Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-07 / 65. szám
új Dunántúli napló 1991. március 7., csütörtök Dr. Ernyes Mihály Baranya rendőrfőkapitánya Szabó Győző, az ORFK vezetője tegnap átnyújtotta tizennyolc megye és Budapest rendőrfőkapitányának kinevezéséről szóló levelét Budopesten. Baranya rendőrfőkapitánya dr. Ernyes Mihály -ezredes lett, aki korábban megyei főktpitány-heiyettes volt. Tegnap késő este sikerült telefonon beszélni az érintettekkel. Dr. Ernyes Mihály: „Kinevezésem március fl6-tól érvényes, beiktatásomra hétfőn Pécsett kerül sor, azon a rendkívüli állománygyülésen, amelyen várhatóan részt vesz Szabó Győző. Elsőrendű feladatomnak a baranyai közrend és közbiztonság szinten tartását és esetleges javítását tartom." Lusztig Péter ezredes, volt -megyéi főkapitány: „Július óta várható volt ez a döntés, úgyhogy nem lepődtem meg. Mivel az új vezetés munkáját segíteni szeretném, március második felében szívesen vállalkozom egy, a legutóbbi időszakot értékelő beszélgetésre." Az országos rendőrfőkapitány egyébként tíz megyében — így Baranyában is figyelmen kívül hagyta a pályázatokat értékelő helyi bizottságok döntését. Megtehette, hiszen a kinevezés az ö hatásköre, (bozsik) Kell a városfejlesztési stratégia! (Folytatás az 1. oldalról) mazta. A mostani vitafórumon az önkormányzat jelen levő képviselői hangsúlyozták, hogy o javaslatot vetették el, ám ez értelmezésükben nem azonos oz átfogó városfejlesztési koncepció szükségességének tagadásával. A vita forrása, kardinális kérdése az lett volna,, hogy kell-e átfogó, hosszú távú városfejlesztési koncepció, vagy sem? Ám -mivel ezt igenlően válaszolta meg mind az ön- kormányzati képviselők, tisztségviselők tábora, mind a szakemberek köre a legelső felszólalások során — sőt mindannyian aláhúzták, hogy a városfejlesztés stratégiai progromja nélkülözhetetlen -, az eszmecsere a hosszú távú tervezés szempontjainak feltérképezésére összpontosult. Illetve arra, hogy milyen módszerekkel kell ilyen programot elkészíteni. Mindez annál is inkább indokolt, mert az önkormányzat szakbizottsógoiban a korábbi vita hatására felgyorsult az egyes részterületekre vonatkozó koncepciók kidolgozásának folyamata. Az önkormányzati képviselők a tervezés külső feltételeinek elégtelen voltára, oz időhiányra panaszkodtak. A kutatók, a tervezési szakemberek szellemi kapacitásukat, segítő készségüket, eddigi kutatási eredményeik hasznosítását ajánlották fel. A háromórás vita során elhangzott javaslatokat, tervezési szempontokat cimszovas példákkal alig lehet érzékeltetni. A tudósító szubjektív kiemelése az a szempont, hogy Pécs jövőképét, fejlesztési stratégiáját nem lehet a megyéből, a régióból, a nemzetközi összefüggésekből kiragadottan megalkotni, nem szabad megszegni az onkológiai törvényeket. A koncepciónak a város arculatához kell rendeződnie és össze kell kapcsolni benne a kultúrát és a gazdaságot. Nagyobb figyelmet kell fordítani Pécs jellegzetes épületegyütteseire. S mindenekelőtt: a város fejlesztési stratégiájának elkészítése — annak minden nehézsége ellenére — nagyon sürgős! D. I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Pécs megyei jogú város polgármestere az önkormányzat szervezetének kialakítása céljából pályázatot hirdet a Polgármesteri Hivatal alábbi szervezeteinek vezetői álláshelyeire: O Vállalkozói, © városfenntartási és üzemeltetési, 0 intézményi szervezet irányítói munkakörökre Pályázati feltételek:- a megpályázott munkakörnek megfelelő szakirányú egyetemi végzettség,- legalább 5 éves szakmai - államigazgatási - gyakorlat,- erkölcsi alkalmasság,- magyar állampolgárság A pályázatnak tartalmaznia kell:- pályázó személyi adatait, .- a szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajzot,- az egyetemi végzettségről szóló diploma másolatot,- idegen nyelvtudással rendelkezők a pályázat elbírálásánál - az egyéb szempontok mellett - előnyben részesülnek A pályázati kiírásban szereplő munkakörökre a kinevezés határozatlan Időre szól Bérezés a jogszabály szerint meghatározott keretek . között megegyezéssel történik A pályázatot 1991. március 30-ig kell benyújtani A benyújtott pályázatokkal kapcsolatban előzetesen - egyeztetett'időpontban - a Jegyzői Irodánál lehet érdeklődni A borítékra szíveskedjék ráírni: „Pályázat”. (1348) NAGYVILÁGBAN Göncz Árpád német gazdasági vezetőket fogadott Német gazdasági vezetőket fogadott Göncz Árpád, a köztársaság — elnöke szerdán a Parlamentben. Erich Riedl Weizöcker államelnök üdvöz-- letét átadva jelezte: német részről naqy várakozással tekintenek Göncz Árpád május elejére tervezett hivatalos németországi látoqatása elé. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Alexander Ar- not, Németország budapesti, valamint Horváth István, Magyarország bonni nagykövete. Képünkön: Göncz Árpád üdvözli Peter Stíehl-t, az ipari, kereskedelmi kamarák egyesületének elnökét. MTI Telefotó Irak: „megkerültek” az ájságírók Egy iraki ellenzéki csoport szerdán bejelentette, hogy 21 Dél-lraleban eltűnt külföldi újságírónak „adott menedéket”. Az iraki iszlám forradalom legfelső tanácsa Genfben kiadott közleménye szerint néhány riporter megsebesült a Szaddóm 'Huszein-pórti erők és az ellenállók közötti tűz- párbajban. Már jól vannak, és valamennyien újra munkába álltak, amint a körülmények ezt lehetővé teszik - olvasható a közleményben. Szoddám Húszéin szerdán elbocsátotta belügyminiszterét, s helyébe könyörtelenségéről hírhedt unokatestvérét nevezte ki, hoqy vessen véget a lázadásnak. Országos menedzser-szeminárium (Folytatás az 1. oldalról) volna meg az összesereglett gazdasági vezetők. Az e témakörben felelős minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőit ígérte előadóként az előzetes program, óm a beha- rangozottak közül Antall József miniszterelnökön, Kupa Mihály pénzügyminiszteren, Surányi György MNB-elnökön, Sárossy László politikai államtitkáron (Földművelésügyi Minisztérium) és Lőrincz György közigazgatási államtitkáron (Munkaügyi Minisztérium) kívül a többi tárcavezető valamelyik helyettesét küldte beszédet tartani. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hoqy a demokrácia megköveteli o gazdaságunk újjáépülését a politikai, kulturális és környezetvédelrrfl átalakulással egyetemben, de ehhez idő kell és összehangoltság, míg a gondok szinte azonnal követelik a megoldást. Antall József miniszterelnök megnyitójában kiemelte a fórum rendkívüli fontosságát, mór csak azért is. mert századunkban a menedzser vált az átalakulások egyik vezetőjévé, akinek emiatt is kell rendelkeznie a szakma elemeinek átfogó ismereteivel, tehát mindenből kell tudnia valamit, ugyanakkor a valamiből mindent, tehát átfogó tájékozottsággal az embereken keresztül kell átlátniuk az egész irányítási szerepkört. Ezt a fejtegetést folytatva jelentette ki: „Magyarországon a menedzserréteg vette át az irányítást, önöknek — mondotta hallgatóságának —, mint a gazdasági élet vezetőinek óriási a feladatuk, és ennek megfelelően a felelősséget is vállalniuk kell." A kormányzati célkitűzésekről szólva kiemelte a történelmi igazságtételt, az ország működőképességének fenntartását és azt, hogy kivezető utat kell mutatni, mely meggyőzi az országot és a külvilágot, hogy Magyarország ki tud jönni ebből a gödörből. Bel- és külpolitikai helyzet- elemzésének lényege, hogy mindennek a gazdaság az alapja, és még valami: Magyarország ma nincs globális, mindenre kiterjedő válságban, mint azt sokan állítják és hiszik rólunk. Kupa Mihály pénzügyminiszter - Antall József miniszterelnök bejelentése szerint a magyar gazdaságpolitika irányítója és összehangolója — részletesen szólt a négyéves gazdaságpolitikai tervekről, melynek célja o szociális piac- gazdaság kialakítása a tulajdonszerkezet átalakításával, a külföldi tőke bevonásával és a szegénység elleni küzdelemmel. (Lapunk február 21-i számában Kupa Mihály pécsi előadása kapcsán részletesen kifejtettük elképzeléseit a „Privatizációra alapozza derűlátását a pénzügyminiszter" címmel.) A késő estébe nyúló előadásokon a bevezetőnkben mór említett minisztériumok és főhatóságok képviselői fejtették ki álláspontjukat a gazdaság- politikai program megvalósításával rájuk háruló és a menedzsereket érintő feladatokról. Murányi László fi foglolkoitatasí törueny II. 1. A munkanélküliek ellátásának alapvető eszköze a munkanélküli járadék. A járadék nem csupán elnevezésében, de tartalmában is minőségileg különbözik a korábbi segélyezéstől. A törvény elsősorban az olyan munkanélküliek ellátását biztosítja, akik munkanélküliségüket megelőzően bérből és fizetésből éltek. Lényeges módosulás, Hogy az előbbiek közé nem tartozó személyek (pl. egyéni vagy társas vállalkozók) a Munkaügyi Központtal kötött megállapodás alapján — járulék- fizetés esetén — szintén részesülhetnek járadékban. 2. A járadékra való jogosultság feltétele, hogy ellátást kérő munka- nélküli legyen, munkát akarjon vállalni, de számára az illetékes munkaközvetítő szerv nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A felajánlott munkahely megfelelőségének vizsgálatakor tekintettel kell lenni a munkanélküli képzettségére, az utolsó hat hónapban betöltött munkaköre képzettségi szintjére, az átképzés lehetőségére. Figyelembe veszik a munkanélküli egészségi állapotát, a járadék és a várható kereset összegét. Megfelelőnek kell tekinteni a munkahelyet, ha a lakóhely és a munkahely közötti ingázás időtartama — tömegközlekedési eszközzel — a három órát nem haladja meg. A szabályozás új eleme, hogy a 10 éven aluli gyermeket nevelő anya, gyermeket egyedül nevelő férfi esetében máz. két óra lehét az oda-vissza- utazás ideje. A legjelentősebb változás a jogo- sultsáa feltételrendszerében a törvény által meghatározott ideig tartó munkavállalói iáruiék fizetése. A jogszabály értelmében a dolgozók munkavállalói járulékként __ a főfoglalkozású munkaviszony alapján kapott bruttó kereset 0,5 százalékát kötelesek fizetni. (A munkaadók fizetési kötelezettsége 1,5 százalék.) A járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontja 1991. július 1. Tekintettel arra, hogy a járadék folyósításának jogalapja a járulék- fizetés, rendelkezni kellett az átmeneti időszak szabályairól. A törvény hatnlvbalénésél követő négy évia járulékfizetési időként a munkanélkülivé válást meqelőző négy éven belüli munkaviszony időtartamát kell fiayelembe venni. Példával illusztrálva: amennyiben a dolgozó a mnukanélk'ilivé válását meqelözően négy év folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, úgy kell tekinteni, mint aki négy éven át eleget tett fizq; tési kötelezettségének, azaz maximális időtartamú járadék folyósításra jogosult. A munkanélküli járadék s * ható. A járadék mértéke ilyenkor 90 napig az átlagkereset 70%-a, majd további 90 napig az átlag- kereset 50°/0-a. A legmagasabb, 1440 nap feletti járulékfizetési idő esetén a folyósítás időtartama kétszer 360 nap. A munkanélküli járadék elsődlegesen a munkahelyüket önhibájukon kívül elvesztett munkanélküliek ellátását szolgálja. A törvény szankcionálja a munkaviszonynak a dolgozó kezdeményezésére vagy számára felróható okból való megszüntetését. (Felmondás, kilépés, fegyelmi elbocsátás,) Jogosultságukat - amennyiben a feltételekkel rendelkeznek - megállapítják, de a járadék folyósítása csak 90 nap után kezdődik. A munkanélküli nem von-i hatja ki magát a szankció hatálya alól akkor sem, ha elhelyezkedik, és 90 nap alatt ismét munkanélküli lesz. 5. A munkanélküli járadék folyósítása a törvény által meghatározott esetekben megszűnik, illetve szünetel. A megszüntetés akkor következik be, ha a megállapítás alapjául szolgáló körülmények vagy a munkanélküli magatartása úgy változik, hafgy az a járadékra jogosultság feltételeit érinti. Pl.: elhelyezkedett, a munkanélküli a megfelelő munkahelyet vagy képzést nem fogadja el, nyugdíj-jogosultságot szerez, kereső tevékenységet folytat és jövedelme a minimális bér összegét eléri. A szüneteltetés alapjául szolgáló körülmények nem érintik a járadékra való jogosultságot. Pl.: gyes, gyed, sorkatonai szolgálat. A szüneteltetés időtartama a folyósitási időt nem csökkenti. Az általános szabály alól a jogalkotó eqy esetben kivételt tesz. Amennyiben a munkanélküli nem tesz eleget a munkaügyi • irodával való együttműködés, jelentkezési kötelezettségének, a folyósítás szünetel. Többszörös mulasztás esetén a szünetelés időtartamát a folyósítás ideiébe be kell számítani, tehát a folyósítás időtartama ezzel csökken. 6. A munkanélküli járadék jogosultságának megállapítása kérelem alapján történik. A kérelmet a munkaügyi központ lakóhely vagv a volt munkahely szerinti kirendeltségénél lehet előterjeszteni. Jogosultság esetén, a folvósitás első napja a munkanélkülinek a kirendeltségen történő jelentkezését követő nap. Kirendeltségek működnek: Pécs (Széchenvi tér 9.), Komló (Városház tér 1.), Mohács (Széchenyi tér 3.). S e I I v e (Dózsa Gy. u. 1.), Siklós (Kossuth tér 1.), Szentlőrinc (Munkácsy M. u. 1.), Szigetvár (Zrinvi tér 1.). Javasoljuk mindazoknak, akiknek munkaviszonya várhatóan megszűnik. vagy megszűnt, tanácsadás, segítés, munkanélküli ellátás céliából bizalommal forduljanak irodáinkhoz. BARANYA MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT A jogosultság előfeltétele továbbá, hogy a munkanélküli elhelyezkedése érdekében az illetékes munkaügyi központtal együttműködjön. Az együttműködési kötelezettség többek között a munkaügyi szervvel való rendszeres kapcsolattartásra, a személyes megjelenésre terjed ki. Munkanélküli járadék nem jár a nyugdíjkorhatárt betöltött, valamint rokkantsági nyugdíjra jogosult munkavállaló részére. Külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez esetben a jogosultság és nem a tényleges igénybevétel a meghatározó tényező. 3. A munkanélküli járadék összegének megállapításánál a megszűnt munkaviszonyban elért átlagkeresetet kell alapul venni. A folyósítás első Szakaszában az átlagkereset 70%-o, a' második szakaszban az átlagkereset 30%-o a járadék mértéke. ,A törvény továbbra is fenntartotta a munkanélküli járadék alsó és felső határának meghatározását, amely a minimális bérhez (jelenleg 5800 Ft) igazodik. Alsó határ a mindenkori minimális bér, felső határ annak háromszorosa. Ha a dolgozó átlagkeresete nem érte el a minimális bért, pl. 5600,— Ft, a járadék is csak 5600,- Ft. A minimális bér emelése esetén az annál ala- ’ csonyabb Összegben folyósított járadék a minimális bér növekedésének arányával emelkedik. Az automatikus emelés azonban nem érinti a minimálbér háromszorosa (17 400,- Ft) alapján korábban megállapított járadék összegét. Az ebbe a körbe tartozó személyek járadéka a minimálbér emelkedése esetén is változatlan, azaz az előzőleg megállapított 17 400,- Ft. 4. A munkanélküli járadék folyósitási időtartamát a járulékfizetési idő határozza meg. Minél hosszabb a járulékfizetési idő, annál hosz-, szabb a folyósítás ideje is. Az időtartamnak a tényleges járulékfizetési idő függvényében történő megállapítására lényegében csak 1995. július 1-jétől kezdődően kerülhet sor. Addig az időpontig a 2. pontban ismertetett átmeneti szabályozás az irányadó. A törvény a járulékfizetési idő alapján 10 sávot, és ezek mindegyikénél két-két szakaszt állapított meg. Kedvező változás, hogy a járodék már 360 nap járulékfizetési idő (munkaviszony) esetében is folyósítKözlemény 1991. március 5-én Palko- vics Imre ügyvezető elnök, illetve Szekeres Imre ügyvezető alelnök vezetésével találkoztak a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szocialista Párt képviselői. A felek tájékoztatták egymást a munkavállalók helyzetével, a dolgozói érdekvédelem aktuális problémáival ösz- szefüggő álláspontjukról. ■Eszmét cseréltek az új Mun- ka törvénykönyv és az üzemi tanácsók szükségességéről. Kölcsönösen kifejezték szándékukat szakértői szintű megbeszélések folytatására, különös tekintettel az állami termelő vagyon privatizációjának nyitott kérdéseiről. > Aggodalmukat fejezték ki a privatizáció elveinek tisztázatlansága és a spontán privatizáció visszásságai miatt.
