Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-17 / 104. szám

a aj Dunántúli napló 1991. április 17., szerda Mit takar ez a szó: ex libris? Egy tenyérnyi méretű grafi­kát, melyet rendszerint a könyv táblájának belső olda­lára vagy belső címoldalára ragasztanak a könyv tulajdo­nosának nevével, vagy annak kezdőbetűivel. Esetleg címeré­vel, valamilyen jelképes áb­rázolással (egyéni címerfélé­vel), illetve jelmondattal. Ez utóbbiak általában a tulajdo­nos személyére, egyéniségére, kedvteléseire utalóak. A grafi­kákhoz tartozó szöveg rend­Teilnkes János pozsonyi pol­gár, valamint Bártfa város fa­metszetű ex librisét tekinthet­jük a legrégibbeknek. Mind­kettő a XVI. század végén készült. A régi ex librisek fő­leg címeresek voltak, sőt a fő­úri könyvjegyeken legtöbbször csupán címert találunk, név nélkül. Tudósok, írók megelé­gedtek egyszerű, nyomtatott szövegű könyvjegyekkel, me­lyeket gyakran úgynevezett nyomdai cifra díszített. találkozót, azt követő évben Leningrádban (Oroszország). Az elmúlt évben (1990) Né­metországban, Mönchenglad- bachban volt. Ezen rendezvé­nyek egy hetet vesznek igény­be. Ezért határozták el a Pécsi KBK Kovács József ja­vaslatára, a Duna menti or­szágok találkozóját. Most az elsőre, Pécsre várják a bolgár, román, ma­gyar, csehszlovák, osztrák, né­met művészeket és gyűjtőket. Elég tekintélyes létszámú je­lentkezés érkezett. Ez az a művészet, ahol nemcsak raj­zolni kell tudni. Rézmetszetet, fametszetet, linoleummetszetet és más technikával készített grafikákat mutatnak be a nagyközönségnek az Ifjúsági Házban április 19-től. Nemzetközi találkozó szerint így hangzik: „Ex libris X. Y.” Azaz „X. Y. könyvei­ből”. Könyvcímer, könyvjegy (könyvjelző, könyvgyűjtő jel­vény) magyarító próbálkozá­sok után — a latin alak: ex libris terjedt el. Az ex libris őse az a vas­lánc volt, amellyel egykor a büszke, és kincsét féltő könyv­gyűjtő egy-egy kódexet a könyvesház polcaihoz erősített. Ez a magántulajdont még bru­tális nyíltsággal védelmező lánc az évszázadok múlásával finom, művészi rajzolatú la­pokká bűvölődött. Készítése egyidős a nyomtatással. Ré­gebben is beleírták a tuloj­A szép ex librisek felkeltet­ték a grafikai művészetek kedvelőinek érdeklődését. Ké­sőbb már nemcsak gyakorlati céllal készültek, hanem már eleve azzal a rendeltetéssel, hogy műbarátok gyűjteményét gyarapítsák. A gyűjtők ma a Kisgrafika Barátok Köre Grafi­kagyűjtő és Művelődési Egye­sületben gazdagíthatják gyűj­teményüket, tudásukat. Sz. B. A Pécsi Kisgrafika Barátok Klubja április 20-21-én ren­dezi meg a Duna Menti Or­szágok Művészeinek, Gyűjtői­nek I. Nemzetközi Találkozó­ját, hogy megismerhessék egy­más művészeti technikai mó­dozatait. A nagy nemzetközi talál­kozókon való részvételre a legtöbb művésznek, gyűjtőnek nincs lehetősége. A jövő év­ben például Saporóban (Ja­pán) rendezik meg a világ­m donosok a nevüket, belefestet­ték címerüket a kódexekbe, vagy a könyvtábla külső olda­lára préseltették címerüket, névbetűiket. Ez utóbbit nevez­zük szuperexlibrisnek. A legrégibb évszámmal el­látott nyomtatott ex libris Dürer Albert fametszete 1516- ból. A magyarországiak közül A kisgrafikai barátok, úgy az alkotók, mint a gyűjtők számára az európai országok részére megrendezett nem­zetközi találkozók az egyik legjelentősebb fórumát szol­gálják. Ezen találkozók többségét többnyire nyugat-európai országok rendezik meg. Közülünk igazán kevesen enged­hetik meg maguknak azt, hogy önerőből ezeken a találko­zókon részt vegyenek. Ezért fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy a Duna menti országok részvételével évente baráti találkozót rendezzünk. Szóba jöhetnek olyan hangulatos Duna-parti városok, mint például Regensburg, Passau, Linz, Becs, Pozsony, Győr, Komárom, Budapest, Baja, Mohács, Belgrád, vagy akár a kicsit távolabbi vá­rosok. Szükség lenne erre azért, hogy nemzetközi kapcsolatain­kat fenntartsuk, hogy kibővítsük. A hagyományos grafikai technikák tapasztalatait átadjuk, az újakat megtanuljuk. A nemzetközi szabványokat megismerjük és betarthassuk. A gyűjtőknek azért, hogy gyűjteményeiket gyarapíthassák. Hogy szomszédainkat jobban megismerhessük egy ilyenféle turizmuson keresztül is. E gondolatot figyelmébe ajánlom a FISÁÉ nemzetközi kulturális bizottságának, az idegenforgalommal foglalkozó hivataloknak, az ex libris baráti társaságoknak és klubok­nak. Biztos vagyok abban, hogy szomszédos országaink is, saját érdekükben is az ügy mellé állnának. Kovács József, a pécsi KBK titkára Áz Adófelügyelőség tájékoztatója 3áték- és pénznyerő Gombamód szaporodnak Magánszemélyek részére is engedélyezték üzemeltetésüket Az utóbbi időben mind a jogi, mind a magánszemélyek által üzemeltetett vendéglátó­ipari egységekben gombamód szaporodnak a különböző já­ték- és pénznyerő-automaták. 1990. április 5. előtt ezen gé­pek üzemeltetését — az 58/1987. (XI. 21.) PM sz. rend. alapján kizárólag gazdálkodó szerveze­tek végezhették. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény alapján a kereske­delmi miniszter a fent említett időponttól magánszemélyek ré­szére is engedélyezte ezen automaták üzemeltetését. E cikk keretében az üzemel­tetés főbb szabályairól szeret­nék - a teljesség igénye nélkül — tájékoztatást adni. A 6/1990. .(IV. 5.) KÉM. sz. rend. szerint az automaták be­üzemelése előtt a rendőrható­ság előzetes hozzájárulása szükséges.. Pénznyerő automa­tát e jogszabály alapján kizá­rólag a Kereskedelmi Miniszté­rium felmentése alapján lehet üzemeltetni, ugyanis a törvény főszabálya kimondja, hogy ilyen profilú gépeket működ­tetni tilos. A helyi önkormányzat szak- igazgatási szerve a szórakoz­tató játékok — így a cikk tár­gyát képező automaták — üze­meltetését megtilthatja abban az esetben, ha annak gyakor­lása jogszabálysértő, vagy a játék a közízlést, illetőleg a lakosság jogos érdekeit és nyugalmát sérti. Amennyiben egy vállalkozás játék - és KÉM. engedély alapján — pénznyerő automa­ták üzemelésével úgynevezett játékterem-üzletkört vezet, az általános forgalmi adó szem­pontjából 300 000 forintos éves árbevétel eléréséig választhat­ja az alanyi adómentességet. Ezen árbevétel elérése után a választási lehetőség mindösz- szesen az Áfa tv. főszabály szerinti (32-36. §) fizetési mód­jára korlátozódik. Az a vállalkozás, amely a fő profilját a vendéglátósban határozta meg, de profilbővítés jogcímén játékautomatókat is üzemeltet, ezen utóbbi tevé­kenységéből származó árbevé­telét a Szolgáltatási Tevékeny­ség jegyzék 820-37-04 száma alapján köteles alapvető te­vékenységéből elkülönítetten nyilvántartani. Abban az eset­ben, ha a vendéglátóipari te­vékenységből származó árbe­vétel után a vállalkozó az ál­talános forgalmi adó fő sza­bálya szerint teljesíti adófize­tési kötelezettségét, akkor az automaták üzemeltetéséből származó árbevételt a 25% kulcsú bevételek között kell nyilvántartania. Gondot jelent azonban az az eset, amikor a vállalkozás a vendéglátóipari tevékenység után az általános forgalmi adót az Áfa tv. 39. paragrafusában meghatározott átlagadókulcs figyelembevéte­lével fizeti meg. E törvény sze­rint ez a lehetőség kizárólag az olyan vállalkozást illeti meg, akit a Szolgáltatási Te­vékenység Jegyzék az 507-51 és az 507-52 szám alatt sorol be, (élelmiszer és élvezeti cik­kek, valamint ételek vendéglá­tó helyen történő fogyasztása). A játék- és pénznyerő auto­maták üzemeltetését a Köz­ponti Statisztikai Hivatal a szolgáltatási tevékenységből származó árbevételeihez sorol­ta. így a kétfajta árbevétel után kétfajta általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége keletke­zik. Külön szeretnék foglalkozni ezen automaták árbevételét terhelő kereskedelmi adó meg­fizetésével is. Ezen adófajta azt a magán vagy jogi sze­mélyt terheli, akinek a gép működtetéséből árbevétele származik. Ebben az esetben az adó alapja az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel. Az adó mértéke já­tékautomatáknál az Áfa nél­küli árbevétel 25 százaléka, pénznyerő-automatáknál pedig 60 százaléka. Az adó bevallása és befizetése önadózás formá­jában történik. Az adóbefizetés határideje az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 2. számú mellék­lete alapján mind az általános forgalmi adó, mind pedig a kereskedelmi adó tekintetében a tárgyhót követő hó húsza­dika. Dr. Nagy Zoltán, a Baranya Megyei Adófelügyelőség Kereskedelmi és Vendéglátóipari Osztály vezetője ■ i ' "« ■ • .* •. "m'i ' V ■' . p ■' . ■ ■ ■ ;/ . Van Pécsett Xavér templom, söröző és utca. Ennek ellenére sokan nem tudják, ki volt az utcanévviselő. Pedig világtájak beszélnek hittérítői munkássá­gáról. Amikor 1540 tavaszán III. Pál pópa Jézus Társasága tagjai közül a missziókba kül­dendő személyekről döntött, a portugál Kelet-lndiába java­solt egyik testvér megbetege­dett, s ezért helyette Xavéri Ferencet indították Indiába, és a pápa Távol-Kelet pápai le­gátusává nevezte ki. Azonnal indulnia kellett. Az utazás 13 hónapon át tartott. Xavéri Fe­renc 1542. május 6-án érke­zett az indiai Goába. Mivel azonban itt ekkor esős időszak köszöntött be, Xavéri egyrészt nyelvtanulással foglalkozott, másrészt a város- és környék­belieknek a katekizmust taní­totta. Mindkét feladat nehéz volt számára, az ottani portu­gál lakosság - tengerészek, katonák, tisztviselők, kereske­dők - anyagias, züllött élete miatt. A közfelfogás szerint Xavéri számos nyelven kitűnően meg­értette magát. Az igazság az, hogy főleg a japán nyelvvel, sokat bajlódott. Egyik levelé­ben említi, hogy 40 napig tar­tott, amíg japán nyelven el tudta mondani a tízparancso­latot. Tanítói, tolmácsai sem voltak megfelelőek. Ebből sok nyelvi félreértés, kellemetlen­ség született. Bár Xavéri két évet töltött Japánban, a lakosság megté­rítése nem volt könnyű fel­adat, mert a gondosan kidol­gozott, a külső formákra is so­kat adó japán szokásrenddel tisztában kellett lennie, más­részt a boncok (buddhista szer­zetes papok) akadékoskodásai és féltékenysége nehezítette munkáját. De így is számos japán városban végzett misz- sziós tevékenységet. Példátlan erőfeszítése közepette mintegy 50 ezer kilométer utat tett meg — részint rozoga hajókon, ré­szint gyalog. Miután rengeteg fáradozása eredményeként sikerült o japán missziót megalapoznia, 1552- ben visszatért Goába, ahol a rendi ügyek elintézése után elhatározta, hogy Kínába megy hittéríteni. Egy portugál keres­kedő segített volna terve vég­rehajtásában, de a malakkai kormányzó féltette a portugál kereskedelmi kapcsolatot belső titkainak feltárásától, s ezért elzárkózott Ferenc támogatá­sától. Ezért elhatározta, hogy egyedül utazik tovább. Kanton közelében, San Csao szikla­szigeténél akart Kínába beha­tolni egy csempész dzsunkó- ján, de terve nem sikerült. Mindenki elhagyta. E kopár szigeten egyedül maradva láz támadta meg, amelynek le­gyengült szervezete nem tudott ellenállni, s 1552. november 3-án (egyesek szerint decem­ber 2-án) a reggeli órákban Szancián szigetén, Kína part­jai előtt egy elhagyott kunyhó­ban meghalt. Xavéri Szent Ferenc holttes­tét működése központjában, Goában őrzik. Jobb karját Ró­mába vitték, ahol a jezsuiták AI Gesu templomában helyez­ték el. Xavéri Szent Ferenc elvá­laszthatatlan társa volt Loyolai Szent fgnácnak, a Jézus Tár­sasága rend megalapítójának. A párizsi egyetemen találkoz­tak, s oly nagy hatással volt reá Loyola, hogy Ferenc le­mondva magas állásáról és a Xavier várkastély minden örö­méről, Ignáchoz csatlakozott. Vezetésével elvégezte a lelki- gyakorlatokat, majd felszente­lése után elindult körülményes indiai és japán missziós útjá­ra. Egész életében azonban szeme előtt lebegett Loyolai Szent Ignác példája és intő szavai: „Mit használ az em­bernek, ha az egész világot megnyeri is, de tulajdon lel­kének kárát vallja?” Dr. Tóth István Javaslat fi Xaiveri

Next

/
Thumbnails
Contents