Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-10 / 97. szám

IO uj Dunántúli napló 1991. április 10., szerda Á magánorvosi tevékenység adózásának egyes gyakorlati kérdései Toliseprű Megbélyegző kifejezések Szemetét szórja a szó is. Mégsem írom alá az egyik újságban megjelent cikk cí­mét: „A nyelv úgy ragad, mint a kosz." Az viszont kétségte­len, hogy nyelvünk koszosodá- sa, eldurvulása szinte napról- napra észlelhető. Az még hagyján, hogy a rádióban „jópofáskodva” említik: „Ket­tő darab új hírünk van.” — „Nyolc darab munkahely je­lentkezett újabban." — Külö­nösen a katonaságnál virágzik a zsargon zagyvasága, és a változatosan nyers, útszéli nyelv. Az pedig méginkább elvetendő, hogy ezt a közön­séges, otromba hangnemet, gyakran szóbeli szemérmetlen­séget az ún. katonafilmek is bőven terjesztik. Igaz, régi irodalmunkban, a XVI—XVIII. századi kéziratos könyvekben és ponyvanyomtat­ványokban gyakran találunk csúfolódó, gúnyolódó verseket. E versek szerzői azonban ar­ra is törekedtek, hogy a durva fogalmakat ne nevezzék nevén, hanem körülírták, vagy más szóval jelölték. Fiataljaink, a „srácok" nyelvében gyakoriak az ősök (az apa, az anya, a nagy­anya) emlegetése: „Az anyja mindenit, az anyád kínja! Az apádat, az öreganyádat!" Ezek talán még elfogadható durva­ságok, de vannak ezeknek ke­ményebb változatai is. Az 1600-as években a hun­cut szó is a szitkozódás szava volt. A német Hundsfott-ból archaizáló stíluselemként ki­alakult szavunk eredeti értel­me: gazember, csirkefogó. É német szó többszöri átvétellel, valószínűleg a Magyarorszá­gon és Erdélyben állomásozott német katonaság révén került a magyar szókincsbe. Ma ál­talában a csalafinta, furfan­gos észjárású, néha a ha- miskodóan pajkos, tréfásan pajzán embert mondjuk hun­cutnak. Ekként beszélhetünk huncut menyecskéről, pajzán gyerekről. De mostanság is él még ez a jelentése: fondor­latosán, ravaszul cselekvő, mást félrevezető személy. Hányszor halljuk: „Nagy hun­cut az öreg!” - „Máriás hun­cut a nevem!" Ha valaki incselkedik a férfiakkal, azt mondjuk rp: huncutkodik. A politikáról pe­dig még ma is az a felfogás járja: úri huncutság. Szvorényi József „Magyar ékes szókötés" c. (1851) mun­kájában még „tollhoz nem il­lőknek", undorító jelentésűnek tartott olyan szavakat, ame­lyeket nyelvünk azóta nemcsak befogadott, de már nem is tart sértőnek. Néhány példa: banya, bolond, szanaszét, szá­jába rág, tekereg, röhög. Hogy a „röhög” szó durva-e vagy sem, Grétsy László vé­leménye szerint megoszlanak a vélemények. „Egyéni ízlés dolga — írja Grétsy —, hogy valaki használja-e, vagy sem. Sakkal szélesebb körben él, mint néhány évtizede.” Sze­rintünk túlságosan is sokan élnek vele. A rádió műsorai­ban gyakran tör elő ez a ki­fejezés: „Hülyére röhögte ma­gát.” — „Kész röhej, ami itt van!” A röhög igével nagy író­inknál is találkozunk. Ady Endre így ír: „Gúnyos kacaj­jal röhögnek bennünket.” Gár­donyinál olvasható: „Nem is nevettek, röhögtek. A térdére csapkodott, a hasát fogta." — Aki így nevet, az valóban már röhög, vagyis, nyersen, otrom­bán, teli szájjal nevet. Ezek számára a mosoly országa is kész röhej. Tóth István dr. Az 1990. január 1. napjától hatályos 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet, valamint a 4/1990. (XI. 28.) népjóléti miniszteri rendelettel módosított 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendeletek tar­talmazzák e tevékenység enge­délyezési, szakmai kérdéseit. A 113/1989. (XI. 15.) MT rende­letben meghatározott feltéte­lekkel bármely természetes és jogi személy és ezek jogi sze­mélyiség nélküli társaságai együtt: egyéni és társas vállalkozó — egészségügyi és szociális tevé­kenységet folytathat, intéz­ményt létesíthet és tarthat fenn, szolgálatot végezhet. Egészség- ügyi és szociális vállalkozás keretében nem végezhető olyan tevékenység, amelyet jogsza­bály kizárólagosan az állami egészségügyi szolgálat megha­tározott szervének tart fenn. Az egészségügyi szolgáltatás (SZTJ 817) az 1990. évi XCI. tv-el módosított 1989. évi XL. tv. 1. számú melléklete szerint kötelező tárgyi mentes szolgál­tatás. E törvény 3. § (3) bek. kimondja: „Nem adóalany, aki kizárólag tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt.” A tárgyi adómentes szolgál­tatás végzése nem jár áfa ala­nyisággal, így a nyugtaadási kötelezettség nem terjed ki e tevékenységet folytatókra. Az orvosi tevékenység gya­korlásának két fö területe külö­níthető el: Sokan érdeklődtek, hogy írni az oka a kajszi-, cseresz­nye- és meggyfáikon, hogy a tömeges virágzás elle­nére is kevés termés képző­dik. Ennek több oka is lelhet, fcözlülük a legjelentősebb a vi­rágzás alatti hűvös, párás, csapadékos időjárás, mely kedvez a virág fertőző moní­liás betegség terejdésének. A kórokozó a virág porzónyílá­sán keresztül hatol be a ,mag- kezdeménylbe. A fertőzött vi­rág elbarnul, elszárad. Né- Ihány esetben teljes Virág- és ihajtásszóradást is előidéz, a tfa pusztulását okozhatja. Az időjárás befolyásolja a virágok beporzását is. Az em­lített körülmények között (fő­leg az idegen porzású fajták­nál) a megtermékenyítés nél­küli tenméskezdemények le­hullanék. Ebben az esetben ibaszná íjunk NlEVIROL 20 WP, vagy NEV1ROL 60 WP termés- kötődést elősegítő regulatort. Terméskötődést gátolhatja az egyoldalú tápanyag-ellá­tottság is. A moníliás beteg­ség ellen virágzás alatt há­rom permetezést javaslok: vi­rágzás kezdetén, teljes virág­zásban, virágzás végén (szi- romlhulláskor). A permetezése­ket lemosásszerűen végezzük, virágzás alatt is használható gombaölőszerekkel, melyeket táblázat tartalmaz. Ezeket a szereket ebben a fenő lóg iái állapotban más anyagokkal (tapadásfokozó anyag, lomb­trágya, rovarölőszer stb.) ne keverjük. — Az orvosi magánrendelés a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló többszörösen módosított 1990. évi Cll. tör­vény 30. §-a szerinti egyéb jö­vedelemnek minősül. A szolgál­tatás díjából, annak elérése ér­dekében felmerült költségek levonása utáni rész a jövede­lem. Elszámolható költség a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, a nap­tári évben ténylegesen felme­rült és igazolt kiadás. Költsé­geiket bruttó (áfá-val növelt) összegben jogosultak elszámol­ni, viszont a beszerzéseiket ter­helő általános forgalmi adót nem igényelhetik vissza. Költ­ség legfeljebb a naptári évben megszerzett bevétel összegéig számolható el. Alapnyilvántar­tás vezetése nem kötelező, az orvos költségeit az azokról szó­ló bizonylatok megőrzése mel­lett számolhatja el. A költsé­gek elszámolásának részletes szabályait a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. Költség különösen: rendelő bére, fűtés, világítás, telefon, közlekedés költsége, anyag- és árubeszer­zés, a tevékenység folytatásá­val összefüggésben kifizetett biztosítási díj. — A törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó az a magán- személy is, aki az adóhatóság­nál tevékenysége megjelölésé­vel egyéni vállalkozóként beje­lentkezik. Az orvosi tevékenysé­get folytatók a szakhatóság en­Permetezéseirvknél ügyeljünk a gyümölcsfáink beporzását végző hasznos rovarokra. A kezeléseket lehetőleg a nap­lemente előtti óráiban végez­zük, mikor o „méhjárás" már szünetel. Az őszibarackfáink nagy ré­sze elvirágzott. Virágzás után feltétlenül el kell kezdenünk a levéltetvek, sodrómolyok és gyümölcsmolyok elleni véde­kezéseket. E kártevők ellen felhasználható a szabad forgal­mú szerek közül a KARATE 5 EC, az UNIFOSZ 50 EC, B5- 58 EC, a feltételes forgalmú szerek közül az EKALUX 25 EC, ULTRACID 40 WiP, vala­mint a PÁNITÓL 10 EC. Pl- íRETROI DÓKAT az atkafelsza­porodás veszélye miatt ne használjunk sziromhullás után. SZAMÓCAATKA Az idősebb szamócaültetvé­nyekben súlyos károkat okoz. Jellegzetes tünetei alapján könnyen felismerhető a kár­tétele. Szívogatása következ­tében a tövek fiatal szikleve­lei nem képesek kibontakoz­ni, torzulnak, aprók maradnak, világosbarna elszíneződést és erőteljes levélfoltosodást mutat­nak. Súlyosabb fertőzéskor a megtámadott szívlevelek el­haltnak, elszáradnak, nedves körülmények között kiinduló alapot nyújtanak a szürkerot­hadásnak. A virágzatok és gyümölcsök a szaimócaatka kártétele miatt „elkorcsosod- nak” (levél- és virágszár meg­gedélye alapján egyéni vállal­kozóként is végezhetik adókö­teles tevékenységüket. Az adó­hatóság az adózót bejelentése alapján nyilvántartásba veszi, és erről adószám közlésével ér­tesíti. Az egyéni vállalkozásból származó bevételnek közvetle­nül a tevékenység folytatása érdekében felmerült és elszá­molható költségekkel (31. §), valamint a 20. §-ban megha­tározott kedvezményekkel (szak­munkástanuló képzése, a leg­alább 50 százalékban csök­kent munkaképességű alkal­mazott foglalkoztatása esetén személyenként, minden meg­kezdett hónap után havi 1000 forint) csökkentett része a jö­vedelem. Az egyéni vállalkozó a vál­lalkozási tevékenységgel kap­csolatban felmerült termelési és kezelési költségeket a nap­tári évben a vállalkozásból származó bevétele összegéig, illetve az ezt meghaladó költ­ségeket a következő évi bevé­teleivel szemben számolhatja el. A nyilvántartások vezetése: bevételi és költségnyilvántar­tást vezet az az egyéni vállal­kozó, aki nem alanya az álta­lános forgalmi adónak, alkal­mazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat, költségei éves szinten a 36 ezer forintot nem haladják meg. A megszerzett bevételeket és a költségként el­rövidül, a tő tömött habitusú ilesz), az ültetvény ikoirai pusz­tulását okozhatja. A védekezést e kártevő el­számolható kiadásokat a nyil­vántartásnak elkülönítetten kell tartalmaznia. Amennyiben a költségek év közben a 36 ezer forintot meghaladják, pénztár- könyvet kell vezetni, amelybe az addigi forgalmat rovaton­ként összesítve bejegyzi. A pénztárkönyvet a használatba vételt megelőzően az adóható­ságnál hitelesíttetni kell. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 1. számú mellékletében meghatározott időpontig kell eleget tenni adóbevallási kötelezettségük­nek: egyéni vállalkozónak adó­évet követő év február 28-ig, magánszemélynek adóévet kö­vető év március 20-ig. Egyéni vállalkozásból szár­mazó jövedelem kiszámítása a 7-es számú bevalláson törté­nik, a vállalkozás nyeresége kerül az 53-as bevallás egyéni vállalkozásból származó jöve­delem sorába. Egyéb jövedelem esetén szük­séges kiemelni, hogy a beval­lott jövedelem mellett a bevé­telből levont költségek össze­gét is fel kell tüntetni a be­vallásban. Mindkét esetben a hála­pénzt a tevékenység jövedel­métől elkülönítve kell beval­lani. Kormányné dr. Ambrus Erzsébet Baranya Megyei Adófelügyelőség len preventív (megelőző) jel­leggel a virágbimbók ímegje- denéséig végezzük el. Az atka elleni szereket kam­Komló: Minden lakásban külön vízóra Az országban elsőként a Baranya Megyei Vízmű vállalkozott arra, hogy a többlakásos épületekbe mel­lékvízmérőket szerel fel, azokat karbantartja, leolvassa, és annak alapján számlázza le a vizái jót. A jelentősen megemelkedett viz­es csatornadíj nagy felháborodást váltott ki az emberekben. A komlói önkormányzat 1991-től kezdődően helyi rendeletet alkotott, amely alapján eltérően lehet fi­zetni a vízdíjakat. Az elmúlt év májusában a közműves vízellátás és csatornázás szabályzatát is mó­dosították : e szerint a bérlemé­nyekbe a fogyasztók beszerelhet­nek mellékvízmérőket, és a víz­műnek a ténylegesen mért fogyasz­tást kell elszámolnia. Ezzel a kér­déssel már a képviselőtestület is foglalkozott. Ezt követően készítette el a Baranya Megyei Vízmű terve­zetét, amit elsőként a komlói ön- kormányzathoz juttatott el. Az önkormányzati, a lakásszövet­kezeti, és a társasházakban élő lakóközösségek ezentúl irásbon kérhetik a vízmérő felszerelését, amit a Baranya Megyei Vismű épít be. A vízórát úgy helyezik el, hogy azt bármikor javítani, esetleg meg­hibásodáskor cserélni tudják, a la­kás teljes vízfogyasztását mérje, és könnyen leol vasható legyen. A vízdijat a mellékvízmérőn mért fogyasztás alapján a szolgáltató közvetlenül a tulajdonosoknak szám­lázza le. A lakóközösség ezt kö­vetően csak a közösen elhasznált, vagy az esetleges csőtörés miatt elfajyt vízért fizet. Az önkormányzat a vízmű terve­zetét alkalmasnak találta arra, hogy annak alapján megalkossa a vízközművi szabályrendeletét. A leolvasások gyakoriságát ipedig - a tervek szerint - a képviselőtes­tület határozza majd meg. kínáljuk szürkerothadás és 'le­vélhet eg ségek elleni készítmé­nyekkel. Czigány Csaba Sz. K. Mouenyuedelmitanácsadó Csonthéjasok virágzás alatti védelme Aktuális növényvédelmi munkák április 10-17 között Növény Növény Károsító No vényvédoszer ____________ fenológia NEVE Forg 10 l.permetlé­Megjegyzés hez Virágzás e­O) lőtt és u­MONILIA □ithane M-45 Sz. 2,0 dkg E tán Ronllan 50 WP Sz. 1,5 dkg ~ N Rovral Sz. 1,0 dkg C 03 Virágzás MONILIA Sumilex 50WP 9z. 1,5 dkg CD 03 alatt Fundazol 50 WP Sz. 1,0 dkg 0) Orthocid 50WP Sz. 2,0 dkg CJ Buvicid K. Sz. 2,0 dkg o Szirom­Tafrinás DELAN SP Sz. 8-9 ml u 03-Q hullás levélfodro- sodás, MONILIA BUVICID K Sz. 2,0 dkg ORTHOCID 50WP Sz. 2,0 dkg cn *C3 EFUZIN 500 FW F. 25 , ml Pirosbim- bós ál­Liszthar­mat KARATHANE FN-57 KARATHANE LC Sz. Sz. 1,0 dkg 5 ml lapot THI0VIT S Sz. 5 dkg MICROTHIOL SPEC. Sz 5 dkg NEDVESÍTHETŐ KÉN Sz. 5 dkg E SÁPRÓL Sz. 20 ml Varasodás '<X RUBIGAN 12 EC Sz. 4 ml TOPAZ MZ SUMI-8 Sz. Sz. 2 dkg 0,5 dkg ellen is hatásos oT Virágzás Levéltet­Bi-58 EC Sz. 10 ml Virágzás N '03 előtt vek,pajzs­SIN0RAT0X Sz. 10 ml •<H N tetvek ANTHI0 33 EC F. 15 ml alatt nem •rH O QC ^ ULTRACID 40WP F. 1 dkg használható Virágzás Szamóca­előtt atka Bl-58 EC Sz. 10 ml Az első Scdrómo­bimbók megje­lyok SIN0RAT0X Sz. 10 ml lenése előtt THI0DAN 35 EC F. 10 ml 03 Levéltetű ULTRACID 40WP F. 1 dkg 'O UNIFOSZ 50 EC Sz. 10 ml E 03 N cn Levélbeteg­CH:FUNDAZOL 50WP Sz. 1 dkg ségek,szűr­TOPSIN-M 70WP sz. 1 dkg kerothadás BUVICID F F. 2 dkg 0RTH0-PHALTAN F. 2 dkg 'O 03 Kelés Csipkéző PADAN SP Sz. 1-1,5 dkg ? 100 m -re CJ o után bogarak BANCOL 50 WP Sz. 1 dkg kijuttatva | ____S____ • i

Next

/
Thumbnails
Contents