Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-05 / 63. szám

1991. március 5., kedd aj Dunántúli napló e Szigetvar Vigadó-sors A szigetvári Vigadó építési körülményeiről és működési teltételeiről hallhatnak részle­tes tájékoztatást az érdeklő­dök március 12-én, a képvise­lőtestület ülésén. A polgár- mesteri hivatal meghívta Ma- kavetz Imre építészt és a Sur- Iján Völgye Rt. képviselőjét is. A város eddig 101 millió forinttal járult hozzá az épít­kezéshez. Egy friss felmérés szerint azonban a mai ára­kon számítva még 90 millió forint szükséges a végső be­fejezéshez. Lesz-e a városnak művelődési háza? — Talán er­re a kérdésre is választ kap­hatunk. Nyilvános jegyzőkönyvek A Szigetvári Városi Könyv­tár januári „Firtató"-jának vendége volt Darázsi Mátyás polgármester. Többek között itt merült fel, hogy a város pol­gárai igényelnék az önkor­mányzati döntések jegyző­könyveibe való betekintést. A polgármesteri hivatal támogat­ta ezt a kezdeményezést, ezért a képviselőtestületi ülések elő­terjesztéseit és döntéseinek jegyzőkönyvét megküldik a könyvtárnak, ahol bárki meg­tekintheti azokat. Gazdabolt Uj gazdabolt jellegű keres­kedelmi egység kezdte meg működését Szigetváron, a 6-os út mellett. Az üzlet elsősorban a kistermelők számára nélkü­lözhetetlen eszközöket, kisgé­peket kínálja, azonban nem hiányoznak a választékból a különböző dísznövények, fa­csemeték és szaporítóanyagok sem. Útépítés Zsibóton A szigetvári önkormányzat városgazdálkodási osztálya megállapodást kötött a Me­cseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezetőjével, hogy a megrongálódott szigetvár-zsi- bóti Hunyadi utat közös be­ruházásban állítják helyre. A MEFAG vállalta, hogy a mint­egy 200 000 forint értékben leszállított kő bedolgozásával, valamint 500 000 forint beru­házási összeg átadásával az utca teljes — 750 méter hosz- szában — elkészíti a szilárd burkolatú utat. Az építés tel­jes vágható költsége mintegy 1,8 millió forint. Rejtélyes körülmények között ka­pott levelet szerkesztőségünk a szi­getvári rendőrkapitányság fogdájá­ból. A fogva tartottak névtelen te­véiben tiltakoznak az ottani bánás­mód és élelmezés ellen. „Szándékunk ezzel a rendőrség munkájának a nyilvánosságra való hozatala, a rendeletek és szabá­lyok semmibevételévet kapcsolat­ban. A fogva tartottak leveleit vagy nem adják fel, vagy szándé­kosan késleltetik. Mert a világtól elzárt emberekkel azt csinálhatnak, amit akarnak. Mert az nem ember, oz úgy is csak egy bűnöző. A sza­bályzatban előirt kétnaponkénti cso­mag behozatalt is semmibe veszik. A beszélőhöz pedig olyan őröket állítanak, akik nincsenek tisztában a fogda szabályzatával. Az étkezés­re való reklamálásra pedig a vá­laszuk, ez nem szálloda. De azért «így érezzük, még emberek va­Elterjedt a hír, hogy az ön- kormányzat bezárja a város két bölcsődéjét, a Lenin la­kótelepit és a József Attila utcait. Már több tiltakozó le­velet kaptak ezzel kapcsolat­ban az önkormányzati képvi­selők és a polgármesteri hi­vatal is, amelyben a szülök tiltakoznak a bezárás ellen. Mint Darázsi Mátyás pol­gármester elmondta, -az egész­ségügyi és szociális bizottság ülésén többször is felmerült a* bölcsődék kérdése, illetve a költségvetési vita során túl soknak találták a képviselők oz intézmények támogatására szánt, több mint 10 millió fo­rintot. Szigetváron köztudott, hogy a bölcsődék kihasznált­sága nem éri el a 60 száza­lékot, sőt nagy a különbség a beiratkozott és a ténylege­sen bejáró létszám között is Az elmúlt két hónapban kö­zel duplájára emelkedett Szi­getvár térségében a nyilván­tartott munkanélküliek száma. Mig oz év végén 300-an vol­tak munka nélkül, addig feb­ruár végére 620-ra emelke­dett ez a szám. összesen 444-en jogosultak a munka- nélküli segélyre, azonban már­cius elsejétől - a foglalkoz­tatási törvény módosulásától - valószínűleg még ennél is töb­ben kapnak majd segélyt. Legtöbb a munkanélküli a la­katos, kőműves, festő-mózoló, vizvezetékszerelő szakmában. Nincsenek építkezések, nem kezdenek új beruházásokba, ezért nem kapnak munkát az építési vállalkozók, akik sor­ba arra kényszerülnek, hogy elbocsássák a munkásokat. A legtöbb munkanélkülinek nincs gyünk ... és még több példát is tudnánk sorolni. De félünk a kö­vetkezményektől. Mert csak mi húz­hatjuk a rövidebbet. Mert mi már nem tartatunk az emberek közé." A levélben lelvetett kérdésekre Gábor József őrnagytól, a sziget­vári rendőrkapitányság vezetőjétől kértünk választ.- Az egyik értekezleten Antall Iónét miniszterelnök azt mondta, hogy a névtelen levelekkel nem foglalkozik, még akkor sem, ha ezzel esetleg néhány dologról nem szerez tudomást. Ezzel én is egyet­értek, de visszatérve a levélre; nem tudok mit mondani, hisz sem­mi konkrétumot nem tartalmaz. Nem derül ki belőle, hogy kinek és mikori levelét nem adták fel, illetve milyen csomagokat nem ve­hettek át a címzettek. A fogdaszobályzát rögzíti, hogy havonta kétszer fogadhatnak láto­Ezeket a tényeket figyelembe véve, vetődött fel az a kér­dés, hogy szükség van-e mind­két bölcsödére vagy elég lesz csaik az egyik is. Ez szol­gáltathatta az alapját a vá­rosban elterjedt pletykának, ami természetesen eltorzította o tényeket. — A 'két bölcsődében ösz- szesen 47-en dolgoznak, ez azt jefenti, hogy szinte min­den gyerekre jut egy alkal­mazott. Az önkormányzat éves szinten 200 ezer forintot költ minden bölcsődébe járó gye­rek után. A jelenlegi szűkös költségvetésből ezt nem en- nedhetiük 'meg magunknak. Ezért merült fel a kihasznált­ság fokozása, illetve az egyik bölcsőde bezárásának lehető­sége. Gondoltunk arra is, hogy az óvodákban bevezetünk egy „tipegő” csoportot, aho­szakmája, így nekik a legne­hezebb állást találni. Szinte kritikus a helyzet Fel- söszentmórtonbon, o férfiak­nak egyáltalán nincs munkale­hetőség, hisz nemrég számol­ták fel a Pécsi Bőrgyár kihe­lyezett telepét. Az asszonyok mindennap Pécsre járnak be dolgozni. Mozsgón sem sok­kal jobb a helyzet, a tsz ne­hézségei miatt szintén gondot jelent az emberek foglalkoz­tatása. A Szigetvári Konzerv­gyárban az adminisztratív és karbantartó létszámot csök­kentették, illetve más munka- lehetőséget kínáltak fel szá­mukra. A Szigetvári Cipőgyár­ban is elsősorban az irodai és tmk-dolgozóknak mondtak fel, viszont az üzembe, a sza­lagok mellé 50 új munkást vettek fel. gatót a fogva tartottak — ebből az egyik hét végére eshet — fel­ügyelet mellett. Csomagfogadás kétnaponta, azonban felbontani a küldeményt csak. a címzettek jelen­létében lehet. — Az étkezéssel kapcsolatban ne­kem azt jelentették, hogy néhány alkalommal egymás utáni napokon rizs volt köretként az ételhez. A kapitányságnak nincs konyhája, ezért az állomány az Oroszlán ét­terembe jár ebédelni és a fogdá- soknak is innen hozzák az élelmet. Gyakorlatilag ugyanazt eszik, mint aki az étteremben menüt rendel. Egyszer előfordult az is, hogy az adagok túl kicsik voltak. Ezt jelez­tük az étterem vezetőjének, aki orvosolta a problémát. Ha ezen­kívül bármilyen problémáik vannak a fogdásoknak, azt nekem jelezzék, név szerint és konkrét esetekben, mert csak akkor tudok segíteni. vő két és fél éves kortól ven­nénk fel a kicsiket, illetve ez­zel párhuzamosan megemeljük a szülök keresetkiegészitését. Igen ám, de akkor a többi 250 szülő is jogosan kéri ezt az emelést, még akkor is, ha eddig nem járt bölcsődébe a gyerekük. A polgármesteri hi­vatal feladata, hogy vizsgálja -meg a lehetséges változótokat a bölcsődei elhelyezéssel kap­csolatban, és szeptemberben, az új tanévben vezetnénk be. — Legésszerűbbnek az tűnik, ha az egyik bölcsődét bezór- mánk, és a másikban elérnénk a teljes kihasználtságot. Vi­szont ezzel o lépéssel arra kényszerítjük a szülőket, hogy, naponta több kilométert utaz­tassák a gyerekeket o bölcső­débe. Többek között ezt is mérlegelnie kell a testületnek. Helyi adók Szigetváron? A kormány a helyi önkor­mányzatok hatáskörébe utalta az építmény-, telek-, kommu­nális, idegenforgalmi és helyi iparűzési adók kivetésének le­hetőségét. Minden településen o képviselőtestület dönthet, ebben a kérdésben Darázsi Mátyás polgármestertől 'kér­deztük, hogy Szigetváron ter­veznek-e helyi adót kivetni, és ha igen, milyen típusút. — Nem tervezi a képviselő- testület a helyi adók beveze­tését, noha ezt gyakorlatilag a költségvetés indokolná, hisz az idei pénzek elosztásánál nem tervezünk új beruházást, mert nincs rá pénz. Amennyi­ben nem adódik rendkívüli helyzet ebben az évben, ak­kor idén előreláthatólag nem kerül bevezetésre helyi adó. Ha mégis előállna valami vá­ratlan esemény, akkor elsősor­ban a helyi iparűzési adót vetnénk ki — Ügy gondolom, hogy a bérből és fizetésből élők min­den egyes fillénnyi kereset után keményen adóznak. Ha becsü­letes munkával, évtizedek afott összegyűjtöttek egy családi házra valót, vagy talán még most is t fizetik a törlesztést, becstelen dolog lenne a meg­adóztatásuk. Hasonló a hely­zet a kommunális adóval is. Viszont a jövő évet illetően teljes a bizonytalanság. Panasz a szigetvári fogdából Két hőnap alatt Duplájára nőtt a munkanélküliek száma Fulton, 45 éve: A hidegháború bölcsődala Negyvenöt évvel ezelőtt, 1946. március 5-én mondta el Churchill hires fultoni be­szédét, amely évtizedeken keresztül a hidegháború nyi- lópyának számított, jóllehet o hidegháború csak 1947- ben került a politika foga­lomtárába. A brit konzerva­tív államférfi, aki 1919- 1920-ban a szovjetellenes katonai intervenció egyik legfőbb mozgatója volt, majd a nagy angliai sztrájk letörésében szerzett hírne­vet, 1946-ban már nem és még nem volt miniszterel­nök. Maga mögött tudott két fontos szovjet—brit meg­állapodást, jónéhány talál­kozót Sztálinnal, de mindvé­gig az anqolszász világura­lom és erkölcsi felsőbbren- dűséq ideológusa és propa­gandistája maradt neqyed századdal ezelőtt, 1965-bei bekövetkezett haláláig. Sir Winston Churchill Tru­man elnök vonatán érkezett az amerikai Fultonba és azt a kívánságot tulajdonította hallgatóságának, hogy „tel­jesen szabadon adja őszinte és hűséges tanácsát azok­ban a nyugtalan és zavarba hozó időkben". „Az Egyesült Államok most a világhata­lom csúcspontján áll" - kommentálta és „stratégiai konceptusnak" minősítve a biztonságot és a jólétet, a szabadságot és a haladást, mindenek előtt két óriási martalóctól szorgalmazta megvédeni ezeket az értéke­ket: a háborútól és a zsar­nokságtól. Ma szerfölött időszerűnek hangzik, amit az ENSZ-had- erőkről mondott. „A törvény­székek és a birák nem ké­pesek működni -rendőrfőnö­kök és rendőrök nélkül" - jelentette ki, határozottan javasolva, hogy o világszer­vezetet el kell látni nemzet­közi fegyveres erővel, min­den állam állítson bizonyos számú repülőrajt a világ- szervezet szolgálatába, eze­ket a rajokat a saját or­szágban képezzék ki, de váltakozva helyezzék egyik országból o másikba. Annyira azonban nem méltányolta Churchill az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét, hogy az újdonságszóm- ba menő atomfegyvert rá merte volna bízni. „Helyte­len és meggondolatlan do­log volna az atombomba is­meretét vagy tapasztalatát, amelyben mind az Egyesült Államok, Anglia és Kanada osztozik, rábízni a nemzet­közi szervezetre, amíg az gyermekcipőben jár. Bűnös őrültség lenne szétszórni ezt a még most is izgalommal teli és nem egységes világ­ban" - vélte a brit szónok és kifejtette: senki sem al­szik rosszabbul azért, mert ez a fegyver nagymértékben amerikai kezekben van, me­rőben más volna azonban a helyzet, ha kommunista és neofasiszta állomoké lenne e félelmetes hatóerők mono­póliuma. Churchill itt mindjárt a zsarnokság kérdésére tér, arra, hogy bizonyos álla­mokban ellenőrzést kénysze­rítenek az egyszerű népre, az államhatalmat korlátla­nul gyakorolják diktátorok vagy oligarchiák, amelyek egy előjogokat élvező pár­ton és egy politikai eljárás­módon keresztül működnek. „Nem ieladatunk beavatkoz­ni olyan országok belső ügyeibe, amelyeket nem hó­dítottunk meg háborúban - fűzte hozzá nyomban. — Fé­lelem nélkül kell azonban állandóan hirdetnünk a sza­badság és az emberi jogok elveit, amelyek az angolul beszélő világ közös öröksé­géi jelentik". „Sem a háború biztos el­hárítását, sem a nemzetközi szervezet állandó emelését nem érjük el anélkül, amit úgy neveztem, hogy az an­golul beszélő népek testvéri szövetsége" - hangoztatta, majd áttért a szovjet relá­cióra. „Nekünk is van húsz­éves együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződésünk Oroszországgal. Egyetértek Bevinnel (1945- 1951 között angol külügy­miniszter) abban, hogy az ötvenéves szerződés is lehet­ne" — jelentette ki, de nyomban figyelmeztetett: senki sem tudia, mit szán­dékozik tenni Szovjet-Orosz- ország és nemzetközi szer­vezete a közvetlen jövőben, sem azt, hol vannak a kor­látái, ha vannak egyáltalán korlátái expanziós és köve­tőket toborzó irányzatainak. „Nagy csodálattal és tisztelettel adózom a bátor orosz népnek és háborús bajtársamnak, Sztálin gene- ralisszimusznak. Rokonszenv és jószándék van Angliában Oroszország népei iránt, va­lamint- az az elhatározás, hogy minden nehézség és visszautasitás ellenére kitar­tunk a tartós barátsáp meg­teremtése mellett. Szívesen látjuk Oroszországot az őt megillető helyen a világ ve­zető nemzetei között" - szögezte le Churchill ame­rikai hallgatósága előtt, de nyomban áttért arra, hogy a kommunista pártok és „öfö- dik hadoszlopok" milyen ki­hívást és veszélyt jelentenek a keresztény civilizációra. * A fultoni szónok ezután elutasította azt a gondola­tot, hogy egy új háború el­kerülhetetlen lenne, és még inkább azt, hogy háború fe­nyegetne. „Nem hiszem azt, hogy Oroszország háborút kiván, Ök a háborúk gyü­mölcseit kívánják, és hatal­muknak és tanításaiknak végtelen kiterjesztését" - fejtegette Sir Winston Chur­chill, majd kirándulást tett szovjetunióbeli tapasztalatai régiójába: „Abból, amit a háború alatt orosz baráta­inknál és szövetségeseinknél láttam, arra a meggyőző­désre jutottam, hogy semmi sincs, amit annyira csodál­nának, mint az erőt és sem­mivel szemben sem táplál­nak kevesebb ' tiszteletet, mint a katonai gyengeség­gel szemben. Ezért nem he­lyes a hatalom egyensúlyá­nak régi elmélete." A zseniális brit politikus árnyaltan vezette fel az an­golszász fölény kíméletlen parancsát, amelyet lelkes fultoni hallgatója, Truman elnök 1949. január 20-i kongresszusi üzenetében a nevével fémjelzett doktríná­vá fogalmazott: ,,A világ szabad népei ránk számíta­nak, hogy támogatjuk őket szabadságjogaik fenntartá­sában. Ha bizonytalan ma­gatartást tanúsítunk vezető szerepünkben, 'veszélybe so­dorhatjuk a világ békéjét - és bizonyosan veszélybe lóg­juk sodorni nemzetünk jólé­tét is." Pirityi Sándor Bezárják a város két bölcsődéjét?

Next

/
Thumbnails
Contents