országos láncreakció előszelét jelentik csupán. Akár így, akár úgy értékeljük, egy dolog biztos: a kérdés Budapesthez hasonlóan Pécset is érinti, mégpedig ahogy mondani szokás: vastagon. A történelmi belváros egy része ugyanis — mint ismert — valamikor az egyház tulajdona volt, s a jelenleg is jórészt oktatási intézményeknek helyt adó épületeik egy hányadára a püspökség igényt is tart — a félreértések elkerülése végett tegyük mindjárt hozzá: a törvénytervezet alapján minden joggal. Nem tudni viszont, miiként rendelkezik a tervezet például az egyház tulajdonaiban volt városi, belterületi szőlők esetében, márpedig Pécsett — alábbi példánk bizonyítja - ez sem elhanyagolható kérdés. Dr. Farkas Károly Pécs jegyzője : — Az államosítás előtt az úgynevezett „Apáczák szőlőije", mely két hektáron a Donátusban fekszik, a Miasszonyunk Női Kanonok Rend birtoka volt. Amikor az egyházi tulajdont államosították, a terület kezelői joga a Pécsi Állami Gazdasághoz került. A történet folytatása: az állami gazdaság a területet nemigen tudta hasznosítani, a két hektár művelése ugyanis a sűrű beépítettség miatt kézi munkaerő hiányában szinte lehetetlenné vált.- Az állami gazdaság, megjegyzem jogszerűen, a szőlő kezelői jogát egy 1989 decemberében kelt szerződésben az akkor ugyan még nem, de jelenleg már szanálás alatt lévő Bázis Építőipari Vállalatnak adta' át. Az ár .hárommillió forint volt — mondja a jegyző. Dr. Erdősi Éva, a gazdaság igazgatója: — Igen rossz feltételek mellett kellett, hogy dolgozzunk máir három éve is, így ahhoz, hogy alapfeladatunknak, az élelmiszertermelésnek eleget tudjunk tenni, célszerűnek látszott a hasznosíthatatlan belterületi szőlőik kezelői jogának eladása. Pénzügyi problémáink enyhítésére egy igazságügyi szakértő által megjelölt áron, hárommillió forintért valóban átadtuk a területet o Bázisnak - ők a két hektárt közművesí- teni szerették volna, s úgy gondolták, kiporcellázzák majd a lakosságnak értékesítik azt. Magyarán: lakótelkeket és házakat építettek volna a mezőgazdasági szempontból ugyan értéktelen, de egyébként igen értékes területen. A szerződési megkötöttük, az árat a Bázis ki is fizette nekünk, de számunkra érthetetlen módon a Bázis 1989 decemberétől a kezelői jogot 1990 júniusáig nem Írottá át, így nem várt fordulatot vett az ügy. Időközben ugyanis megkezdték működésüket a vagyonel- lenőrző bizottságok, s a PAG és a Bázis szerződésének engedélyezése ettől kezdve e szerv hatáskörébe tartozott. — A Vagyonellenőrző Bizottság hivatalunk véleményét kérte, javasoljuk-e a szőlő kezelési jogának átadását, s ezzel gyakorlatilag a Bázis-tulajdonba kerülését vagy sem? Mivel időköziben Maróti Jolán, a Miasszonyunk Rend vezetője jelezte, hogy rendjük a területre igényt tart, vagyis, ha lehetősége lesz rá, visszakéri, a város vezetése az engedélyezést nem javasolta. A Vaqyonellen- őrző a Bázis és a ,PÁG üzletét e,nnek megfelelően .nem is hagyta jóvá — mondja dr. Farkas Károly. Az állami gazdaság viszont — ragaszkodva a szerződéihez, s a már kifizetett milliókhoz — megfellébezte a döntést. Információink szerint ennek nyomán a Belügyminisztériumhoz került az ügy, s az illetékes főosztály a kérdéses törvény meghozataláig „pihenteti” az aktákat, addig hát nem is várható döntés. Pauska Zsolt Ismeretes, hogy Vitray Tamás lemondott a Tv2 intendán- si, vezetői posztjáról, helyette megbízottként a sokak számára ismeretlen technika-föszak- embert, Gyulai Szabolcs főgyártásvezetőt bízták meg a feladatok ellátásával. — Kár lenne tagadni, hogy az ön nevét kevesebben ismerik, mint Vitray Tamásét. Korábban is benne volt a kalapban? — Húsz éve közgazdászként kerültem a tévéhez felvételvezetőnek. Aztán végig gyártási vonalon voltam, olyanók között, akiik bál’istennek nincsenek reflektorfényben. Aztán két és fél éve alakult egy közgazda- sági osztály, amit vezettem, majd egy baleset folytán Vit- raynak szüksége volt egy gyártási főnökre, és rám esett a választása, így lettem a sportosztály gyártási és gazdasági helyettese Vitray mellett. Aztán, mikor őt az elnök úr megkérte intendánsnak, én lettem a gyártási helyettese. — Aztán, lemondása után lelkérte önt, hogy . . . — Nem. Ö nem kérhetett fel semmire, mert lemondott. Ő csupán annyit kért, hogy több vezető munkatársa folytassa a közösen megkezdett munkát. Aztán úgy döntöttünk, ha az elnök igényli, visszük tovább a munkát. Vezesse a munkát egy igazgató tanács, amely tagjai sorából engem választott megbízottként.- Most boldog?- Az túlzás.- Boldogtalan? — Nem, nem ... De ebben a szituációban ezt a beosztást épeszű ember nem vállalja el, de mi arra szerveződtünk, hogy televíziós műsort készítsünk. Ez a feladatunk, el kellett vállalnom. — ön tehát bizonyára azért vállalta, mert megszállottja a szakmának . . . — Ha nem is nevezném magam megszállottnak, annyit mondanék, hogy bizonyos plusz érzelmi kötődés kell, hogy legyen.- Tisztem megkérdezni ebben a lapban, a körzeti tévéstúdiókkal kapcsolatos véleményét . . .- Vitray Tamás szellemében szeretnénk továbbvinni a Tv2 műsorát. Nincs új koncepció, tehát integrálni kívánjuk a körzeti stúdiókat ezen a csatornán, esetleg bővíteni is műsoridejüket, hogy elsősorban a tervezett információs adásokban nagyobb szerepet kaphassanak. — Két év múlva mivel lenne elégedett? — Nézze, két év múlva remélem, megtalál engem a televízióban, de nem biztos, hogy intendánsként dolgozom. Szeretném, ha elcsitulnának a viharok, és a néző elégedett lenne a televízióval. A Magyar Televízió egészével. Bozsik László A VAUT AJANLATA: 30% előleggel jó állapotú, használt- tehergépkocsikat AVIA, IFA és bútorspec. DIZIL fix. és darus- pótkocsikat 5-61 fix. és bútorspec. ÉRTÉKESÍT. Várjuk ügyfeleinket: Pécs, Megyeri út. 53. Telefon: (72)14-563 0451) Hőlégballon Pécsről — Alma-Ataba Kétmillió literes sörösüveg Van persze olyan is, hogy kosár helyett egy zárt kapszula függ a kupola alatt, 10 darab 300 kilogrammos gázpalack biztosítja a fűtést, oxigénmaszk szorul a repülők arcára, s több mint 18 ezer méter magasról csodálják a Föld ráncos arcát... Ez azonban speciális hőlégballon, rekordkísérletre készült. Itt, Pécsett, a Hét Kontinens Ballon Kft. esetében nem törnek ilyen magasra. Még akkor sem, ha lényegében egész Kelet-Európábán csak itt készülnek ezek a különös repülőszerkezetek, immár közel 10 eve. Most, hogy egy amerikai vállalkozó is tőkét fektetett a vállalkozásba - nem akárkiről van szó: Bob Sparks kétszer libegett át ballonjával az Atlanti-óceán fölött és kilenc világrekord tulajdonosa -, azért igyekeznek mind messzebbre tekinteni. A távolba nézést illetően amúgy nincsenek lemaradásban: készültek már Pécsett hőlégballonok Japánba, Indiába, Egyiptomba, az USA-ba, Izraelbe, Indiába, Alma-Atába. Tegyük hozzá: többek között, mert jut a világ minden részébe a több mint 100 pécsi ballonból. Magyarországon egyébként mintegy 60-70, fantasztikus színekben pompázó, gigantikus karácsonyfadísznek tűnő ballon repül. Am jött az amerikoi, nálunk pedig az új körülmények: a kettő együtt fokozott erővel diktálja a Seven Continents Balloons Ltd. Co-hak: túl a különleges sportolási lehetőségen, az extra hobbiszenvedély kielégítésén, a hőlégballonozásban üzlet is van. A reklám. Valában - mondja Sós Mihály ügyvezető igazgató páratlan látvány, amint elúszik egy város felett egy 2 millió literes sörösüveg . . . Mert tényleg van egy ilyen, nem régen készült el, a hatalmas „palack” Öcsényben szakadt el a földtől, s hosz- szú munka után végre kiderült: röpképes - s mint ilyen, valóban kelet-európai szenzáció - a különleges alakú hőlégballon. Egy átlagnagyságú kupola - a szaknyelv a tulajdonképpeni ballont nevezi így - 2200 köbméteres, kategóriája szerint AX—7-es, 700 méter, másfél méter széles magyar, vagy amerikai alapanyagból varrják, alig két hét alatt. A kosár pedig - helyesebben az elkészítéséhez szükséges tengeri nád - Szingapúrból étkezik Rábapatyra, ahol a vesszőfonásnak nagy hagyományai vannak és ezek szerint váratlan kanyaró jövője is. Ez a monstre sörösüveg egyébként az elmúlt hónapokban kialakított új típuscsalád „ősanyja", amennyiben formai kötöttség nélkül készülhetnek megrendelésre réklámhor- dozó ballonok. A sziporkázó színeik mellett is méltóságteljes hőlégballonokról azt állítja Sós Mihály: jó indulatú szerkezetek. A sétarepülni vágyóknak egy érvet mondanak: amióta Magyarországon a levegőbe emelkedtek ezek a szerkezetek, komoly baleset nem árnyékolta könnyed lebegésük. Mészáros Attila vasamapi 3 Ősztől önkormányzati Hatáskörbe kerül a täuhö díjmegállapítása
