Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-05 / 63. szám
IO aj Dunántúli napló 1991. március 5., kedd Tarthatatlan a pécsi vízdíj! Tábort szervezünk a mozgássérült gyerekeknek Nagyon sok levelet kapunk olvasóinktól víz-ügyben. Nem tudunk minden írást megjelentetni, de köszönjük a véleményét többek között Karacs Lászlónénak, Kiss Lászlónénak, Bánki István- nénak, dr. Körmöczy Emíliának, Maráczay Tibor é> még 22 aláírónak, dr. Hegedűs Sándornak, Fónay Ferencnek, Keszthelyi Istvánnak és Nagy Bélának, valamennyien pécsi olvasóink. Időközben szintén levelet címzett a vízügyi kormányzatnak a pécsi közgyűlés, amelyet olvashattak lapunk hasábjain és reménykedhetünk abban, hogy a levél nyomán megoldódik a pécsi •/ízdijak tarthatatlan helyzete. Még egy dolgot tegyünk mindehhez. Szintén pécsi olvasónk hívta fel a figyelmünket egy friss rendeletre, amely számunkra azt mutatja, ha csak jelzés értékűen is, de elmozdult a holtpontról a bérlakások számlázásának ügye: A már lassan elcsépelt gázpalack-téma miatt emelnék szót, de most kivételesen az a baj, hogy kaptam egyet. Február 15-én délelőtt rendeltem Szigetváron a gázcseretelepen egy palackot, amit délután öt órakor ki is szállítottak. A szállító távozása után vadonatúj tömítőgyűrűvel felszereltem a palackot, és a kipróbálásnál o palack nyi- tógombjo alatt erős gázömlést észleltem, omi elzárt állapotban nem jelentkezett. Férjem visszavrtte a palackot a cseretelepre, ami sajnos már bezárt. A szigetvári benzinkút is foglalkozik palackcserével, de innen elküldték, mondván „nem itt vettük a palackot, ezért nem is hajlandók kicserélni". Mivel nem értettem a dolgot, életveszélyes palackunkkal újra elmentem próbálkozni. Először két kicsiny gyermekemre és az éppen fövő vacsorára hivatkozva próbáltam meglágyítani szivüket, sikertelenül. Ekkor megkérdeztem, ha férjem nem árulja el, hogy a polack nem innen származik, kicserélik-e? Hát bizony, akkor igen. (Zárójelben: mondj igazat, és a segitőkész- ség halvány jeleit sem lehet megtalálni.)' Tovább egyezkedtünk - a benzinkút műszak- vezetője hajlott a cserére A Magyar Közlöny 1991. január 14-i 2-es számában ,,A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 2/1991. (I. 14.) KHVM rendelete — közüzemű vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról. A 4. számú melléklet a 2/1990. (I. 14.) KHVM rendelethez: A lokossági vízfogyasztás átalánymennyiségeinek megállapítása az átlagostól eltérő körülmények esetén. 4. Azoknál az átalánydíjas lokossági fogyasztóknál, akik a vízmérő felszerelését megrendelik, a megrendelés beérkezésének napját követő hó 1. napjától a vízmérő felszerelésének időpontjáig, a vízfogyasztás számlázásánál a rájuk a fentiek szerint érvényes átalány mennyiségeket 50 százalékkal csökkentett mértékben kell figyelembe venni." azzal a feltétellel, ha kifizetem neki a csere árát — majd másnap reggel visszamegyek a szivárgó palackért, elviszem a cseretelepre, kicserélem és visszaviszem a jó palackot nekik . . . Mit mondjak, ez a megoldás nekem nem tetszett. Végső érvként felhoztam, ha orvos létemre őt törött lábbal találom, ezek szerint jogom lenne-e otthagyni, mert nem sebészként dolgozom? Nos. úgy tűnik, ez az érv hatott, mert kicserélte a palackot, majd köszönés nélkül távozott . . . Van-e olyan rendelet, hogy egy teli, de szivárgó, életveszélyes palackot, a kereskedésre engedélyt kapott vállalat nem cserélhet ki? Ha nem, akkor miért hallom a televízióban, rádióban, miért olvasom az újságban szinte na- ponto, hogy nem megfelelő körülmények között nem szabad otthon pótgázpalackot tárolni, vagy az illetékesek szerint egy többemeletes tömbház konyhája erre alkalmas tárolóhely? Ha nincs ilyen rendelet, akkor nagyon szép dolog lenne, ha nem csak az orvosoknak kellene esküt tenni, hanem a kereskedés is hivatássá válna. Dr. Egyed Katalin Szigetvár Püspöklakiak az önállóságról Az Új DN-ben február 6-án megjelent „A nagyobb hagyja el a kisebbet - Szétszakad-e Geresdlak?" című írásra szeretnék reaqálni püsnöklaki emberek nevében, akik megkerestek gondjukkal. Zavaruk, értetlenségük érthető, hiszen teltoghatatlan, hogy megkérdezetlen marad a falu - PüSPOKLAKOT óhajtó - népes táborából is egyáltalán valaki. Joggal kérhették számon, hiszen népi kezdeményezésre az MDF felvállalta, hogy támogatja a falu lakóit, aláírást gyűjt az ügyben, hogy kapja vissza a falu a jogtalanul elvett nevét. Püspöklakon - pontosítanám a cikkben leírtakat - 530 szavazópolgár közül 372 irta alá, hogy a Püspöklak falunevet óhajtja, s nem háromszázan. A falu 70 százaléka fordult emiatt a tanácshoz. Foglalkozott a témával a tanácsülés, vb-ülés, a tanácselnök, a megyei tanács- titkár, s most — reméljük eredménnyel — a Köztársasági Elnöki Megbízotti Hivatal. Az eredmény ez idáig értékelhetetlen, mondhatni patthelyzet, nem jutottunk előre egy centimétert sem. Nem csillapodtak le o kedélyek azóta, sőt. . . Ha jelen lett volna a cikk Írója az egy hónappal ezelőtti önkormányzati gyűlésen, tapasztalhatta volna a püspöklakiak ,,megnyugvását”. A megkérdezettek egyike sem volt tőzsgyökeres püspöklaki. Furcsa torzó felemlegetni a költségeket, a nosztalgia oltárát akkor, amikor 1968-ban egyetlen tollvonással, a költségtényezőket, a falu véleményét mellőzve akarták létrehozni az országban ötödik szocialista mintafalut, Geresd- lakot. Habjánecz Tibor •Tóth T. kérdezi, hogy a talált tárgynak mikor szerzi meg o tulajdonjogát? A Polgári Törvényikönyv 129, §-a szerint, ha valaki feltehetően más tulajdonában Tévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, ‘megszerzi a tulajdonjogot, ha a) a talált dolog a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozik, és b) a találó megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak, a végből, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, de a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati, vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti: a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) a mozgássérült gyermekek sorsának jobbításáért „BICEBÓCA" néven alapítványt hozott létre. Célja a korlátozott mozgásképességű gyermekek esély- egyenlőségének megteremtése: egyéni fejlesztése és tanulmányainak támogatása az „egészséges", ép gyermekek közösségében, szabadidejük hasznos eltöltése, üdültetésük, a habi- litációs és rehabilitációs eszközök gyártásának, forgalmazásának ösztönzése. Ebben az évben alapítványunk vállalta fel — a Mozgáskorlátozottak Pest, és Jásznagykun Szolnok Megyei Egyesületével karöltve — a mozgás- sérült gyermekek és családjuk közös táborozásának megszervezését június 21—30. között. A tábornok ezúttal Ts a szolnoki Tiszaliget ad otthont. Van-e jogunk a számlánkhoz? Van-e jogunk a számlánkhoz? - kérdezi Rostás Béla pécsi (Türr István u. 7/3.) olvasónk. Állami bérlakásban lakom — írja -, amióta OTP átutalási számlám van, és lakbéremet, tévéelőfizetést, fűtésdijat, áramdijat megbízásból a számláról az OTP fizet. Néhány vállalat, intézmény, mint a PIK, vagy a Posta - nem tudom milyen jogon - megkülönböztetést tesz aszerint, hogy a lakbért a házmester szedi-e, illetve a tévéelőfizetési díjat a postás veszi-e át. Ez esetben adnak számlát a kifizetett ösz- szegről, ha a számla rendezése az átutalási betétszámláról történik - feltehetően kényelmi okból - nem. Ami a lakbért illeti, több tételből tevődik össze: lakbér, vizdij, szemétszállítási díj, központi antenna díj, biztosítási dij, garázsbérleti dij . . . Elvárnám a magam és az érintett többezer pécsi polgár nevében, hogy az érintett vállalatok, intézmények e megkülönböztetésnek vessenek véget, és a kifizetett számlákat az OTP-n keresztül juttassák el azokhoz, akiket ez megillet. Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű ía- lálódijra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. Kovács jeligéjű olvasónk késelése, hogy a munkából hazafelé menet történt baleset üzemi baleset-e, vagy nem? Az 1975. évi II. törvény 77. § (1) bekezdése szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat munkába vagy onnan lakására menet közben éri. Abban az esetben, ha a munkáltató nem akarja az úti baleset üzemi jellegét elismerni, akkor jogorvoslatot is tartalmazó határozattal kell a kérelmet elutasítani. A baleset üzemi jellegének kérdéA gyermekeknek érdeklődésüket felkeltő, alkotókedvüknek is teret adók, testüket edző, ba- rátkozásra, vidámságra alkalmat teremtő programokat tervezünk. A szülők hasznos ismereteket nyújtó előadásokon, vitákon, tapasztalatcseréken gyűjthetnek erőt ahhoz a kemény és kitartó munkához, amely gyermekük sorsának minél megnyugtatóbb elrendezéséhez kell. Nagy gondot jelent o rendezőknek a táborozás kiadósaihoz a szükséges anyagi feltételek előteremtése annak ellenére, hogy a szervezők és a segítők társadalmi munkában tevékenykednek a tábor sikere érdekében. Ezt a költséget azok a családok, akiknek a tábort szervezzük, sem tudják vállalni. így a tábor költségeinek túlnyomó részét céljainkkal szimpatizáló támogatók felajánláAz Új Dunántúli Napló február 24-i száma tájékoztatott a nyugdíjak rendezéséről „Februárban fizetik az emelt nyugdíjakat" címmel. Az írással kapcsolatban két kérdéssel fordulok a szerkesztőséghez — írja Kerner József komlói olvasónk: Azonos kérdéssel feltehetően sok érintett keresné meg a Társadalombiztosítási Igazgatóságot, ami a jelenlegi leterheltségük okán nem kívánatos, az Új Dunántúli Napló a közérdekű tájékoztatást hatékonyabban teljesíti és csak egyszer kell az igazgatóságot zavarni. Úgy érzem kézenfekvőbb, ha a felvetett kérdést az újságon keresztül tisztázzuk. Az említett cikkben jelzett: „Ugyancsak 900 forinttal egészítik ki a házastársi pótlékot, a házastárs után járó jövedelempótlékot . . ." kiegészítés valóban jár-e és ha igen, akkor milyen feltételek megléte esetén. Persze jó lenne, ho a nyugdíjasok is tudnák, mi a különbség a kétfajta pótlék között, mert ezzel is csökkenne a kérdések sora. Gondoséban a jogorvoslati út a bíróságig biztosított. Kérje írásbon az úti baleset üzemi jellegének megál- lapitását. B. Tomásné az iránt érdeklődik, hogy a foglalót be lehet-e számítani az ellenértékbe? Polgári Törvénykönyvünk szerint a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés 'megkötésekor átndott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Abban az esetben, ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számitani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felesóikból, adományokból tudjuk csak fedezni. A pénzbeni támogatások mellett szívesen fogadunk olyan felajánlásokat is (jáékokat, sportszereket, édességet, a papirhajtogatás- hoz megfelelő anyagokat), amelyeket a tábor megrendezésekor hasznosítani tudunk, s ezzel csökkenteni tudjuk a tábor költségeit. A felajánlókat a pénzbeni befizetés után adókedvezmény illeti meg. A vállalatok, üzemek, gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek megértése és anyagi támogatása nélkül céljaink továbbra is csak megfogalmazott vágyak maradnak. Várjuk tehát a pénzbeni és természetbeni adományokat, és a mozgássérült gyermekek jelentkezését a táborba. BICEBÓCA Alapítvány 1032 Budapest, San Marco u. 76. Számlaszám: BB Rt. 380-16909 lom, nem a nyugdíjasok hibásak a tájékozatlanságuk miatt. Dr. Radnai László, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója a következő tájékoztatást adta: A házastárs utáni jövedelempótlék összegét akkor kell 900 forinttal kiegészíteni, ha azt havi 10 000 forintot meg nem haladó öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj vagy baleseti rokkantsági nyugdíj mellett folyósítják. 1991. január 1-től kezdődően — házastársi pótlék havi 6100 forintos nyugdíjig —, házastársi jövedelempótlék pedig az ezt az összeget elérő és meghaladó nyugdíj mellett állapítható meg. A korábbi emelések miatt a nyugdíjasok nehezen ismerik ki magukat az új emelés ösz- szegén, ezért felajánlom, bár nem Igazgatóságunk hatáskörébe tartozik a nyugdíjemelés, hanem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladata (1138 Budapest, Váci út 73.), hogy telefonon, vagy személyesen jelentkező érdeklődőknek szívesen adunk tájékoztatást. lős, vagy mindkét. fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visz- szatériteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. K. J.-né olvasónál kérdezi, hogy mennyi a felmondási idő, és a szombat—vasárnap is be- számit-e? A Munka Törvénykönyve értelmében a felmondási idő 15 naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munika jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg. A félmondási idő tartamát naptári napban állapítják meg, Így a szombat és a vasárnap is beszámít. * Sok településen még mindig hosonló a látvány, amely a villányiakat is. bosszantja: az ABC falát „diszitik" a választási kampány maradványai A felvételt Havasi István készítette Mit tehetek egy szivárgó gázpalackkal? Jogi tanácsadó! Nyugdíjasok figyelmébe A házastársi pótlékről Műsor az időseknek A Pécsi Vasutas Művelődési Ház hagyományőrző népdalköre a napokban hangulatos műsort adott a görcsönyi nyugdíjasklubnak, nagy örömet szerezve a negyven idős embernek.
