Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-15 / 131. szám
1991. május 15., szerda új Dunántúli napló 7 Bírósági perré dagadt az ügy Pécsi forgalomirányító központ Lassacskán ki lehetne tapétázni a leendő pécsi közút forgalomirányító központ helyiségeinek fo- Igit azokkal a le- és feliratokkal, levelekkel, határozatokkal, melyek az elmúlt majd' négy évben „jöttek össze". De, ha ezt egy ügyeskezű mesterember vállalná, akkor is csak emlékeztető dekoráció lenne ebben a jobb sorsra érdemes központban, ahol, bár, majdnem minden elkészült, . a „beüzemelés" mégsem kezdődhet meg. Ugyanis a majdnem mindenbe nem tartozik bele a-komputer vezérelte rendszer, mert sajna, ezt a vállalkozó, GANZ- VILL a mai napig nem szerelte fel. A forgalomirányító központ átadása szüntelenül késett - azt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy már 1989-ben kész kellett volna lennie -, határidő- módositás határidő-módosítást követett, míg nem a beruházó, Pécsi Közúti Igazgatóság, megunván a totojázást, bírósági eljárást kezdeményezett a GANZVILL ellen. A Fővárosi Bíróság annak rendje és módja szerint ítéletet hozott, mely szerint a vállalását nem teljesítő cégnek 2,1 millió forint késedelmi kötbért kell fizetnie, valamint a pécsi központot 1990 szeptemberében átadnia. Talán mondani sem kell, az átadás ezúttal is elmaradt, így a bírósági ügy folytatódott: ezúttal azonban szakértőt kérted fel annak vizsgálatára — lévén, hogy sok idő telt el a szerelés kezdete óta —, hogy ami eddig elkészült, mennyire felel meg a követelményeknek. Amennyiben a rendszer plk’almas a befejező munkálatokra, úgy a bíróság dönti el, hogy ezt mikorra kell megtennie a cégnek, ha nem, abban az esetben azt kéri a KIG, hogy a más kivitelezővel történő megvalósulás költségeit a GANZVILL fedezze. Természetesen mindkét döntés mellett követelik az újabb késedelmi kötbért. A tárgyalásra májús végén kerül sor, hogy milyen Ítélet születik, nem tudni. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a rétestésztává nyúló ügy egyhamar nem fejeződik be. arról nem is beszélve, hogy ezzel a forgalomirányító központ elkészülte továbbra is bizonytalon. Pedig nagy szükség lenné, hogy a megyeszékhely közlekedési lámpái összehangoltan, ellenőrzötten működjenek. Most mór tényleg minél előbb! Roszprim N. Kíuételes fog a ffegyverhasmalat Nyolc óra magány Az őrszolgálat harcfeladat Volt egyszer egy iskola... Évtizedek óta nem történt olyan esemény a pécsi határ- örkerületben, hogy megtámadták volna a felállított fegyveres őrt. Most mégis megtörtént. Kgtonakorom emlékképei jutnak eszembe az őrségről, amikor az eligazításon az ügyeletes tiszt kérdéseire szinte ledaráltuk a szolgálati szabályzat megfelelő pontjait válaszként. Egyikünknek sem fordult meg komolyan a fejében, hogy esetleg megtámadhatnak minket, vagy lőni kell valakire. — Az őrségben a katonák harcfeladatot látnak él! — mondja Lovász József ezredes, a pécsi határőrkerület parancsnoka. - A szolgálatba lépést négyórás örségfelkészítés előzi meg, ami kétórás szakmai és kétórás egyéni felkészülésből tevődik' össze. A szakmai felkészítés keretében átismétltk a fegyverhasználat szabályait, a felállított őr kötelmeit, az adott őrhelyre vonatkozó feladatokat, előírásokat, konkrétan készülnek a szolgálatra. Az egyéni felkészüléshez tartozik a tisztálkodás, étkezés, a felszerelés rendbetétele, egyebek. A szolgálatba lépést közvetlenül egy eligazítás előzi meg, ahol az adott egység ügyeletes tisztje ellenőrzi az őrök felkészültségét, megkérdezi, hogy mindenki képes-e ellátni a feladatát, és mégegyszer felhívja a figyelmet, mire kell vigyázni az egyes őrhelyeken. Ezzel kezdetét veszi az őrszolgálat. < Az őrszolgálati felkészülést megelőzi a bevonulás utáni alapkiképzés, ahol többek között megismerkednek a katonák az őrség fogalmával, az őr feladataival, kötelmeivel, a fegyverrel és. annak használatával, illetve kötelező lőgya- korlaton is részt vesznek. — Az őrség 24 órás szolgálat. A mai szisztéma szerint ez azt jelenti, hogy egy adott őrhelyen a katona eltölt két órát, szintén két órát van készenléti szolgálatban, ami azt jelenti, hogy bent van az őrszobán, bármelyik pillanatban riasztható. illetve a következő két órát pihenéssel, alvással tölti. Tehát hat óránként két órát van az őrhelyen, konkrétan őrségben, a 24 órás szolgálatra kivetítve , ez nyolc órát jelent. Az őrség után a szolgálati szabályzat értelmében négyórás pihenő idő, illetve az éjszakai pihenés illeti meg a katonákat, egy 24 órás szolgálat’ után nem osztható be a következő 24 órában hasonló szolgálatra.- Ménnyire veszik komolyan a liatalok oz őrséget, hogyan érzik át a leiadat felelősségét? Mindenképpen meg kell értetni a katonákkal az őrség fontosságát, annál is inkább, mert lőszer, fegyver van a kezükben. Nagyon komoly, kivételes jog, hogy fegyvert használhat valaki. Erre lelki és fizikai értelemben is fel kell készítenünk őket. Az első őrség alkalmával, még a legalaposabb felkészítés mellett sincsenek tökéletesen tisztában a katonák a szolgálat minden egyes részkövetelményével. Személyes élmények, tapasztalatok után lehet csak igazán megismerni, megtanulni ezt a feladatot. Bizonyos gyakorlatot követel. hogy az adott helyzetben a másodperc tört része alatt döntsön az őr, használja-e a fegyverét vagy sem.- Minek kell megelőznie a fegyverhasználatot?- Meg kell előznie a fegyverhasználat alapjául szolgáló cselekmény abbahagyására irányuló felszólításnak, ameny- nyiben lehetséges más személy segítségül hívásának - például szomszédos őr —, vagy csengőn riadóztatja az őrparancsnokot, kényszerítő intézkedést alkalmaz, figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik - állj, vagy lövök illetve figyelmeztető lövésnek a levegőbe. Ezután lőhet az őr. A megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre mór nincs idő és a «'késedelem súlyos következményekkel járhat, például, ha közvetlen közelről le akarják szúrni az őrt.- Mennyiben változtatta meg az őrségle/készitést ez az esemény, hogy megtámadták az őrt? ,- Ezután még jobban oda kell figyelnünk a részletkérdésekre, több figyelmet követel a lélektani felkészítése a katonáknak az őrségre, és a legfontosabb, hogy a támadás lehetőségére is fokozottan felhívjuk a figyelmet. Felejtsék el azt az illúziót, hogy itt minden csendes és békés, mert ez az esemény is az ellenkezőjét bizonyította. Hajdú Zsolt Siklóson - volt egyszer egy iskola .. . Úgy a harmincos— negyvenes években. Nem volt belőlük sok, mintegy 10 az egész országban. Ebből három Baranyában: Mohácson, Siklóson és Szentlőrincen. „Téli Gazdasági Iskola" volt a nevük, s mezőgazdasági szaktanácsadásra is hivatottak. Siklóson 1935-ben létesült. Célja és feladata a falusi földműves fiatalság korszerűbb mezőgazdaságra képzése. A beiskolázás felvétele a 15. életév betöltése és az elemi iskola elvégzése. Elv. hogy lehetőleg falunként 2-2 fiatalt vegyenek fel. A tanulmányi idő két év. Az elméleti oktatás november elején kezdődött és március közepéig tartott. Az első félévben a közismereti tárgyak mellett a szaktárgyak domináltak (növény- és állattenyésztés, kertészet, szőlészet, borászat, üzemtan, stb.). Siklóson a gyümölcs- és szőlőtermesztés fő szerepet kapott. Büszkén mondotta Tóth László, az iskola egykori igazgatója, hogy a két kh. gyümölcsösükben igen korszerűen termelték az almát. Annyit, hogy Siklós éves szükségletét fedezni tudták. A különböző gyakorlati tárgyakat (kosárfonás, seprő- és kefekötés, kaptárkészítés, bognármunkák, stb.) mesteremberek oktatták. A gyakorlati félévet (szept. —okt. és ápr.—június) a tanú-* lók otthoni gazdaságukban töltötték. Az iskola tanárai felkeresték őket, ellenőrizték munkájukat, a kötelező naplóvezetést. A tanulók részére Siklóson diákotthoni ellátást biztosítottak. A patináns Pelikánt bérelték, 70—75 fiatalnak adott helyet. Az iskola és a diákotthon teljesen ingyenes. A kiadásokat Baranya vármegye fedezte, évente 10 000 pengőt fordítottak erre a célra (egy mázsa búza ekkor 8 pengő, egy kezdő tanító havi fizetése 45-50 pengő). A negyedik félévet záróvizsga és ünnepélyes tanévzárás fejezte be. A leendő aranykalászos gazdák a vizsgabizottság előtt adtak számot tudásukról. A bizottság elnökét a minisztérium jelölte ki. A vizsgáztatás után következett az ifjúsági gazdakör nyilváros záróülése. A gazdaköri gyűléseket havonta tartották. Az 1940—41. tanév befejező ünnepélyes gazdaköri gyűlését az elnök, a kémesi Molnár Gyula nyitotta meg. Szőllősi József (Kistótfalu) és Nagy Ferenc (Siklós) verseket adtok elő. Az énekkar népdalokat énekelt. A márfai Szántó Ferenc, a nagybudméri Gehring Gyula és a vokányi Ritter Mátyás kutatásaik eredményét ismertették. Az ünnepélyen részt vett Nagy Ferenc országgyűlési képviselő (a későbbi miniszterelnök), Öllé István vármegyei főjegyző, Dávid Pál aljegyző. A siklósi járást dr. Winternitz Ferenc főszolgabíró, az egyházat P. Horváth Domonkos ferences házfőnök, plébános képviselték. Gazdaságukba visszatérve a fiatalok nem maradtak magukra. Tanáraik továbbra is a helyszínen segítették őket. Ösz- szel a betakarítás utón minden végzett gazda csokorba kötötte munkája eredményét és a' termését behozta az iskolában rendezett kiállításra. Csak ezután kapták meg az aranykalószos gazda oklevelet és jelvényt. A siklósi iskola a téli hónapokban az idősebb gazdáknak gazdasági tanfolyamokat tartott a környező községekben. Az itt végzettek lettek az „ezüstkalászos gazdák". A leányok számára háztartási tanfolyamok voltak, ahol a mindennapi életre készítették fel őket. Az iskola tanárai különböző bemutatókat szerveztek, ahol a vetésforgót, a. gyümölcsfa metszését, ápolását ismertették. Kapcsolatban voltak a Me- teorolóaiai Intézettel, ellátták a növénvegészségügyi, mezőgazdasági exportvizsgálatokat. Mindezt a siklósi iskolánál két gazdasági tanár végezte, akik közül az egyik az igazgató volt. Volt még egy középiskolai tanár is, aki ellátta iskolai munkája mellett az adminisztrációt és felügyelt a diákotthonban. A II. világháború után „Gazdaképző Iskolák" néven szerepeltek. Számuk megnőtt, szinte minden járásban működött egy-egy. 1949-ben megszűntek. A mohácsi és a szentlőrinci tovább szolgálta a mezőgazdaságot, a siklósiból gimnázium lett. Tóth László elmondotta, hogy „amilyen nagy nyeresége lett a siklósiaknak a gimnázium, annál nagyobb veszteség érte Siklós környéki kisgazdaságokat iskolájuk elvesztése miatt.” A siklósi volt téli gazdasági iskolások 1984-ben több százan találkoztak iskolájukban. Az arany- és ezüstkalászos gazdák emlékeztek. Iskolájuknak, tanáraiknak nem kellett szégyenkezni. Volt tanítványaik becsületesen helytálltak az életben. Perics Péter Felrobbant a gázüzemű autó Nemrégiben gázüzemügép- kocsí-robbanós okozott súlyos balesetet Siklóson. Az ügy példaértékű tanulságai miatt kerestem fel dr. Király Tibor •őhadnagyot. a Siklósi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályának vezetőjét.- Az ifjú. alig egy hónapja együtt élő házaspár Siklós belterületén közlekedett. Kocsijuk egy házilag beépített gyári. gázüzemű' készülékkel működött, a fiatalok így akarták megspórolni a drága benzint. A szerencsétlen napon a férj átengedte a vezetést feleségének, mellette ült, beszélgettek. Nem vették észre, hogy valohol szivárog a gáz és a férfi rágyújtott. Abban a pillanatban a gépkocsi ptasfulkéje felrobbant.. A hölgy reflexszerűen kiugrott o járda felé haladó autóból. A kocsit egy családi ház fala állította meg, ekkor mór kigyulladt és lángolt az autó, a férjet csak segítséggel tudták a roncsból kimenteni. A fiatal pár egy életen keresztül viselni fogja a súlyos fokú égési • sérülések következményeit. Tudom, népszerűtlenek vagyunk, de a kocsik ellenőrzését e szempontból is megszigorítottuk. Hetente több, gázzal működő gépjármüvet vonnak ki a lo,'gólomból - és ezzel megelőzzük a tragédiákat. Reichmesz Adóm Fotó: Proksza László Őrszolgálatban
