Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-28 / 115. szám
Helyi adók Boglárlellén E hét közepén háromféle helyi adó bevezetéséről döntött Boglárlellén a képviselő- testület. Az idegenforgalmi adó tekintetében három övezetre osztották a várost. Ennék alapján — a korábbi kurtaksa helyett — naponta 60, 40, illetve 30 forint fizetendő a városban pihenő üdülővendégeik után. Döntött a testület az üdülőépitmények- hez kötődő adóról is. Ez mindenféle ilyen célú építményre vonatkozik, 200 forint évente és négyzetméterenként. Kedvezményeik is vannak: a második, illetve a harmadik övezetben 10 és 20 százalék, a kérelmező szociális helyzetére tekintettel. Végül meghatározták Boglárlellén a vállalkozók kommunális adóját is: fejériként és évente 1000 forint, s érint minden szövetkezetét, vállalatot, magánvállalkozót, függetlenül attól, hogy idényjelleggel, vagy állandóan üzemel. m. a. Hétfőtől leltároznak a patikák Gyógyszerárváltozás fel és lefelé Somogybán áttérnek a számítógépes feldolgozásra Hétfőtől Dél-Dunántúl gyógyszertáráiban is megkezdik a leltározást. A május 2- től életbe lépő, átlagosan hetvenszázalékos gyógyszerár-, illetve térítési díjemelés a gyógyszerek kilencven százalékát érinti, így szinte teljes körű leltározás lesz a patikákban. A baranyai, Somogy és Tolna íMegyei Gyógyszertári Központokban megtudtuk, hogy hétfőn, ütemterv alapján kezdik az átárazást. Mindenütt arra törekedték, hogy a váro- sékban felváltva, a kisebb településeiken pedig úgy leltározzanak, hogy a legközelebbi községben vagy városban találjanak nyitva tartó gyógyszertárat azok, akiknek szükségük lesz rá. Mindhárom megyében május 4-iig akarják befejezni az átárazást. A somogyiaknak különösen fontosak a következő napok, mivel a nagy gyógyszertáraik most állnak át. a számítógépes adatfeldolgozásra. A rendszer kialakítása több mint 16 millió forintba került. Az új árakat természetesen nemcsak nekünk, hanem a gyógyszerészeknek is szökniük kell. Éppen ezért nagyon valószínű, hogy o nyitás utáni első napokban megint soitbanóllások lesznek a patikákban. Az átlagosan he venszáza- lékos emelés azt jelenti, hogy a gyógyszerék jelentős része drágul, ugyanakkor soknak lefelé változik a térítési díja Főleg azért, mert a társadalombiztosítás megemelte a hozzájárulást, vagyis a vásárlóra marad a kisebb rész fizetése. Az mindenesetre alapszabály, hogy vény nélkül nagyon ímeggondolaindó lesz gyógyszert vásárolnunk. S hogy miként változnak az árak, annak érzékélteitésére néhány példát ismertetünk. Antibiotikumok: Név Régi dij Új díj Doxycyclin 31 36,20 Eryc 43,60 73,60 Ma ripen 6 20,60 Potasept 9,60 4,10 Semicillin 17,40 25,80 Sumetrolim 10,20 4,80 A nyugtatók közül az An- daxin, az Elenium, a Rudotel, a Seduxen ára több mint kétszeresére nő, hasonlóan egyes fájdalomcsillapítóké — Probon, Quörélin —, viszont jelentősen csökken több szív- és érrendszerre ható gyógyszer. A Co- rinlfarért 33 Ft helyett 7,10-et, a BaypresSért 112 helyett 55- öt, a Doxiumért 41,60 Ft helyett 16,20 Ft-ot kell fizetni. A pécsi gyógyszertáraik közül hétfőtől a következők leltároznak: Szerecsen patika, Geisler E. u. 1., 10/4., Marx út 2„ Schulek Elemér, Dr. Veress E. u. 2„ Winkler Lajos, Munkácsy M. u. 4., 10/11., Kossuth L. u. 81., 10/12., Dr. Doiktor S. u. 47., 10/13., Fürst S. u. 27., Mozsonyi, Bajcsy-Zs. u. 23., 10/16., Tállbulbim u. Ezentúl mélyebben kell a pénztárcába nyúlni a gyógyszerekért is Fotó: Läufer László 227., 10/52., Vasas, Bethlen G. u. 8., Rozsnyai Mátyás, Krisztina tér 10. T. É. A tanműhely létkérdés Tanárok a tetőn A diákok felépítik maguknak az iskolát Németh Magda Pécsett Németh László emlékét és ezúttal pedagógiai munkásságát idéző találkozóra várják a nagy író lányát, Németh Magdát, valamint Holfmann Rózsát, a budapesti Németh László Gimnázium igazgatóját április 30-án, kedden délelőtt 11 órakor a JPTE Tanáriképző Kara A épületének tanácskozótermében. A találkozó szervezői o tanárképző kar mellett a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet és a pécsi Siklósi Úti Gimnázium és Általános Iskola. Püspökszentelés Győrött A Győri Egyházmegye püspökévé szentelték szombaton Pápai Lajost, a veszprémi Világiki rálynőlje plébánia 51 éves plébánosát, a győri székesegyházban. A szentmisével összekötött püspökszentelésen részt vett Angelo Acerbi pápai nuncius, Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek, Darikó László, kalocsai érsek és a teljes magyar püspöki kar. Egyházi méltóságok érkeztek a szomszédos országokból is, így egyebék között a kismartoni, a gyulafehérvári és a nagyszombati püspök volt jelen a ceremónián. A Miniszterelnöki Hivatalt Pálos Miklós áliamtiitkár képviselte. Az egyházmegye minden egyházközségéből hívek sökasága kísérte figyelemmel a szertartást, amelyhez hasonló 62 évvel ezelőtt volt utoljára a székesegyház évszázados falai között. Első a zalaegerszegi digitális, aztán a pécsi Nicsak, ki beszél(t)? A titkolt turbékolás is kiderülhet Hatvanezer forintos telefon- számlát magán előfizetőként kapni, nem semmi! Igaz, mi- előt a felháborodástól elakadt szavú reklamálónak visszajött volna a hangja, meglelték az egyszerű számszaki hibát, a tévedés okát. Ilyen képtelenül magas összeg miatti reklamálás elvétve fordul elő, az viszont szinte rendszeres a Pécsi Távközlési Igazgatóságnál, hogy több száz, esetenként ezres nagyságrendbeli eltérések miatt érthetően nem telefonon beszélve keresik igazukat az előfizetők. Tavaly 1454 esetük volt, közülük 1229-et elutasítottak. A reklamáció jogosságát elismerve utólag visszatérített összeg 739 000 forint volt, 217 000-rel több. mint 1989- ben! Sok ez az esetszám, nagyon magas ez az összeg! önmagáért beszélve sürgeti, hogy minél előbb megnyugtatóan rendezzék az előfizetők és üzemeltetők közötti vitát. A közelmúltban azt hallottuk, hogy a részletes telefonszámla — amelynek rendszeresítését 1993-ig tervezi a Magyar Távközlési Vállalat - lényeges változást hozhat. Erről és a déldunántúli bevezetés idejéről kérdeztük Boda Pétert, a Pécsi Távközlési Igazgatóság kereskedelmi és vállalkozási igazgatóhelyettesét. — Milyen számot mikor hívtunk, mennyi ideig tartott a beszélgetés hány számláló impulzust rögzített a berendezés. Egy helyi beszélgetési impulzus most öt forint. Ezek az adatok szerepelnek majd a részletes telefonszámlán, ami segít emlékezni, vagy könnyen össze lehet hasonlítani a kontroli céljából otthon vezetett beszélgetési naplóval. A bevezetéséhez korszerű, digitális telefonközpontokra van szükség. A mi területünkön jelenleg a zalaegerszegi ilyen, így valószínű, hogy — esetleg már jövőre — elsőként ott tudunk áttérni. A pécsi elektromechanikus crossbarközpontot fejlesztéssel tudjuk erre alkalmassá tenni. Mivel az ezredfordulóig számolunk vele, szükségesnek látom a korszerűsítését. Ugyanakkor a kertvárosi 20 000-es kapacitású digitális központ már eleve alkalmas lesz erre. Ha a távközlési üzem megteremti a részletes telefonszámla-adás feltételeit, jó lenne, ha az előfizetőkre bíznánk a döntést, hogy rendszeresen, vagy alkalmanként kérik, netán nem tartanak igényt ilyen számlára. Elképzelhető ugyanis, hogy a magán előfizető több okból — hogy csak a titokban folytaEgy-egy hosszabb beszélgetésnél szinte marokszám kell a telefonba tölteni az ötforintosokat Fotó: Läufer László tott turbékolósokra utaljunk — nem kér ilyen számlát. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a többség már holnaptól szívesen látná. A pénzügyi viták, az elvesztett bizalom miatt. Ha az utóbbit sikerül visszaszereznie az igazgatóságnak, akkor talán ritkábban lesz szükség arra a két számláló megfigyelő berendezésre, amelyek a reklamációk miatt folyamatosan dolgoznak a pécsi telefonközpontban. T. É. A vidéknek is jól jön a világkiállítás (Folytatás az 1. oldalról) Noha a Kossuth téri Világkiállítási Programiroda figyelme elsősorban Budapestre összpontosul, a vidék-téma ott is benne van a levegőben, illetve most már a dossziékban is. E ma még félig-meddig bizalmasan kezelt anyagból kiderül, hogy az egyes országrészek „Expo-affinitása" között elég nagyok az eltérések. Baranyában, miként több más megyében is, hamarosan létrehozzák az Egyesület a Világkiállításért elnevezésű országos szervezet területi szervezetét, saját bankszámlával és koordinációs irodával. Pécsett kongresszusi központot, repülőteret, gyógyszállót terveznek. Bács-Kiskunban a tiszakécskei skanzen látszik (látszott?) oz Expóra kitűnően ráhangolható fejlesztési elképzelésnek. Az Európa-falu gondolata ugyanis ragyogó, régóta foglalkoznak vele. Egy ilyen skanzen akár Disneyland léptékű és idegenforgalmi értékű létesítménnyé is fejleszthető. Világsiker lehet. De elég egy-két év huzavona és habozás ahhov hogy a nagyszerű ötletből füstbe ment terv vagy kudarc legyen. Fejér megyében a fantázia jobban meglódult, s nem állt meg sem a csabai kolbásznál, sem a Velencei-tónál. Az Expóhoz időzítet székesfehérvári rehabilitációs terv például olyan mennyiségű szállodai férőhely- bővítést irányoz elő, hogy megvalósítás esetén 1995-re a város idegenforgalmi befogadóképessége megkétszereződhet. Ezenkívül — gyulaiak, figyelem! — Középkori Panoptikum megrendezésére készülnek olyan kosztümös életképekkel, amilyeneket csak az Egyesült Államokban látni, ahol egy-egy nevezetes alkalommal több ezer ember — egész kisvárosok — vesznek részt a múlt megeleve- nítésében. Győr-Sopron a határ közelsége miatt egészen különleges helyzetben van, s aki gyakran jár a bécsi úton, már rég észrevette, hogy napról napra gyarapodik ez a vidék. A vállalkozási kedv természetesen a Budapest—Bécs főútvonalon a legnagyobb. Az M7-es Tatáig terjedő szakasza mentén fekvő területek gazdái a megmondhatói, hogy már 1988-ban kaptak milliós ajánlatokat az autópálya menti reklámlehetőségek átadásáért. Komárom-Esztergom megye a területén fekvő autópályaszakasz megépítésére koncentrál. Újjáépítik valahára az Esztergom—Párkány Duna-hidat. Ha sikerül megépíteni a tervezett folyami kikötőket és felújítani a kecskédi repülőteret, ez a megye már nem járt rosz- szul az Expóval. A Bécs—Budapest Világkiállítás mottójával — Híd a jövőbe — menet közben történt egy kis baleset. A szlogen eredetileg a kelet-nyugati közeledés hídját jelentette volna. A kelet-európai politikai földcsuszamlás ezt a kérdést levette a napirendről. Az újabb javaslatok a „hidat" különféleképpen értelmezik: „Híd a természet és a Míg Bánfai Zoltán, a matematika és fizika elismert szakértője két téglán ülve a padlón tetőről lecsúsztatott cserepeket kapkodta ügyesen a homokból, hogy Veller János, a kőművesszakma oktatója győzte elhordani onnét, addig Kovács Károly, a forgácsolás szakembere szaporán adogatta lefele a bontott anyagot. Igyekeznie kellett, mert Bihari lános, Stier lózsel és Gombos Szilveszter mintha összebeszéltek volna, egyre gyorsabban szedték-dobták (jaj, eltörik I) a cserepeket. Mindannyian a dombóvári 516. Számú Udvari Vincze Szakmunkásképző Intézet tanárai. De mit keresnek egy öreg lakóház tetején? A középiskola az önkéntes befizetésekből adódó Szakképzési Alapból kért támogatást tanműhely építésére. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól meg is kapták a pénzt — 15 és fél millió forintot, de ez nem lesz elég az építkezéshez. Kértek hát a városi önkormányzattól 2—3 lebontásra ítélt lakóházat. Egy hét óta, ahogy az időjárás engedi, tanárok, és hét végén a szülők Is, bontják a tetőt, egészen a mennyezetig, és árulják a cserepet - berendetechnika között", „Hid a szép és a hasznos között". „Híd a múlt és a jelen között". Híd- keresés folyik tehát, s még nem tudni, mit is kötnek majd össze ezek a hidak a valóságban. Jó esetben összeköthetik a vidéket is a fővárossal. Végül is profitól-e a vidék az Expóból? „Igen" — válaszolja habozás nélkül erre a kérdésre dr. Raffay Géza, a Világkiállítási Programiroda marketing igazgatója, de őszintén hozzáteszi: „Jóval nehezebb megmondani, mit és hogyan." Budapest el van foglalva önmagával, de meg kell hagyni, nem agresszíven és nem vidékellenesen teszi, hanem annak az általánosan elfogadott alapelvnek a jegyében, hogy ami jó Budapestnek, az jó Magyar- országnak is. Bokor Pál zésre kell a pénz. Ha kész, géppel szétdöntiik a falakat, és jöhetnek a diákok téglát pucolni, hordani, új helyére szállítani. Az egyemeletes tanműhely építését júniusban kezdi meg a majdani versenytárgyalás győztese. Az építkezési vállalkozó azonban csak a külső vázat húzza fel, a többit — válaszfalépítést bontott téglából, szerelést, festést — a gyerekek magukra vállalták. Az iskolában 19 szakmát oktatnak, kőművesért, villanyszerelőért, festőért nem kell a szomszédba menni . . . Vida János igazgató elmondta, számukra létkérdés, felépül-e a tanműhely. Jövő év szeptemberétől itt már tanítani szeretnének. Bár környékükön nem ez a tapasztalat, egyre több vállalatnál szakképzési gondokkal küszködnek. Azt szeretnék, ha az elsőévesek a fémipari, köny- nyű- és építőipari szakmából a tanműhelyben kaphatnák meg az alapképzést, és csak ezután kerülnének ki a vállalatokhoz. A tanműhely birtokában az érettségizettek nappali oktatását, munkanélküliek és harmadik, negyedik szakmát tanulni vágyók átképzését is vállalják. Sz. Lelovics I. Halpusztulás a tolnai Duna- holtágban Nagyarányú halpusztuláshoz vezetett az évek óta tartó csapadékhiány, a természetes vizek apadása Tolna város határában, a dunai holtágban. Legalább száz mázsa busa pusztult el oxigénhiány miatt. Bbben a vészhelyzetben, a további halpusztulások megakadályozására a Tolnai Halászati Szövetkezet kezelésében lévő holtágaik vizét a Sió erőteljes felduzzasztásával pótolja, frissíti fel a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnöksége. vasárnapi 3
