Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-10 / 97. szám
1991. április 10., szerda aj Dunántúli napló 9 Uj Dili politikai vitafóruma Mindenkire kiterjedően egyszerre! Az országgyűlés a héten folytatja a kárpótlási törvény vitáját. Ebből az alkalomból részletet közlünk dr. Wekler Ferenc, Baranya megyei képviselő február 18-án elhangzott felszólalásából. Kevesebb több lenne FKgP és az MSZDP közös álláspontja Azé legyen a föld... A Független Kisgazda- és Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei vezetősége április 4-én tartott közös értekezletükön megállapították, hogy társadalmunkat érintő 3 fontos kérdésben egyező az álláspontjuk. © A parlament még nem fejezte be a kártalanítási törvényjavaslat vitáját, ezért a két párt Baranya megyei vezetősége kijelenti: támogatják azt az elvet, hogy a föld azé legyen, akié 1947-ben volt, függetlenül attól, hogy a földjét visszaigénylő helyben lakik-e vagy sem. Szükségesnek tartják a kórtalanitósát mindazoknak, akiknek vagyonát jogtalanul elvették. (2) A két párt Baranya megyei vezetősége sajnálattal állapította meg, hogy a szak- szervezetek nem kapnak megfelelő politikai támogatást a munkavállalók gazdasági érdekvédelmét ellátó tevékenységükben. Megállapodtak abban, hogy politikai eszközökkel készek segíteni a szakszervezeteket megyénk dolgozóinak aazdasógi érdekvédelmében. A segítés módiának megvitatására mind a két párt Baranya megyei vezetősége készséggel vállalja, hogy meghivja kerekasztali eszmecserére mind a munkavállalók, mind a munkáltatók megyei képviseletét ellátó szervezeteket. (3) A két párt Baranya megyei vezetősége foglalkozott nemzetiségeink eddia meg nem oldott parlamenti képviseletével is. Fontosnak tartják, hogy a parlament hozzon törvényt nemzetiségeink parlamenti képviseletéről. A törvényjavaslat készítésekor feltétlenül tekintettel kell lenni az egyes nemzetiségek képviselőik megválasztására vonatkozó javaslataira. A két vezetőség elhatározta, hogy az elvi megállapodás tartalmát érintő minden részlet- kérdésben rendszeres eszmecsere során alakít ki közös programot. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Baranya megyei vezetősége, A Magyar Szociáldemokrata Párt Baranya megyei vezetősége Az MTA Pécsi Akadémiai bizottsága keretében működik egy energetikai kérdésekkel foglalkozó munkabizottság, amely március 21-én fórumot szervezett a Pécsi Értelmiségi Klubban az energetika mai problémái iránt érdeklődőknek. Célunk az volt, hogy elmondhassuk a lakosságnak a villamosenergia ipar gondjait, célkitűzéseit és meghallgassuk észrevételeiket. Az energetikai fórumon részt vettek a pécsi energiatermelő Az SZDSZ azt mondja, hogy amennyiben kárpótolni akarunk, akkor tényleges kárpótlásra kerüljön sor, adjunk is valamit azoknak, akik a múltban elszenvedett sérelmeikért kárpótlásra jogosultak és kárpótlásban kívánnak részesülni. Ezért egyértelműen azt javasoljuk, hogy a kárpótlások mértékét fel kell emelni. A másik nagyon lényeges dolog, hogy ki kell terjeszteni mindenkire, aki az elmúlt rendszerekben anyagi és más típusú károkat szenvedett, nemcsak azokra, akik 1949 júniusa után szenvedtek sérelmet. A kárpótlás tekintetében kétfajta kiindulási pont van: vagy adunk kárpótlást, s akkor mindenkinek adunk, vagy nem adunk, s akkor senkinek nem adunk. A beterjesztett kormányjavaslat egyik kitételnek sem felel meg, ugyanis kizár egy nagyon lényeges és nagyon jelentős réteaet a kárpótlás lehetőségéből. Én a magam részéről hajlandó lettem volna azt is elfogadni, hogy senki ne kapjon kárpótlást semmilyen alapon. Senp szociális alapon, ahogy ezt a FIDESZ képviselői ecsetelték, sem semmilyen más alapon. Én azzal is megelégedtem volna, ha azt mondják, ismerjük el, hogy mindenki kárt szenvedett. A társadalom nagyobb része azonban kárpótlást kíván, anyagi kárpótlást. Mi ezt az igényt teljesíteni kívánjuk, ezt az igényt az SZDSZ támoqatja - de valós kárpótlást kíván és kárpótolni kíván nem '49-tőf, hanem visszamenőleg, '38-ig minden olyan réteget, amely kárt szenvedett. A múltban elkövetett igazságtalanságokat nem szabad újabb igazságtalanságokkal helyrehozni. Nem szabad kizárni a kárpótlás köréből azokat a rétegeket, akiket ’45 után kitelepítettek, akiket ’45 után elhurcoltak, akiket 1945 után vagyonuktól megfosztották, azokat, akiket az 1938. évi zsidótörvények alapján és a háború alatt vagyonuktól megfosztottak, meghurcoltak, megaláztak és megöltek. Ha el akarjuk kezdeni a kárpótlást, akkor azt mindenkire kiterjedően kell elkezdeni. De ha azt mondjuk, nincs elég pénz, akkor az elején kell elés szolgáltató vállalatok vezetői is. A felszólalások zömében az állampolgárok az ország energiagondjait a megújuló energiaforrások fokozottabb fel- használásával —, és nem alaperőmű építésével —, “javasolták megoldani. Intenzíven szorgalmazták a szélenergia, a soláris energia és a bioenergia alkalmazását. Megállapítható volt a felszólalásokból, hogy a lakosság jelentősen túlértékeli ezeknek az energiahordozóknak a hatását a kezdeni! Akkor azokkal kezdjük el, akik a legkorábban szenvedték el a sérelmeket, és úgy menjünk időrendi sorrendben tovább. Természetesen, mi nem ezt képviseljük. Mi azt szeretnénk, ha mindenkire kiterjedően egyszerre kerülne sor a kárpótlásra! Az elmúlt héten kormánypárti képviselőtársaink beterjesztettek egy határozati javaslatot. Arról szól, hogy szeptember X-edikéig az országgyűlés hozza meg a pótkárpótlási törvényt. Akik most nem kerülnek kárpótlásra, azokat majd akkor kell kárpótolni. Utánanéztem: a Ház eddig 65 határozati javaslatot, törvényjavaslatot és egyebet tűzött napirendre. Nagyon könnyű kiszámítani, hogy körülbelül mikor fog sorra kerülni ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása, ha egyáltalán napirendre kerül. Ez elhúzódhat akár több évig is. Egyik képviselőtársam azt mondta, hogy ő bízik a kormány szavában, bízik abban, amit a beterjesztett törvényjavaslat is tartalmaz, hogy később sor kerül az általam említett és az őáltala is említett rétegeknek, csoportoknak a kárpótlására. Előkerestem néhány dokumentumot a kormány egyes képviselőinek leírt, illetve elmondott szövegeiből. Az egyik Balsai István igazságügyminiszter úrnak egy levele, amelyet február 8-án írt a Magyarországi Németek Szövetségének, aminek utolsó mondata így hangzik: ,,Arra a kérdésre, mikor kerül sor az 1949. június 8-át megelőzően sérelmet szenvedettek kárpótlására, felelősségteljes választ, különösen a magam nevében, jelenleg nem adhatok". A másik idézet, amely itt a Háznak február 5-i ülésén hangzott el Kupa Mihály pénzügyminiszter úrtól, a következőképpen szól: „Itt mindjárt kitérhetek arra a lellogásra, hogy tekintsük a mostani törvényjavaslatot első ütemnek — maga a törvényjavaslat is így fogalmaz —, és később legyen további üteme a kárpótlásnak. Ezt lehet politikailag, etikailag vagy jogilag így értelmezni, de szakmai tisztességem nem engedi meg, hogy avval áltassam Önöket, hogy erre az elkövetkező egykét évben újabb szabad forrásunk lesz." szükséges teljesítmények létrehozásában. Szükségesnek tartjuk, hogy ezen megújuló energiaforrások alkalmazásáról a tőlük várható teljesítményekről, az alkalmazható megoldásokról a televízióban, a sajtóban több ismertető adás, illetve cikk kerüljön közlésre. Szorgalmazták, hogy az energiatakarékos fogyasztási cikkek, háztartási eszközök részesüljenek adókedvezményben, ártámogatásban, hogy a lakosságnak kedve legyen ezeket megvásárolni az „olcsóbb", de energiafaló fogyasztási cikkek helyett. A hallgatóság elfogadhatatlannak tartotta azt az MVMT- állásfoglalást, hogy külföldről szenet importáljunk, miközben Ez világos beszéd, és ezek- után nem nagyon tudom elfogadni az olyanfajta érvelést, hogy majd valamikor vissza kell térnünk az általam említett rétegeknek a későbbi kárpótlására I Engedjék meg, hogy ezek- után a kárpótlásból kima,adott csoportok, néprétegek, népcsoportok egyikéről, a magyar- országi németekről szóljak néhány szót. Magyarországon mintegy 250 ezer német anyanyelvű magyar állampolgár él. Űk azok az állampolgárok, illetve azoknak az utódai, akiket 1945-öt követően nem telepítettek ki, de megfosztották őket mindennemű ingó és ingatlan vagyonuktól, és megfosztották őket minden politikai joguktól. Az 1945. december 29-i kormányrendelet arról szól. hogy mindazok, akik 1941-ben német nemzetiségűnek, német anyanyelvűnek vallották magukat, kitelepítésre kerülnek, és tel-, jes vagyonelkobzás lesz a részük. Olvan embereket vontak kollektíván felelősségre az, akik sem háborús bűnösök, sem fasiszták nem voltak, sem pedig más törvénysértést nem követtek el. Egyszerűen azért kerültek vagyonelkobzásra, internálásra, mert németnek vallották magukat egy népszámlálás alkalmával, mégpedig 1941-ben. Köztük rengetegen voltak olyanok, akiket a Szovjetunióba hurcoltak, kényszermunkatáborokba, 17—18 éves nőket, fiatalasszonyokat, kisgyermekes anyákat, akik részt sem vettek a hadműveletekben, akiket nem lehetett ha- difoaolvnak tekinteni, és amikor visszakerültek a 49—50-es években, teliesen lerongyolódva, vagyonuktól megfosztva kerültek vissza. Én úgy aondolom, hogy nem lehet olyan jogtalanságot elkövetni újra, hogy őket ismételten meglosztiuk a kárpótlásnak a lehetőségétől akkor, amikor mások kárpótlásban részesülnek, amikor azok is kárpótlásban részesülnek, akik ezektől az emberektől, a magyarországi németségtől elvett vagyont megkapták, és őket most azért kárpótoljuk, mert a meakapott vagyont később elvették tőlük. Ez a kárpótlás természetesen jogos. De nem hiszem, hogv az eredeti tulajdonost ne kellene — és ne lenne kötelességünk — kárpótolni. a mecseki szénbányászatot leépítik, a bányászokat munkanélküli-segélyben részesítik, és a bányák műszaki állagának fenntartására milliókat költenek. Nagy vitát váltott ki az energetikai fórumon az atomerőműből származó kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének kérdése. Ügy véljük, hogy ennek biztonságos, gazdaságos megoldása állami segítség, ráhatás nélkül nem oldható meg. Dr. Horváth Csaba, az Értelmiségi Klub elnöke, dr. Veszély Károly, PAB Energetikai Munka- bizottság A közelmúltban a pécsi önkormányzati közgyűlés dr. Mikes Éva alpolgármester, Fidesz helyhatósági képviselő előterjesztésére elfogadta, Ihogy valamennyi tanácsi bérlakást június 30-ig a bérlőknek fel kell ajánlani megvételre. A lakások tömeges felmérése és árbecslése most van folyamatban. S mint egyik érdekelt, szeretném néhány gondolatomat, akár vita céljából-is közzétenni. Piacról, piaci árról csak önkéntes alapon kialakuló kereslet-kínálat elvén létrejövő ügylet esetén iléhet 'beszélni. Ebben az esetben sem piacról, sem önkéntességről, sem keresletről nem lehet szó. A bérlőnek két lehetősége van, vagy megveszi az önkormányzat által diktált áron a lakást, vagy az önkormányzat új bérleti szerződést köt vele, szintén kényszer alapon, és indokolatlanul 'magas bérleti díjat lesz kénytelen fizetni,, vagy az önkormányzat eladja •a feje fölül a fedelet, és az új Ihári úr, vagy az 'utcára teszi a lakót, vagy annyi bérleti díjat kér, amennyit nem szégyell. És az önkormányzat a szabadságjogokra hivatkozva fogja mosni kezeit, és nem lesz hajlandó megvédeni a lakót. Az egyébként is fenyegetettségben élő lakosság (munkanélküliség, megélhetési problémák), szociális helyzete ezzel pattanásig feszült állapotba kerülhet. A piaci ónról azért sem lehet beszélni, mert hiányzik az alku lehetősége. A piac érvényesítése esetén ugyanazon minőségű lakások igen különböző áron kelhetnek el. (Ebben az esetben egy centralizált árképzésről van szó, ahol hiányzik a meglévő különbözőségek szerinti differenciáltság is. Érthetetlen, hogy a korábbi tanácsi határozat miért értékelte a 'pécsi lakásbérlőket 10 százalékkal gazdagabbnak, mint az országos rendelet. Ti. az országos rendelettől eltérően a pécsi határozat 10 százalékkal növelte a kifizetendő összeget a lakásár megállapítása során a lakások életkorának figyelembevételekor. Érthetetlen, hogy az új ön- kormányzati gyűlés ezt miért nem korrigálta, ismerve a lakosság szociális helyzetét és a házak műszaki állapotát. Nagyon szeretném, ha valaki elmagyarázná, hogy lehet a hagyományosan épült, és a panel házakban lévő lakásoknak az árát azonos évek alapján számolni. Dédapám 100 éve épült, 1952-ben államosított háza — a 40 éves gazdátlanság ellenére is - szilárdan áll még további száz évig. De lehet, hogy én a panellakásom után még fizetem a részletet, amikor már rég felrobbantották. 30—50 évre teszik a panelházak élettartalmát. Senki sem tud (biztosat. A hagyományosan épült házakhoz viszonyítva a 20 éves panelházunkat a hagyományosan épült lakások átlag 200 éves élettartamát figyelembe véve, 100 évesnek kellene tekinteni, és az ármegállapításkor ezt kellene figyelembe venni. Továbbá azt, hogy ezt a házat, amelyben lakom, 20 éve történt műszaki átadás óta senki sem vizsgálta felül. Ezeknek a házaknak a felújítása, lehetséges (!) lesz, sokszorosa lesz a (hagyományosan épült házak felújításához képest, és eddig a FIK hagyta ezeket lepusztulni. (Különösen súlyos a helyzet ilyen vonatkozásban a tízemeletes épületeknél, ahol a lakásokkal együtt meg kell venniük a lakóknak az elavult és erősen elhasználódott épületgépészeti részlegeket is, amelyek felújítása igencsak nagy ösz- szegeket fog kitenni. Ez súlyosan fogja terhelni a közeljövőben az új tulajdonosokat, akikre a FIK nem hagy felújítási alapot a 20 éve befizetett magas lakbérből. Az 5—10 perc alatt elvégzett szemlélődésből álló becslések nem veszik figyelembe a tapéták által eltakart ujjnyi falrepedéseket, az épületek mozgásából eredő üvegtöréseket, az igen elavult, javíthatatlan nyílászárókat, a szigeteletlen falakat, a takarékosságot lehetetlenné tevő közműhálózatot. Nem tartom szerencsésnek, hogy az ármegállapítást végző (IINK’ÖZ 1 .százalékos részesedést kap az általa megállapított lakásárak után. Józan 'üzleti érdekből és nyilván a saját profitérdekeltségéből eredően a léhetőleg legmagasabb árat fogja .megállapítani akkor is, Iha egy alacsonyabb ár felelne .meg a valóságnak. Hisz ha a tízemeletes 40 lakásos lépcsöházunkat vesszük figyelembe, 1 millió Ft-os lakásár esetén az 1 százalékos jutaléka 400 ezer Ft, a háztömbön 1,6 millió. S csak Kertvárosban ezen az alapon gyorsan összejönnek a tisztes nyereséget biztosító százmilliók. Ha csak 100 ezerrel alacsonyabb árat állapít meg, akkor a háztömbön már 160 ezer Ft a vesztesége, és ez a város viszonylatában már több tízmillióval csökkenti az 1'tWOZ nveres°qét. Szerencsésebb lenne, hogyha az ór- megállapító ténykedésért, az ártól független fix összeget kapna tevékenységéért. A lakásárak realitásához néhány adat. Lakásomat 1973. február 13-án kaptam meg. A hasonló korú szövetkezeti lakások akkori teljes vételára 203 000 Ft volt. A hozzánk hasonló, 2 gyermeket nevelő családok akkor ebből 60 000 Ft szociálpolitikai kedvezményt kaptak. Az idei év 50 százalékos kedvezmény igénybevételével összesen 10Cj 000 Ft-ért kapták meg az 52 m2-es lakást. A ta.nács 336 000 Ft-ot ad a lelépő bérlőnek, mert a tanácsnak csak ennyit ér, ha neki kell fizetni, mégha önkormányzatnak is hívják. Az önkormányzat nem gondolta át, hogy a lakosság kedvezőtlen szociális helyzete miatt, különösen a tízemeletes házakban, a (heterogén tulajdonviszonyok miatt milyen működtetési problémák lesznek. Ha az önkormányzat felülvizsgálja a lakásár-koncepcióját, lehet, hogy jobban jár. Alacsonyabb áron sokkal többen fogják tudni megvenni lakásukat, mint a jelenlegi irreális magas áron, és ezzel fog nőni az önkormányzat bevétele, és így lesz a kevesebb több. Dr. Nádor András Energiaellátás Energiatakarékos eszközöket! Az Értelmiségi Klubban március 21-én fórumot tartottak a „Pécs, Baranya megye szerepe a térség, az ország energiaellátásában” címmel. A fórumon elhangzott hozzászólásokkal kapcsolatosan az alábbi levelet küldték az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, dr. Bakay Árpádnak, helyettes államtitkárának.
