Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-09 / 96. szám
1991. április 9., kedd aj Dunántúli napló 7 Mi lenne, ha a Városgondnokság leállna? Parkolás a pécsi belvárosban A kétszer elszállított Trabant esete Egy döntés után felesleges 150 ezer tonna cukorrépa Kedvezés helyett kedvszegés Kováts Imres A minisztérium továbbra Is olyan plaetelügyeletl funkcióitat vállalt fel, amelynek az elmúlt években sem tudott megfelelni Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztatom, hogy a cukorrépa-termelés költségeit elöleg- finanszirozó, kedvezményes kamatozású kereskedelmi hitelt korábbi Ígéretünkkel ellentétben nem tudjuk folyósítani. ... A Minisztérium vezetése arra kényszeríti részvénytársaságunkat, hogy - felülvizsgálva a cukorrépa-termeltetésre kötött szerződéseinket - korlátozzuk, illetve jelentősen csökkentsük az 1991. évi cukorrépa-feldolgozás során átvételre kerülő cukorrépa-mennyiséget. Kováts Imre, a Kaposcukor Rt. elnök-igazgatója 11 termelőszövetkezetnek és két állami gazdaságnak küldte le ezt a telexet. Az érintett gazdaságok a jugoszláviai bérfeldolgoztatásban érdekelt cukorrépa-termelők. Ugyanez a sors vár a többi gazdaságra is? Azoknak, akik pénzügyi nehézségekkel küszködnek, minden fillérre szükségük van, főleg akkor, ha ez garantálja a várható termés értékesítésének biztonságát. Kováts Imrétől, a Kaposcukor Rt. elnök-igazgatójától kértünk magyarázatot az intézkedésükről. Á műszaki fejlesztés ára — 1988-89-ben dolgoztuk ki azt a vállalatfejlesztési stratégiát, mely szerint a dél-dunántúli körzet piaci igényeire alapozva stabilizáljuk a termeltetést és több lépcsőben valósítjuk meg a műszaki fejlesztést. Ennek egyik sarkalatos pontja volt az, hogy bekapcsolódjunk a jugoszláviai bérfeldolgozásba. Ezt a törekvést a szakminisztérium kereskedelmi főosztálya 1986. június 26-i levelében is nyugtázta. „Az együttműködés formáját illetően elfogadjuk, hogy a mindenkori piaci helyzet és a vevő szándéka szerint bérfeldolgozás, vagy cukorrépa Cash értékesítés legyen ... Felhívom figyelmét, hogy a jugoszláv együttműködésben való részvétel nem okozhat a gyár ellátási övezetében, érdekeltségi kapcsolataiban hiányokat." — A műszaki kapacitás legjobb kihasználása érdekében kell több répát termeltetni. Felelőtlenség volna akkor keresni a partnerokat, amikor a fejlesztés elkészült. Tavaly mintegy 50 ezer tonna cukorrépát szállítottunk ki bérfeldolgozásra, és az előlegként behozott cukorból tudtuk fedezni a belföldi igényeket akkor, amikor a raktárak már kiürültek. — Februárban már körvonalazhatók voltak az idei termesztési év lehetőségei. A mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint jóformán csak a cukorrépa-termesztésen van még nyereség. Most, miután befejező szakaszához érkezett a vetés, elillan a remény? Levelek, s vélemények — Február 14-én már jeleztem a minisztériumnak, hogy a harmadik negyedévben ismét cukorhiány várható. Termeltetési szerződéseink ismeretében már most állítani lehet, hogy a körzetünkben több répa terem, mint amennyit a gyár fel tudna dolgozni. Ezért azt kértük, hogy a bérfeldolgozás előszállításaként kapjon a kedvezményes vámtételű behozatalból 10 ezer tonna cukrot a Kaposcukor Rt. Március elsején azt írtam a miniszté-. rium kereskedelmi főosztályának, hogy: ......több jugoszláv c ukorgyárral folytatott tárgyalásainkon mintegy 150 ezer tonna cukorrépa bérfeldolgozásában állapodtunk meg. Ebből a mennyiségből mintegy 10 ezer tonna cukor kerül visszaszállításra, melyből 6 ezer tonna az előszállítás. Kérem, hogy a kontigens elosztásánál a fentieket szíveskedjenek figyelembe venni."- Végül is. mi az oka, hogy a korábbi Ígéreteikkel szemben visszavonni készülnek a termelési költségek leiének megelőlegezését? — A Földművelésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztálya értesített arról, hogy a március 4-i miniszteri értekezleten döntöttek az idei bér- feldolgozás feltételeiről. Ez a döntés kizárja a Kaposcukor Rt.-t ebből a lehetőségből. Ezek szerint termeltetési körzetünkben mintegy 150—170 ezer tonna répafelesleg keletkezik. A részvénytársaság nem tudja és nem is akarja a túltermelést finanszírozni. Ezért nemcsak a termelési költségelőlegek elmaradása sújtja a gazdaságokat, hanem az is, hogy lesz-e, aki felvásárolja majd ezt a mennyiséget.- A hús, a tej, a gabona kilátástalan helyzete után itt az eddig stabilnak hitt ipari növény katasztrófája? Mi lesz a termelőkkel? Mit tesz a részvénytársaság azért, hogy legyen mit Ieldolgoznia? — Március 29-én levelet küldtem a minisztérium kereskedelmi főosztályvezető-helyettesének. Szó szerint ezt írtam: „Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a minisztérium ismételten, továbbra is olyan piacfelügyeleti funkciókat vállal fel, amelyeknek az elmúlt években sem tudott megfelelni, a formálódó piacgazdaság időszakában pedig még kevésbé. Bizonyítja ezt az is, hogy a tárggyal kapcsolatos számszerűsített döntésüket továbbra is elodázzák, figyelmen kívül hagyva (vagy nem tudva) azt, miszerint a cukorrépa vetésére vonatkozó döntéseket az érintettek már hetekkel ezelőtt meghozták, a cukorrépa vetése már megkezdődött ... A minisztérium döntése következtében a részvénytársaság arra kényszerül, hogy a közel 400 M Ft kedvezményes kamatozású kereskedelmi hitel („zöldhitel") folyósítására vonatkozó döntését visszavonja, illetve felülvizsgálja a cukorrépa-termeltetésre kötött szerződéseit és jelentősen csökkentsük az 1991. évi feldolgozás során átvételre kerülő cukorrépa mennyiségét." És a termelőkkel mi lesz? — Mit szólnak mindehhez a részvénytársaság osztrák tagjai?- Roppant nehezen tudtam meggyőzni őket, hogy határidő előtt befizessék az alaptőke fennmaradt 70 százalékát. Ez 80 millió schilling. Erre alapozva adta az OKHB a kedvezményes kamatozású hitelt az előlegfizetésekre. Ha nem születik kedvező döntés a Kaposcukor Rt. javára, az minden bizonnyal kedvezőtlen megítéléssel lesz a gazdasági döntéshozókra nézve. Az pedig érthetetlen, hogy miként lehet előírásokat adni a külkereskedelmi joggal rendelkező, vegyes tulajdonú részvény- társaságnak.- Mégis, mi lesz a termelőkkel? — Nem tudom. Az viszont egyre inkább látszik, hogy tudatosan teszik tönkre a mezőgazdaságot. Miért nem mondják meg nyíltan, hogy ez a feltétele az Európához való csatlakozásnak? Egyébként az idén mintegy 70 millió forintot költöttünk betakarítógépekre, termelést segítő egyéb eszközökre. Veszteségeink jelentősek lehetnek amiatt is, hogy viselnünk kell partnereinkkel szemben a szerződésszegések következményeit. Legnagyobb veszteség a cukorrépa-termesztés jövőbeni bizonytalansága. Mészáros Tamás A pécsi belvárosban, főként a Kazinczy, a Perczel, a Gábor és Kossuth Lajos utcában laikák figyelmébe ajánlja esetét Böjti Lászlóidé, a'ki a Kazinczy utcáiban lakik. Történt, hogy márciusban két hét alatt kétszer szállították el a Trabantját, mert a megállni tilos tábla után patkóit, egyszer a Gá'bor, egyszer a Kazinczy—Perczel utca sarkán. Mint írja, a két elszállítás 6000 forintjába került, pedig reklamált a rendőrségen is az intézkedés ellen, de onnan a Városgondnoksághoz utasították, ott pedig „azt tanácsolták, kérjen kölcsönt, hü gond a pénzt kifizetni”. Véleménye szerint jogtalan a Városgondnokság eljárása, ráadásul a Trabantokra specializálta magát, ugyanakkor — bizonyítani ugyan nem tudja — a Perczel utca sarkára azután tették ki a tiltó táblát, miután oda- álit a gépkocsijával. Péntek Gábor, á Város- gondnokság' intézményvezetője megmutatta azt a felvételt, amely a Trabantról készült március 13-án a Kazinczy és a Perczel utca sarkán. A 'kocsi úgy áll, hogy a Kazinczy utcából kikanyarodó szállító járművek nem tudnak továbbmenni. Pénték Gábor elmondta az eset kapcsán azt is, hogy a KRESZ alapján, mint az utak üzemben tartója, vállalta a Városgondnokság ezt a valóban hálátlan feladatot, ami egyébként mindenütt másutt a rendőrség gondja. Nem tennék ők sem, ha 'nem éreznék maguk mögött a pécsi polgárok többségének egyetértő támogatását. Tavaly június óta az év végéig 479, idén eddig 180, kizárólag a forgalmat akadályozó gépkocsit szállíttattak el. A pécsiek zöme éppen a következetességet kéri számon, mindössze 30 szóbeli és 5—6 írásbeli reklamáció érkezett az intézkedésük miatt. A „játékszabályokat” igyekeztek pontosítani: a tilosban parkoló járni űvéket csak akkor szállíttatják el, ha kifejezetten akadályozzák a forgalmat, ha az utcáiban nem marad legalább háramméteres szabad sáv. Tény, hogy a szállító vállalkozó a kisébb méretű kocsikat könnyen kiemeli a tilosból, de újabbat is alkalmaznak, így nincs megkülönböztetés az autók típusa szerint. Valamivel olcsóbb lett az őrzés díja is. A Diósi úton pedig napközben reggel 7-től este 9-ig, hétvégén éjjel-nappal haza lehet vinni a kocsit. Aki a szállítás megkezdésekor, vagy útközben utoléri az autóját, méltányosabb díjért azonnal visszakapja. Ez másutt nem divat. Péntek Gábor elismeri, hogy a Kossuth Lajos utca kapcsán csúcsosodott ki ez az áldatlan állapot a környező utcákban, miután a városi főutcában szigorú ellenőrzést vezetett be az önkormányzat. Szeretné, ha a közlekedési és kommunális bizottság mielőbb napirendre tűzné a belvárosi közlekedés ügyét, vitassák meg a szaíkembereík, miként iehet ésszerűsíteni az üzletek ellátását, illetve az ott lakók parkolását. Tudomásunk szerint a bizottság április 15-én ülésezik, és napirendre tűzi a belvárosi forgalomszervezés ügyét. * Megismerve Péntek Gábor érveit, mindenképpen egyet kell érteni vele óbban, hogy óriási rendetlenség vem o pécsi belvárosban, és hiába a KRESZ-táb- lák, a közlekedési törvényt bizony nemigen tartják tiszteletben az autósok. Lehet, hogy neki van igaza, és ki kellene próbálni, mi történik, ha a Városgondnokság sem intézkedik. Félő, hogy teljesen leállna a közlekedés a belváros 'Utcáin . . . Ugyanakkor az ember együttérez azokkal, akiket sújt, hogy éppen itt laknak, és egyszerűen nem udnak az otthonuk közelében megállni. És a 6000 forint nagyon sok, különösen 'ma, még akkor is, ha az „csupán" ez esetben kétszer 2600 forint, mert aránytalannak érzi az elkövetett szabálysértéshez viszonyítva. Az egyszer 'biztos, hogy komolyan át kellene gondolni végre, mit akar a város csinálni a belvárosi közlekedéssel. Talán újra és újra meghallgatni azokat, akiket érint, mert az itt lakók regényeket tudnának mesélni arról is, hogy hány kilométernyi utat tesznek meg, és mennyi 'benzint fogyasztanak el naponta, hogy hazajussanak. Igaz, ez a polgárok zsebére megy, de talán a város is felelős értük . . . Gáldonyi Magdolna Gyógy-idegenforgalom a Mohácsi-szigeten? Termálfürdővel, szobákkal bővül a dávodi Fortuna hotel Sobri Jóska tiz hónapja kápráztatja ha Iá szí eveivel ‘ a dávodi Fortuna Hotel vendégeit. Van is keletje főztjónek! Az étteremmel, sörözővel, teke- és teniszpályává'! 10 hónap leforgása alatt felépült 86 millió forintos szálloda még csalk alig egy éve fogadja (látogatóit /üzemeltetője, a Nagyba racskai Takarékszövetkezet máris ülj terveket kovácsol. A mostani elképzelések szerint gyógyászati profillal egészítenék ki, összekapcsolnák a vendéglátást, az idegenforgalmat. A mohácsi-szigeti falu pénzintézete alig négy éve látta meg a lehetőséget a falusi idegenforgalomban. A takarékszövetkezet feletti vendégszobák hamarosan szűkösnek bizonyultok, így született meg a Fortuna Hotel megépítésének ötlete. A terveket gyorsan követte a megvalósítás, és tavaly ilyenkor már első "vendégeit fogadta a különleges horgász- és vadászéi- ményeket, folklórpragralmökat ajánló háromcsillagos szálloda. Parkját azóta salját kertésze varázsolja az évszaknak megfelelően, éttermét gyakran töltik meg rendezvények, lakosztályainak visszatérő vendégei vannak. Az új tervekről Pétiké Ferenc, a Nagyba racskai Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója számolt be: — 'Elképzeléseinket két lépcsőben szeretnénk megvalósítani. A kormányzattól elnyert 36 milliós exportfejlesztési támogatás felhasználásával befejezzük a 60 férőhelyes konferenciatermünket, és mintegy 70 férőhellyel tovább bővíte- nénlk a szállodát. Ez utóbbihoz kapcsolódóan az épületben kondíoiótermet, szaunát, masszázst, a Ferenc-csatorna partján pedig egy nádfedeles stégen étkező kerthelyiséget alakítunk ki. Távlati tervünk, hogy a szállodához kapcsolódóan, annak profilját szélesítve egy, a helyi termálvízre épülő, fedett gyógyfürdőt alakítsunk ki. Ennek érdekében a közeljövőben üdegeniforgal mi cégekből és pénzintézetekből álló társaságot 'hozunk létre a Fortunáira, melyhez elképzeléseink szerint német tőkéstárs is csatlakozik majd. K. E. Dávod büszkesége a Hotel Fortuna Fotó: Szundi György /
