Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-15 / 131. szám
üj Dunántúli napló 1991. május 15., szerda Pécsi diákok Olaszországban Május első hetében Toscanába utazott a pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola nagykórusa. Magyarországon kevéssé ismert városokban, Pomaranceban, Terriciolában adtak önálló koncertet. A végig szakadó esőt, a májusban rendkívül szokatlan, hűvös időjárást feledtette velünk a vendéglátók mindenre kiterjedő gondoskodása, páratlan vendégszeretete. (Az együttes itthon nemrég nyerte el „Az év kórusa" címet.) Május 5-én a XIII. századi román stílusú palaiai San Mar- tinó templomban léptek a pécsi dalosok a közönség elé. Tizenegyedik alkalommal rendezte meg idén a vendéglátó Valdera-kórus ezt a fesztivált, hagyományosan május első vasárnapján. Tavaly óta külföldi kórust is hívnak a helybéli kórusok mellé, idén a pécsi kisdiákokra esett a választás. Az alkalomhoz és a helyszínhez illő egyházi művek Gyöngyösi István continuojá- val, Kunváriné Okos Ilona vezetésével szépen csengő, hiteles előadásban szólaltak meg. A közönség forró hangulatban ünnepelte a magyar gyerekeket. A koncert végén Giancarlo Pagni, a Toscán Kórusszövetség titkára elismerően nyilatkozott a pécsiek teljesítményéről. A föllépéseken kívül a Toscán táj páratlan szépsége, a volterrai alabástrom, az etruszk falak, a firenzei belvá- ios , a pisai ferde torony, o tar- visiói hózivatar még sokáig emlékezetes marad. T. Is. * Olaszországba utazott a Leőwey Klóra Gimnázium Vegyeskara is. Bertinoro. a hegyre épített város, múzeumi utcáival, sikátoraival, kedves házaival, ódon hangulatával fogadott bennünket. Bertinoro mindig vendégszerető város volt. s lakói gyakran összevesztek azon. ki fogadja a messziről érkező idegent. Gondjukon érdekes módon segítettek: a gazdag családok - önmagukat jelképezendő - a főtéren álló oszlopra egy-egy vaskarikát erősítettek, s ha a vendég az egyik karikához kötötte a lovát, a karika (amely így egy családot jelerített) gazdája már sietett is az ismeretlen elé. A bertinorói papi szemináriumban megszólaló 4ó énekes együtt készült a szép zenei feladatokra. A vegyeskar koncertet adott Forlimpopoli városában, a 100 éves fennállását ünneplő középiskolában, ahol nemcsak a Romagna tartományt dicsőítő, olasz nyelven megszólaltatott dalt üdvözölte kitörő örömmel a hálás közönség, hanem az ihletet- tebb, lírai hangvételű műveket is. Természetesen a legnagyobb sikert a magyar népdal- feldolgozások és Ernst Toch „Földrajzi fúgá"-ja jelentették. (Ennél nagyobb „eredmény" már csak a koncert utáni férfikari 12-11-es győzelem volt labdarúgásban a helyi iskolaválogatott ellen . . .) A San Paolo-templom miséjén - Forlibeli régi barátok szeretetét élvezve - ismét több száz embernek énekelhettünk. Még egy utolsó szerenád Bertinoro utcáin, s végül Velence volt utolsó állomásunk. A zuhogó esőben vaporettóval jutottunk el a Szent Márk térig, s ott, szemben a Dómmal, az árkádok alatt rögtönzött koncert következett (magyar, angol, olasz, francia, latin nyelvű művekből) - méltó zárásként — meghatott énekesekkel, és köszönetét mondó, könnyes szemű hallgatókkal. A leszálló estében így búcsúztunk Olaszországtól. Sz. Sz. Harminckilenc sor a békéről A II. E egyik szeme nevet, a másik kicsit pity er eg Az osztálypénz, az országjáró túra ugrott, mert a várva -/árt szponzorok nem jelentkeztek. A szülők, oz osztályfőnök, az ismerősök viszont mindent megtettek, hogy a Leőwey Gimnázium II. E osztálya kiutazhasson Reggio Emíliába átvenni a különdijat. amelyet a nemzetközi pályázaton nyertek, ahova elküldték a galamb formájú, a békéről szóló képversüket. így személyes kapcsolatok révén kaptok adományokat Hoffman József balatonföldvári vállalkozótól, oz Agrokertől és a Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítványtól. Az örömben némi üröm, hogy a várakozás öröme ezúttal is messze túlszárnyalta a beteljesülés valóságát. Reggio Emíliában ugyanis az ünnepség amolyan „nagyvonalúan" zajlott. A színházterem bár zsúfolásig megtelt, a dijakat sorban átvették 02 arra érdemesek, majd angolosan távoztak. Szinte teljesen kiürült a terem, mire ránk került a sor - mesél kicsit csalódott hongon Jávor Andieo és Fulmer Eszter, a II. E-sek nagy kalandjának két fő szervezője.- Amikor oz ősszel megtudtuk a magyartanárunktól, hogy létezik ez a pályázat, nagyon fellelkesedtűnk - persze még hátra volt, hogy meg kell küzdeni az osztálynak azzal a részével, akik ellenezték, vagy legalábbis közömbösen fogadták a hírt, furcsállották o lelkesedésünket, de ezek a viharok is hamarosan elülték, s mindenki leírt egy mondatot - ami a békéről először eszébe jutott, németül — mesél Andrea. Aztán kitaláltuk a formát, így alakult ki a képvers, a galamb forma. Elküldtük, aztán ha nem is elfelejtettük, de nem sokat gondoltunk ró. Annál nagyobb volt a meglepetés — folytatja Eszter. Végül is nagyon jól sült el a nem éppen felhőtlenül induló olaszországi tartózkodás. A Reggio Emília mellett fekvő kis faluban, ahol az egyik szülő révén ingyen kapott szállást az osztály, új barátokra tettek szert a pécsi diákok.- Nehéz szavakba önteni őzt a szeretetteljes fogadtatást. amit a helyi hitközösség fiataljaitól, idősebbjeitől kaptunk - meséli az osztályfőnök, Zwick! Erzsébet. - A nagy közös vacsorát, beszélgetéseket nemcsak az emlékezés, a fényképek őrzik, minden bizonnyal tovább fog élni ez a kapcsolat, várjuk a leveleket és persze mi is írunk. Ez volt o mi igazi olaszországi élményünk. Z. M. I Lesz-e idén Idöuonat? Lesz Idővonot, vagy nem lesz Idővonat - ez o kérdés. Hogy legyen, annak érdekében minden lehetségesét megtett a Baranya Megyei Könyvtár, hiszen létrehozták az „Idővonat" Olvasótábor Alapítványt annak érdekében, hogy a kulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek, és a határon túl élő magyar gyerekek immár negyedik éve működő olvasótáborát megtarthassák Si- kondán. ötödikesek voltok a gyerekek. amikor Orosz Hajnalka vezetésével első ízben találkoztak a nyári táborban, ahol a négy évre kidolgozott művelődéstörténeti és történelmi kérdésekkel, a határon túl élő magyarság nyelvi és kulturális problémáival ismerkedhetnek meg kötetlen, játékos formában. Az eltelt három év alatt szoros barátságok fűződtek, ez lenne a negyedik, befejező évük a gyerekeknek, hiszen mára nyolcadikosok lettek. A programterv kész, melyből csak ízelítőül ragadok ki néhányat. Meghívott vendégek részvételével szó lesz természetgyógyászatról, sze- retetről, szerelemről, színházról. hitről és fantasztikus dolgokról. De lesz táncház és nosztalgiadiszkó, és terveznek kirándulást Eszékre is. Mindez augusztus 1-jétől 10-ig, ha összejön az alapítványba a tábor költségeit fedező 350 ezer forint. Hasonlóan vidám, érdekes programok várják a német nemzetiségi iskolákba járó gyerekeket a bári ifjúsági táborba, amelyet immár 16 éve szerveznek a nemzetiségi kultúra, nyelv, hagyományok ápolására, megőrzésére, továbbadására. Ez a tábor Bauer Dóra vezetésével július 22-től 31-ig tart. A meghívott vendégek megismertetik a gyerekeket a magyarországi német nemzetiség történelmével, hagyományaival, népdalaival, játékaival, néptáncaival, főzési szokásaival és sok más érdekes dologgal. Érkeztek már adományok az alapítványra, annyi legalábbis, amiből a gazdag könyvjutalmakat megvásárolhatják a szervezők. A tábor így is kb. 2000 forint önköltséget jelent o gyerekek szüleinek. További támogatókot vár az „Idővonat" Olvasótábor és a „Könyvvel anyanyelvűnkért" alapítvány. 2. M. Matematika - irodalom - nyelvészet - filozófia A JPTE díszdoktora - Petőfi S. János Porcelánba karcolt jövő Képzőművészeti képzés a Meszesi úton Jelentkezni május 25-ig lehet- Mindig is az irodalom, a költészet érdekelt igazán, kezdi beszélgetésünket Petöli S. János, a maceratai egyetem Irodalom és Filozófia Karának professzora, akit április 25-én Doctor Causa Honoris cimmel tüntetett ki a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, Ormos Mária. - Hogy miért vett a pályám mégis egy nagy fordulatot, miért mentem matematika-fizika szakra az egyetemen, annak tulajdonképpen egyszerű az oka. Az ötvenes években jártam iskolába, az akkori magyartanítás ismerete éppen elég volt sajnos, hogy elmenjen a kedvem. Pedig gimnáziumi magyar tanárom nagyszerű személyisége erős inspiráló tényező volt. És egyszerű pénzkereseti forrásnak is bizonyult a matematika, hiszen már iskolás koromban korrepetáltam gyengébb osztálytársaimat, némi honoráriumért - emlékezik pályája kezdetére a szövegtankutatós mára világhírű professzora.- Volt-e matematika tanári pályájának olyan időszaka, amikor megszakadt oz irodalom iránti vonzalma?- Soha. Egyrészt még egyetemista koromban tagja voltam az egyetemi irodalmi színpadnak, amelynek akkoriban, amikor a világirodalom szinte hiánycikknek számított, rendkívüli szerepe volt az egyetem életében — rendszeresen rendeztünk irodalmi esteket, ahol Vergilius, Homérosz, Dante, Goethe és mások müveiből tartottunk felolvasást, vogy adtunk elő megzenésített verseket. A dolog népszerűségét bizonyítandó volt idő, amikor bérletben, „telt házzal" mentek az előadások. Közben kiegészítő szakként elvégeztem a németet, s azt hiszem, ekkor kerültem kapcsolatba a modern nyelvészettel, a strukturalizmussal.- Amit aztán itthon nem néztek éppen jó szemmel, s akkor jött az 1969. évi svédországi konlerencia . . .- Nem voltam -én üldözött, de azért Svédországba kellett eljutnom, hogy ledoktorálhassak. A tudományban már-már öregnek számítottam, amikor 1971-ben doktor lettem. Egyébként is világossá vált számomra ’68 után. hogy ebben az országban nem lehet élnem. A szerencsétlenségben viszont nagy szerencsémre szolgált, hogy a tudomány, ami engem foglalkoztatott. tulajdonképpen Nyugaton is akkortájt kezdett kibontakozni. 1972-ben Bielefeldbe hívtak, ahol az akkor induló nyelvészeti és irodalmi fakultáson tanítottam, mely később a szövegelméleti kutatás európai centruma lett. Nyelvész lettem, de mégsem maradtam az, hiszen a modern nyelvészetet ismerő, de a szöveg jelentését is figyelembe vevő kutató lettem, ami már egyáltalán nem egyértelműen nyelvészet. — Bieleleldet 17 év után lelváltotta Macerata. — Igen, az ottani egyetem filozófia és humántudományok fakultásán kaptam katedrát, ahol a nyelvfilozófiát kommunikáció-filozófiává próbálom kiterjeszteni.- A pécsi egyetem Nyelvi és Kommunikációs Intézetével való többéves jó kapcsolata is ilyen irányú érdeklődéséből táplálkozik? — A pécsi egyetemen immár 5 éve tanítok rendszeresen az őszi szemeszterben. Nagyon jó a személyes és munkakapcsolatom egyaránt, s remélem, hogy az eddig forma nélkül, óm nagyon jól gyümölcsöző kapcsolat hamarosan hivatalos formát is tud ölteni. Zábrádi Mariann Két pont között a legrövidebb út az egyenes. Legalábbis oz euklideszi geometria szerint. Ezt a meglehetősen könnyen belátható tételt ismerték fel Pécsett, a Meszesi Úti Általános Iskolában, amikor úgy határoztak, hogy az 1991/92-es tanévtől speciális képzőművészeti osztályt indítanak. Az egyik pont, ha akarom, a kisdiák, aki ha rajzkészséggel, forma- ösztönnel rendelkezik, megtalálhatja o helyét a szigorúan rostáló munkaerőpiacon is. Mert a másik pont ezúttal a Zsolnay Porcelángyár, ahová az út az 508. Ipari Szakmunkásképzőn át vezethet. „A ... képzőművészeti osztály célja, hogy felkészítsük a tanulókat a porcelánfestő, gipszmintakészitő, kerámiaformázó szakma beiskolázására, valamint a szakmunkásbizo- nyitvány megszerzése után a Zsolnay gyár részére magas szinten dolgozó szakmunkások biztosítására . . . heti 3 órában tanítanánk rajzot, hetente 2 órai szakkör keretén belül történne a szakirányú felkészítés a 7—8. osztályban." — fogalmaz a tervezet, s az 508. Ipari Szakmunkásképző Intézet máris nyújtotta a kezét, hiszen lehetőséget akar teremteni arra, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a diák szakközépiskolai osztályba iratkozzon és érettségit tegyen. De nyújtja kezét a nagyhírű gyár, amely ugyancsak aláírásával pecsételte meg a meszesiek tervét. — A külföldi piac elsősorban az egyedi, igényes, kézműves úton előállított termékeink iránt érdeklődik — mondja Babracsán György, a porcelángyár munkaügyi és személyzeti osztályvezetője. — A művészi tervezéstől az aranyozásig, az előrajzolóktól o kitöltőkig ezen a területen — nem szigorúan kategorizálva — úgy 250—300 emberünk dolgozik a gyárban, de az említett érdeklődés is garantálja, hogy szükségünk van az új, a fiatal, jól képzett munkaerőre. Természetesen korlátozott számban. Most 20-an végeznek az 508-ban festő szakon. 14-en korongosok — és úgy vélem, hogy a gyárba felvehető végzett szakmunkások száma most jó néhány évig növekedni fog. Nyilvánvalóan érdekünk, hogy a Zsolnay Poréélángyár nevét az erre legalkalmasabbak öregbítsék és vigyék tovább.- Mi is feltétlenül életrevalónak tartjuk az elképzelést - erősíti a gyár képviselőjének szavait Móricz Ottó, az 508. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója — hiszen megfelelő előkészítéssel rendelkező tanulókat kapunk, ha így más iskolák hátrányba is kerülnek. De a meszesiek osztálya városi beiskolázású lesz, tehát tehetséget, hajlamot érző gyerekek máshonnan is jelentkezhetnek, hogy ezekbe az előkészítő osztályokba felvételit tegyenek. Többen — egy mára már érvényét vesztett szemléletet példázva — azt is kétségbe vonták, (hogy egy ilyenfajta képzésre ebben a tehetségre épülő szakmában szükség van. Nagyon jó, hogy a gyár elhelyezkedési lehetőséget kínál, bár ez a kapcsolat „egy lábon" áll. s ez magában rejt bizonytalanságot is, ha a privatizációs folyamat, a tőke igénye esetleg mást diktál és kevéssé lesz foglalkozásbarát. A tervezet szakmai fundamentumát egy kiváló szaktanár, a másfél évtizede a Meszesi Általános Iskolában dolgozó Svastics Pálné rajz- tanárnő képviseli. Nemcsak pedagógusként, de szőkébben vett szakerületén is sokoldalú, aki ugyanakkor sokunknál jobban tudja, hogy „a rajztanítás célja, hogy megalapozza a tanulók vizuális kultúráját . . . Formálja személyiségünket." S aki gondos, korántsem maximalista, mégis szinte minden műfajra, anyagra és vizuális ismeretre kiterjedő módszertani javaslatát átekinti, és aki tudja, hogy tanítványai az évek során több nemzetközi és országos díjat nyertek, az megnyugodhat abban, hogy ez az „előkészítő” képzés jó kezekben fesz. — A szülők, az iskolák május 25-ig jelentkezhetnek nálunk, a Pécs-Meszesi Általános Iskolában a Tolbuhin út 58. szám alatt, illetve a 11-747-es telefonszámon — mondja ledlicska lános iskolaigazgató. - Az idén külön szeretnénk indítani egy hetedikes és egy nyolcadikos osztályt, a felvételire közismereti tárgyakból közepes vagy annál jobb eredményű, ügyeskezű - rajzból jó-jeles érdemjegyü - gyerekeket, elsősorban lányokat várunk. Rajzkabinetünk, a gyárral együttműködve gyakorlati képzésre alkalmas helyünk van, az osztályok indítását döntően önerőből szeretnénk megoldani. B. R.
