Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-28 / 115. szám

Szabó Zoltán balettjei Tizennyolc éves, és csak a tánc érdekli. Kedvence a modern balett, ahol meglepő, újszerű lépéseket lehet ki­találni ahhoz, hogy elmond­hassa, a táncon kívül milyen gondolatok foglalkoztatják. Szabó Zoltán a pécsi Művé­szeti Szakközépiskola harma­dikos diákja, aki az iskola művészeti napjára írt egy balettdarabot „Erek” címmel, ő komponálta a darabhoz a zenét, készítette a koreográ­fiát és tanulta meg társaival. A bemutatót szakmai elisme­rés követte, s a tervek szerint az Iparművészeti Főiskolán is előadják a pécsi diákok. Zol­tán pedig már egy új bemu­tatóra készül, a „Lélektől lé- !ekig’’-re. ülünk az iskola társalgó ré­szében a kék lépcsőkön és a fiatalember lelkesen mesél terveiről és eddigi tanulmá­nyairól. Debreceni, s tizenkét éves korában kezdett el jazz- balettra járni, majd 8. után a gimnázium mellett 1 évig magántánctanárhoz járt. Ta­nult és tanított is egyszerre, mert sportgimnasztikát tartott felnőtteknek, gyerekeknek Debrecenben és a város kör­nyékén. Úgy gondolta, min­denképpen táncot kell tanul­nia, így jelentkezett Pécsre és Szegedre. Mindkét helyre fel­vették, ő Pécset választotta. Másodikban „átigazolt" Győr­be Markó Ivánhpz, de pégy hónap után visszajött. Ren­geteget tanult ott, ám úgy érezte, az évek óta össze­szokott diáktársaságba nem tud beilleszkedni. — A fegyelem és a rend, ezek nagyon fontosak szá­momra a munkámban. Az is­kolában Kovács Zsuzsa a mesterem, akitől ezeket meg­tanultam. Kemény munkát kö­vetel, de megéri, mert így eredményeket is lehet elérni — jelenti ki Zoli, aki számítá­sai szerint, a balettórákkal együtt naponta átlagosan hat órát gyakorol. Néha eljár úszni, de másra már alig ma­rad ideje. Mindig valamin tö­ri a fejét, s ha eszébe jut egy gondolat, egy lépés, azonnal ki kell próbálnia. Járt zongo­rázni, gitározni és izgatottan ízleli az új „gyümölcsöt", a zeneszerzés elméletét, gya­korlatát. Haza havonta egyszer uta­zik, de közben eljönnek a szülei és a testvére. Édesany­ja élelmezésvezető, édesapja mozdonyvezető, nővére ápoló­nő. A közeli családban min­denkinek van „rendes" fog­lalkozása, de Zoli érdeklődé­sét is megértik és támo­gatják. — A szakközépiskola után szeretnék továbbtanulni. Vagy külföldön vagy a Balett Inté­zetben. S ha már sok min­dent megtanultam, visszame­gyek Debrecenbe, mert titkos vágyam, hogy szülővárosom­ban is működjön balett-társu­lat — ábrándozik Zoli. ­A nyári szünetben pedig Londonba utazik, ahol három hónapig salátát fog csoma­golni és szabadidejében tá­jékozódni szeretne esetleges ösztöndíj-lehetőségekről. ­Ha ez nem megy, akkor sem esem kétségbe, mert legalább gyakorolom az angolt, amivel eddig csak iskolában foglal­koztam - neveti el magát Szabó Zoltán. B. A. Felfigyelhet Európa Kisbudmerra? Páratlan ex-libris gyűjtemény Novacsek János és gyűjteményének néhány darabja a kisbud- méri házban Fotó: Läufer László Május 1-jén Majális Nagykanizsán Pezsgőfürdő és kiállító­terem A szezonnyitásra újdonság fogadja a zalakarosi gyógy­fürdő vendégeit. Felújítják a fürdő legrégebbi medencéjét, amely feszített tükrű, vízbe fúvósos lesz, sőt, ha a ven­dégek igénylik, még pezsgő­fürdővé is tudják varázsolni a medencét. Kicserélik a me­dence burkolatát, a beton he­lyébe svéd csempe kerül. A medencét és a hozzácsatolt félhektórnyi területet elkerítik a fürdő többi részétől, mert ott, drágább belépőért, külön­leges vizes gyógyudvart alakí­tanak ki, ahova naponta kö­rülbelül háromszáz vendéget tudnak fogadni. Elkészült ugyanakkor a fe­dett fürdő új homlokzata és a fürdő épületében a kiállítóte­rem, ahol különböző képző- és iparművészeti bemutatókat rendeznek. És aki nemcsak szellemi táplálékra éhes, jól­lakhat a megújult vendéglátós pavilonokban. Finn lélektani szakemberek Pécsett A Finn Pszichiátriai Kórhá­zak Szövetségének Igazgatói Testületének politikusokból, közgazdászokból, kórházigaz­gatókból álló csoportja négy napig tartózkodik Baranyában. Hétfőn 15 órától szakmai ülé­sen vesznek részt a PAB-szék- házban, ahol angol nyelven folyik a tanácskozás. Fő téma a pszichiátriai ellátás szerve­zése lesz. Könyvtáramban nem egy olyan kötet van, amelybe - valamikor — volt tulajdonosa beragasztotta ex-librisét. Kik voltak, hogy került végül is hozzám — fedőlap rajta a sokszor igazult mondás: Ha- bent sua fata libelli. Megvan a maga sorsa az ex-librisek- nek is. Erre a múlt hét végén Mohácson szervezett találkozó erős fényt vetett. Különösen egy kollekció kapcsán. A szlovéniai Kranjban élt két idős hölgy. Az ex-librisekkel - és még mennyi mindennel — 50-60 évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni. Nemrégen elhuny­tak. Gyűjteményük, értékeik egy része Magyarországra, a két örököshöz, Novacsek Péter és János birtokába jutott. Az utóbbi Kisbudmér polgármes­tere. A mohácsi találkozó hí­rére az ex-libriseket tartalma­zó kötetek közül egyet a hórja alá vágott. Ugyancsak nagy vihart kavart vele ... Mohácson az ország min­den részéből összegyűlt szak­értők valósággal „rábuktak” a kötetre. Csupa Vadász Endre készítette ex-libris! Hátha még katalogizálva lenne! A kötet végén azonban ott volt a kal­ligrafikus kézírással megtöltött lapok sora. „Vadász Endre, született..., meghalt..És persze számozva: kinek és mi­kor készültek az apró képek. A kötet értéke pillanatok alatt több százezer forintra ugrott. Pedig Novacsek János nem vitte magával mondjuk Hans Frank-albumát. A német mű­vész 1881—1948 között élt és alkotott, bámulatos finomság­gal sorsokat, gondolatokat, merengést és esztétikai értéket rejtve tollvonásai, tűkarcolásai mögé. A kisbudméri lakásban órá­kon át lapozgatjuk a kötete­ket. Egyszerre ennyi tartalmát, üzenetét felfogni aligha lehet. De az emberben feltámad a vágy: ha csak kettő-három a több száz közül, keretben dí­szíthetné szobája falát! A ké­pek mögött felsejlik az alkotó művészek kora, karaktere, a család és a könyvtulajdonos, kik megrendelői és címzettjei voltak az ex-libriseknek. És felsejlenek a két kranji hölgy csendes, a gyűjtemény rend­szerezésében elmélyülő estéi, ahogy — idős korukban — Dagmar néni egy gyengéd mozdulat kíséretében azt mondta Betty néninek: Nézd, kedvesem, egy Hans Frank kilencszázhuszonegyből .. . Júniusban szakértők nézik meg, értékelik és segítik rend­szerezni az országban minden­képpen rendkívülinek számitó gyűjteményt, amelyből a pol­gármester — egyelőre távlati célként fontolgatva a gondo­latot — állandó kiállítást sze­retne nyitni. Jöjjön Kisbudmér- ba, még ha nagyon pici is ez a falu, Európa szellemi ha­gyatékunk elé tisztelegni. Mészáros Attila A dél-zalai városban az el­múlt évek hagyományainak megfelelően emlékeznek meg a munka ünnepéről. A nagy- kanizsaiak a Csónakázótónál tartandó majálison vehetnek részt, ahol 10 órától a Kani­zsa Táncegyüttes és a Bojtár népzenei együttes szerepel a szabadtéri színpadon, 11 órá­tól a Korona söröző (volt Tó­vendéglő) előtt divatbemuta­tó, sörfesztivál és könnyűzenei rendezvényre kerül sor. Dél­után fél 2-től az Olajbányász Fúvószenekar ad térzenét a Szekszárdon, a Prométeusz- parkban a Fidesz helyi cso­portja szervezésében zenei koncertekkel köszöntik május elsejét szerdán 14 órától késő estig. Itt és a 160 lakásos ház előtt magánkereskedők, utazá­si irodák, népművészek nyit­nak pavilonokat, már délelőtt a központi esemény színhelye pedig a Keselyűs úti városi sportcsarnok lesz. Délelőtt 10 Kerékpárút Vegyesforgalmú gyalogos- és kerékpárút épül Siófok és Kiliti városrész között a Kapos­vári Közúti Igazgatóság beru­házásában. A 2 kilométer hosz- szú, közel 2,5 méter széles pá­lyatest megépítéséhez szüksé­szabadtéri szinpadon, 14 óra­kor kezdődik Nádasi Tamás sakkszimultánja, majd 14.30 órától a szabadtéri színpadon politikai fórumra kerül sor, melynek vendége dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés al- elnöke, amely után a FÓRUM- sátornál találkozik az érdek­lődő polgárokkal. A mindenki sportpályáján délután 5 órakor kezdődik a Barátság Kupa Nemzetközi Labdarúgó Torna, amelyen Pi­sából két olasz munkáscsapat is szerepel. órakor Kocsis Imre Antal, a város polgármestere mond kö­szöntőt a csarnok mellett fel­állított szinpadon, majd a nap folyamán a sportversenyek mellett a Kis Big Band, az Eldorádó koncertjét hallhatják, többek közt műsort ad a he­lyi német nemzetiségi álta­lános iskola tánccsoportja és a hőgyészi citerazenekar is. A nap a sportcsarnokban ren­dezett diszkóműsorral zárul. Siófokon ges anyagiak felét a Közleke­dési Minisztérium pályázatán nyerte el, másik felét pedig sa­ját költségvetéséből gazdál- kodta ki a siófoki önkormány­zat. Gazdag ünnepi program Szekszárdon Radio mellett, (Amikor ezeket a sorokat (írom (... 'neves, nagyhírű új­ságíróik is így kezdik el dol­gozataikat...), szóval, ami­kor ezeket a sorokat írom csü­törtök délelőtt, még nem tu­dom pontosan mennyi dohányt nyerek a holnapi lottóhúzás- Ikor, de úgy nagyjálból — ha igaz, omlit kollégám állítanak — nyolcvan-kilencvenmillió fo­rintról lesz szó. Következés­képpen, amikor majd fölmar- ikalam a pénzt, már rühelle­ném a lottófőközpont hátán elverni a port —, feltétlenül a lottóárusok védelmében. Il­letlenség lenne. Ezért — mi­előtt milliomos leszek - kije­lentem, hogy a 'lottófőköz­pont matekból szarul áll. Nem tudnak számolni. Tessék csak jól figyelni. A korábbi 10 fo­rintos heti szelvény után 50 fillért kaipott az árus, ám most már heteik óta 20 forint a szelvény, amüből nem a lo­gika szerint 1 forint járna az árusnak, hanem csak 80 fil­lér. A hajdani 50 forintos ha­vi szelvény ára' most 100 fo­rint, ám a korábbi 3 forint nem duplázódott meg, hanem csupán 4 forintra növekedett az árusnak szánt részesedés. Azök a zömmel nyugdíjas al­kalmi dolgozok, akik heti egy alkalommal számolják-rend­szerezik a szelvényéket, nem tudom, dupla bért kopnak-e? Ha igen, nem szóltam sem­mit. Bár lenne véleményem ele­ve a szelvényárak 100 száza­lékos emeléséről is: szívesen megmondanám, mit csináljon e ragyogó ötletévé! az, akii(k), kitaláltál(k). A lottó-totó-moz- galam az állam egyik legna- gyébb biznisze. Aztán egy szép napon azt mondják: „Kérjünk kétszer annyi lóvét, mint eddig!” És kérték, és a szerencsétlen szerencsejátéko­sok milliói emelt árat fizet­nek. No persze .. . megszok­tuk: a módszer ismerős. A rádióból értesültem egyéb dolgokról is. A nemdohányzók most ne figyeljenek ide. Hal­lom, hogy a múlt esztendő­ben 30 m i 11 Járd forint adót szedett be az állam a do- ihányjövedék után. Az idei évet még nagyobb összeggel zárják, mert ugye a cigaretta ára is emelkedett elég szé­pen. Például a Sopianae Nívó ötvenkettőről hatvanra ugrott, a Multifilter pedig nyolavan- valalhányna. Ez utóbbi nem tartotta sOkáig az árszintűét, mert most hirtelen leesett 52— 54—56 forintra, attól függően, melyik trafikba nyit be az a nyavalyás déhányzó állampol­gár. Érti ezt valaki? Közeledik lassan a nyáT kö­zepe, amikor is az utolsó szov­jet alakulat is elhagyja or­szágunkat. Egyik kislétszámú párt (vagy szervezet) már be is jelentette, hogy ők kielbru- dalják a képviselőket az Or- szágtházból, és hogy itt más világ lesz. Emlékszem, tavaly megjelentek a „Kanyec" fel­iratú plakátok az utcákon, sőt, egy hordászónók-politilkus sie­tett bejelenteni, hogy — hí­vei közreműködésével — a szovjetek kivonulását elősegí­Jelentgetiink... jelentgetiink? tendő: a cél érdekében lovas­szekereket ajánlanak fei, de még taxikat is. Azóta persze a hazai külkereskedelmi vi­szonyék, hogy úgy mondjam, kiss^ megváltoztak .. . Kevés olyan portékát állítunk elő az Ipar és a mezőgazdaság jó­voltából, amelyet a nyugati piac átvesz. így aztán csak „keleten" van keresnivalónk — reméljük csak egyelőre —, és .nem árt, ho a szovjetek iránti gúnyolódást abbahagyjuk. Igaz ugyan, hogy a szovjetek is kemény valutáért vásárol­nának tőlünk, ha nem lenné­nek olyan szegények, mint mondjak, mi. De az üzleti kapcsolatot ennek ellenére fel kell újítani velük, saját érde­künkben. A rádióban nemrég nyilatkozó szakember mondja, 260 ezer tonna alma és vagy egymillió hektoliter bor vár vevőre és nem kétséges, hogy a vásárló a szovjet partner lenne. Tehát kéretik a tisztes­séges hangnem. Más vonatkozásiban is, per­sze. A nap mint nap tapasz­talható — melldöngetős és túl­zott magyarkodás — juttatja eszembe a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének minapi nyilatkozatát. Elmondotta, hogy elképesztő mennyiségű névte­len feljelentő levél érkezett hozzájuk alig néhány hóna­pos fönnállásuk alatt. „A jó magyar szókás szeriint” — mon­dotta. Régi, történelmi tény: amikor negyvennégy tavaszán a németék bejöttek az ország­ba, álig egy hónap alatt öt­venezer feljelentés futott be a g estapához. Ez a jó szokás folytatódott az utána követ­kező évtizedekben is. Az út- széli szöveget tartalmazó név­telen megnyilatkozások ára­data — úgy látszik — ma sem szűnt meg. Nem csak a de­mokráciát, hanem — egyesek­nek — o tisztességet is újra kell tanu'lni-uk. vasamapi

Next

/
Thumbnails
Contents