Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-20 / 136. szám

1991. május 20., hétfő uj Dunántúli napló 7 ft varosért ami« tervezni kell A szakmai döntések védelmében Talent-hálozat , Önsegítő vidéki vállalkozók Szegedről indult a Ta­lent Managers' Club-háló­zat, ott alakult ímeg az el­ső vállalkozókat és vállal­kozóvá válni szándékozókat tömörítő Talent klub, majd országszerte sorra létrejöt­tek a partnerklubok. Már tizennégy Talent klub mű­ködik az országban, köztük Dél-Dunántúlon egyetlen­ként a pécsi. A hétfő a Talent-tagok nopja: ekkor jönnek össze délután öttől estig a kece­llek, a kiskőrösiek, a veszp­rémiek, a győriek, a mis­kolciak s a többiek, tele­fonon tartják a kapcsola­tot, üzleti információkat küldenek egymásnak faxon — azaz összefognak a vidé­kiek, o fővárostól elszige­teltségükön önmaguk kí­vánnak enyhíteni. Szentkereszti István, az éppen egy éve létrehozott pécsi klúb titkára is a vi­déki vállalkozók önsegítő szerepére helyezi a hang­súlyt, s magam is ezt ta­pasztalom, amikor a tag­ság beleegyezésével a zárt­körű rendezvényen részt ve­szek. íMint kiderül, kettős a kedvezmény: ez az első al­kalom, hogy újságírót és hogy nőt maguk közé en­gednek. A klub férfiakból áll. A tagságnak ez az egyik feltétele, a másik az évi tizenkétezer forint plusz áfa tagsági díj befizetése, a harmadik 'három már tag ajánló javaslata. Kizáró ok: tisztességtelenség az üzleti életben. Jelenleg negyvennyolc pécsi polgár vesz részt a klubéletben, köztük akad milliárdos vállalkozás veze­tőjétől kezdve a néhány millióson át a mindössze elgondolás szintjén állóig. A klublétszámot a mostani duplájára, úgy száz. körüli­re tervezik, jelentkezőket te­hát várnak (a Drávaholding Rt. telefoniján, a 12-496 számon lehet érdeklődni). A pécsi klub tiszteletbeli el­nöke dr. Tóth Sándor. A zártkörű hétfői összejövete­leknek átmenetileg a Mina­ret presszó ad helyet. Az üzleti információk mel­lett egyéb haszna is van a klubnak: meghívott szakér­tői« nem hivatalos, amolyan baráti tanácsadást végez­nek. Volt már a körükben adószakértő, befektetési ta­nácsadó, Írásszakértő, ma­gas beosztású vám- és pénzügyőr, polgármester, bankszakember. Ugyanakkor sportprogramokat is szer­veznek maguknak a Talent- tagok; március elején egy­hetes sitáborozáson vettek részt Romániában, a nyárra pedig kajaktúrát terveznek. L. Cs. K. Á Honvéd Hagyományőrző Egyesület alakuló ülése Szálkák Nem ér a nevem Gondolom, emlékeznek még arra a gyerekkori játékra, melynek az volt a lényege, hogy utólag közölte valame­lyik fél: nem ér a nevem. (Ezt a játékot a felnőtt társadal­mat irányítók is előszeretettel űzték évtizedeken át.) Még ma is vonzó ez a mentalitás — sajnos. Idézek egy ügynöki szerződésből, mely a kötelező gépjárműbiztosítással foglalko­zóknak szól, és a 6. pontja ekként fogalmazódott: „Az ön által szerzett állo- mányilag nyilvántartott bizto­sítások darabjutalékait egy éven belüli díjnemfizetés miat­ti törlés esetén visszaírjuk. Ha az említett biztosításokat a második évben törölték, a da­rabjutalék visszaírható. Érdek­megszűnés miatti törlés ese­tén a visszaírást mellőzzük.” Ha én ügynök lennék, kikér­ném magamnak ezt a fajta megállapítást. Mert tehetnék én arról, hogy az ügyfelem, mondjuk jövőre már nem fizet? Nem! Viszont a jutalékomat eleve megadóztatják(szja) és akkor visszamenőleg hogyan rendezik ezt, avagy miként kapnám vissza a személyi jö­vedelemadó azon részét, mely­nek alapjául szolgáló jutalék­ra visszamenőleg érdemtelen­né válnék? Jó kérdés, mi? Tartozik — követol? Iparos barátom mondja a magáét. Baleset érte, össze kellett varrni másfél hónapja a kézfejét. Tizenegy napot töl­tött táppénzen, s azalatt két jegyzőkönyvet kellett kitöltenie, hogyan és miként történt a baleset. Azóta is hiába várja a táppénzt. A minap újabb jegyzőkönyvet kapott, hogy azt kitöltve, határidőre postázza.- Én a jegyzőkönyvekből nem tudok megélni — mondja barátom mérgesen. És igaza van. Aztán szinte csak magá­nak teszi még hozzá: „Ez volt életemben az első táppénzes esetem. Pénzt még mindig nem kaptam. Ha viszont időre nem fizetem be a társadalombizto­sítási járulékot, azonnal kése­delmi kamattal büntetnek. Én miért nem róhatok ki késedel­mi kamatot?" Jó lenne, ha mindkét fél ku­tyakötelességének tartaná a jogos kifizetendők azonnali postázását. Vagy ez még csak álom? Nyugdíjadó Már megint ez a téma fog­lalkoztat egy régi ismerősöm kapcsán, s még mindig nem értem az egészet. A férfi 68 éves és m á r ha­vi tízezer a nyugdíja. Ez ke­vés, tehát kénytelen fizikai munkával kiegészíteni, raktári válogatással és anyagmozga­tással már jó néhány éve. Mo­solyogva mondja, hogy csak maximum 20 kilós ládákat kell emelgetnie, cipelnie, mert ezt még bírja fizikailag. A mo­soly lefagy az arcáról, amikor a lényegre tér: „Évente így 60 ezret tudok keresni a nyugdíj mellé. Ezt a munkát nem pasz- szióból végzem, amíg bírom, hanem szükségből. Le is von­ják a 30-32 százalék adót. Kérdem én: miért? És aki net­tóban megkapja az évi 180 ezer nyugdíját, az ugye nem adózik . .." Mit mondhatnék? Ügy ér­zem, jogos a mérge. Murányi László Mi kerüljön a tanácsi ható­sági munkát segítő, közel­múltban megszüntetett építés- tervezési szakértői bizottságok helyébe? Legutóbb a megyei főépítész, dr. Tóth Zoltán vé­leményét tudakoló cikkünkben foglalkoztunk azokkal a jogi tisztázatlanságokkal, amelyek a szakértői bizottságok meg­szüntetését indokolttá tették. Csak a legfontosabb szem­pontokra utalunk: az ÉSZB- nek nem volt döntési joga, igy a felelőssége is „lebegett", a szabályozása nem biztosí­tott jogorvoslati lehetőséget az ismeretlen összetételű bizott­ságok véleményével szemben, tehát tekintélyelven érvénye­sülő véleménye hátrányos meg­különböztetést jelenthetett a tervezők számára, ugyanakkor a hatóság szabadon dönthe­tett, hogy egyáltalán figye­lembe veszi-e a szakmai bi­zottság véleményét vagy sem. És igy tovább. A napokban Gömöry János, Pécs főépítésze terjesztett elő egy javaslatot a városban nem régen alakult Környezet- védelmi és Városfejlesztési Ideiglenes Bizottság számára éppen az ÉSZB-ék helyettesí­tésére, a városépítéssel kap­csolatos döntések szakmai megalapozására.- Mérnök úr, többeknek az a véleménye, hogy a szakmai bizottságok, testületek létreho­zását meg lehetne spórolni egyszerűen úgy, hogy magá­tól az önkormányzati hatóság­tól, az első lokú döntéshozótól kell megkövetelni, hogy szak­értő legyen a döntéseiben I — Én nem ebben, legalább­is nem így látom az alapvető problémát. Az ÉSZB-ék jog­szerűtlen működésre vonatko­zó kitételekkel feltétlenül egyetértek, de a pontosítás kedvéért azért hadd mondjam el az ÉSZB-kről azt is, ami­ről megszüntető döntésében az Alkotmánybíróság nem ejt­het szót. Az ÉSZB a terveket ellenőrizte, amitől a házak nem lettek ugyan jobbak, de legalább egy határig nem le­hettek rosszabbak - és már ez is valami. Még alapvetőbb­,,Minden századnak megvolt a maga uralkodó eszméje. En­nek a századnak ... a szociá­lis gondolat, a nagy tömegek boldogulásának biztosítására való törekvés. Ma az egész vi­lág szociális kérdésekkel fog­lalkozik. Bármilyen kormányza­ti formában élik e nemzetek életüket, népüknek boldogulá­sát a szociális igazságok meg­valósításában látják . .." Ezek­kel a szavakkal nyitotta meg az 1939. február 8. és 23. kö­zött városunkban megtartott országos szociálpolitikai érte­kezletet dr. Bonczos Miklós belügyi államtitkár. Az értekezlet A nagy érdeklődéssel várt eseményre az ország akkori 21 vármegyéjének 25 szociális ta­nácsadója gyűlt össze, vala­mint eljött minden vármegye közjóléti előadója is. Ott volt a város és a megye köztisztvi­selőinek jelentős része Niko- lits Mihály városi, dr. Blasko- vich Iván megyei főispánnal, Makay István polgármesterrel, dr. Horváth István alispánnal, dr. Sik Lajos tb. városi fő­jegyzővel az élen. Az ülést dr. Esztergár Lajos akkori polgár­mester-helyettes vezette le. A Városháza közgyűlési terme nek tartom, hogy az ÉSZB-k ugyan a hatóságot segítették munkájukkal, de a szakmai hiányosságokat is pótlandó, mindezt a lakosságnak, az építtetőknek kellett megfizet­ni! És ez csak összekuszálja az érdekeket, ahelyett, hogy világossá tenné. Az Egyesült Államokban például nem fel­tétlenül azért építek jó minő­ségűre egy házat, hogy ne­kem jó legyen, hanem, hogy el is tudjam adni! Ugyanak­kor egy épület maradandó nemzeti haszontárgy, aminek értéket kell képviselnie! Más­felől homályos kitétel az al­kotmánybírósági megfogalma zásban, miszerint „az, hogy a hatóság nem megfelelő, az önmagában nem indokolja azt, hogy ÉSZB működjön"! Ez nem igaz! Ez akár érvként is szolgálhatna arra, hogy a rossz beruházások - ha a laikus hatóság engedélyezi - minden szakmai és társadalmi ellenőrzés nélkül megszüles­senek!- ön mit javasol? Lesz-e esélyegyenlőség az építész szakma piacán? — Minden alakulóban van Megszűntek a tervezési és épí­tészeti, a műemléki albizott­ságok. Az építész kamara csak most alakulgat, megújul az építőművészek szövetsége is Szükség van a városvédő és -szépítő egyesületek érdekvé­dő munkájára is, bár ez utób­biak nem szakmai társaságok, de társadalmi ellenőrzést kép­viselhetnek. Míg a legfelsőbb szakmai felügyelet vélemé­nyem szerint egy városépíté­szeti minisztérium lehetne. A városi közgyűlésben dolgozó bizottságok - így az épített és természeti környezettel fog­lalkozó bizottságok számára is megfelelő szakmai hátteret kell biztosítani. Az Alkotmánybíró­ság ugyan azt mondja, hogy az elsőfokú hatóság színvona­la emelkedjék, de hát azt nem tudjuk kivárni, hogy a Polloc- kon, a JPTE-n most induló ur­banisztikai képzés révén évek múlva majd szakemberek ke­rüljenek az önkormányzatok­hoz! A döntések előkészítésé­ünnepi díszt öltött, fő helyen Magyarország szociálpolitikai állapotát rögzítő nagy térkép­pel. Az értekezletet egész tarta­ma alatt a munkajelleg hatot­ta át, kora reggeltől késő dél­utánig egymás után tartották meg előadásaikat az akkori legnevesebb elméleti és gya­korlati szakemberek, vezető tisztviselők. Csak szakmai kö­zönség volt jelen, de az el­hangzott 31 előadást és 289 hozzászólást egy, még ez év­ben kiadott kétkötetes műben összegezték. Az ankét keretében hangzott el Makay István polgármester előadása „A szeretet közigaz­gatása" címmel. A kormányzatnak nem ki­sebb célja volt, mint kijelölni az egész országra kiterjedő keresztény és nemzeti szociál­politika irányvonalait, és az hez már most egy szakmai, de egyúttal a civil társadal­mat is képviselő testületre és emellett a szakapparátus fo­lyamatos kiépítésére is szük­ség van! Talán az volna a legkézenfekvőbb és a leggaz­daságosabb, ha egy városter­vezéssel foglalkozó, a főépí­tészi-hivatali döntést előké­szítő szakapparátust maga az önkormányzat foglalkoztatna. Ugyanis, ami a településter­vezést illeti, nem gondolkod­hatunk egymástól elszigetelt beruházásokban, különösen nem a városépítésben, ahol az előkészítő és tervező munká­nak folytonosnak kell lennie, és ahol a fejlesztés irányáról való döntés igen összetett, egymást átható - esetenként keresztező vagy fölerősítő - folyamatok mérlegelése alap­ján születhet. Egy mozgásban lévő szerves rendszerben kell gondolkodni és dolgozni, amelyben a társtudományok­nak is szerepük lehet.- ... és ahol gyakran nem is ismerhetjük az elinditott lo- lyamat, a megszülető beruhá­zás társadalmi hatásait, néha a céljával ellenkező végered­ményét, De visszatérve még a piaci esélyegyenlőséghez, né­hány építész attól lél, hogy egy szőkébb szakmai klikknek lesz kiszolgáltatva ezután, hi­szen - mondják - a környe­zetvédelmi és városfejlesztési bizottság nem szakmai, ha­nem pártalapokon szervező­dött, amely tetszése szerint vá­laszthat ki, hívhat szakértőket munkájához. — A kérdést és a kérdés­ben a félelmet nem egészen értem. A jelenlegi helyzet át­meneti, maga a bizottság is ideiglenes, amely nyilvánva­lóan a hite szerint legjobb építészekre igyekszik támasz­kodni. Elsők között építész mondhat szakvéleményt épí­tészről, és ha valaki elfogult­ságot, rossz szándékot tapasz­tal a közös döntés során - aminek a lehetőségében én kételkedem -, akkor ezt konk­rétan szóvá kell tenni, és konkrét okok alapján kell jog­orvoslatot keresni. Bóka Róbert értekezleten megfogalmazódott irányvonalak szellemében hoz­zákezdeni ahhoz a nagysza­bású szociális tevékenységhez, amelyet 1940-től az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (az ONCSA) neve fémjelzett. A szociálpolitika mellett az egészségügy is szóba került, dr. Johann Béla államtitkár nagyszabású előadásban fog­lalta össze az ezzel kapcsola­tos tennivalókat, törekvéseket. lavaslatok a kormánynak Dr. Somogyi Ferenc egyete­mi magántanár, Baranya szo­ciális tanácsadója ismertette az eseménysorozat végén a ja­vaslatokat - közel 200 konkrét hozzászólás summázataként. — Nem elég a társadalmi kérdések megoldásához a tör­vényhozási reformintézkedés, az állam hatalmi szervezete, szükség van olyan gazdaság­politikai feladatok elvégzésére Lapunk március 27-i számában már hirt adtunk a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesülőt (HOHE) törek­véseiről; egyebek között arról, hogy a Pécsett, illetve Baranyában is napirendre kerültek a szervezet ki­építésének előkészületei. <A szer­vezőmunka eredményeként - egyez­tetve a HOHE országos elnöksé­gével, valamint a honvédség pécsi Helyőrségi Klubjának vezetőségével - június B-án, szombaton 14 órai kezdettel kerül sor az alakuló ülés­re, amelyre o szervezők külön meg­hívó helyett ezúton kívánják moz­gósítani az érdekelteket. Teszik ezt abból a megfontolásból, hogy a hosszú időszakon keresztül nélkülözött bajtársi kapcsolatok felújítása olyan erőt, erkölcsi tá­maszt nyújthat, amelyet egyaránt hasznosíthatnak a múltban félre- állitott, megbélyegzett, de o hon­is, amelyek minél több kiseg- zisztenciát hívnak életre, szük­ség van a hitelélet megszer­vezésére, növelni kell a kis magánháztartások jövedelmét. — A földkérdés gyökeres és organikus rendezésével kell a mezőgazdasági társadalom egyensúlyát megteremteni, hogy a társadalom dolgozó tagjai megkapják az emberi megélhetés feltételeit. — Meg kell szervezni a szo­ciális munka szolgálatát, még fokozottabban kell bevonni az egyházakat a szociális mun­kába. — A közigazgatást szociális tartalommal kell megtölteni. — A szociális kultúra kifej­lesztésének, a szociális neve­lésnek, az állampolgári isme­reteknek helyet kell biztosítani az iskolarendszerben, a rádió­ban és a sajtóban. — A szociális bajok megelő­zésére szükség van olyan szo­ciálpolitikai szervre, amely a társadalom minden rétegében mélyreható szociális munkát végez, összefogja és irányítja védségtöl létekben el nem siakadt katonák ugyanúgy, amint o mai és a jövőbeni honvédség számára sem lehet közömbös az az eszmei tartalom, amelyet a hagyományok ápolása felszínre hoz. A Honvéd Hagyományőrző Egye­sület felkéri tehát az egykori ma­gyar királyi honvédség, majd az 1944. év végén megalakitott de­mokratikus honvédség, utóbb Nép­hadsereg hivatásos és tartalékos tisztjeit, tisztviselőit, tiszthelyette­seit, de legénységi állományú hon­védéit is, továbbá a tisztképző akadémiák, hadapródiskolák és honvéd nevelőintézetek egykori nö­vendékeit, a volt munkaszolgála­tosakat, és végül mindazokat, akik törekvéseikkel szemben rofconszen- vet éreznek - tiszteljék meg je­lenlétükkel ezt az alakuló ülést. az erre hivatott egyházi és vi­lági szervezetek munkáját. Dr. Esztergár Lajos és a pécsi példa A nagyszabású és a továb­bi fejlődésre kiható országos értekezletnek nem véletlenül adott otthont városunk. Dr. Esztergár Lajos, aki 1929-től jogügyi és népjóléti tanács­nok, 1936-tól polgármester-he­lyettes, majd 1940-től polgár- mester volt, addigra már olyan, az országban, sőt a határainkon túl is ismert szo­ciálpolitikai rendszert dolgozott ki, munkatársaival olyan ma­gasfokú szociális gyakorlatot valósított meg, amely az Egri Norma mellett méltán aratott elismerést. Az eseménysorozat meqszervezésében szintén fá­radhatatlan munkát végzett, s ezzel nagy dicsőséget szerzett városunknak. Jó emlékezni ma is erre a nagy jelentőségű eseményre, amely iránymuta­tóul szolgálhat a ma szociál­politikával foglalkozóknak, s amelyről a mór említett kétkö­tetes forrásmunka tanúskodik. „A szociális lelkiismeret föl­ébresztői közös síkon találkoz­nak a szociális munka neve­lőivel." Ma sem mondhatunk mást összegzésként. . . Dr. Vargha Dezső Az 1939-es országos szociálpolitikai értekezlet Az ONCSA előkészítése Pécsről indult el az ország szociális megújhodásának gondolata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents