Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-17 / 104. szám
a aj Dunántúli napló 1991. április 17., szerda Mit takar ez a szó: ex libris? Egy tenyérnyi méretű grafikát, melyet rendszerint a könyv táblájának belső oldalára vagy belső címoldalára ragasztanak a könyv tulajdonosának nevével, vagy annak kezdőbetűivel. Esetleg címerével, valamilyen jelképes ábrázolással (egyéni címerfélével), illetve jelmondattal. Ez utóbbiak általában a tulajdonos személyére, egyéniségére, kedvteléseire utalóak. A grafikákhoz tartozó szöveg rendTeilnkes János pozsonyi polgár, valamint Bártfa város fametszetű ex librisét tekinthetjük a legrégibbeknek. Mindkettő a XVI. század végén készült. A régi ex librisek főleg címeresek voltak, sőt a főúri könyvjegyeken legtöbbször csupán címert találunk, név nélkül. Tudósok, írók megelégedtek egyszerű, nyomtatott szövegű könyvjegyekkel, melyeket gyakran úgynevezett nyomdai cifra díszített. találkozót, azt követő évben Leningrádban (Oroszország). Az elmúlt évben (1990) Németországban, Mönchenglad- bachban volt. Ezen rendezvények egy hetet vesznek igénybe. Ezért határozták el a Pécsi KBK Kovács József javaslatára, a Duna menti országok találkozóját. Most az elsőre, Pécsre várják a bolgár, román, magyar, csehszlovák, osztrák, német művészeket és gyűjtőket. Elég tekintélyes létszámú jelentkezés érkezett. Ez az a művészet, ahol nemcsak rajzolni kell tudni. Rézmetszetet, fametszetet, linoleummetszetet és más technikával készített grafikákat mutatnak be a nagyközönségnek az Ifjúsági Házban április 19-től. Nemzetközi találkozó szerint így hangzik: „Ex libris X. Y.” Azaz „X. Y. könyveiből”. Könyvcímer, könyvjegy (könyvjelző, könyvgyűjtő jelvény) magyarító próbálkozások után — a latin alak: ex libris terjedt el. Az ex libris őse az a vaslánc volt, amellyel egykor a büszke, és kincsét féltő könyvgyűjtő egy-egy kódexet a könyvesház polcaihoz erősített. Ez a magántulajdont még brutális nyíltsággal védelmező lánc az évszázadok múlásával finom, művészi rajzolatú lapokká bűvölődött. Készítése egyidős a nyomtatással. Régebben is beleírták a tulojA szép ex librisek felkeltették a grafikai művészetek kedvelőinek érdeklődését. Később már nemcsak gyakorlati céllal készültek, hanem már eleve azzal a rendeltetéssel, hogy műbarátok gyűjteményét gyarapítsák. A gyűjtők ma a Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesületben gazdagíthatják gyűjteményüket, tudásukat. Sz. B. A Pécsi Kisgrafika Barátok Klubja április 20-21-én rendezi meg a Duna Menti Országok Művészeinek, Gyűjtőinek I. Nemzetközi Találkozóját, hogy megismerhessék egymás művészeti technikai módozatait. A nagy nemzetközi találkozókon való részvételre a legtöbb művésznek, gyűjtőnek nincs lehetősége. A jövő évben például Saporóban (Japán) rendezik meg a világm donosok a nevüket, belefestették címerüket a kódexekbe, vagy a könyvtábla külső oldalára préseltették címerüket, névbetűiket. Ez utóbbit nevezzük szuperexlibrisnek. A legrégibb évszámmal ellátott nyomtatott ex libris Dürer Albert fametszete 1516- ból. A magyarországiak közül A kisgrafikai barátok, úgy az alkotók, mint a gyűjtők számára az európai országok részére megrendezett nemzetközi találkozók az egyik legjelentősebb fórumát szolgálják. Ezen találkozók többségét többnyire nyugat-európai országok rendezik meg. Közülünk igazán kevesen engedhetik meg maguknak azt, hogy önerőből ezeken a találkozókon részt vegyenek. Ezért fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy a Duna menti országok részvételével évente baráti találkozót rendezzünk. Szóba jöhetnek olyan hangulatos Duna-parti városok, mint például Regensburg, Passau, Linz, Becs, Pozsony, Győr, Komárom, Budapest, Baja, Mohács, Belgrád, vagy akár a kicsit távolabbi városok. Szükség lenne erre azért, hogy nemzetközi kapcsolatainkat fenntartsuk, hogy kibővítsük. A hagyományos grafikai technikák tapasztalatait átadjuk, az újakat megtanuljuk. A nemzetközi szabványokat megismerjük és betarthassuk. A gyűjtőknek azért, hogy gyűjteményeiket gyarapíthassák. Hogy szomszédainkat jobban megismerhessük egy ilyenféle turizmuson keresztül is. E gondolatot figyelmébe ajánlom a FISÁÉ nemzetközi kulturális bizottságának, az idegenforgalommal foglalkozó hivataloknak, az ex libris baráti társaságoknak és kluboknak. Biztos vagyok abban, hogy szomszédos országaink is, saját érdekükben is az ügy mellé állnának. Kovács József, a pécsi KBK titkára Áz Adófelügyelőség tájékoztatója 3áték- és pénznyerő Gombamód szaporodnak Magánszemélyek részére is engedélyezték üzemeltetésüket Az utóbbi időben mind a jogi, mind a magánszemélyek által üzemeltetett vendéglátóipari egységekben gombamód szaporodnak a különböző játék- és pénznyerő-automaták. 1990. április 5. előtt ezen gépek üzemeltetését — az 58/1987. (XI. 21.) PM sz. rend. alapján kizárólag gazdálkodó szervezetek végezhették. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény alapján a kereskedelmi miniszter a fent említett időponttól magánszemélyek részére is engedélyezte ezen automaták üzemeltetését. E cikk keretében az üzemeltetés főbb szabályairól szeretnék - a teljesség igénye nélkül — tájékoztatást adni. A 6/1990. .(IV. 5.) KÉM. sz. rend. szerint az automaták beüzemelése előtt a rendőrhatóság előzetes hozzájárulása szükséges.. Pénznyerő automatát e jogszabály alapján kizárólag a Kereskedelmi Minisztérium felmentése alapján lehet üzemeltetni, ugyanis a törvény főszabálya kimondja, hogy ilyen profilú gépeket működtetni tilos. A helyi önkormányzat szak- igazgatási szerve a szórakoztató játékok — így a cikk tárgyát képező automaták — üzemeltetését megtilthatja abban az esetben, ha annak gyakorlása jogszabálysértő, vagy a játék a közízlést, illetőleg a lakosság jogos érdekeit és nyugalmát sérti. Amennyiben egy vállalkozás játék - és KÉM. engedély alapján — pénznyerő automaták üzemelésével úgynevezett játékterem-üzletkört vezet, az általános forgalmi adó szempontjából 300 000 forintos éves árbevétel eléréséig választhatja az alanyi adómentességet. Ezen árbevétel elérése után a választási lehetőség mindösz- szesen az Áfa tv. főszabály szerinti (32-36. §) fizetési módjára korlátozódik. Az a vállalkozás, amely a fő profilját a vendéglátósban határozta meg, de profilbővítés jogcímén játékautomatókat is üzemeltet, ezen utóbbi tevékenységéből származó árbevételét a Szolgáltatási Tevékenység jegyzék 820-37-04 száma alapján köteles alapvető tevékenységéből elkülönítetten nyilvántartani. Abban az esetben, ha a vendéglátóipari tevékenységből származó árbevétel után a vállalkozó az általános forgalmi adó fő szabálya szerint teljesíti adófizetési kötelezettségét, akkor az automaták üzemeltetéséből származó árbevételt a 25% kulcsú bevételek között kell nyilvántartania. Gondot jelent azonban az az eset, amikor a vállalkozás a vendéglátóipari tevékenység után az általános forgalmi adót az Áfa tv. 39. paragrafusában meghatározott átlagadókulcs figyelembevételével fizeti meg. E törvény szerint ez a lehetőség kizárólag az olyan vállalkozást illeti meg, akit a Szolgáltatási Tevékenység Jegyzék az 507-51 és az 507-52 szám alatt sorol be, (élelmiszer és élvezeti cikkek, valamint ételek vendéglátó helyen történő fogyasztása). A játék- és pénznyerő automaták üzemeltetését a Központi Statisztikai Hivatal a szolgáltatási tevékenységből származó árbevételeihez sorolta. így a kétfajta árbevétel után kétfajta általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége keletkezik. Külön szeretnék foglalkozni ezen automaták árbevételét terhelő kereskedelmi adó megfizetésével is. Ezen adófajta azt a magán vagy jogi személyt terheli, akinek a gép működtetéséből árbevétele származik. Ebben az esetben az adó alapja az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel. Az adó mértéke játékautomatáknál az Áfa nélküli árbevétel 25 százaléka, pénznyerő-automatáknál pedig 60 százaléka. Az adó bevallása és befizetése önadózás formájában történik. Az adóbefizetés határideje az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 2. számú melléklete alapján mind az általános forgalmi adó, mind pedig a kereskedelmi adó tekintetében a tárgyhót követő hó húszadika. Dr. Nagy Zoltán, a Baranya Megyei Adófelügyelőség Kereskedelmi és Vendéglátóipari Osztály vezetője ■ i ' "« ■ • .* •. "m'i ' V ■' . p ■' . ■ ■ ■ ;/ . Van Pécsett Xavér templom, söröző és utca. Ennek ellenére sokan nem tudják, ki volt az utcanévviselő. Pedig világtájak beszélnek hittérítői munkásságáról. Amikor 1540 tavaszán III. Pál pópa Jézus Társasága tagjai közül a missziókba küldendő személyekről döntött, a portugál Kelet-lndiába javasolt egyik testvér megbetegedett, s ezért helyette Xavéri Ferencet indították Indiába, és a pápa Távol-Kelet pápai legátusává nevezte ki. Azonnal indulnia kellett. Az utazás 13 hónapon át tartott. Xavéri Ferenc 1542. május 6-án érkezett az indiai Goába. Mivel azonban itt ekkor esős időszak köszöntött be, Xavéri egyrészt nyelvtanulással foglalkozott, másrészt a város- és környékbelieknek a katekizmust tanította. Mindkét feladat nehéz volt számára, az ottani portugál lakosság - tengerészek, katonák, tisztviselők, kereskedők - anyagias, züllött élete miatt. A közfelfogás szerint Xavéri számos nyelven kitűnően megértette magát. Az igazság az, hogy főleg a japán nyelvvel, sokat bajlódott. Egyik levelében említi, hogy 40 napig tartott, amíg japán nyelven el tudta mondani a tízparancsolatot. Tanítói, tolmácsai sem voltak megfelelőek. Ebből sok nyelvi félreértés, kellemetlenség született. Bár Xavéri két évet töltött Japánban, a lakosság megtérítése nem volt könnyű feladat, mert a gondosan kidolgozott, a külső formákra is sokat adó japán szokásrenddel tisztában kellett lennie, másrészt a boncok (buddhista szerzetes papok) akadékoskodásai és féltékenysége nehezítette munkáját. De így is számos japán városban végzett misz- sziós tevékenységet. Példátlan erőfeszítése közepette mintegy 50 ezer kilométer utat tett meg — részint rozoga hajókon, részint gyalog. Miután rengeteg fáradozása eredményeként sikerült o japán missziót megalapoznia, 1552- ben visszatért Goába, ahol a rendi ügyek elintézése után elhatározta, hogy Kínába megy hittéríteni. Egy portugál kereskedő segített volna terve végrehajtásában, de a malakkai kormányzó féltette a portugál kereskedelmi kapcsolatot belső titkainak feltárásától, s ezért elzárkózott Ferenc támogatásától. Ezért elhatározta, hogy egyedül utazik tovább. Kanton közelében, San Csao sziklaszigeténél akart Kínába behatolni egy csempész dzsunkó- ján, de terve nem sikerült. Mindenki elhagyta. E kopár szigeten egyedül maradva láz támadta meg, amelynek legyengült szervezete nem tudott ellenállni, s 1552. november 3-án (egyesek szerint december 2-án) a reggeli órákban Szancián szigetén, Kína partjai előtt egy elhagyott kunyhóban meghalt. Xavéri Szent Ferenc holttestét működése központjában, Goában őrzik. Jobb karját Rómába vitték, ahol a jezsuiták AI Gesu templomában helyezték el. Xavéri Szent Ferenc elválaszthatatlan társa volt Loyolai Szent fgnácnak, a Jézus Társasága rend megalapítójának. A párizsi egyetemen találkoztak, s oly nagy hatással volt reá Loyola, hogy Ferenc lemondva magas állásáról és a Xavier várkastély minden öröméről, Ignáchoz csatlakozott. Vezetésével elvégezte a lelki- gyakorlatokat, majd felszentelése után elindult körülményes indiai és japán missziós útjára. Egész életében azonban szeme előtt lebegett Loyolai Szent Ignác példája és intő szavai: „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de tulajdon lelkének kárát vallja?” Dr. Tóth István Javaslat fi Xaiveri
