Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-20 / 107. szám

1991. április 20., szombat aj Dunántúli napló 7 Ifolt egyszer egy nagyvállalat... Felszámolás alatt a Bázis Várhatóan a jövő héten tárgyalja a kormány a jegybanktörvény tervezetét Három fő jogosítvány Annyiféle mendemonda ke­ring a Bázissal kapcsolatban! Többször irtunk arról, hogy várják a felszámolót, aki megkezdte tevékenységét. Tány, hogy a volt baranyai BÉV és a somogyi SÁÉV 1988-as házasságával létre­jött, több mint ötezer dolgo­zót foglalkoztató Bázis Dél­dunántúli Építőipari Vállalat jelenleg már csak másfélezer embernek ad kenyeret, s a létszám- és a szervezetfogyás megállíthatatlan. Mi lesz a vállalattal és a megmaradó emberekkel? Van, lesz-e a Bázisnak olyan egysége, amely túlélheti e törvényszerű fogyókúrát és talpon marad­hat? A vállalat sorsát meghatáro­zó Szanáló Szervezetet képvi­selő dr. Tóth Péter felszámoló­biztostól és Helm Miklóstól, a Bázis mb. vezériaazgatóiától, a felszámolás helyi megbízott­jától kértünk választ e kérdé­sekre. — Mi a feladata a felszá­molóbiztosnak? - kérdeztem dr. Tóth Pétertől. — Az az elsődleqes felada­tom, hoay a vállalat jelenleg is jelentős vagyonából kieléait- sem a szállítókat és a hitele­zőket, továbbá biztosítsam a garanciális szavatossági ügyek — elsősorban az IMS problé­makör - várható költségeit. Ezeket az összegeket el kell kü­lönítenünk a nyílt pályázatok útián értékesített, tehát nélkü­lözhető vagyontárgyak bevéte­leiből. Továbbá azokat a rész- leneket, melyek hatékonyan működnek és megrendeléseik is vannak, seaitenünk kell ab­ban, hogy tovább tevékenyked­hessenek. Azokat a részlegeket viszont, amelyeknél eqyértelmű a veszteséqtermelés, vagy nincs megrendelésük és kép­telenek a hatékonv munkára, fel kell számolnunk, hoav ne növeliék tovább a vállalati veszteséget. — Mit értsünk a nélkülözhető vág vontára vakon? — Elsősorban a felszámolás­ra ítélt részlegek vagyonát, hisz azok hatékonv működteté­sére már nincs reális esély. Vi­szont a valóban életképes egységek vagyonát a lehetősé­geken belül meg kell tartani, hisz ők már bizonyították, hoqy azt eddig is jól hasznosították. Ha ettől meqfosztiuk őket, ak­kor véqük van. — Miiven értéken árusítják ki a vállalat, tehát lényegében az állam vagyonát? — Nem a könyv szerinti ér­téken, mert az Magyarországon köztudottan nem fedi törvény­szerűen a tényleges értéket. Kellően megalapozott és nyílt pályázatok útján a forgalmi értéken kívánjuk értékesíteni a vagyontárgyakat. Magyarán: az lehet a vevő, aki a legtöbbet fizet. — Eladják az életképes egy­ségek vagyonát is? — Értékesíteni jobban lehet a működőképes részlegeket, ez tény. A Bázisnak jelenleg 16 kft.-ben és 2 rt.-ben van 15-100 százalékos érdekeltsége. Elkép­zelhető, hogy ezeket a kft.-kben lévő üzletrészeket értékesítjük a tagoknak, netán a külső partnereknek, mert ahol jelen van az igazi tulajdonos, csakis ott van érdekeltség és ott ga­rantált az előrehaladás. — Várhatóan mi marad, ille­tőleg mi lesz a Bázisból? — Jelenleg a felméréseknél tartunk, s csak ezek összegzé­se után alakíthatjuk ki elkép­zelésünket a külső cégek (bél­és külföldi szakértők) közremű­ködésével, és eszerint hozzuk létre majd az új szerve­zetiedet. Hogy az kft., rész­vénytársaság, netán holding, esetleg kis, közepes, vagy va­lamilyen nagyobb cég lesz-e, ezt még nem tudjuk. A cél, hogy a kialakított új szervezet mindenképpen életképes le­gyen és jól be tudjon illesz­kedni a gazdaságba. — Várhatóan mikorra fejező­dik be a vállalati felszá­molás? — Az eddigi hazai tapaszta­latok szerint ehhez egy-másfél év kell. Mi szeretnénk a szállí­tók és a hitelezők kielégítését és a szavatosság viszonylagos rendbetételét nyolc-tíz hónap alatt végrehajtani, és ezzel együtt igyekszünk kidolgozni a jól működő új szervezettedet is. o- A Bázis az utóbbi időben főként erkölcsileg vesztett so­kat, mert elpártoltak tőle az építésszerelői és építőmesteri munkák megrendelői. A meg­rendelés-elmaradások közepet­te viszont miként lehet meg­állapítani hitelt érdemlően eqy-egy részlegről, hogy az életképtelen? - kérdeztem Heim Miklóstól.- Alapvetően azon szerve­zeteink váltak életképtelenné, melyek a vállalattal együtt szorultak ki a piacról, tehát munkájuk sincs és így egyér­telműen veszteségesek. Bara­nyában két ilyen nagy egysé­günk van, Somogybán viszont önmagában nem a veszteség a fő ok, hanem az, hogy tel­jesen kiszorultunk a piacról.- Tudják már a felszámolás­ra ítélt szervezetek vezetői és dolgozói, hogy nincs tovább?- Október óta, tehát még jóval a felszámolási hirdetmény márciusi közzététele előtt min­den érintett egységgel megbe­széltük a dolgokat. Létrehoztuk az 1991. évi IV. törvényben elő­írt, a munkavállalók képvise­lőit is magában foglaló bizott­ságot, jelentettük is a baranyai és a somogyi munkaügyi hi­vatalnak és az érdekvédelmi szerveknek a leépítendő létszá­mot, hogy látnak-e esélyt va­lamiféle átképzésre a megne­vezett szakmákban. Ha mód és lehetőség nyílik, és bele is fér az eszköztárunkba, akkor biztosítani szeretnénk az át­képzést. A jogosultakat igyek­szünk korkedvezményes nyug­díjba küldeni. Az 50 százalé­kos rokkantsági vagy a baleseti járadékos dolgozóinknak sze­retnénk továbbra is munkát biztosítani (portaszolgálat stb.). Az egyéni védettséget élvezők (gyermeküket egyedül nevelő kismamák stb.) foglalkoztatását is szeretnénk biztosítani, ha egy mód van rá. Ha a vállalat mond fel, nem kérjük vissza a tanulmányi szerződés eddig ki­fizetett ösztöndíj összegét és egyösszegben a lakáskölcsönök még visszalévő törlesztését sem. — Milyen profilú lesz az esetleges új cég? — Mivel a közeljövőben megszüntetendő egységeink ki­vétel nélkül építésszerelő és építőmesteri jellegűek, így a teljes somogyi létszám és a baranyai építőmesteri egységek leépítésre kerülnek. Tehát biz­tosra vehető, hoqy nem építő­ipari, hanem építőanyaggyártó profilúak lesznek az új cégek. Arról tehát véqképp le kell mondani, hogyha néhány éven belül megnövekszik az építési igény, lesz egy nagy cég, melv mindenféle építési igénvre fel- készülten startolhat. A jövő mindenképpen az, hogy sok kis cég fog együttműködni, de olyan szervezetten és összehan­goltan. ami ma még nálunk nem jellemző. Volt egyszer egy BÉV, SÁÉV, s e kettőből összeházasított Bázis. Ez a cégóriás többnyire a külső körülmények folytán és valamelyest önhibájából is életképtelenné vált. Jelenleg tart a nagyvállalat felszámolása. Remélhetően okulnak majd az életképes utódok az előd­óriás hibáiból. Volt egyszer egy városrészek építésére is képes baranyai és somogyi nagyvállalat. Murányi László zetben, az anyavállalattól csak néhány hónapra elegendő pénztartalékot kapnak. Vala­mennyi új társaságnak mi­előbb törekednie kell tehát az önálló bevételek megszerzé­sére. A várható nehéz kezdet - az ismert iparági válság miatt — ez talán az építési üzemre igaz leginkább. Az átalakulás gon­dolatával immár két éve fog­lalkozó egység új profilú vál­lalkozások bevezetésével igyek­szik majd megvetni a lábát a piaci küzdelemben. A tervek szerint a hagyományos építő­ipari tevékenységet kereskede­lemmel egészítik majd ki, mely­ben különös hangsúlyt kap az asztalos- és lakatosszakmá­ban hiánypótló keresett áru­cikkek gyártása és értékesíté­se. A közel 77 millió forintos törzstőkével megalakuló, 160 fizikai és 27 alkalmazotti lét­számmal induló kft. kapacitá­sának egyharmadával tovább­ra is a Mecseki Szénbányák­hoz kötődik. A fennmaradó há­nyad megtöltésére minden le­hetőséget meg kell ragadni, hogy az első év végére meg­valósítható legyen a tervezett 10,73 százalékos tőkemegtérü­Várhatóan a jövő héten ke­rül a kormány elé a jegy- banktörvény tervezete. A piac- gazdaság működéséhez szük­séges jogi keretrendszer egyik sarkalatos új törvénye lesz: a magyar alkotmány jegybankra vonatkozó rendelkezéseinek fi­gyelembevételével a piac- gazdaság körülményeihez iga­zítja a magyar jegybank sze­repét, tevékenységét, és egy­ben nyíltan deklarálja a jegy­bank kormánytól való viszony­lagos függetlenségét — hang­súlyozta az MTI munkatársá­nak adott nyilatkozatában Glatz Olivér, a Magyar Nem­zeti Bank vezető jogásza, a törvénytervezet egyik eiőkészi- tője. Az alkotmányból kiindulva a jegybanktörvény három fő jo­gosítványban rögzíti a Ma­gyar Nemzeti Bank feladatát: a jegybanknak kell a jövőben is biztosítania a nemzeti fize­tőeszköz értékállóságának vé­delmét, kizárólag a jegybank jogosult a nemzeti fizetőesz­köz kibocsátására, emellett fel­adata a pénzforgalom szabá­lyozása. A Magyar Nemzeti Bank a törvénytervezet szerint egyfelől a Magyar Köztársaság jegy­bankja, másrészt a magyar gazdaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank elnö­két, a törvénytervezet szerint, a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára hat évre, alelnökeit ugyancsak a köztársasági elnök nevezi ki az MNB elnökének a mi­niszterelnök által előterjesztett javaslata alapján, általában három évre. A jegybank vi­szonylagos függetlenségének megőrzése érdekében az MNB elnökét csak kivételes esetek­ben lehetne felmenteni, tehát például akkor, ha méltatlanná válna tisztségére, vagy ha bűntettet követne el. Felmen­tésének körülményeit, feltéte­lei megegyeznének az alkot­mánybírókra és az Állami Számvevőszék elnökére vonat­kozó előírásokkal. A törvénytervezet szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozna az Országgyűlésnek. A tervezet szerint emellett a jegybanknak be kellene mu­tatni az Országgyűlésnek az MNB éves monetáris politikai irányelveit. Nem alakult még ki pontosan az az elképzelés, hogy mikor kell a jegybank elnökének beszámolnia, vár­hatóan ezt az MNB közgyű­lése után kell megtennie. Az MNB kormányhoz való viszonyában a tervezet előírja, hogy a jegybank köteles tá­lési mutató. A piac fenyegető kihívása tehát egyben erőtel­jes teljesítménykényszert is je­lent az alakuló társaság szá­mára. SZITEX néven Szakipari és Textilruházati Kft.-ként három fő profillal működik tovább a vállalat szolgáltató üzeme. A korábbi munkaruha- és védő­kesztyűkészítés egyedi kivitelű textilipari termékek gyártásá­val egészül ki, másodikként pedig szakipari szolgáltatások széles skáláját (épületkarban­tartás, kivitelezés, épületgépé­szeti gyártás, fafeldolgozás, egyszerűbb vasipari munkák) kínálja leendő ügyfeleinek a társaság. Ezeken túl a SZITEX hatáskörébe tartozik majd a bányavállalat tulajdonában lévő komlói és pécsi munkás- szállók üzemeltetése, fenntar­tása, szabad kapacitásaik hasznosítása. Létrehozói ab­ban bíznak, hogy a 108 főt foglalkoztató társaság feszes költséggazdálkodással, piac­érzékeny vállalkozások bein­dításával, az egyéni érdekelt­ség hatékonyabb működtetésé­vel eredményes lehet a társa­ság. Az indulás előtti fejlesz­tési tervek a munkaruhagyár­mogatni a kormány Ország- gyűlés által jóváhagyott gazdaságpolitikai programját. Emellett, mielőtt az MNB be­mutatja az Országgyűlésnek éves monetáris politikai el­képzeléseit, a kormány előző­leg állást foglal róla. Az MNB elnökét meg kell hívni minden olyan kormányülésre, amely az MNB-t érintheti, a pénzügy- minisztert pedig meg kell hív­ni a kormány részéről az MNB igazgatósági üléseire. A kor­mányhoz való viszonyt a ter­vezet alapján inkább az együttműködés, mint az elha­tárolódás határozza meg. Elő­írás továbbá, hogy az össz­hang megteremtése céljából egyeztetni kell a költségvetési és a monetáris politikai el­képzeléseket a költségvetési és a monetáris tervezés során. Az MNB teljes függetlensé-^ get kap a tervezet szerint a jegybanki kamatpolitika ki­alakításában, az árfolyam- politika kialakításában, azon­ban a kormánynak és a jegy­banknak egyetértésre kell jutnia. A tervezet szerint az MNB továbbra is különleges rész­vénytársasági formában fog működni, és így nem minden kérdésben vonatkoznak majd ró a társasági törvény előírá­sai. Kizárólagos tulajdonosa továbbra is az állam lesz, az államot a pénzügyminiszter fogja képviselni az MNB köz­gyűlésein, az igazgatóság ülé­sein pedig vagy ő, vagy egy általa megbízott személy vesz részt. Az MNB irányítására kétfé­le koncepció alakult ki. Az egyik szerint elnöki irányítású lenne továbbra is a központi bank, a másik szerint úgyne­vezett jegybanktanács lenne az MNB legfőbb monetáris politikai szerve, amelynek tag­jai az elnök, az alelnökök, három külső szakértő lenne, és a jegybanktanácsban állan­dó meghívottként részt venne a kormány képviselője. A jegy­banktanács negyedévenként ülésezne, döntéseit az MNB elnöke végrehajtaná, emellett jóváhagyná a jegybanktanács az MNB éves monetáris politi­kai irányelveit, és év közben az esetleges kiigazításokat is el­végezné a monetáris politikát illetően. Mindkét változatban alakulna felügyelőbizottság az MNB-ben. Tagja lenne: az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságá­nak, valamint a Gazdasági Bizottságnak két-két képviselő­je, a pénzügyi tárca képviselő­je, továbbá egy, a pénzügy- miniszter által, felkért szak­értő. tás terén gépi korszerűsítést és dolgozói képzést helyeznek ki­látásba, a szakipari tevékeny­séget a konkrét munkák mel­lett városi ügyeletes szolgálat­tá kívánják bővíteni, és van­nak már elképzelések a mun­kásszállók lakáspiaci és ide­genforgalmi kihasználására is. Az előkészítő szervezőmunka eredményeképpen négy cég — a Mecseki Szénbányák, a Veszprémi Szénbányák, a CARBOCOMP Kft. és a Szent­endrei Erdészeti Gépgyártó Vállalat — részvételével jön létre az ugyancsak komlói te­lephelyű gépüzemből a KO— GÉP Komlói Gépgyártó és Szolgáltató Részvénytársaság. Az új cég nevében is benne van, hogy gépek, alkatrészek gyártásával, javításával, ellen­őrzésével és más szolgáltatá­sokkal — például szakoktatói tevékenységgel - foglalkoznak majd alkalmazottai. Az önálló működés sikere érdekében szé­lesíteni kívánják külföldi kap­csolataikat, új technológiákkal, a számítástechnika széles körű alkalmazásával akarják javí­tani termékeik minőségét. K. E. Építés, gépgyártás, text!Inarroda Öt önálló üzem Május első napjaiban öt üzem esetében már a konkrét szervezésére a napokban tesz­üzemét önállósítja a Mecseki tervek is elkészültek az átala- nek javaslatot a vállalat ve­Szénbányák Vállalat. Az épí- kulcsra, míg a tervező iroda zetői. Az önállósodó részlegek tési, a szolgáltató és a gép- és az anyagellátó üzem át- egyike sincs túl könnyű hely­Kihalt a Bázis egyik utolsó épitkezése a pécsi Rózsadombon Fotó: Läufer László A pécsi Farkas István utca háiai az Építési Üzem munkáját dicsérik Fotó: Läufer László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents