Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-20 / 107. szám

új Dunántúlt napló 1991. április 20., szombat © nilnak-e meg a napközik? A versendi Öregek napközije még üzemel, jól érzik itt magu­kat az idősek Fotó: Läufer László Üzemanyagtöltő és szervizállomás a Megyeri úton Egy vállalkozói ötlet díja Élté közölt önkormányzati vagyon vagy vállalkozásbarát várospolitika? Kétszeresen is elvi vitára adott okot Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata Közgyű­lésének április 4-i ülésén a Megyeri út mentén létesítendő üzemanyagtöltő és szervizállo­más ügye. Vörös Géza pécsi vállalkozó még tavaly már­ciusban elvi engedélyt kapott arra, hogy a Megyeri út men­tén, a szennyvíztelep közelé­ben fekvő mintegy 1,7 hektár területű telken külföldi part­ner bevonásával üzemanyag- töltő és szervizállomást hoz­zon létre. A külföldi partner az osztrák benzintársaság, az ÖMV, amely az Áforral ala­kított ki vegyesvállalkozást, s ennek értelmében rövid időn belül átveszi' a magyar válla­lat üzemanyaatöltő kútiainak 30—40 százalékát. Az ÖMV a pécsi Áfor-kutak egyikét sem találta számára, az általa ter­vezett szolaáltatások elhelye­zésére alkalmas méretűnek, ezért eay teljesen új állomás létesítését határozta el. A leg- naavobb fantáziát abban a területben látta, amelyre vo­natkozóan a pécsi maqánvól- lalkozónak elvi engedélye van. Való iaaz: Kertváros környékén és a Megyeri út mentén nem nyüzsögnek a benzinkutak. Az is valószínű, hogy a Kertváros és Űjmecsekalja közt húzódó mai préri távlatilag igen érté­kes területe lehet majd a vá­rosnak, főként, ha maid a szennyvízteleo kitelepíttetik a Megyeri útról. liven új ÖMV üzemanyag- töltő és szervizállomás mór épül Szegeden, Baján és Za­laegerszegen — Pécsett csak most került sor arra, hoqy a létesítéséhez szükséges 1,7 hek­táros területű telek eladásához hozzájáruljon az önkormányzat és egyben módosítsa az álta­lános rendezési tervet. Ez a hozzájárulás terebélyes vita után született meg, s úgy, hoav a közgyűlésben az ellen­táborok nem jutottak meq- eayezésre, csak a többség ál- lásoontia döntött. Elsőként az a kérdés és el­lenvélemény vetődött fel a kor­mánykoalíció aártiainak önkor­mányzati képviselői részéről, hogy miért nem maca az ön­kormányzat vállalkozik, miért adia el az önkormányzat tu­lajdonában lévő telket ma­gánvállalkozónak, akinek ez lesz vagyoni részesedése az ÖMV létrehozandó vállalko­zásban az üzemeltetés mellett. Az önkormányzati képviselők többsége azt az elvi álláspon­tot támogatta, mely szerint a városnak hosszabb távon nem lehet érdeke, hogy magánvál­lalkozók ötleteibe lépjen be, azokat onnan kiszorítva, ' hi­szen akkor előbb-utóbb elvesz­ti a magánvállalkozók bizal­mát és a jó üzleti ötletek más városban valósulnak meg. A közgyűlés többsége tehát a magánvállalkozó ötletének sa­játos díjazásaként fogta fel a telekértékesítéshez való hozzá­járulást. A kormánykoalíció pártjai­nak képviselői nem is erőltet­ték tovább az ezzel ellentétes vonalat, viszont erősen kifogá­solták e „díjazás" mértékét. A javaslat ugyanis úgy szólt, hogy a megállapított ingatlan- forgalmi árszinten, 800 forint/ négyzetméterenkénti áron ér­tékesítik a telket, tekintettel a terület jellegére, a szennyvíz- telep közelségére, amely a kör­nyék beépíthetőségét nagy­mértékben korlátozza jelen­leg. Az ezzel ellentétes állás­pontot elfoglalók részint azzal érveltek, hogy ez idáig az ön- kormányzat még nem adott, illetve nem kínált telket 1000 forint/négyzetméteres áron alul. Nem kell ragaszkodni az in­gatlanforgalmi árszinthez: az ár legyen alku tárgya. Másik és más jellegű érvként annak a jövőbe vetített képnek fel­vázolása hangzott el, hogy 5— 10—15 év múlva mennyire ér­tékes területe lesz ez a Me­gyeri úti rész a városnak. Erre tekintettel 1000-1200 forint négyzetméterenkénti árat tar­tottak reálisnak, s minden en­nél alacsonyabbat az önkor­mányzati tulajdon eltékozlásá- nak. A többség úgy foglalt állást a vételárról, hogy az adásvé­tel most történik, s nem 5-10 -15 év múlva: a remélt érték- növekedést nem lehet előre bekalkulálni. Mellékkörül­ményként megjegyzendő, hogy a magánvállalkozó az Egzisz­tencia-hitelből tudja csak meg­vásárolni a telket, s maga­sabb ár kifizetésére már nem futja ebből a tőkéből. Nehéz állást foglalni arról, hogy a győztes, vagy a vesztes nézet volt-e a helyes. Az ol­vasókat is bizonyára megoszt­ja ennek eldöntése, még ak­kor is, ha nem pártállásokhoz igazodva alakítják ki vélemé­nyüket. A lényegen azonban mindez nem változtat: Vörös Géza vállalkozó megveheti a telket és az ÖMV üzemanyag- töltő állomást és szervizt léte­síthet a Megyeri út mentén. Az előzetes információk sze­rint 39 millió schilling értékű beruházás lesz és 100 millió forintos pécsi-baranyai építő­ipari kapacitást köt le a meg­valósítása. A szerződés a vál­lalkozónak azt a kötelezettsé­gét is tartalmazza, hogy a ben­zinkút és szerviz előtti szaka­szon négysávosra szélesítse a Megyeri utat. Végezetül a ter­vezett létesítmény néhány jel­lemző adata: az üzemanyag­kimérés 7 személygépkocsi és 2 tehergépkocsi beállóval tör­ténik, 4 szerelőcsarnok és 4 mosó lesz szervizzel, valamint kezelőépület és üzlet. D. I. Egy évvel ezelőtt több, mint 1500 idős embernek volt helye a megye félszáz napközijében. Az intézmények „kihasználtsá­ga" a legtöbb településen so­sem volt százszázalékos. Am akik egyszer megismerték, mit jelent a méltányos áron való napi ellátás, a gondoskodás mellett az a lehetőség, hogy nap-mint nap azokkal a tár­saikkal találkozhatnak, akikkel még együtt gyerekeskedtek, hogy hímezgetve, szőve, kár­tyázva hamarabb telnek a na­pok, azok szívesen mentek. Az év elején többen megjósolták: a napközik egy része — főként a községiek — a végnapjait éli. Több település polgármes­teri hivatalában —, részben azt hallva, hogy megszüntetés gondolatával foglalkoznak, részben szúrópróbaszerűen - erről érdeklődtünk. * Szalántán már februárban bezárták a napközit. Hét évet élt a Németi településrészen kialakított otthon, ahova ta­valy nyártól egy magán mikro- busszal háztól vitték a környe­ző településekről - Szilvás, Bisse, Babarcszőlős, Túrony, Csarnóta, Garé - az idejáró időseket. — A húszszemélyes otthon­ban többnyire 10—12-en vol­tak, közülük négy szalántai — mondja Horváth Lászlóné sza­lántai körjegyző. — A fenntar­tási költségek nagyon meg­nőttek, az érintett települések önkormányzata pedig úgy dön­tött, hogy nem költ a közös napközire. Az épületben -át­menetileg — a szalántai iskola két tanulócsoportját helyeztük el. Hidason március végén zár­ták be a 20 személyes napkö­zit. Az épület jövője az önkor­mányzat döntésétől függ. — Nem volt kihasználva, 14 —19 között mozgott a létszám, s idén legkevesebb kétszázezer forinttal többe került volna ez az intézmény, mint tavaly — érvel Vajda Péterné polgár­mester. - Nincs ennyi pén­zünk. Ügy gondoltuk, hogy a házi szociális gondoskodás szélesítésével igyekszünk segí­teni azoknak, akiknek erre szükségük van. Egy főállású és két tiszteletdíjas gondozónő helyett, most két főállásút fog­lalkoztatunk, akik húsz idős emberrel törődnek. Ebédet pe­dig nemcsak hét közben, hanem szombaton és vasárnap is biz­tosítunk azoknak, akik más módon nem jutnának főtt étel­hez. Szentdénesen már tavaly fontolgatták, hogy bezárják a 12 személyes napközit. Már­cius végén meg is tették. — Januárban már csak 4-5- en jöttek - mondja Rónai Ti- borné, a polgármesteri hivatal dolgozója. — A megnőtt költ­ségeket, a dolgozók fizetését nem bírta volna el a község. Most egy házi szociális gon­dozót foglalkoztatunk, aki fél­állásban hat személynek ebé­det visz a lakására és segít az otthoni teendőkben, félál­lásban pedig takarít a hiva­talban. A napköziből egytan- termes, összevont, alsó tagoza­tos iskolát akarnak a helybe­liek. A versendi két napközi kö­zül a bentlakásos jövője bi­zonytalan. — Pályázattal szeretnénk megkapni azt a pénzt, ami szükséges a fenntartásához — tájékoztat Körtési Károly meg­bízott jegyző. — A tízszemé­lyes, folyamatosan nyitva tartó otthonban jelenleg ugyan csak öten vannak, de közülük há­romnak nincs lakása. Az iga­zán nagy gondot az ő elhe­lyezésük jelentené, hisz a má­sik — hét közben reggeltől es­tig nyitva tartó és kihasznált — napköziben el tudnánk he­lyezni a másik két személyt. Mindenesetre április végéig nyitott a kérdés, hisz a pályá­zat elbírálása ekkorra vár­ható. — Nálunk senki sem erőskö- dött azért, hogy zárjuk be a napközit - mondja Vangyia István somogyhárságyi polgár- mester. - A 15 személyes ott­honban átlag 8-9-en vannak, idén csaknem 800 000 forintba kerül a fenntartása, de úgy gondoljuk, hogy nemcsak most, hanem a jövőben is szükség lesz rá, hisz a község lakóinak csaknem egyharmada nyugdí­jas. Az öt község közül tehát csak egynél nem kérdőjelező- dött meg az idősek napközi­jének sorsa. Egynél bizonyta­lan, három helyen pedig be­zárt az intézmény. Jelenleg ugyan ez a helyzet nem álta­lánosítható a megyére, óm ha a bezárás nem is, a leépítés szándéka, mint tendencia, több helyen tettenérhető. Az önkor­mányzatoknak sokmindenre nincs pénzük, dönteniük kell, hogy mit tartanak fenn és mit nem. Ez az érem egyik oldala. A másik, hogy ahol bezárták a napközit, mindenütt kese­rűen fogadták a döntést az idős emberek, mondták a pol­gármesteri hivatalokban. A napközik ugyanis a választás lehetőségét jelentették nekik. Most maradt a házi szociális gondozás. Helytálló az érv, miszerint az alapellátás a fon­tos, s a községek egy részé­ben még ennek a finanszíro­zása is gondot okoz, de ezzel együtt az is igaz, hogy miköz­ben egyre-másra azzal pél­dálózunk, hogy külföldön mi­lyen széles, aközben nálunk szűkül az időseket segitő hu­mán szolgáltatások szférája. T. É. A terület jelenleg a Kertészeti Vállalaté, az építkezés után ezen a részen a Megyeri út is négysávos lesz Fotó: Läufer László Villanások (Bal)SORS-l Meg vagyok nyugtatva I Nem kell tovább azon tépelődnöm, rágnom magam nap mint nap, hogy mi lett a SORS—I sors­jegy sorsa. Ugyanis e szeren­csejáték kibocsátói értesítet­tek bennünket, szerencselova­gokat, hogy „nem tétlenked­tek, sikeresen kikísérleteztek — röntgenszemekkel és kellő találékonysággal rendelkező honfitársaink legnagyobb bá­natára — egy olyan sorsjegyet, amely kiállta az átvilágítha- tósági próbát". Az újságokban megjelent hirdetésekből azt is megtudhattuk, hogy a szeren­csés nyertesek között eddig 20 millió forintot osztottak széfl Szóval, tényleg teljesen nyu­godt vagyok. Nálam csak is­merősöm nyugodtabb, aki a SORS-I révén az említett mil­liókból szép pénzt „kaszált össze" a zord téli hónapok­ban. Bár nincsenek röntgen­szemei, s találékonysága sem rendkívüli, azt sokadmagával együtt könnyedén felfedezte, hogy ha a sorsjegyeket a fény felé tartja, akkor egészen jól kivehetőek a számok. S talál­mányát kamatoztatta.. .. Így egyáltalán nem szomorú, azt mondja, legyenek bánatosak a sorsjegyet kibocsátó honfi­társaink! S természetesen vár­ja, hogy a beígért második sorozat májusban az utcára kerüljön. Nem, azt nem kíván­ja, hogy a SORS-I kitalálói is oda kerüljenek. Miért? Hát­ha a SÖRS-II is tartogat meglepetést... Proli-Tours Ha szegény vagy, akkor is utazz! Akár ez a mondat is lehetne annak az utazási iro­dának a szlogenje, mely Proli-Tours néven csábítja a világra kíváncsi magyar állam­polgárokat. Persze - nőmén est omen — senki nem szá­míthat arra, hogy ezzel a tár­sasággal a Kanári-szigetek csodáit, az egyiptomi pirami­sokat, vagy Szingapúr felhő­karcolóit tekintheti meg. Sőt, még arra sem, hogy Velence lagúnáiban gondolázzon, vagy a spliti partok mellett vitor­lázzon. Az iroda ugyanis cse­reüdültetéseket szervez a kör­nyező országokba nagyon ol­csón. Az ötlet remek, hisz a kispénzűek is kimozdulhatnak otthonról, megnézhetik, milyen a világ a határon túl ... Mór ha a televíziónak, az új­ságoknak nem hisznek. Mert hát sajnos azokban az orszá­gokban, ahová ilyetén eljut­hatnak honfitársaink, az infra­struktúra hagy kívánnivalót maga után, a boltok nem annyira telítettek, az étter­mekben sem két-három olda­lasak az étlapok . . . Nem tu­dom, mekkora a sikere a Proli- Tours utaknak. Gyanítom azon­ban, hogy a „prolik” inkább itthon éheznek. Ezért nem kell elutazni sem! Csillagom, csillagom Szeretném előrebocsátani, hogy az alábbi történet nem a képzelet szüleménye. Felvetődött az egyik ma­gyar sportklubnál — nevezzük MAFC-nak —, hogy már egy éve megtörtént a rendszer- váltás, ám a műegyetemi egyesület címerében még min­dig ott virít az ötágú vörös csillag. Ez azért mégiscsak skandalum — kiáltottak fel néhányon, ki a címerből a bolsevik szimbólummal! A mérsékeltebbek felvetet­ték, hogy ez a vörös csillag nem azonos azzal a vörös csillaggal, hiszen már akkor ott volt a MAFC címerében, amikor bolsevizmusnak még nyoma sem volt. No, hát az­tán lett csodálkozás, rögvest bizottságot alakítottak annak kiderítésére, hogyan és mikor került az egyesület címerébe az ötágú vörös csillag. A bi­zottság tagjai fáradságot nem kímélve szorgoskodtak a múlt e sötét foltjának tisztításán igaz, nem eredménytelenül. Rábukkantak egy 1907-ből származó újságban lévő cí­merre, amit a klub egyik ki­váló sportolója, történetesen egy gróf viselt, csillagostul. A köd eloszlott, lám, mégsem kommunista nyomásra került az ötágú vörös csillag a cí­merbe! Bár az már biztos volt, hogy a csillagnak öt ága nyújtóz­kodik, de az nem, hogy vö­rös, mert ugye az akkori új­ságok nem voltak színesek. A további kutatómunka azonban ezúttal sem volt eredmény nélküli, ugyanis találtak egy 1912-ből származó emlékpla­kettet, amelyen éppen olyan égővörös volt a címer csilla­ga, mint ma. De ha nem bolsevik szim­bólum a csillag, akkor meg mi? Az is kiderült, hogy az egyesület hagyományai sze­rint ez egy bűvös pentagram- ma, amely megvéd a gonosz, ártó szellemektől. Talán fe­lesleges is leírni, a vörös csil­lag maradhat a MAFC címe­rében. Roszprim Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents