Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-20 / 107. szám

1991. április 20., szombat aj Dunántúli napló 9 Énekelt a karmester Koncert a Bazilikában A húsvét jegyében adott hangversenyt a Bazilikában április 8-án a Pécsi Szimfoni­kus Zenekar: először a jelen­legi magyar középnemzedék jeles zeneszerzőjének, Vajda Jánosnak nagyheti kantátáját, majd Bach Húsvéti oratóriu­mát hallgattuk meg. Az est karmestere Howard- Williams volt, a vegyeskari szólamokat a Pécsi Bach Énekegyüttes tol­mácsolta - művészeti vezetője ilj. Dobos László -, orgonán Witterte Gábor működött köz­re. A kórus mellett fúvósegyüt­test és orgonát foglalkoztató Vajda-mű, a Via Crucis zenei alaprétegeiben archaizáló, ezeréves kultúrtörténeti mély­ségig nyúló, minden mozzana­tában tonális alkotás. Meg­nyerőén szép hangzásképét, tiszta formai megoldásait, csendes-meditatív hangvételét gondosan bontakoztatták ki a produkció részesei, akik a da­rab elhangzása után aláeresz­kedtek a karzatról, hogy mu­zsikus társaikkal kiegészülvén Bach ünnepi-eofonikus zenéjé­vel oldják fel bennünk az iménti töprengésre, befelé for­dulásra késztető élmények ha­tását. A Húsvéti oratóriumról szól­va nem palástolhatom nagy örömömet annak a hatalmas előrelépésnek láttán, amelyet a pécsi zenekar Williams értő és szuggesztív irányításával, ki­tartó ízlésnevelő munkája nyomán a barokk zene stílu­sos interpretációja felé az utóbbi időben tett. Ezen az estén a struktúrát maga alá temető behemót hanggörgete­gek, romantikusan művi pá­tosz, fennkölt pózok, émelyí^ vibrato-hullámok nélküli, tiszta vonalrajzolatot és világos hangzásképet nyújtó, hamisí­tatlanul 18. századi szellemű zenélés tanúi voltunk. A többszörösen túlmérete­zett romantikus előadóappará­tus óriási tehetetlenségi nyo- matékának következményeitől mentes, normális méretű zene­kar és énekkar még a Bazili­ka rendkívül kedvezőtlen akusz­tikai körülményei között is egészséges kórus-zenekar és fúvós-vonós hangzásarányokat hozott létre. Ebben — és a vállalkozás általános sikeré­ben — persze, a Bach Ének- együttesnek is nagy érdemei vannak: a fiatal gárda a stí­lus iránti affinitásával és elkö­telezettségével, szimpatikus igyekezetével képes áthidalni azon akadályok jelentős ré­szét, melyek hazánkban a kó­ruskultúra „mozgalmi" jellegé­ből fakadó beszűkültség és korlátoltság következtében a tisztességes barokk kórusének­lés útjait általánosságban el­torlaszolják. A szólóénekesi teljesítmé­nyek is hozzájárultak a siker­hez. Benei Katalin és Kuncz László mellett megkülönbözte­tett elismerés illeti a minden szempontból kimagasló művé­szi kvalitásait ezúttal is ér­vényre juttató, gyönyörűen éneklő Zádori Máriát - aki a szoprán-áriában a fuvolista Szkladányi Péter személyében valódi partnerére talált. A te­norista Marosvári Péter pedig akaratlanul különleges élmény­hez juttatott: oly mértékben berekedt, hogy néhány frázis után kénytelen volt lemonda­ni a folytatásról. Mindannyiunk szerencséje, hogy közöttünk dolgozik Wil­liams, aki ilyen helyzetben sem ismer lehetetlent: szem­rebbenés nélkül fordult szem­be a közönséggel, és zeneka­ra figyelmes kíséretétől övezve kis hangvolumene birtokában is hibátlan formálókészséggel énekelte el a recitativót és a tenoráriát, nemcsak rendkívüli szellemi-művészi képességeiről szolgáltatva ezzel újabb bi­zonyságot, hanem erősítve ha­zája zenekultúrája iránti ro- konszenvünket is, egy olyan aranykori hagyomány letéte­ményeseként, melyben holmi instrumentális és vokális kaszt­gőg nem mérgezi a zene- pedagógia levegőjét. Gönczy László fi mi Urunk festője A pápa darabja Pécsett Nem mindennapi az a pro­dukció, mely a Pécsi Nemzeti Színház műhelyében készül ép­pen. A pápa látogatása alkal­mából mutatják be. „A mi Urunk festője" című drámát, melynek szerzője II. János Pál pápa, polgári nevén Karol Wojtyla. Az előmunkálatokról, a darab kiválasztásának körül­ményeiről, az előadással kap­csolatos tervekről Lengyel György igazgató beszél:- A munkát- másfél évvel ezelőtt kezdtük el. A darabot Csordás Gábor, a Jelenkor fő- szerkesztője javasolta, s eddig csak Lengyelországban mutat­ták be, de ott is csupán egy adaptáció volt látható, teljes részt kihagytak a színre vivők. Mi visszatértünk az eredeti címhez, így „A mi Urunk test­vére" helyett a cím: „A mi urunk festője”. A darabnak a „Ne féljetek" alcímet válasz­tottuk. Ez az előadás lesz az évad egyik legfontosabb be­mutatója, a tervünk pedig az, hogy jövőre átvisszük a nagy­színházba is. Az előadásban szinte valamennyi férfiszíné­szünk szerepet kapott, óriási a technikai apparátus.- Minden szempontból nagy­szabású lesz hát a produkció. A hírek szerint a szentatya lá­togatásakor három napra ki­nyit a színház. Igaz ez?- Létezett ilyen terv. Ügy gondoljuk, hogy ezzel az elő­adással méltó módon tudnánk az országos jelentőségű láto­gatás rendezvényeihez kapcso­lódni. Egyelőre azonban attól a bizottságtól, mely a pápa- látogatással összefüggő költ­ségigényekről dönt, nem ér­keznek biztató hírek számunk­ra. A tervezett kétmilliárdhoz képest a pécsi költség mini­mális. Talán megoldható len­ne, hogy szponzorok segítsé­gével összegyűljön annyi pénz, amennyi a nyári kinyitáshoz kell. Nem mondom, hogy nin­csenek aggodalmaim ... Kár lenne a dolgot elmu­lasztani. A pápa és a színházművé­szet között nem esetleges a kapcsolat. Karol Wojtyla gyer­mekkorától vonzódott az iro­dalomhoz, a költészethez, nem­csak drámai, hanem oratorikus művei is ismertek, egyéb szín­házi írásai mellett. Talán van­nak, akik még emlékeznek rá, hogy tavaly a budapesti Tha­lia Színházban bemutatták Az aranyműves boltja című darab­ját, de csak oratorikus elő­adáshoz kapott engedélyt a társulat.- Ha egy pápa ír egy da­rabot, az nem olyan kuriózum — mondta Szakonyi Károly dra­maturg —, de Karol Wojtyla jó szellemű, tisztán, áthatóan gondolkodó ember, aki mély emberismerettel szól életről, morálról, az ember szenvedé­seiről, bűneiről és hitéről. Ami­kor a mű megszületett, Karol Wojtyla egyébként még nem volt pápa . . . A darab hőse, Adam Cbmielowski is hasonló utat járt, mint II. János Pál, amíg Albert barát, a ferences rendi koldulószerzetes lett belőle. Párizsban tanult, bizonyos ér­telemben baloldali forradalmi gondolkodású férfi volt, akit megrázott az az élmény, me­lyet egy menhelyen tett láto­gatásakor szerzett. Az első vi­lágháború alatt halt meg, s néhány évvel ezelőtt boldog­gá, majd szentté avatta II. Já­nos Pál. — Azért szerettük meg ezt a darabot - folytatja Szakonyi Károly -, mert bár nem „pro­fi" a szerző, valami különleges színházi hangulatot tud terem­teni, elsősorban tehát nem írói munka, hanem bensőséges val­lomás ez a mű. A színrevitel során a világi színház igé­nyeihez közelítve néhány szce­nikai megoldáshoz engedélyt kellett kérnünk, a feltétel azon­ban az volt, hogy lényegileg ne változzék a mondanivaló. Ami egyébként mai korunk­ban nagyon is aktuális . .. Ma egy régebbi, levetett nyűggel szemben újabb terhet, az anyagiasság nyűgét veszik az emberek magukra. A figyel­meztetés időszerű: kell az ir­galom, a könyörületesség, a szeretet, az odafigyelés a má­sik emberre. A drámában felvetett, való­jában filozófiai kérdések min­den, a hitről valamiképpen gondolkodó ember kérdései le­hetnek. A téma miatt sem egyszerű szöveget Gimes Ro­mána fordította. A drámát Szi- kora János rendezésében mu­tatja be a Pécsi Nemzeti Szín­ház május 10-én. Hodnik Ildikó Szerzetesrendek Magyarországon I. Kik a szerzetesek? Napjainkban már egyre ke­vesebben emlékeznek azokra az időkre, amikor csaknem minden jelentősebb városban- esetenként nagyobb köz­ségben - működtek szerzete­sek által fenntartott templo­mok, plébániák, iskolák, kol­légiumok. Kik a szerzetesek, s milyen szerzetesrendek működtek az utóbbi negyven évet megelő­ző századokban Magyarorszá­gon?- Szerzetes - női vagy férfi — az, aki valamely szerzetben fogadalmat, azaz ígéretet tett Istennek, hogy követi az evan­géliumi tanácsokat, nevezete­sen vállalja a szegénységet, a tisztaságot és az engedel­mességet. Az ünnepélyes fo­gadalom élethosszig volt ér­vényes, az egyszerű fogadalom lehetett akár bizonyos időre szóló. A három szerzetesi fo­gadalom tartalma a követke­ző: a szerzetes elveszíti va­gyonát, amit pedig szerzetes­sége alatt munkájával szerez, az a szerzetesrendé. Vállalja külön a tízparancsolat hato­dik, és a kilencedik pontjá­nak betartását (ne paráznál­kodj, felebarátod feleséget ne kívánd), továbbá megígéri, hogy törvényes elöljárójának engedelmeskedik. A szerzeteseket tömörítő szerzetesrendek azok az egy- házilag jóváhagyott testületek, amelyek a szerzetesség esz­ményét különleges alapszabá­lyaik szerint, céljaik szemmel tartásával törekszenek meg­valósítani. E célok és szabá­lyok szerint vannak - férfi és női — ún. igazi rendek (ordák) és egyszerű társulatok (kongre­gációk), továbbá megkülön­böztetünk szemlélődő, tevé­A római katolikus egyház egyetlen magyar alapítású szerzete, az „Első Remete Szent Pálról” elnevezett, köz­ismert nevén a pálosok szer­zetesrendje. A pálosokat a később bol­doggá avatott özséb, eszter­gomi kanonokból lett remete alapította. 1250 körül a pilisi erdőben, ,,. . . ahol hat társá­val lakott a forrás mellett, a Szent Kereszt tiszteletére meg­alapította a Rend Főmonosto­rát ...” - írja Gyöngyösi Ger­gely pálos szerzetes, a rend 16. századi történetírója. özséb Esztergomban szüle­tett előkelő szülőktől, s fia­talon papi pályára lépett, kény és vegyes (tevékeny és szemlélődő) rendeket. A hazánkban működő szer­zetesrendek jelentős hatással voltak Magyarország keresz­tény-európai arculatának ki­alakítására, kezdve az Árpád­kori bencés hittérítőkön, az európai fejlettebb mezőgazda­ságot és kertgazdálkodást meghonosító cisztereken, foly­tatva a lelki életre, elmélke­désre nevelő pálosokon, a harcos katolicizmust és tudo­mányt hirdető jezsuitákon, a műveltséget, kultúrát terjesztő premontreiken ót a XX. szá­zad közepéiq a leánynevelés­ben, betegápolásban kitűnő női rendekig. Úgyszólván nem volt az életnek olyan területe, ahol ne tevékenykedett volna valamilyen szerzetesrend. (Hat tanítórend volt, 1948-ig, az egyházi iskolák államosítá­sáig, vagy 1950-ig, a szerze­tesrendek feloszlatásáig). Ez idő utón mindössze hat fiú- és két leányiskolát tart­hattak meg, mégpedig a ben­cések Pannonhalmán és Győ­rött, a ferencesek Esztergom­ban és Szentendrén, a piaris­ták Budapesten és Kecskemé­ten, míg a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek (Notre Dame) Budapesten és Deb­recenben. A világ minden táján elter­jedt sok száz katolikus női és férfi szerzetesrend felsorolását meg sem kíséreljük. Magyar- országon 25 férfi szerzetes- rend működött, de ezek közül némelyik csak II. József hír­hedt feloszlató rendeletéig. A női rendek száma 43 volt. A következőkben bemutatjuk azokat a szerzetesrendeket, amelyek tevékenysége hazánk­ban jelentős volt. majd 1246-ban lemondott a kanonoki méltóságról, s né­hány remetetársával a világ­tól elvonultan élt. 1263-ban Rómába utazott, ahol Aquinói Szent Tamás segítségével sze­rette volna elnyerni a pápa jóváhagyását ahhoz, hogy megalapíthassa ■ a rendet. Ezt az engedélyt azonban csak 1308-ban, Gentilis bíboros, pápai követ látogatásakor kapta meg. Ettől az évtől be­szélhetünk a pálosokról, mint önálló szerzetesrendről, amely a püspöki joghatóság alól ki­véve, külön rendi szabályok mégpedig Szent Ágoston re­gulája szerint, saját rendfő­nök irányítása alatt, önállóan működött, s működik napjain­kig. 1319-ben Lőrinc generális­sal (rendfőnökkel) kezdődött a pálosok aranykora. 14-15. századi uralkodóink, főpap­jaink és főuraink sokat áldoz­tak a magyar rend felvirágoz­tatásáért. Kolostoraik száma már 1327-ben meghaladta a félszázat. Nagy Lajos kirá­lyunk Velencétől megszerezte számukra Remete Szent Pál földi maradványait, amelyet 1381-ben helyeztek el a buda- szentlőrinci kolostorukban. 1417-től csak az lehetett a hófehár kámzsát viselő pálo­sok rendfőnöke, akit a Ma­gyarországon tartott nagy­káptalan választott meg. „Ha valaki élő szenteket akar lát­ni - írta Kapisztrán Szent Já­nos a Márianosztrán tett lá­togatása után —, az jöjjön a márianosztrai kolostorba.” A török hódoltság kezdetén Magyarországon 170 pálos kolostorban éltek a fehér kámzsás remetebarátok. Lelki­pásztorkodás, hittérítés, taní­tás, az irodalom és a művé­szetek művelése terén a rend jelentős tényezőjévé vált ha­zánk életének. A nemzeti iro­dalom művelése különösen is jellemezte őket: pálos barát volt a bibliafordító Báthory László, a történetíró Gyöngyö­si Gergely és Tatay Antal, a vértanú Csepellényi György; később Ányos Pál, Virág Be­nedek, Verseghy Ferenc. A jezsuiták mellett a pálosok ta­nítottak a híres nagyszombati egyetemen is. Még egy jeles államférfiút is adtak a nem­zetnek Martinuzzi (Utyesze- nits) Fráter György bíboros, esztergomi érsek személyében. A rend virágzását a török megjelenése taposta el. 1600- ban magyar földön mindössze hat kolostoruk maradt. Miután azonban a rend még a közép­kor folyamán fél Európában elterjedt (Németországban, Lengyelországban, Portugáliá­ban és Spanyolországban vol­tak kolostoraik), a török ki­űzése után a szerzet a kül­földi pálos testvérek segítsé­gével hamarosan talpra állt. Újonnan létesített iskoláik népszerűsége és keresettsége nőttön nőtt. A pálosok a nemzet szeretetében fokozato­san visszaszerezték azt a ki­váltságos helyet, amelyet a mohácsi vész előtt élveztek. A 18. század végére a ma­gyar pálos kolostorok ' száma 37-re emelkedett. S ekkor ér­te a rendet az újabb csapás. II. József, a kalapos király 1786-ban feloszlatta a szerze­tesrendeket, a pálos baráto­kat is szélnek eresztette. Ugyanez a sors várt 1810-ben azokra a lengyel kolostorokra, amelyek Lengyelország felosz­tásakor Frigyes porosz király fennhatósága alá kerültek. 1818-ban pedig az orosz cár szüntetett meg kilencet, 1864- ben pedig - kettő kivételé­vel - valamennyit. Több sikertelen próbálkozás után, lengyel segítséggel 1934-ben a budapesti Gellért­hegyen, a Sziklakápolnában és kolostorban, 1935-ben Pé­csett, 1940-ben Pálosszentkú- ton, 1944-ben Soltvadkerten, majd 1945-ben a Pécs melletti Jakab-hegyen kezdtek újból közösségi életet. 1950-ben, amikor a rendet a kormány feloszlatta, 40 pálos barát élt Magyarországon. 1990-ben a pálosok meg­kezdték a magyar rendtarto­mány újjászervezését. Dr. Csonkaréti Károly Pálosok ábrázolása (előtérben o pálosok címere) Az egyetlen magyar alapítású rend: a pálosok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents