Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-20 / 107. szám
új Dunántúlt napló 1991. április 20., szombat © nilnak-e meg a napközik? A versendi Öregek napközije még üzemel, jól érzik itt magukat az idősek Fotó: Läufer László Üzemanyagtöltő és szervizállomás a Megyeri úton Egy vállalkozói ötlet díja Élté közölt önkormányzati vagyon vagy vállalkozásbarát várospolitika? Kétszeresen is elvi vitára adott okot Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata Közgyűlésének április 4-i ülésén a Megyeri út mentén létesítendő üzemanyagtöltő és szervizállomás ügye. Vörös Géza pécsi vállalkozó még tavaly márciusban elvi engedélyt kapott arra, hogy a Megyeri út mentén, a szennyvíztelep közelében fekvő mintegy 1,7 hektár területű telken külföldi partner bevonásával üzemanyag- töltő és szervizállomást hozzon létre. A külföldi partner az osztrák benzintársaság, az ÖMV, amely az Áforral alakított ki vegyesvállalkozást, s ennek értelmében rövid időn belül átveszi' a magyar vállalat üzemanyaatöltő kútiainak 30—40 százalékát. Az ÖMV a pécsi Áfor-kutak egyikét sem találta számára, az általa tervezett szolaáltatások elhelyezésére alkalmas méretűnek, ezért eay teljesen új állomás létesítését határozta el. A leg- naavobb fantáziát abban a területben látta, amelyre vonatkozóan a pécsi maqánvól- lalkozónak elvi engedélye van. Való iaaz: Kertváros környékén és a Megyeri út mentén nem nyüzsögnek a benzinkutak. Az is valószínű, hogy a Kertváros és Űjmecsekalja közt húzódó mai préri távlatilag igen értékes területe lehet majd a városnak, főként, ha maid a szennyvízteleo kitelepíttetik a Megyeri útról. liven új ÖMV üzemanyag- töltő és szervizállomás mór épül Szegeden, Baján és Zalaegerszegen — Pécsett csak most került sor arra, hoqy a létesítéséhez szükséges 1,7 hektáros területű telek eladásához hozzájáruljon az önkormányzat és egyben módosítsa az általános rendezési tervet. Ez a hozzájárulás terebélyes vita után született meg, s úgy, hoav a közgyűlésben az ellentáborok nem jutottak meq- eayezésre, csak a többség ál- lásoontia döntött. Elsőként az a kérdés és ellenvélemény vetődött fel a kormánykoalíció aártiainak önkormányzati képviselői részéről, hogy miért nem maca az önkormányzat vállalkozik, miért adia el az önkormányzat tulajdonában lévő telket magánvállalkozónak, akinek ez lesz vagyoni részesedése az ÖMV létrehozandó vállalkozásban az üzemeltetés mellett. Az önkormányzati képviselők többsége azt az elvi álláspontot támogatta, mely szerint a városnak hosszabb távon nem lehet érdeke, hogy magánvállalkozók ötleteibe lépjen be, azokat onnan kiszorítva, ' hiszen akkor előbb-utóbb elveszti a magánvállalkozók bizalmát és a jó üzleti ötletek más városban valósulnak meg. A közgyűlés többsége tehát a magánvállalkozó ötletének sajátos díjazásaként fogta fel a telekértékesítéshez való hozzájárulást. A kormánykoalíció pártjainak képviselői nem is erőltették tovább az ezzel ellentétes vonalat, viszont erősen kifogásolták e „díjazás" mértékét. A javaslat ugyanis úgy szólt, hogy a megállapított ingatlan- forgalmi árszinten, 800 forint/ négyzetméterenkénti áron értékesítik a telket, tekintettel a terület jellegére, a szennyvíz- telep közelségére, amely a környék beépíthetőségét nagymértékben korlátozza jelenleg. Az ezzel ellentétes álláspontot elfoglalók részint azzal érveltek, hogy ez idáig az ön- kormányzat még nem adott, illetve nem kínált telket 1000 forint/négyzetméteres áron alul. Nem kell ragaszkodni az ingatlanforgalmi árszinthez: az ár legyen alku tárgya. Másik és más jellegű érvként annak a jövőbe vetített képnek felvázolása hangzott el, hogy 5— 10—15 év múlva mennyire értékes területe lesz ez a Megyeri úti rész a városnak. Erre tekintettel 1000-1200 forint négyzetméterenkénti árat tartottak reálisnak, s minden ennél alacsonyabbat az önkormányzati tulajdon eltékozlásá- nak. A többség úgy foglalt állást a vételárról, hogy az adásvétel most történik, s nem 5-10 -15 év múlva: a remélt érték- növekedést nem lehet előre bekalkulálni. Mellékkörülményként megjegyzendő, hogy a magánvállalkozó az Egzisztencia-hitelből tudja csak megvásárolni a telket, s magasabb ár kifizetésére már nem futja ebből a tőkéből. Nehéz állást foglalni arról, hogy a győztes, vagy a vesztes nézet volt-e a helyes. Az olvasókat is bizonyára megosztja ennek eldöntése, még akkor is, ha nem pártállásokhoz igazodva alakítják ki véleményüket. A lényegen azonban mindez nem változtat: Vörös Géza vállalkozó megveheti a telket és az ÖMV üzemanyag- töltő állomást és szervizt létesíthet a Megyeri út mentén. Az előzetes információk szerint 39 millió schilling értékű beruházás lesz és 100 millió forintos pécsi-baranyai építőipari kapacitást köt le a megvalósítása. A szerződés a vállalkozónak azt a kötelezettségét is tartalmazza, hogy a benzinkút és szerviz előtti szakaszon négysávosra szélesítse a Megyeri utat. Végezetül a tervezett létesítmény néhány jellemző adata: az üzemanyagkimérés 7 személygépkocsi és 2 tehergépkocsi beállóval történik, 4 szerelőcsarnok és 4 mosó lesz szervizzel, valamint kezelőépület és üzlet. D. I. Egy évvel ezelőtt több, mint 1500 idős embernek volt helye a megye félszáz napközijében. Az intézmények „kihasználtsága" a legtöbb településen sosem volt százszázalékos. Am akik egyszer megismerték, mit jelent a méltányos áron való napi ellátás, a gondoskodás mellett az a lehetőség, hogy nap-mint nap azokkal a társaikkal találkozhatnak, akikkel még együtt gyerekeskedtek, hogy hímezgetve, szőve, kártyázva hamarabb telnek a napok, azok szívesen mentek. Az év elején többen megjósolták: a napközik egy része — főként a községiek — a végnapjait éli. Több település polgármesteri hivatalában —, részben azt hallva, hogy megszüntetés gondolatával foglalkoznak, részben szúrópróbaszerűen - erről érdeklődtünk. * Szalántán már februárban bezárták a napközit. Hét évet élt a Németi településrészen kialakított otthon, ahova tavaly nyártól egy magán mikro- busszal háztól vitték a környező településekről - Szilvás, Bisse, Babarcszőlős, Túrony, Csarnóta, Garé - az idejáró időseket. — A húszszemélyes otthonban többnyire 10—12-en voltak, közülük négy szalántai — mondja Horváth Lászlóné szalántai körjegyző. — A fenntartási költségek nagyon megnőttek, az érintett települések önkormányzata pedig úgy döntött, hogy nem költ a közös napközire. Az épületben -átmenetileg — a szalántai iskola két tanulócsoportját helyeztük el. Hidason március végén zárták be a 20 személyes napközit. Az épület jövője az önkormányzat döntésétől függ. — Nem volt kihasználva, 14 —19 között mozgott a létszám, s idén legkevesebb kétszázezer forinttal többe került volna ez az intézmény, mint tavaly — érvel Vajda Péterné polgármester. - Nincs ennyi pénzünk. Ügy gondoltuk, hogy a házi szociális gondoskodás szélesítésével igyekszünk segíteni azoknak, akiknek erre szükségük van. Egy főállású és két tiszteletdíjas gondozónő helyett, most két főállásút foglalkoztatunk, akik húsz idős emberrel törődnek. Ebédet pedig nemcsak hét közben, hanem szombaton és vasárnap is biztosítunk azoknak, akik más módon nem jutnának főtt ételhez. Szentdénesen már tavaly fontolgatták, hogy bezárják a 12 személyes napközit. Március végén meg is tették. — Januárban már csak 4-5- en jöttek - mondja Rónai Ti- borné, a polgármesteri hivatal dolgozója. — A megnőtt költségeket, a dolgozók fizetését nem bírta volna el a község. Most egy házi szociális gondozót foglalkoztatunk, aki félállásban hat személynek ebédet visz a lakására és segít az otthoni teendőkben, félállásban pedig takarít a hivatalban. A napköziből egytan- termes, összevont, alsó tagozatos iskolát akarnak a helybeliek. A versendi két napközi közül a bentlakásos jövője bizonytalan. — Pályázattal szeretnénk megkapni azt a pénzt, ami szükséges a fenntartásához — tájékoztat Körtési Károly megbízott jegyző. — A tízszemélyes, folyamatosan nyitva tartó otthonban jelenleg ugyan csak öten vannak, de közülük háromnak nincs lakása. Az igazán nagy gondot az ő elhelyezésük jelentené, hisz a másik — hét közben reggeltől estig nyitva tartó és kihasznált — napköziben el tudnánk helyezni a másik két személyt. Mindenesetre április végéig nyitott a kérdés, hisz a pályázat elbírálása ekkorra várható. — Nálunk senki sem erőskö- dött azért, hogy zárjuk be a napközit - mondja Vangyia István somogyhárságyi polgár- mester. - A 15 személyes otthonban átlag 8-9-en vannak, idén csaknem 800 000 forintba kerül a fenntartása, de úgy gondoljuk, hogy nemcsak most, hanem a jövőben is szükség lesz rá, hisz a község lakóinak csaknem egyharmada nyugdíjas. Az öt község közül tehát csak egynél nem kérdőjelező- dött meg az idősek napközijének sorsa. Egynél bizonytalan, három helyen pedig bezárt az intézmény. Jelenleg ugyan ez a helyzet nem általánosítható a megyére, óm ha a bezárás nem is, a leépítés szándéka, mint tendencia, több helyen tettenérhető. Az önkormányzatoknak sokmindenre nincs pénzük, dönteniük kell, hogy mit tartanak fenn és mit nem. Ez az érem egyik oldala. A másik, hogy ahol bezárták a napközit, mindenütt keserűen fogadták a döntést az idős emberek, mondták a polgármesteri hivatalokban. A napközik ugyanis a választás lehetőségét jelentették nekik. Most maradt a házi szociális gondozás. Helytálló az érv, miszerint az alapellátás a fontos, s a községek egy részében még ennek a finanszírozása is gondot okoz, de ezzel együtt az is igaz, hogy miközben egyre-másra azzal példálózunk, hogy külföldön milyen széles, aközben nálunk szűkül az időseket segitő humán szolgáltatások szférája. T. É. A terület jelenleg a Kertészeti Vállalaté, az építkezés után ezen a részen a Megyeri út is négysávos lesz Fotó: Läufer László Villanások (Bal)SORS-l Meg vagyok nyugtatva I Nem kell tovább azon tépelődnöm, rágnom magam nap mint nap, hogy mi lett a SORS—I sorsjegy sorsa. Ugyanis e szerencsejáték kibocsátói értesítettek bennünket, szerencselovagokat, hogy „nem tétlenkedtek, sikeresen kikísérleteztek — röntgenszemekkel és kellő találékonysággal rendelkező honfitársaink legnagyobb bánatára — egy olyan sorsjegyet, amely kiállta az átvilágítha- tósági próbát". Az újságokban megjelent hirdetésekből azt is megtudhattuk, hogy a szerencsés nyertesek között eddig 20 millió forintot osztottak széfl Szóval, tényleg teljesen nyugodt vagyok. Nálam csak ismerősöm nyugodtabb, aki a SORS-I révén az említett milliókból szép pénzt „kaszált össze" a zord téli hónapokban. Bár nincsenek röntgenszemei, s találékonysága sem rendkívüli, azt sokadmagával együtt könnyedén felfedezte, hogy ha a sorsjegyeket a fény felé tartja, akkor egészen jól kivehetőek a számok. S találmányát kamatoztatta.. .. Így egyáltalán nem szomorú, azt mondja, legyenek bánatosak a sorsjegyet kibocsátó honfitársaink! S természetesen várja, hogy a beígért második sorozat májusban az utcára kerüljön. Nem, azt nem kívánja, hogy a SORS-I kitalálói is oda kerüljenek. Miért? Hátha a SÖRS-II is tartogat meglepetést... Proli-Tours Ha szegény vagy, akkor is utazz! Akár ez a mondat is lehetne annak az utazási irodának a szlogenje, mely Proli-Tours néven csábítja a világra kíváncsi magyar állampolgárokat. Persze - nőmén est omen — senki nem számíthat arra, hogy ezzel a társasággal a Kanári-szigetek csodáit, az egyiptomi piramisokat, vagy Szingapúr felhőkarcolóit tekintheti meg. Sőt, még arra sem, hogy Velence lagúnáiban gondolázzon, vagy a spliti partok mellett vitorlázzon. Az iroda ugyanis csereüdültetéseket szervez a környező országokba nagyon olcsón. Az ötlet remek, hisz a kispénzűek is kimozdulhatnak otthonról, megnézhetik, milyen a világ a határon túl ... Mór ha a televíziónak, az újságoknak nem hisznek. Mert hát sajnos azokban az országokban, ahová ilyetén eljuthatnak honfitársaink, az infrastruktúra hagy kívánnivalót maga után, a boltok nem annyira telítettek, az éttermekben sem két-három oldalasak az étlapok . . . Nem tudom, mekkora a sikere a Proli- Tours utaknak. Gyanítom azonban, hogy a „prolik” inkább itthon éheznek. Ezért nem kell elutazni sem! Csillagom, csillagom Szeretném előrebocsátani, hogy az alábbi történet nem a képzelet szüleménye. Felvetődött az egyik magyar sportklubnál — nevezzük MAFC-nak —, hogy már egy éve megtörtént a rendszer- váltás, ám a műegyetemi egyesület címerében még mindig ott virít az ötágú vörös csillag. Ez azért mégiscsak skandalum — kiáltottak fel néhányon, ki a címerből a bolsevik szimbólummal! A mérsékeltebbek felvetették, hogy ez a vörös csillag nem azonos azzal a vörös csillaggal, hiszen már akkor ott volt a MAFC címerében, amikor bolsevizmusnak még nyoma sem volt. No, hát aztán lett csodálkozás, rögvest bizottságot alakítottak annak kiderítésére, hogyan és mikor került az egyesület címerébe az ötágú vörös csillag. A bizottság tagjai fáradságot nem kímélve szorgoskodtak a múlt e sötét foltjának tisztításán igaz, nem eredménytelenül. Rábukkantak egy 1907-ből származó újságban lévő címerre, amit a klub egyik kiváló sportolója, történetesen egy gróf viselt, csillagostul. A köd eloszlott, lám, mégsem kommunista nyomásra került az ötágú vörös csillag a címerbe! Bár az már biztos volt, hogy a csillagnak öt ága nyújtózkodik, de az nem, hogy vörös, mert ugye az akkori újságok nem voltak színesek. A további kutatómunka azonban ezúttal sem volt eredmény nélküli, ugyanis találtak egy 1912-ből származó emlékplakettet, amelyen éppen olyan égővörös volt a címer csillaga, mint ma. De ha nem bolsevik szimbólum a csillag, akkor meg mi? Az is kiderült, hogy az egyesület hagyományai szerint ez egy bűvös pentagram- ma, amely megvéd a gonosz, ártó szellemektől. Talán felesleges is leírni, a vörös csillag maradhat a MAFC címerében. Roszprim Nándor
