Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-17 / 104. szám

1991. április 17., szerda aj Dunántúli napló 9 Az emberről van szó Szülőknek, pedagógusoknak a gyerekekért Mit tesz a humán szervező? Alternativitás a közoktatásban Új képzési tervek Ismereteink, szakképzettsé­günk folyamatos korszerűsí­tést igényel. így van ez már régóta, csak széles e ha­zában sokáig igyekeztünk nem tudomást venni eme tényről. A gazdasági, társa­dalmi változások ugyanakkor iriémi nyomást gyakorolnak legalábbis a szakképzésre, a munkaerő át- és továbbkép­zésre. A J'PT'E Tanárképző Kar fel - nőttnevelési és közművelődési tanszéke e felismert új igé­nyek hatására célul tűzte ki, hogy átalakítja oktatási ar­culatát. Gondolnak például munkaügyi szolgáltató képzés­re, de o felnőttképzést végző szakemberek oktatására is. Nappali tagozaton kétirányú kéozést szerveznek. A főként művelődésszervező, szociokul- turalis animátorok mellett fel­nőttoktatást tervező and rag ó- gus szakemberek is végezné­nek náluk. Az európai egye­temek hasonló tipusú képzé­sét is figyelembe véve na­gyobb teret adnának a te­repmunkáinak, s biztosítanák az egyes szakok közötti moz­gási léhetőséget. Mindezek még elképzelések, míg a le­velező formában indított, ön­költséges önálló szakjuk, a humán szervező szak már második alkalommal Indul útjára az ősszel. a JPTE-n iMit is takar ez a furcsa elnevezés? Olyan szakembere­ket akarnak 'képezni, akik a gazdasági környezetet és az emberi erőforrást nem egy­mástól elkülönült adottságnak tekintik, hanem képesek a kettő közötti kapcsolatot irá­nyítani, szervezni. Többet kí­vánnak nyújtani a klasszikus nrturvkaerőgazdálkodósi okta­tásnál, s a közgazdasági, gazdaságtörténeti ismeretek mellett management-et és pszlidholágiát is tanítanak, mely magában foglalja az emberi tudás értékének fel­mérésére való törekvést, a m unkáméi kiüli ség pszicho I ógia i problémáinak a megoldását, s a vállalkozásokhoz szüksé­ges, emberekkel való bánás­mód elsajátítását is. A hat féléves képzésre már meg­szerzett főiskolai, egyetemi végzettség birtokában lehet jelentkezni a tanszéken, má­jus végéig. A tavaly indított­ra vállalatigazgatóik, népmű­velők, jogászok, tanárok, mérnökök járnak. Az egye­tem elvégzése után a sze­mélyi munkakörök területén a jelenleg megszerezhető legmagasabb szintű végzett­ségihez jutnak, amelyhez ha­sonló képzést jelenleg imásutt nem folytatnak az országban. B. A. A Baranya Megyei Peda­gógiai Intézet évente három alkalommal jelentkezik Bara­nya Megyei 'Pedagógiai Hír­adó című kiadványával. A rendszerváltással új feladato­kat is felvállalt az lintézet. P edag ógia i sZalkkön y vtá ra nem csupán kölcsönzéssel foglalkozik, hanem a pedagó­gusok, főiskolai hallgatók in­formációs központjb .is kíván lenni. ;Ennek érdekében szol­gáltatásait jelentősen bővítet­te. Saját és más intézmények belső terjesztésű kiadványai, az ehhez szükséges rendsze­res kapcsolattartás 'lehetővé teszi a különböző szakterüle­teik eredményeiről, gondjairól való naprakész tájékozottsá­got, amely ma már elenged­hetetlen a modern 'pedagó­giáiban. A legkülönfélébb módszertani segédanyagok tárolásával, kölcsönzésével (videó, hangszalag) segítik az oktatást. Györki Judit, az in­tézet könyvtárának vezetője tavaily kezdte el felgyújtom azokat az adatokat különbö­ző iskolákról, a pedagógiai kiadványokról, melyekből egy adatbankot létrehozva lehető­sége lesz a pedagógusoknak pl. egy adott iskola életébe betekinteni, információt sze­rezni stb. Az egyik legfőbb tevékeny­sége az intézménynék, saját kiadványok szerkesztése, ter­jesztése. hlyen a fent említett Híradó, mely ötödik évfolya­mát érte meg idén. A janu­árban megjelent, legfrissebb szám abban különbözik talán az előzőektől, hogy neim csu­pán a szakembernek, hanem a szülőknek lis kíván szólni, mégpedig a manapság egyre inkább elterjedőben levő al­ternativ pedagógiai progra­mokról. A kiadvány szerkesz­tői összegyűjtötték azokat a hagyományostól eltérő, már működő iskolakoncepciókat, módszereket, tanterveket, tan­tárgyi programokat, 'melyek közzététele segítség lehet a szülőknek is a tájékozódás­ban, esetleg a döntésben is, hogy gyerméküket milyen rendszerű iskolában kívánják taníttatni. Nem pályaválasztá­si tanácsadás ez, hiszen az nem feladata1 az intézmény­nek, csupán hasznos infor­mációkkal! szolgál a Baranyá­ban működő alternativ taní­tási módszerekről. 'Bevezetésként Gazsó Fe­renc, a kazincbarcikai Peda­gógiai Nyári Egyetemen el­hangzott előadását olvashat­ják Alternativitás a közokta­tásban címmel. A második részben alternativ iskolakon­cepciókról számolnak be ta­nárok, tantestületek, mint pl. a sokat vitatott szentlőrinci iskolamod^lli melyről Babus Ferencné ír tanulmányában. A kiadvány harmadik része alternativ tantárgyi p rogra- mókát, tanterveket ismertet meg az érdeklődőkkel. Itt olvashatják többék között a Mátyás Király Utcai Ált. Isik. tanárának, Medve Annának a „Neylvtan — kommunikáció - irodalom — tizenéveseknek" című programról írott beszá­molóját. A Bánréti program a 'felső tagozaton tanító ma­gyar tanároknak ad válasz­tási lehetőséget. Nagy előnye a programnak, hogy 'bármely alsó tagozatos anyanyelvi programra képes ráépülni. Fő célja, a gyerekek kreativitás­ra, önálló problémamegoldó gondolkodásra, érték pro'blé­mák értelmezésének képessé­gére való nevelés. A prog­ram tevékenységcentrikus. Népszerűségét bizonyítandó: a rövid határidők ellenére or­szágosan jelenleg 35 ötödik osztályban kezdték el a programot, melynek kb. a fele 'baranyai. Különféle alterna­tív módszerek eredményeinek ismertetése után kitér a füzet az óvodai alternativitás lehe­tőségeire, végül összegezi a rugalmas óratervi kísérlete­ket. Hogy pontosan hol, melyik iskolában, óvodáiban milyen módszerekkel történik a ne­velés, oktatás, azt részlete­sen tartalmazza a ‘Baranya Megyei Pedagógiai Híradó 1991-es első száma1, melyet a pedagógiai intézetben 60 forintért árusítanak. Z. M. Nagy ugrásra készül a pécsi „TÁSI” Középiskola „középszintű” szakembereknek Menedzselni a (sport)menedzserképzést Ki emlékszik már arra az utánpótlást szervező hivatalra, ami 1957-ben telepedett meg Pécsett és csak városi sportiskolaként emlegették? A néhány szakosztállyal és edzővel induló tehet­ségkiválasztó munkára, amely vívásban, kosárlabdában, torná­ban és atlétikában adott kiválóan formálható „nyersanyagot”, sőt egy-egy, a reményeket időben igazoló, egyéniséget az egyesületeknek? Testnevelés érán az iskola 4. osztályos diákjai Fotó: Lauter László Azért akad emlékező. Feny­ves Lajos, a pécsi TÁSI - azaz Testnevelési Általános és Sportiskola - igazgatója, azon­ban több a vitákat, a még egypárt-irányitotta hőskorsza­kot felidéző utolsó mohikánok egyikénél. Nemcsak abban több, hogy pontosan emléke­zik és ma is a bőrén érzni, ami a gyerekek bőrére megy-, a teljesitménycentrikus, az eredményhajszoló tehetség­kiválasztás körüli vitákat, nem­csak abban a rátestálódó fel­adatban, hogy a város egyik legnagyobb iskolájának irá­nyításában igyekszik helytállni testnevelés iránt elfogult kol­légái segítségével, de most, néhány évvel a nyugdíj előtt, az iskola legújabb szándéká­ról is beszámolhat. — Előzményként annyit tudni kell — mondja az igazgató —, hogy 1970-től elsőként nálunk, majd a Jókai, a Meszesi és a Bánki Donát Általános Is­kolában indultak sporttago­zatos osztályok -, csakhogy a hetvenes évek közepére a túlzottan eredménycentrikus, a képességeket kizsaroló te­hetségkiválasztás tönkre tette ezeket a tagozatos törekvése­ket. Ugye, kitalálták a „kiemelt" egyesületeket, mig például a Pécsi Bányász, a Pécsi Dózsa megszűnt- az anyagi gondok­kal küszködő egyesületeknek már nem volt érdekük együtt­működni velünk, nem volt érde­kük utánpótlással bíbelődni, csak a szűk elitre, kész em­berekre volt szükségük. Meg­csappant az érdeklődés a ta­gozatos osztályok iránt. így aztán helyi kezdeményezésre, az Országos Testnevelési és Sporthivatal támogatásával döntöttünk úgy, hogy ez az iskola 1982-től a tagozatos oktatás bázisintézménye le­gyen. Magától értetődően kö­vetkezett ez a tradícióiból és adottságaiból, hiszen nem­csak kisebb sportpályái van­nak, de közelében uszoda, labdarúgópálya és más sport- létesítmények találhatók.- Az iskola a hire szerint többé-kevésbé mégiscsak be­váltotta a célja szerinti remé­nyeket?- Nálunk 800 gyerek tanul, de ez a szám a mi irányítá­sunkkal testedzést végző gye­rekekkel 1300-ra emelkedik. Még Kozármislenyből is jár­nak hozzánk diákok, s mindez a szervezett munkán, a léte­sítmények jobb kihasználtsá­gán túl a szülők számára sem közömbös, mivel 17 óráig, 17 óra 30-ig általában egész napos, ésszerűen szervezett el­foglaltságot biztosítunk tanít­ványainknak. ötödik osztálytól iskolázunk be ügyes gyereke­ket a városból és környékéről, majd hetediktől már egy-egy sportágra való alkalmasság szerint szervezzük újjá az osz­tályokat. Sok, szép pályát be­futó tehetség nevelődött ná­lunk, de ez nagyon gyorsan elfelejtődik! Most ismét ott tartunk, hogy minden intéz­mény, vállalat pénzt kér tő­lünk a létesítmények haszná­latáért. Egy tizenhárom-tizen- négy éves gyerek a sportágak többségében még nem lehet reklámhordozó, tehát szpon­zorálni sem érdemes ... Ezért is döntöttünk úgy, hogy emelt óraszámban, idegen nyelvvel- angollal és némettel — nö­veljük választékunkat az okta­tásban, valamint a múlt hó­napban alapítványt hoztunk létre a tőlünk kikerülő gyerekek támogatására, amit legfel­jebb tizennyolc éves korig, il­letve addig kapnának, amíg nem sikerül egyesülethez el­szerződniük. Eddig ugyanis minden tizennégy éves diá­kunk az iskolát kijárva sport­egyesületben folytathatta to­vább ... Ez most alaposan megváltozott, márpedig a ne­veltetésüket valamilyen módon- szponzorok bevonásával is - biztosítani kelt.- Az iskolák igy vagy úgy, de versenyre kényszerülnek egymással is.- Az igazi változás egy ter­veink szerint 1992-ben induló, menedzsereket, ügyviteli és bankszakembereket képző kö­zépiskola beindítása jelentené. Szándéknyilatkozatunk szerint - amely már ott fekszik a vá­rosi önkormányzat asztalán és ősszel a tanácskozások napi­rendjére kerül — egy 8 + 4 + 1 szerkezetű képzésre gondol­tunk, három párhuzamos osz­tály indításával. A budapesti Alternatív Közgazdasági Szak- középiskola, a Horn György- féle módszertani elképzelés mintájára mi is tantárgyi blokkok kialakítását tervezzük olyan rugalmas rendszerben, amely mind a tananyagot, mind a képzés módját illetően elsősorban várható „megren­delőink" — vállalatok, ban­kok — igényeihez és a tanítvá­nyok hajlamaihoz alkalmazko­dik. A nappali képzés mellett legalább ilyen jelentősnek érezzük, amit az ausburgi Kolping hathatós támogatásá­val szervezünk - és ez egy képzési-átképzési központ lét­rehozása tartalmában hasonló profillal! A délelőtti és mun­kaidő utáni átképzéshez már két, korszerűen berendezett szaktantermünk van, s úgy hi­szem, lehetőséget tudunk kí­nálni a tanulásra aktív spor­tolóknak is, ahogyan felvető­dött a nálunk profi szinten tu­lajdonképpen még hiányzó sportmenedzseri képzés igé­nye is. Bóka Róbert SZÜKSÉG VAN A PEDAGÓGUSÁLLÁSOK MEGYEI NYILVÁNTARTÁSÁRA! Adatok — szélbe- szóratás előtt? Az oktatási intézmények szá­mára, helyzetére vonatkozó adatszolgáltatás ma is csak­nem teljes körű a megyében — kaptuk a tájékoztatást a Ba­ranya Megyei önkormányzati Hivatal művelődési osztályától. A legutóbbi, a felmérések alapján október végén lezárt adatok szerint a szakmunkás- képző intézetek nélkül számol­va 26 nappali tagozatos kö­zépiskola — 9 gimnázium, 4 összevont igazgatású gimná­zium és szakközépiskola és 13 szakközépiskola (közülük 4 szakmunkásképzéssel integrált) — van Baranyában. Az emlí­tett, kizárólag nappali kép­zést adó intézmények közül 5 gimnázium, 8 szakközépiskola és három összevont igazgatá­sú intézmény pécsi, Komlón a szakmunkásképzéssel együtt 3, Mohácson 2, Szigetváron 2 középfokú intézmény van, de középfokú oktatási intézményei vannak Pécsváradnak és Szent- lőrincnek is. Jelenleg 176 működő álta­lános iskolája van a megyé­nek, legutóbb kettő szűnt meg (mindkettő Pécsett), egy iskola „szünetel”, és egyetlen tanuló- csoporttal iskola is nyílt Káto- lyon az láőO'ál-es tanévben. A statisztikának szerepe volt abban is, hogy a megye a de­mográfiai hullám fogadására a költségek megtervezésével, a szükséges új osrtályok létesí­tésével felkészüljön. A. megyei tanács feladata szerint közve­títő szerepet töltött be, továb­bította az iskoláknak a Mű­velődési Minisztérium által közreadott statisztikai adatla­pokat. Az most még kérdéses, milyen mélységig lesz maga a megyei önkormányzat az adatok kezelője, avagy a Te­rületi Államháztartási és Köz- igazgatási Információs Szol­gálat hatáskörébe kerül. Ami­re viszont feltétlenül szükség lenne, az a pedagógusállások­kal kapcsolatos. Két éve még a megye továbbította a beér­kező úi, megpályázható állás- igényeket a minisztériumba, ahonnan az információt a fel­sőoktatási intézményekhez küldték, míg a már „működő" állások iránti igényt a Műve­lődési Közlönyben hirdették meg az iskolák. Ma mór az oktatási intézmények önállóan dönthetnek arról, hogy kit vá­lasztanak az álláskeresők kö­zül, a pályázók, az állástala­nok pedig kilincselhetnek. Ez végül is nem megoldás. A megyét azóta is sokan keresik, sót iskolaigazgatók is telefo­nálnak, hogy tudnak-e valakit ajánlani gyesre ment kollégá­juk helyett - és így tovább. És mivel egyre kevésbé tudnok segíteni, az érdeklődők le is szoktak arról, hogy a megyei önkormányzathoz forduljanak. Pedig egyidőben „maszek aja- pon", önszántukból készült lis­tának a vezetésével is próbál­ták számontartani a kínálkozó állásokat és felírták a jelent­kezőket is. Rendszeres adat­szolgáltatás nélkül ezt nem le­hetett győzni, nem lehetett az igényeket összehangolni, nyo­mon követni a tévedés veszé­lye nélkül. Nem szólva arról, hogy a közlönyben is ömleszt­ve, rendszerezés nélkül jelen­nek meg az álláshirdetések. A képesítés nélküliek alkalmazá­sára a megye adott ki enge­délyt — ez a kötelezettsége is megszűnt. Annak ellenére, hogy a pedagóguspályán is je­lentkezik a túlkínálat, a ma­gasabban képzettek nagyobb esélyével — az igazi megoldás az lenne, ha az álláslehetősé­geket a megyei önkormányza­ton is számontartanák. B. R. Újabb terv a uarosi önkormányzat asztalán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents