Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-07 / 65. szám
1991. március 7., csütörtök aj Dunántúli napló 3 A* • M J Ä .w ' „ J* ‘ f. „ , ~ ■ A rlC Ük 1 ^■''1 <*•' :f ■ .:eni )snysk vezetőségének all ásporttja Még egyszer Komlóról! Nagy vihart kavart, s ma is élénken foglalkoztatja Komló városának közvéleményét a decemberben ismertté vált vállalati szerkezetátalakítási elképzelés, amely vizsgálati szinten felvetette Komló Bányaüzem bezárásának lehetőségét. Az ügy kapcsán szenvedélyes I hongú rádióadások, indulatos újságnyilatkozatok Ítélték el a vállalat vezetését. Az MDF és az SZDSZ komlói szervezetei közös állásfoglalásban rögzítették és tették közzé véleményüket, melyben . . . „felháborítónak tarják a Mecseki Szénbányák azon elképzelését, miszerint a bánya- vállalat gazdaságossá tételének érdekében a komlói bányatérséget feladják" ... A Mecseki Szénbányák «vezetése tisztában van a kérdés súlyával, jelentőségével, megérti az indulatok okát, s maga is azon van, hogy további vizsgálatok végzésével és intézkedésekkel keresse a gazdaságosabb rendezés lehetőségét, s minden érintett számára kedvezőbb megoldást találjon az elfogadható koncepció k ia lak itá sóira. A komlóihoz hasonlóan a közelmúltban sor került a többi üzem — igy Szászvár és Pécs Bányaüzem felmérésére is. A későbbiekben a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ megbízásából az angol BMCL cég elvégzi majd a mecseki bányászat vizsgálatát és értékelését. Ahhoz, hogy a vállalatvezetés álláspontját egyértelmű- sithessük, néhány megállapítást kívánunk rögzíteni, így: 1. A mecseki szénbányászatban a mélyműveléses tevékenység önfinanszírozása meggyőződésünk szerint nem biztosítható. 2. Az akna-, illetve vállalati szintű gazdaságossági megítélés helyett a népgazdasági ráfordítások alapján történő minősítést szorgalmazzuk. 3. Komló Bányaüzem esetében a termelés minimálisan 10 évig való fenntartását támogatjuk. 4. Az e kérdésikörben hozandó döntést politikai döntésnek tekintjük — s ez már kormányzati feladat is. A mecseki bányászkodás közismerten nehéz geológiai körülményék között folyik, ahol a nagymértékben élőmunkára alapozott bányaművelés teljesítménykorlótja határt szab a gazdaságosságnak. Mindezekkel összefüggésben vitatjuk az önfinanszírozás teljesíthetőségét. Megjegyezzük, hogy néhány amerikai és ausztrál külfejtés esetét leszámítva, a világon a bányászati munkavégzés önfinanszírozását nem várják el, azok tevékenységét a kormányok támogatják. A gazdaságossági megítélés szintje vonatkozásában a a következőket kell ismerni:- Az aknaszinten mért gazdaságosság igénye a legszigorúbb követelmény, ebben az esetben minden aknának önmagában véve gazdaságosan kell működnie. E feszes elvárás azt eredményezi, hogy a működő aknáik nem mind felelnek meg a „megmérettetés- inek", s a talpon maradó üzemek a népgazdasági piaci igényeknek csak egy részét képesek federni. A Mecsekiben ez azt jelenti, hogy csak a Külfejtési özem működése maradhatna fenn. — A vállalati szinten meghatározható gazdaságosság feltételrendszerében: megengedhető veszteséges akna működése akkor, ha azt másik akna (aknák) tevékenysége pozitívan ellentételezni képes úgy, hogy a vállalati összte- vékenység ne legyen veszteséges. A Mecsekben ez úgy értelmezhető, hogy a külfejtés mellett megmaradhat egy mélyművelésű üzem. 1tt merül fel a választási kényszer Pécs és Komló között. — A „népgazdasági szintű” mérés megértéséhez — mely a vállalatvezetés ‘álláspontját képezi — tisztázni kell néhány kérdést! A ma működő vállalótok az állam felé (adók, társadalmi biztosítás, kamatok stb. formájában) jelentős befizetéseket eszközölnek. Ameny- nyiben a működést befejezzük, ezek az állami bevételek elmaradnak, egyidejűleg felmerülnek a bányabezárás, tájrendezés, bányakár költségei, valamint a munkanélküli-segély, a munkahelyteremtő beruházás, az átképzés, a szociálpolitika olyan kiadásai, melyek a költségvetést terhelik. Helytelen lenne ilyenkor csak a vállalati gazdasági kihatásokat vizsgálni, miközben az állami költségvetés (a bánya felszámolása következtében) jelentős bevételektől esik el, s nagyösszegű kiadósok finanszírozására kényszerül. Adott esetben (valamennyi kihatást megítélve!) jobb megoldást kínál egy .bánya működésének fenntartása és támogatása, mint annak költséges bezárása ágy, hogy közben jelentős várospolitikai és foglalkoztatási gondok jelentkeznek ! ' A régió munkaellótottsógá- nak biztosítása, valamint az energiaellátás terén való kiszolgáltatott helyzet elkerülésének igénye olyan helyzetet teremt, melyben a gazdasági döntés helyett gazdaságpolitikai — vagy akár politikai döntés meghozatala szükséges. Ezt az álláspontot képviseli a vállalat vezetése, s ennek megfelelően keresi a szerkezetátalakítás legjobb módját. Legalább 10 éven keresztül fenn kívánja tartani mind a Pécs, mind a Komló Bányaüzem működését, melyhez állami , támogatás biztosítását látja szükségesnek. A gondolat megvalósítását támogatja Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, aki ezt a koncepciót kivánja a kormány elé terjeszteni. Az ez esetben biztosítandó, • minimálisan 10 év időtartam alatt Komló Bányaüzem lefejtheti feltárt szénvagyonát, eközben Komló városa tervszerű ipar- telepítéssel, foglalkoztatáspolitikai váltással felkészülhet a várható szerkezetátalakulás hatásainak kivédésére. Sok támadás érte már a Mecseki Szénbányák vezetését a kialakult helyzettel kapcsolatban. Napjainkban is egyre- másra jelennek meg rádióriportok, újságcikkek, melyek koncepciótlansággal, hitelte- lenséggel vádolják. Úgy érezzük, talán előbbre vinné a dolgok megoldását, ha a Mecseki Szénbányák és ezen belül Komló további működése érdekében a ma széthúzó erőket összefognánk, s a városi vezetés, pártok, szakértők a vállalat vezetését ebben támogatnák. E célból szívesen veszünk minden támogatást, segitő szándékú közreműködést és előremutató megnyilvánulást! A vállalat vezetősége Cél az ár letörése Olcsón dolgozik egy magán famegmunkáló kisüzem' Drága a fa megmunkálása, sokat kell fizetni a faipari termékekért. Minderre rácáfol egy pécsi vállalkozás, Kellényi Tamás magán-fűrészüzeme, amely a Kertészeti és Parképítő Vállalat faiskolájában működik. — Nem titkoljuk, hogy az árak letörését tűztük ki célul, ami sikerült is — mondja Lajos Zoltán üzemvezető-helyettes. - Titkunk annyi, ha ez titoknak nevezhető, hogy Romániából szerezzük be az olcsó faanyagot. A környező országok között ott éri meg legjobban vásárolni. Népszerű az üzem. ahol megrendeléseket fogadnak el .nem csak Baranyából, de az ország más részéből is. A kisüzem mégis megszűnik e hónap végéig, és a magas bérleti díj, a kedvezőtlen szociális helyzet miatt elmegy a nyolctagú vállalkozói közösség, de Pécs környékén maradnak, és ugyanilyen olcsón dolgozónk tovább. A faiskolái üzemben megkezdődött a végkiáru- sitás, tehát új munkát nem vállalnak. Cs. J. Fotó: Proksza László A munkáltatótól lőállású munkaviszonyból származó jövedelmek Ha önnek volt 1990-ben főállású munkaviszonya és munkáltatójának úgy nyilatkozott, hogy SZJA bevallását ön készíti el — mert főmunkaviszonyon kívüli egyéb, összevonás alá eső jövedelme is volt -, akkor bevallását 1991. március 20-ig kell benyújtania. Ha ön főfoglalkozása mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, a benyújtás határideje 1991. február 28. A címben megjelölt jövedelmet az 53-as számú SZJA bevallás 1. sorában kell szerepeltetni. Nézzük bővebben, mit kell érteni munkaviszonyon, és hogy miből áll össze a munkáltatótól főállású munkaviszonyból származó jövedelem. A cikkel ehhez kívánok segítséget nyújtani, és felhívni a figyelmet az egyes változásokra. Munkaviszony alatt a munkajog szabályai szerinti munkaviszonyt, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyt és a bedol- qozói jogviszonyt kell érteni. Ha ön több helyen részmunkaidőben dolgozott, az számít főmunkaviszonynak, ahol a munkakönyvét leadta. A többi, részmunkaidőben más helyről megszerzett iövedelmeit a bevallás megfelelő soraiban kell feltüntetni. A munkáltatótól kaoott munkáltatói igazolás a'aoión kell az Összes jövedelmét (iövedelmeit) szerepeltetni az 1. sorban. Az igazolás azonban nem csak a főmunkaviszonyból származó jövedelmet tartalmazza, hanem egyéb kifizetéseket is (ha voltak ilyenek). Ezeket a jövedelmeket jellegüktől függően a bevallás megfelelő sorának összegében tüntesse fel (például, ha ön a munkáltatójától mellékfoglalkozásból származó jövedelmet is kapott, akkor azt nem itt, hanem a 6. sor összegében tüntesse fel). A munkáltató által 1990. január 1. napját követően viselt adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítás díját is szerepeltetnie kell a munkaviszonyból származó jövedelmek között, de csak abban az esetben, ha ön 1990-ben a biztosításra rendelkezési jogot szerzett. A biztosítás feletti rendelkezési jog gyakorlásának minősül a biztosítás megszüntetése, visz- szavásárlósa, értékesítése. Ha ön e jog gyakorlásának igényét a munkáltatója felé jelezte, akkor a tőle kapott igazoláson a biztosítási dii ösz- szc-ge külön is föl van tüntetve. s igy el tudia különíteni adómentes iövedelmeítől. Ha ön olyan kitüntetést kapott, amiért a munkáltatójától pénzjutalom is iárt, akkor e pénzjutalom 5000 forint feletti része adóköteles, így azt is az l. sor összegében kell szerepeltetni. Az Országgyűlés múlt év december 30-án fogadta el a személyi jövedelemadó módosításáról szóló törvénytervezetet, mely 1991. január 1-jétől érvényes. A mostani adóbevallást érintő változás lényege, hogy az úgynevezett ingyenes értékpapírokkal kapcsolatos bonyolult szabályozás lényegesen egyszerűbb lett, megszűnt az ilyen értékpapírok különféle szempontok szerinti megkülönböztetése és az ezzel ösz- szefüggő halasztott adó is. A visszamenőleges hatályú változtatás miatt a parlament ülése előtt elkészített adóbevallási kitöltési útmutatóban az ingyenes értékpapírokkal kapcsolatban leírtakat nem kell alkalmazni. így figyelmen kívül kell hagyni az 1. sorhoz és a 6. sorhoz leírt magyarázatból a halasztott adóra vonatkozó részt, valamint a 15. sorhoz leírt eligazítás ingyenes szövetkezeti értékpapírokra vonatkozó részét. Az ingyenes értékpapír formájában a munkáltatótól megszerzett vagyoni érték után mindaddig nem kell adót fizetni, amíg ön a jövedelmét ki nem vonja a vállalkozásból. Ha az ingyenes értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adókötelessé vált 1990-ben, bevételnek a jutta- tóskori névértéket kell tekinteni, s ezzel szemben költség nem számolható el. Az adóalap az ingyenes értékpapír juttatásikori névértéke, erre az adó 20 százalék, vagyis ezt a jövedelmet más jövedelmekkel nem kell összevonnia, igy az 1. sor összegében sem kell szerepeltetnie. Emellett az ilyen értékpapír elidegenítésekor árfolyamnyereség is keletkezhet, mely után az adó szintén 20%. Ha Ön az ingyenes értékpapírját (értékpapírjait) elidegenítette az 1990. év során, akkor az értékpopír névértékét a 62. sor a) rovatában, a 20%- os forrásadót a 62., sor b) rovatában szerepeltesse. Az új szgbályozás 1988. január 1-jétől, vagyis visszamenőleg érvényes. Aki 1988-1990-ben e címen adót halosztott vagy az értékpapírt eladva a bevétel után adót fizetett, pótlékmentesen korrigálhat. Ludézer Zoltán főrevizor Mohácson a szellemi tőkéből remélnek pénzt A legnagyobb adófizetők tanácsa Menedzserek a polgármester mellett Várja a lakosság — akár szavazott az ősszel, akár nem —. hogy más ügyintézést találjon a településen. Mohács új szemléletet, talán példát is kínál. Mi változott, változik a város irányításában? Erről beszélgettünk dr. Olt’ György jegyzővel. Tudomásul vették, nincs olyan állami támogatás, amellyel minden gondjukat letudhatják, a költségeiket fedezik. Ha abból indulnak ki, hogy pénzt csak pénzből lehet csinálni, akkor kínálkozik a lehetőség, helyi adókat kell kivetni. No, de célja lehet egy vezetésnek a lakosság teljes nyomorba döntése? Más módot kerestek. Tudva, hogy a szellemi tőke is képes anyagi javakat előteremteni, Mohács önkormányzati irányitását ehhez igazítva építették föl, igyekeztek minden réteget érdekeltté tenni a közösség gyarapításában. — Az „építményünk" magját természetesen a képviselőtestület adja, munkájukat a létrehozott szakbizottságok segítik, és ezekben máris szerephez jut a város több polgára. A polgármester és alpolgármester mun' ójának segitésére menedzsercsoportot alakítunk, nem fix testülettel, hanem az adott feladatokhoz igazodóan, esetenként megválasztva a személyeket. Az irányítás eddig egy zárt egységnek tekinthető, de számítani kell .a további véleményekre, érdekekre. javaslatokra is, mint a pártok, a társadalmi szervek, az egyházak, egyesületek, érdekképviseletek, önszerveződő csoportok, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, vagy a jövőben várhatóan szerveződő hasonló szerepkörrel bíró lakossági fórumok. A szellemi erők mozgatására a legalkalmasabbak egyikének a legnagyobb adót fizetők tanácsát tartja a jegyző. A háború előtt őket hívták virilistáknak. Aki sokat fizet, az jól keres, tehát hatékonyan gazdálkodik. — Nos, nekünk az ilyen emberek javaslataira szükségünk van! A másik a vezetők tanácsa: fogadjuk el, hogy mindenütt maguk a közösségek felelős vezetőt választanak, olyat, aki kiváló szakember, viszont a tudásukat mi csak akkor kamatoztathatjuk, ha felkérjük őket a véleménynyilvánításra. Végül a bizottsága munkába bevont szakértők csapata az, amely megítélésem szerint a legalaposabb ismertanyaggal rendelkezik. Szakmai kérdésekben döntő lesz a véleményük, és hogy érezzék, lássák a munkájuk x, eredményét, az információk visszacsatolására külön gondot fordítunk — mondtcf dr. Olt György. Berta Mária
