Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-09 / 96. szám
8 uj Dunántúli napló 1991. április 9., kedd Mind több a hazai és a külföldi érdekeltségű társaság Csúcsforgalom a cégbíróságon Ahol a közigazgatás nem ismeri a liberalizmust Racionális gazdálkodás szentimentalizmus nélkül Német közigazgatási példák pécsi szemmel Továbbra sem lankad a cégalapító kedv. A Baranya Megyei Cégbíróságon az idei első negyedévben háromszáznál is több új céget vezettek be a céglajstromba. Továbbra is a legnépszerűbb vállalkozási forma a betéti társaság (bt.) és a korlátolt felelősségű társaság (kft.). Elhalóban van viszont a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség (jgmk.) és a gmk. Hogy a vállalkozó kedvűek milyen társasági formát válasszanak a cégalapítás előtt, az függ az alapítók egyéni érdekeitől, az induló vagyontól, a tevékenységi körtől, a jogi szabályozás adta lehetőségektől és sok mindentől. Elsőként talán a legfontosabb az életképes ötlet, amire már lehet alapozni, s az egyéb követelményeken felül egy fülbemászó, könnyen megjegyezhető (kiejthető és leírható) név is szükségeltetik. De cégbírósági bejegyzés nélkül mit sem ér az egész . . . — A társasági törvény értelmében csak ügyvéd vagy jog- tanácsosi munkaközösség tag* ja szerkesztheti és ellenjegyezheti a társasági szerződést — mondja dr. Monori Ferenc cégbíró. Milyen papírokat kell benyújtani a cégbírósághoz? Társasági formánként változó a társasági szerződés mellett beadandó okiratok száma. „Ennyi papírt!” — mondják sokan, szidva a bürokráciát. S ha tudnák, hogy például az osztrák cégjog a részvénytársaság (rt.) alapításához 17 féle dokumentumot, okiratot követel meg. A magyar cégjog az osztrák, a német és a svájci joganyag figyelembevételével készült, ezért főként hitelezővédelmi szempontból szigorú megkötés, hogy például ki írhat alá, hogy menynyi legyen a törzstőke és a készpénz stb. Immár három cégbíró is alig győzi a munkát a Baranya Megyei Cégbíróságon, ezért is ilyen hosszú, 2—3 hónapos az átfutási idő. Hogy a cég- bejegyzésig működhet-e a cég, az cégformánként változó. Például a kft. az okirat beadásától már tevékenykedhet, de c cégbejegyzésig korlátlan felelősséggel. Viszont a cégalapítást követő változások bejelentését nem tudják a cégbírók ellenőrizni, ha a cégek elfelejtik (netán szándékosan nem akarják) bejelenteni a változásokat. Ilyen esetben bírságot is kiszabhatnak. S mivel állandóan fejlődő és válíozó a joganyag, így célszerű figyelemmel kísérni a változásokat. A három cégbíró szerdánként egész nap fél- fogás' időt tart (Pécs, József A. u. 10., telefon: 15-155), ugyanott munkanapokon 9-11 óra között van az iratátvétel és a céglajstromba is be lehet tekinteni. A cégbejegyzés nem olcsó dolog, hisz a társasági szerződést elkészítő és ellenjegyző jogász tiszteletdíján felül a cégbíróságon be kell fizetni a cégközlönyi díjat (ez maximum 15 ezer forint) és a nem kis összeget kitevő illetéket. A szakmai körök véleménye szerint a társasági törvény is megérett már a módosításra. Két tábor ellentétes véleménynyel sürgeti a mielőbbi rendezést. Az egyik tábor szerint a társasági joganyagot be kell építeni a Polgári Törvénykönyvbe, a másik tábor az eddigi hazai tapasztalatokat felhasználva szeretne módosításokat eszközölni a gazdasági szerkezetátalakítással és a privatizációval kapcsolatban. Az előbbi álláspontot képviselő törvényjavaslat a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról már a parlament döntésére vár. Mindenesetre az lenne az ésszerű, ha egy kézben lennének a cégek születésüktől a megszűnésükig, így a tevékenységüket, gyarapodásukat, változásaikat is, folyamatosan követhetnék, és a végelszámolási és felszámolási eljárást is maguk a cégbíróságok végezhetnék. Az ígéretek szerint még ez év első felében közös, országos rendszerbe kapcsolják ösz- sze a cégbíróságok számítógépeit, s talán jövőre az európai cégnyilvántartási rendszerébe is bekapcsolódik Magyar- ország. Baranyában az elmúlt év második felében 76 külföldi érdekeltségű társaság alakult, összesen majd' 230 milliós - vagyonnal. M. L. Mostanában megszaporodtok a nyugati tanulmányutak az önkormányzati képviselők, szakemberek számára is. Dr. Toller László Pécs Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője márciusiban ilyen tanulmányúton vehetett részt. — iBerliniben egy héten át előadássorozatot hallgattunk, amelynek ismétlődő uralkodó eleme a inélmet államfejlődés bemutatása volt. Ezután ellátogathattunk Berlin központi kerü leténék, Gha rlotte n'be rg nek az önkormányzatához, Neuruppinba, a volt NDK területére az egyikori és a most alalkuló közigazgatás tanulmányozására, majd a második héten Hannover és Köln térségének, városainak, járási közigazgatási központja i nak tevékenységével ismerkedhettünk. — Mi tűnt a legérdekesebbnek a német önkormányzati rendszer i működésében? — A sóik érdekesség közül számomra1 leginkább a pénzügyi elosztás rendszerének a működése, amely ugyan eléggé aprólékosan szabályozott, de mégiscsak kristálytiszta logikájú. Beleépítették egy úgynevezett kiegyenlítő funkciót, ami azt jelenti, hogy amennyiben az adók által behatárolt tervezett helyi költségvetés bevétele számottevően meghaladja a kiadó sóikat, a felsőbb igazgatási szint megcsapolja a bevételeket és kiegészítésiként az előreláthatóan veszteséges önkormányzatoknak juttatja a „felesleget". Az elvonásnak is, a kiegészítésnek is rendkívül szigorú költségvetési ellenőrzés az alapija. A kiegészítés feltétele, hogy a rászoruló önkormányzat kiadásainak minimum 80 százalékát saját bevételekből fedezze. Ez nem is olyan köny- nyű feladat, Ihiszen a helyi adók köre igencsak szűk: az iparűzési és jövedelmi adón túl csak vigalmi adót és eb- adót vethet ki saját hatáskörében a helyi önkormányzat. A község, a város működtetéséhez szükséges pénzfedezet a vagyoni hányadból is pótolható, hitelt viszont csak a legvégső esetben vesznek fel, és csak akkor, ha a felettes igazgatási szerv megalapozottnak tartja a költségvetési hiányt. Létesítményi iberuhá- zásra is csak cikkor vállalkozhat az önkormányzat, ha van hozzá saját forrásai legalább a bekerülési költség 75 szá- jzalélkáig. Ellenkező leseiben a, felettes közigazgatási szint azt az álláspontot közli a bankkal, hogy az önkormányzat nem biztosan hitelképes. Ezt az állásfoglalást a bankóik nem vitatják és igazodnak hozzá. •> — S mi volt a legmeglepőbb tapasztalat? — A törvény igen kemény kötelezettséget ró az önkormányzatokra, hogy számos területen — mindenekelőtt a beruházáspolitikában, a területfejlesztésben egyeztessék a terveket a járási, illetve a megyei szintű szakihatóságokkal, de szükség esetén egymással is. A telepítési tervtől kezdve a környezetvédelmi megfelelésig mindent egyeztetni kell, s bz eljárás rettenetesen bürokratikusnak tűnik, de az eredménye nem marad el: ami megvalósul, az minden szempontból szakszerű. Németország a közigazgatásiban nem ismeri el a liberalizmus lét- jogosultságát. A bürokráciát ugyan ott, sem szeretik, de mivel jól működik, elviselik, noha nincs 30 napos ügyintézési hatáiridő, mint nálunk. Igaz, amikor ez a közigazgatás állampolgárok számára teljesít hatósági feladatokat, azt nagyon gyorsan és pontosan teszi: így tiszteli meg az adófizető állampolgárt. — Milyen a német önkormányzatok kapcsolata a gazdasággal? — Az önkormányzatok alapvetően érdekeltek a helyi ipar fejlesztésében, hiszen bevételeik 85 százaléka az iparűzési adóból és a jövedelmi adóból származik. Ha nincsenek ' jelentős jövedelemmel működő cégek, akkor az adóbevételek értelemszerűen csekélyek, s nem fedezik a kiadásokat, illetve azokat alacsonyabb szinten lehet tervezni. Az önkormányzatok tehát egymással versengve igyekeznek az ipart és kereskedelmet a településükre csábítani koncessziókkal, beruházási lehetőségek biztosításával, kedvezményekkel, sőt hitelekkel Is. — Mennyire önállóak a németországi önkormányzatok? — Elméletileg teljesen. Fennhatóságuk alkotmányban előírtan rendkívül széles körű: a szervezési fennhatóságtól a kommunális törvényalkotásig terjed. Fennhatósági köreiknek funkcióbetöltését csak jogi szempontból lőhet felülvizsgálni, de bármely államipolgár fordulhat törvényességi felügyeletet ellátó szerihez, vagy bírósághoz önkormányzati intézkedés miatt. Az önkormányzatok költségvetése is teljesen szabadon készül, de azt törvényességi szempontból be kell mutatni a felettes szervnek, amely azonban nemcsak a szakszerűségét, de célszerűségét lis vizsgálja. Másrészt a német közigazgatási hierar- dhiáoak az az egyik legfontosabb elve, hogy akié a feladat, annak kötelessége azt megvalósítani. Ha más valósítja meg — például egy tartományi feladatot a helyi ön- kormányzat —, akkor annak őzt teljes mértékben meg kell téríteni. Viszont, aki pénzt ad a helyi önkormányzat költségvetésébe, az a felhasználáséiba is korlátozás nélkül beleszólhat. — Milyen a döntési mechanizmus? — Mindenben a tanácstestület dönt, a szakbizottságoknak nincs ilyen hatáskörük. Azok valóban szakibizottságok, amelyek nem képviseleti elv szerint állnak fel, és a település legjobb szakembereit igyekeznek integrálni a testület munkájához. Bizottságokban külső szakértő tagnak lenni megtiszteltetés s azért nem jár díjazás. A döntéselőkészítés ezeknek d bizottságoknak a munkájában több megoldási változat kidolgozását jelenti. Ezekhez csatlakozik még a szakapparátus javaslata, esetleg abból is több változat. A tainácstestület tehát ió néhány megoldási módozat közül választhat. A viták hevesek és a frakciófegyelem erős kötöttség. — Végezetül: mik azok a ta- nulságok, elvek, megoldások, amelyeket leginkább megszívlelendőnek tart? — A német önkormányzatok mindig azt vizsgálják, hoqyan lehet kevesebb ráfordítással működtetni valamit. A racionális gazdálkodásban nem jut náluk semmi szerep a szenti- mentalizmusnak. Nem esnek a szereptévesztés hibájába: nem dédelgetnek megalomániás terveket. Addiq nyújtózkodnak, ameddig a takaró ér: ha van valamire pénz, megcsinálják, ha nincs, akkor nem. Pénzügyi ellátási rendszerük a feladatokhoz rendeződik és rendkívül pontosan szabályozott, akárcsak .az egész közigazgatásuk a személyi állománv feladatait is beleértve: a hatáskör és a feladat mindig egymáshoz rendelt. Aki valamit létrehoz, azt magának hozza létre és köteles is működéséről gondoskodni. Minden a gazdaságosság körül forog, tehát nem a város tartja el az intézményeit, netán vállalatait: a városműködtetésből amit csak lehet, a vállalkozási szférába helyeznek. Úgy vélem, Pécsett is villámgyorsan ezt az utat kellene követni. Dunai Imre Korrózióvédelem — elektronikus úton A Rust Evader Amerikából érkezett A találmány már évekkel ezelőtt megszületett, ám piaci bevezetése hosszú ideig váratott magára. Ugyanis a feltalálók és gyártók egészen biztosak akartak lenni dolgukban, így az elektronikus korrózióvédelmi eljárást független laboratóriumokkal ellenőriztették, vagy ha úgy tetszik, tesztelték. Közben ügyes amerikaiak lévén, a RustEvader nevet kapott módszert az egész világon levédték, s miután megkapták a laborokból a kedvező eredményeket, az USA nagy autógyártóit keresték meg. Várakozásuknak megfelelően sikert aratott az eljárásuk, olyannyira, hogy például a Ford, a Pontiac, az Isuzu gyárak ezzel a kicsiny, de ropSzemélygépkocsikhoz, autóbuszokhoz, teherautókhoz A Ford, az Isuzu, a Pontiac is használja pant hatékony műszerrel szerelik fel kívánságra járműveiket. Mit takar a RustEvader védjegy? Egy tenyérnyi nagyságú műszert, melyet a motorházba szerelnek, s összekötnek a jármű akkumulátorával, a kis berendezés két anódját pedig a gépkocsi fémrészére rögzítik. Az eljárás tulajdonképpen a kapacitiv védelem elvén működik, azaz lekötik a szabad elektronokat, így a járműveket megvédik a korróziótól. A kísérletek bebizonyították, hogy a RustEvader védelmet nyújt a fényezett karosszériaelemek külső és belső részénék, sőt a hozzáférhetetlen alkatrészeknek is: ez utóbbi különösen azért érdekes, mert azokon a helyeken sem indul meg a rozsdásodás, ahová a folyékony és képlékeny alváz- és üregvédő anyagok nem jutnak el. A legjobb hatást az új autóknál érték el, de a használt gépkocsiknál is megállítja a rozsdáso- dási folyamatot, amennyiben a korrodált rész nagysága nem haladja meg az 1,8 négyzet- decimétert. Az elektronikus korrózióvédő személygépkocsikon kívül autóbuszokhoz, teherautókhoz, mikrobuszokhoz is használható pótanódok felhelyezésével. Környezetkímélő, nem befolyásolja az akkumulátor élettartamát, mert fogyasztása kisebb, mint egy autórádióé; a járműbe szerelt riasztókészüléket, szívbeteg gépkocsivezetőknél a szívritmusszabályozó készüléket sem zavarja. Az .amerikai műszer — maAz autó motorterébe építhető be az ügyes kis szerkezet Fotó: Läufer László gyarországi forgalmazására a pécsi székhelyű BUTEX Kft. szerezte meg a kizárólagos jogot — élettartama minimum 10 év, a jótállási ideje 3 év, karbantartást nem igényel. A RustEvader kelet-európai hódító útját nálunk kezdi meg . . . R. N.
