Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-10 / 97. szám

1991. április 10., szerda aj Dunántúli napló 9 Uj Dili politikai vitafóruma Mindenkire kiterjedően egyszerre! Az országgyűlés a héten folytatja a kárpótlási törvény vitáját. Ebből az alkalomból részletet közlünk dr. Wekler Ferenc, Bara­nya megyei képviselő február 18-án elhangzott felszólalásából. Kevesebb több lenne FKgP és az MSZDP közös álláspontja Azé legyen a föld... A Független Kisgazda- és Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt megyei ve­zetősége április 4-én tartott kö­zös értekezletükön megállapí­tották, hogy társadalmunkat érintő 3 fontos kérdésben egye­ző az álláspontjuk. © A parlament még nem fe­jezte be a kártalanítási tör­vényjavaslat vitáját, ezért a két párt Baranya megyei vezetősé­ge kijelenti: támogatják azt az elvet, hogy a föld azé le­gyen, akié 1947-ben volt, füg­getlenül attól, hogy a földjét visszaigénylő helyben lakik-e vagy sem. Szükségesnek tartják a kórtalanitósát mindazoknak, akiknek vagyonát jogtalanul elvették. (2) A két párt Baranya me­gyei vezetősége sajnálattal ál­lapította meg, hogy a szak- szervezetek nem kapnak meg­felelő politikai támogatást a munkavállalók gazdasági ér­dekvédelmét ellátó tevékenysé­gükben. Megállapodtak ab­ban, hogy politikai eszközök­kel készek segíteni a szakszer­vezeteket megyénk dolgozói­nak aazdasógi érdekvédelmé­ben. A segítés módiának meg­vitatására mind a két párt Ba­ranya megyei vezetősége kész­séggel vállalja, hogy meghivja kerekasztali eszmecserére mind a munkavállalók, mind a mun­káltatók megyei képviseletét ellátó szervezeteket. (3) A két párt Baranya me­gyei vezetősége foglalkozott nemzetiségeink eddia meg nem oldott parlamenti képviseleté­vel is. Fontosnak tartják, hogy a parlament hozzon törvényt nemzetiségeink parlamenti kép­viseletéről. A törvényjavaslat készítésekor feltétlenül tekin­tettel kell lenni az egyes nem­zetiségek képviselőik megvá­lasztására vonatkozó javasla­taira. A két vezetőség elhatározta, hogy az elvi megállapodás tar­talmát érintő minden részlet- kérdésben rendszeres eszme­csere során alakít ki közös programot. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Baranya megyei vezetősége, A Magyar Szociáldemokrata Párt Baranya megyei vezetősége Az MTA Pécsi Akadémiai bizottsága keretében működik egy energetikai kérdésekkel foglalkozó munkabizottság, amely március 21-én fórumot szervezett a Pécsi Értelmiségi Klubban az energetika mai problémái iránt érdeklődőknek. Célunk az volt, hogy elmond­hassuk a lakosságnak a villa­mosenergia ipar gondjait, cél­kitűzéseit és meghallgassuk észrevételeiket. Az energetikai fórumon részt vettek a pécsi energiatermelő Az SZDSZ azt mondja, hogy amennyiben kárpótolni aka­runk, akkor tényleges kárpót­lásra kerüljön sor, adjunk is valamit azoknak, akik a múlt­ban elszenvedett sérelmeikért kárpótlásra jogosultak és kár­pótlásban kívánnak részesülni. Ezért egyértelműen azt javasol­juk, hogy a kárpótlások mérté­két fel kell emelni. A másik nagyon lényeges do­log, hogy ki kell terjeszteni mindenkire, aki az elmúlt rend­szerekben anyagi és más típu­sú károkat szenvedett, nemcsak azokra, akik 1949 júniusa után szenvedtek sérelmet. A kárpótlás tekintetében kétfajta kiindulási pont van: vagy adunk kárpótlást, s akkor mindenkinek adunk, vagy nem adunk, s akkor senkinek nem adunk. A beterjesztett kor­mányjavaslat egyik kitételnek sem felel meg, ugyanis kizár egy nagyon lényeges és na­gyon jelentős réteaet a kár­pótlás lehetőségéből. Én a magam részéről hajlan­dó lettem volna azt is elfogad­ni, hogy senki ne kapjon kár­pótlást semmilyen alapon. Senp szociális alapon, ahogy ezt a FIDESZ képviselői ecsetelték, sem semmilyen más alapon. Én azzal is megelégedtem vol­na, ha azt mondják, ismerjük el, hogy mindenki kárt szenve­dett. A társadalom nagyobb ré­sze azonban kárpótlást kíván, anyagi kárpótlást. Mi ezt az igényt teljesíteni kívánjuk, ezt az igényt az SZDSZ támoqatja - de valós kárpótlást kíván és kárpótolni kíván nem '49-tőf, hanem visszamenőleg, '38-ig minden olyan réteget, amely kárt szenvedett. A múltban el­követett igazságtalanságokat nem szabad újabb igazságta­lanságokkal helyrehozni. Nem szabad kizárni a kárpótlás kö­réből azokat a rétegeket, aki­ket ’45 után kitelepítettek, aki­ket ’45 után elhurcoltak, akiket 1945 után vagyonuktól meg­fosztották, azokat, akiket az 1938. évi zsidótörvények alap­ján és a háború alatt vagyo­nuktól megfosztottak, meghur­coltak, megaláztak és megöl­tek. Ha el akarjuk kezdeni a kár­pótlást, akkor azt mindenkire kiterjedően kell elkezdeni. De ha azt mondjuk, nincs elég pénz, akkor az elején kell el­és szolgáltató vállalatok veze­tői is. A felszólalások zömében az állampolgárok az ország ener­giagondjait a megújuló ener­giaforrások fokozottabb fel- használásával —, és nem alap­erőmű építésével —, “javasol­ták megoldani. Intenzíven szor­galmazták a szélenergia, a soláris energia és a bioener­gia alkalmazását. Megállapít­ható volt a felszólalásokból, hogy a lakosság jelentősen túlértékeli ezeknek az ener­giahordozóknak a hatását a kezdeni! Akkor azokkal kezdjük el, akik a legkorábban szen­vedték el a sérelmeket, és úgy menjünk időrendi sorrendben tovább. Természetesen, mi nem ezt képviseljük. Mi azt szeret­nénk, ha mindenkire kiterje­dően egyszerre kerülne sor a kárpótlásra! Az elmúlt héten kormánypár­ti képviselőtársaink beterjesz­tettek egy határozati javasla­tot. Arról szól, hogy szeptember X-edikéig az országgyűlés hoz­za meg a pótkárpótlási tör­vényt. Akik most nem kerülnek kárpótlásra, azokat majd ak­kor kell kárpótolni. Utánanéz­tem: a Ház eddig 65 határo­zati javaslatot, törvényjavasla­tot és egyebet tűzött napirend­re. Nagyon könnyű kiszámítani, hogy körülbelül mikor fog sor­ra kerülni ennek a törvényja­vaslatnak a tárgyalása, ha egyáltalán napirendre kerül. Ez elhúzódhat akár több évig is. Egyik képviselőtársam azt mondta, hogy ő bízik a kor­mány szavában, bízik abban, amit a beterjesztett törvényja­vaslat is tartalmaz, hogy ké­sőbb sor kerül az általam em­lített és az őáltala is említett rétegeknek, csoportoknak a kárpótlására. Előkerestem né­hány dokumentumot a kormány egyes képviselőinek leírt, illet­ve elmondott szövegeiből. Az egyik Balsai István igazságügy­miniszter úrnak egy levele, amelyet február 8-án írt a Ma­gyarországi Németek Szövetsé­gének, aminek utolsó monda­ta így hangzik: ,,Arra a kér­désre, mikor kerül sor az 1949. június 8-át megelőzően sérel­met szenvedettek kárpótlására, felelősségteljes választ, különö­sen a magam nevében, jelen­leg nem adhatok". A másik idézet, amely itt a Háznak feb­ruár 5-i ülésén hangzott el Kupa Mihály pénzügyminiszter úrtól, a következőképpen szól: „Itt mindjárt kitérhetek arra a lellogásra, hogy tekintsük a mostani törvényjavaslatot első ütemnek — maga a törvényja­vaslat is így fogalmaz —, és később legyen további üteme a kárpótlásnak. Ezt lehet politi­kailag, etikailag vagy jogilag így értelmezni, de szakmai tisztességem nem engedi meg, hogy avval áltassam Önöket, hogy erre az elkövetkező egy­két évben újabb szabad forrá­sunk lesz." szükséges teljesítmények létre­hozásában. Szükségesnek tart­juk, hogy ezen megújuló ener­giaforrások alkalmazásáról a tőlük várható teljesítmények­ről, az alkalmazható megol­dásokról a televízióban, a saj­tóban több ismertető adás, il­letve cikk kerüljön közlésre. Szorgalmazták, hogy az energiatakarékos fogyasztási cikkek, háztartási eszközök ré­szesüljenek adókedvezmény­ben, ártámogatásban, hogy a lakosságnak kedve legyen ezeket megvásárolni az „ol­csóbb", de energiafaló fo­gyasztási cikkek helyett. A hallgatóság elfogadhatat­lannak tartotta azt az MVMT- állásfoglalást, hogy külföldről szenet importáljunk, miközben Ez világos beszéd, és ezek- után nem nagyon tudom elfo­gadni az olyanfajta érvelést, hogy majd valamikor vissza kell térnünk az általam említett rétegeknek a későbbi kárpót­lására I Engedjék meg, hogy ezek- után a kárpótlásból kima,adott csoportok, néprétegek, nép­csoportok egyikéről, a magyar- országi németekről szóljak né­hány szót. Magyarországon mintegy 250 ezer német anyanyelvű magyar állampolgár él. Űk azok az állampolgárok, illetve azoknak az utódai, akiket 1945-öt kö­vetően nem telepítettek ki, de megfosztották őket minden­nemű ingó és ingatlan vagyo­nuktól, és megfosztották őket minden politikai joguktól. Az 1945. december 29-i kormány­rendelet arról szól. hogy mind­azok, akik 1941-ben német nemzetiségűnek, német anya­nyelvűnek vallották magukat, kitelepítésre kerülnek, és tel-, jes vagyonelkobzás lesz a ré­szük. Olvan embereket vontak kollektíván felelősségre az, akik sem háborús bűnösök, sem fasiszták nem voltak, sem pedig más törvénysértést nem követtek el. Egyszerűen azért kerültek vagyonelkobzásra, in­ternálásra, mert németnek val­lották magukat egy népszám­lálás alkalmával, mégpedig 1941-ben. Köztük rengetegen voltak olyanok, akiket a Szov­jetunióba hurcoltak, kényszer­munkatáborokba, 17—18 éves nőket, fiatalasszonyokat, kis­gyermekes anyákat, akik részt sem vettek a hadműveletek­ben, akiket nem lehetett ha- difoaolvnak tekinteni, és ami­kor visszakerültek a 49—50-es években, teliesen lerongyolód­va, vagyonuktól megfosztva ke­rültek vissza. Én úgy aondolom, hogy nem lehet olyan jogtalanságot elkövetni újra, hogy őket ismé­telten meglosztiuk a kárpót­lásnak a lehetőségétől akkor, amikor mások kárpótlásban ré­szesülnek, amikor azok is kár­pótlásban részesülnek, akik ezektől az emberektől, a ma­gyarországi németségtől elvett vagyont megkapták, és őket most azért kárpótoljuk, mert a meakapott vagyont később elvették tőlük. Ez a kárpótlás természetesen jogos. De nem hiszem, hogv az eredeti tulaj­donost ne kellene — és ne lenne kötelességünk — kárpó­tolni. a mecseki szénbányászatot le­építik, a bányászokat munka­nélküli-segélyben részesítik, és a bányák műszaki állagának fenntartására milliókat költe­nek. Nagy vitát váltott ki az energetikai fórumon az atom­erőműből származó kis és kö­zepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének kérdé­se. Ügy véljük, hogy ennek biztonságos, gazdaságos meg­oldása állami segítség, ráha­tás nélkül nem oldható meg. Dr. Horváth Csaba, az Értelmiségi Klub elnöke, dr. Veszély Károly, PAB Energetikai Munka- bizottság A közelmúltban a pécsi ön­kormányzati közgyűlés dr. Mi­kes Éva alpolgármester, Fidesz helyhatósági képviselő előter­jesztésére elfogadta, Ihogy va­lamennyi tanácsi bérlakást június 30-ig a bérlőknek fel kell ajánlani megvételre. A lakások tömeges felmérése és árbecslése most van folyamat­ban. S mint egyik érdekelt, szeretném néhány gondolato­mat, akár vita céljából-is köz­zétenni. Piacról, piaci árról csak ön­kéntes alapon kialakuló ke­reslet-kínálat elvén létrejövő ügylet esetén iléhet 'beszélni. Ebben az esetben sem piac­ról, sem önkéntességről, sem keresletről nem lehet szó. A bérlőnek két lehetősége van, vagy megveszi az önkormány­zat által diktált áron a lakást, vagy az önkormányzat új bér­leti szerződést köt vele, szin­tén kényszer alapon, és in­dokolatlanul 'magas bérleti díjat lesz kénytelen fizetni,, vagy az önkormányzat eladja •a feje fölül a fedelet, és az új Ihári úr, vagy az 'utcára te­szi a lakót, vagy annyi bérleti díjat kér, amennyit nem szé­gyell. És az önkormányzat a szabadságjogokra hivatkozva fogja mosni kezeit, és nem lesz hajlandó megvédeni a lakót. Az egyébként is fenye­getettségben élő lakosság (munkanélküliség, megélhetési problémák), szociális helyzete ezzel pattanásig feszült álla­potba kerülhet. A piaci ónról azért sem le­het beszélni, mert hiányzik az alku lehetősége. A piac érvé­nyesítése esetén ugyanazon minőségű lakások igen külön­böző áron kelhetnek el. (Eb­ben az esetben egy centrali­zált árképzésről van szó, ahol hiányzik a meglévő különböző­ségek szerinti differenciáltság is. Érthetetlen, hogy a korábbi tanácsi határozat miért érté­kelte a 'pécsi lakásbérlőket 10 százalékkal gazdagabbnak, mint az országos rendelet. Ti. az országos rendelettől eltérő­en a pécsi határozat 10 szá­zalékkal növelte a kifizetendő összeget a lakásár megálla­pítása során a lakások élet­korának figyelembevételekor. Érthetetlen, hogy az új ön- kormányzati gyűlés ezt miért nem korrigálta, ismerve a la­kosság szociális helyzetét és a házak műszaki állapotát. Nagyon szeretném, ha vala­ki elmagyarázná, hogy lehet a hagyományosan épült, és a panel házakban lévő lakások­nak az árát azonos évek alapján számolni. Dédapám 100 éve épült, 1952-ben álla­mosított háza — a 40 éves gazdátlanság ellenére is - szilárdan áll még további száz évig. De lehet, hogy én a panellakásom után még fize­tem a részletet, amikor már rég felrobbantották. 30—50 év­re teszik a panelházak élet­tartalmát. Senki sem tud (biz­tosat. A hagyományosan épült házakhoz viszonyítva a 20 éves panelházunkat a hagyomá­nyosan épült lakások átlag 200 éves élettartamát figye­lembe véve, 100 évesnek kel­lene tekinteni, és az ármeg­állapításkor ezt kellene figye­lembe venni. Továbbá azt, hogy ezt a há­zat, amelyben lakom, 20 éve történt műszaki átadás óta senki sem vizsgálta felül. Ezeknek a házaknak a felújí­tása, lehetséges (!) lesz, sok­szorosa lesz a (hagyományo­san épült házak felújításához képest, és eddig a FIK hagyta ezeket lepusztulni. (Különösen súlyos a helyzet ilyen vonat­kozásban a tízemeletes épü­leteknél, ahol a lakásokkal együtt meg kell venniük a lakóknak az elavult és erő­sen elhasználódott épületgé­pészeti részlegeket is, amelyek felújítása igencsak nagy ösz- szegeket fog kitenni. Ez sú­lyosan fogja terhelni a közel­jövőben az új tulajdonosokat, akikre a FIK nem hagy fel­újítási alapot a 20 éve befi­zetett magas lakbérből. Az 5—10 perc alatt elvég­zett szemlélődésből álló becs­lések nem veszik figyelembe a tapéták által eltakart ujj­nyi falrepedéseket, az épüle­tek mozgásából eredő üveg­töréseket, az igen elavult, ja­víthatatlan nyílászárókat, a szigeteletlen falakat, a taka­rékosságot lehetetlenné tevő közműhálózatot. Nem tartom szerencsésnek, hogy az ármegállapítást vég­ző (IINK’ÖZ 1 .százalékos része­sedést kap az általa megálla­pított lakásárak után. Józan 'üzleti érdekből és nyilván a saját profitérdekeltségéből ere­dően a léhetőleg legmaga­sabb árat fogja .megállapíta­ni akkor is, Iha egy alacso­nyabb ár felelne .meg a való­ságnak. Hisz ha a tízemeletes 40 lakásos lépcsöházunkat vesszük figyelembe, 1 millió Ft-os lakásár esetén az 1 szá­zalékos jutaléka 400 ezer Ft, a háztömbön 1,6 millió. S csak Kertvárosban ezen az alapon gyorsan összejönnek a tisztes nyereséget biztosító százmilliók. Ha csak 100 ezer­rel alacsonyabb árat állapít meg, akkor a háztömbön már 160 ezer Ft a vesztesége, és ez a város viszonylatában már több tízmillióval csökkenti az 1'tWOZ nveres°qét. Szerencsé­sebb lenne, hogyha az ór- megállapító ténykedésért, az ártól független fix összeget kapna tevékenységéért. A lakásárak realitásához né­hány adat. Lakásomat 1973. február 13-án kaptam meg. A hasonló korú szövetkezeti lakások akkori teljes vételára 203 000 Ft volt. A hozzánk ha­sonló, 2 gyermeket nevelő családok akkor ebből 60 000 Ft szociálpolitikai kedvezményt kaptak. Az idei év 50 száza­lékos kedvezmény igénybevé­telével összesen 10Cj 000 Ft-ért kapták meg az 52 m2-es la­kást. A ta.nács 336 000 Ft-ot ad a lelépő bérlőnek, mert a tanácsnak csak ennyit ér, ha neki kell fizetni, mégha ön­kormányzatnak is hívják. Az önkormányzat nem gon­dolta át, hogy a lakosság ked­vezőtlen szociális helyzete mi­att, különösen a tízemeletes házakban, a (heterogén tulaj­donviszonyok miatt milyen mű­ködtetési problémák lesznek. Ha az önkormányzat felül­vizsgálja a lakásár-koncepció­ját, lehet, hogy jobban jár. Alacsonyabb áron sokkal töb­ben fogják tudni megvenni la­kásukat, mint a jelenlegi ir­reális magas áron, és ezzel fog nőni az önkormányzat be­vétele, és így lesz a kevesebb több. Dr. Nádor András Energiaellátás Energiatakarékos eszközöket! Az Értelmiségi Klubban március 21-én fórumot tartottak a „Pécs, Baranya megye szerepe a térség, az ország energiaellá­tásában” címmel. A fórumon elhangzott hozzászólásokkal kap­csolatosan az alábbi levelet küldték az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, dr. Bakay Árpádnak, helyettes államtitkárának.

Next

/
Thumbnails
Contents