Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-05 / 63. szám

1991. március 5., kedd üj Dunántúli napló 7 Kiútkeresés a mohácsi autójavítónál Százan válnának munkanélkülivé... A mohácsi Autójavító Kis­vállalatot 18 évvel ezelőtt hoz­ták létre. Kezdetben a pécsi 14-es autójavító részeként üze­melt, 1983-tól önálló. Az el­telt idő alatt 15 igazgató vál­totta egymást. A gyakori cse­rét azzal magyarázzák, hogy helyben nehéz találni hozzá­értő, jó szakembert. Stráhl Ferenc személyében volt egy ilyen,'de öt rövid idő múlva elcsábította a megyeszékhely. Tavaly október 29-én tartották a közgyűlésüket a mohácsi szervizben, s ekkor a nyolc­évi igazgatói tisztségéből fel­mentették Sztanics Györgyöt. Jelenleg Wöllling János, mű­szaki vezető és Zugó Alberlné. főkönyvelő közös irányításával dolgoznak. A közgyűlést követő pályá­zati kiírásra . üzemvezetőnek öten jelentkeztek, a bírálóbi­zottság és a közgyűlés azon­ban úgy ítélte meg, nem őket keresték. Két hete újabb pá­lyázatot tettek közzé. Várná­nak egy menedzser típusú, közgazdasági ismeretekkel ren­delkező vezetőt —, de arhíg ilyenre lelnek, újabb üzletek utón néznek, folyamatosan ter­melnek. * Wölfling János valószínű nem örült a kérdéseimnek, a főkönyvelő és a titkárnő tár­saságában ültünk le beszél­getni, a titkárnő feladata ez­úttal gyorsírással jegyezni min­den szót. E bizalmatlanságnak ható apróságtól eltekintve készségesnek mutatkozott és csak esetenként adott kitérő választ. Arról például, miért keresnek a dolgozók közül töb­ben havi 3—6000 forintot, ak­kor, amikor állítja, hogy folya­matosan van munkájuk. Az in­doka: „Mindenki a végzett munkája szerint részesedik." Ez világos, csak akkor szüksége lehet-e a szerviznek arra, aki ennyit teljesít? Szóval, döcögve indult oz in­terjú, mígnem kimondta: Ka­tasztrofális helyzetben maradt vezető nélkül a vállalat. Az Autótechnikával kötött szerző­dés alapján működtették az alkatrészeket árusító boltjukat, s ezt a megállapodást 1987 decemberében az áfás árak bevezetésekor kénytelenek vol­tak felbontani. Úgy egyeztek ki, hogy a következő év január végéig a leltár alapján a kész­letet felszámoljuk, s az együtt­működésük megszűnik. Az ügy valami miatt elhúzódott, 1990- ben év vége közeledtével itt álltak több mint 7 milliós tar­tozással. Részletekbe nem bo­csátkozik, Sztanics György, a volt igazgató nincs jelen, ezért nem hajlandó erről egyebet mondani, mint hogy bankköl­csönt kényszerültek felvenni az adósság törlesztésére. Októ­bertől ennek a terheit nyögik, de minden esélyük megvan, hogy márciusban feladják az utolsó részletet. Akkor felléle­gezhetnek. # A külső gazdasági helyzet sem kedvező a számunkra. A haszongépjárműveket javíttató partnereik sorra elmaradnak és nem azért, mert elégedetlenek a munkájukkal. Maguk is anyagi gondokkal küszködnek. Rákényszerülnek a helyi javí­tóbázisok kialakítására, pedig Wölfling János szerint nem ez a megoldás. Egy volt pesti munkaadójuk, mint mondja, már rájött és márciustól újra szerződést kötött velük teher­autói felújítására. A személygépkocsi-forgal­muk a megbízott vezető meg­ítélése alapján megfelelő. Eh­hez persze hozzátartoznak az olyan tények, mint az alkatré­szek árai, hogy a benzinár­emelés óta minden ember ke­vesebbet használja a kocsiját, vagy mást ne említsünk, ja­nuárban az új gépkocsik át­vételéről kiértesítettek 90 szá­zaléka visszamondta a vásár­lást. Ebből egyenesen követ­kezik, a garanciális javítási tevékenységük 90 százalékkal csökken! Egyébként állítja, a szerviz neve, híre jó. Az or­szág minden részéből hoznak ide, főleg nyugati kocsikat csi­náltatni. Arra főleg büszkék, hogy bármilyen típushoz egy héten belül megszerzik a szük­séges alkatrészt. Évekkel ezelőtt a targoncák javítására szakosodott egy részlegük. Most 12 szakember a kiváltságosok közé tartozik, mert itt dolgozhat. Igaz, a ha­zai megrendelőik ugyancsak p pénztelenség miatt elmarad­tak, de egy osztrák partnerre leltek, aki folyamatos elfog­laltságot és igen jó kereseti lehetőséget biztosítva számit rájuk. Kamionban hozza a munkagépeket, alapos vizsgá­latnak kitéve viszi a készeket. Elégedett a mohácsiakkal. A terveik között szerepel az átalakulás. Keresik annak a módját, formáját, mi lenne a legcélszerűbb. Egyetlen fizikai dolgozónak sem kívánnak fel­mondani, bíznak a fellendü­lésben. Az elképzelésük az, hogy a járművekkel kapcsola­tos teljes vertikumot létrehoz­zák. Kocsikat eladni, venni, alkatrészekkel kereskedni, szer­vizet üzemeltetni, még a töltő­állomást is helybe telepíteni — kisebb 'közösségekre bontva érdekeltté tenni minden em­bert a gazdaságos szolgálta­tásban. Hát ehhez keresnek vezetőt. S hogy miért a bizalmatlan­sága Wölfling Jánosnak? — Azt mondja, sokan a szolgáltatá­suk összeomlását várnák. így van, vagy sem, nem tudom. Egy biztos, a 100 dolgozó mun­kanélkülivé válása "senkinek sem jelenthet örömöt! Berta M. A körültekintés „jutalma" Címzett támogatás Baranya mintha lemaradt volna a Vissza kell mennünk múlt év májusáig: az akkori me­gyei tanács tisztán szerette volna látni, hogy 1990-ben milyen megkezdett beruhá­zások vannak Baranyában, olyanok, amelyeknek arra az évre pénzügyi vonzatai van­nak. Az áttekintés megköny- nyitését szolgálta, hogy az ilyen beruházások alsó ér­tékét kétmillió forintban ha­tározták meg. Ez a lista má­jusra állt össze, és használ­hatónak bizonyult. Az azóta zajló rendszer- váltás ezeket a beruházá­sokat érintetlenül hagyta.- A beruházások vonalán — akár a helyhatósági vá­lasztásokat nézzük, akár 1991. január 1-jét — nem lehet új életet kezdeni — mondja Weller János, Bara­nya Megye önkormányzati Hivatala terv-, közgazdasá­gi és vállalkozási osztályá­nak megbízott vezetője. A múlt év októberében a Belügyminisztérium kérte az áthúzódó létesitmények lis­táját, kimutatást azokról, amelyekkel kapcsolatban az önkormányzatoknak pénzügyi kötelezettségeik vannak. Itt egy mondat erejéig is­mét Weller Jánosé a szó: — Az önkormányzatnak jelenleg kevés forrás áll a rendelkezésére, ez még a működtetését sem fedezi megnyugtatóan, a felújítá­sokról, különösen pedig az új beruházásokról nem is beszélve ... Egy lehetőséget kaptak a megyei önkormányzatok: a lakosonkénti 400 forint cím­zett támogatást. A „cím­zett" mögöttes tartalma: adott önkormányzaté a pénz, mégpedig szigorúan a konkrét beruházásra for- díthotóan. Más célra ebből egy fillért sem költhetnek. Ez az összeg a Baranya me­gyei közgyűlés esetében er­re az évre 171 millió lorint. És itt egy furcsaságra máris fel kell hívnunk a fi­gyelmet. Az országgyűlés december 31-én döntött a címzett támogatásokról, ám a Magyar Közlönyben jó három hét múlva jelent meg, a baranyai önkor­mányzat pedig — hivatalo­san — csak január 28-án szerzett róla tudomást. A Közlönyben közzétettek szerint Baranyában mind­össze két címzett támoga­tottja van a pénzügyi kor­mányzatnak: a Pécsi Nem­zeti Színház, illetve a me­gyei kórház kazánjának re­konstrukciója. Az előbbi 153, az utóbbi 14 millió forintot kap a beruházás befejezé­se érdekében. A megyétől a Belügymi­nisztériumnak megküldött lista ennél természetesen jóval hosszabb volt. — Felmérésünk szerint a folyamatban lévő és a me­gyei önkormányzatot anya­gilag érintő beruházások befejezésére — az építkezé­sek nagyon körültekintő üte­mezése mellett — 171 millió forint elegendő lenne — vé­li Weller János. — Csak­hogy itt tornyosul Pécsett a szerencsétlen sorsú 25 eme­letes ház... Ez aztán mindent össze is zavar. A város és a megye 1989 végén a hatalmas épü­let rendbetételére 100 millió forintot „kapart össze". A kormány 250 millió forint egyszeri hitelt ajánlott fel azzal, ha 1990-ben a tarto­zást Baranya és Pécs nem tudja kiegyenlíteni, akkor az 1991. évi címzett támo­gatásból biztosítják mojd ezt az összeget. Ez azonban — mire a tá­mogatott beruházások listá­ja a Közlönybe került — valahogy „elfelejtődött. . De mintha egész Baranya eltűnt volna a térképről! A megyétől októberben felkül­dött igények között — egye­bek mellett — ezek is szere­peltek: a drávaszabolcsi re­gionális vízmű, a pécsi szennyvíztisztító telep, élet­veszély elhárítása érdekében a harkányi kórház födémjé­nek megerősítése, a Leőwey gimnázium rekonstrukciója, a Megyei Levéltár felújítója. Miután azonban csak a színház és a kórházi kazán szerepel a támogatott beru­házások között, érzékelhető: a vidék „eltűnt a térkép­ről”. Az eddigiek alapján né­hány következtetést levonha­tunk. Mindenekelőtt azt, hogy azok a megyék, ame­lyek korábban túlfutottak lehetőségeiken, erejüket meghaladó, fedezetlen be­ruházási programba kezd­tek, most jobban jártak - mert cimzett támogatásként sok pénzt kaphattak —, mint térképről... azok, amelyek körültekin­tőbbek voltak, s csak a ta­karó végéig próbáltak nyúj­tózni. A másik: aprólalvas- ellenesnek tűnik a céltámo­gatási gyakorlat, még a mi­nimális fejlesztésre sem ad lehetőséget. Van azonban más terhe is a megyei önkormányzatnak. A garanciája mellett kibo­csátott kötvényekre és azok­ra a hitelekre gondolunk, amelyekért kezességet vál­lalt. Ha az adós nem fizet, a kölcsön visszatérítésének kötelessége az önkormány­zatra hull. Érdekesség­ként (?) megemlítjük, hogy e célra több megye is kapott címzett támogatást, Baranya - amelyet koráb­ban egyébként depressziós, tehát fokozott kormányzati támogatásra szoruló térség­nek minősítettek - egy fil­lért sem. Van egyéb furcsaság is. A megyétől felküldött listán a sorrend egyúttal fontossá­got is jelzett. Ami az első helyen állt, az a legsürgő­sebben befejezendő munka. Bár a megyei kórháznak is minden bizonnyal kellett a pénz, ezt tőlük senki elvi­tatni nem fogja, ám az egészségügyi ellátás címszó alatt csak az ötödik volt a sorban. Az első a már em­lített életveszélyes harkányi kórházfödém. Magyarán: nem sikerült nyomára jut­nunk, hogy a címzett támo­gatások, illetve a megyei önkormányzati elkötelezett­ségeken segítendő juttatá­sok terén milyen alapon, milyen mechanizmusok ré­vén döntöttek a miniszté­riumban. Ami azért is érde­kes, mert a megyei önkor­mányzati-belügyminiszté­riumi egyeztető tárgyaláso­kon — a múlt év őszén — az utóbbi szakemberei is több Tjaranyai beruházás befeje­zését valóban sürgősnek és fontosnak minősítették. A Belügyminisztérium - mert ott is tudják, hogy a Baranyának juttatott pénz valóban nagyon kevés — most azt javasolta a me­gyei önkormányzatnak, új­fent vizsgálják meg, hogy a folyamatban lévő beruházá­sokhoz kapcsolódó kötele­zettségeik mindegyike - kö­telezettség-e? Mészáros Attila Búcsú a KGST-tol A KGST budapesti, 46. és egyben utolsó ülése alkalmá­ból összefoglaljuk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak krónikáját: 1949. január 25. — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői Moszk­vában elhatározzák a KGST megalapítását.­1949. április 26—30. — Ala­kuló ülésén határozzák meg a KGST tevékenységének alapve­tő irányait. Későbbiekben a következő országok csatlakoz­tak: Albánia (1949), az NDK (1950), Mongólia (1962), Kuba (1972), Vietnam (1978). 1956. május — Berlinben lét­rehozták a megfigyelői státust. (Megfigyelőként 1956 és 1991 között az alábbi országok vet­tek részt - hosszabb-rövidebb ideig — a KGST munkájában: a Kínai NK, a Koreai NDK, Vietnam, Jugoszlávia (1965), Angola, Etiópia és Laosz (1977), Jemeni NDK (1979), Mozombik, Afganisztán (1980). Kína 1961-től gyakorlatilag nem képviselteti magát. 1956-ban alakultak meg az első Állandó Bizottságok is, számuk 1991-re húszra nőtt. 1958. június - Elfogadták a Bukaresti Árelvként ismert ha­tározatot: o tagállamok közöt­ti forgalomban a termékek árait a világpiaci, de „mono­polista és spekulációs vonó­soktól megtisztított" árak alap­ján képzik. A többévi átlagár alapján kiszámított fix árak öt évig maradnak érvényben. 1958. december - Prágában elfogadták a „Barátság” kő­olajvezeték megépítésének ter­vét, amely 1962, a Barát- ság-ll. 1973 óta működik. 1959. május: Tiranában fo­gadták el a tagállamok ener­getikai rendszereinek egyesíté­séről és a kölcsönös energia- szállításokról szóló ajánlásokat. Az Egyesített Energiarendsze­rek Központi Teherelosztója 1962 óta működik Prágában. 1959. december - Szófiában elfogadták a KGST Alapokmá­nyát és a Tanács jogképessé­géről, kiváltságairól és men­tességeiről szóló egyezményt. 1962. június - Moszkvában a szervezet gyakorlati irányítá­sára létrehozták a tagállamok egy-egy miniszterelnök-helyet­teséből álló Végrehajtó Bizott­ságot. Jóváhagyták az Alapok­mány módosítását is, hogy Európán kívüli országok is csatlakozhassanak. Mongólia a KGST 8. tagállama lett. 1963. július — Moszkvában jóváhagyták az áttörést a két­oldalú klíringelszámolásokról a transzferábilis rubelban történő sokoldalú elszámolásokra, és a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank megalapításá­nak tervét. A bank 1964. janu­ár elsején kezdte meg műkö­dését, moszkvai székhellyel. 1971. július - A XXV. ülés­szak Bukarestben elfogadta „Az együttműködés további el­mélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-országok szo­cialista gazdasági integráció­jának fejlesztését célzó Komplex Programot". 1973. május — Moszkvában a KGST és Finnország együtt­működési megállapodást kötött. Később hasonló megállapodás született Irakkal (1975), Mexi­kóval (1975) és Nicaraguával (1983) is. 1978- június — Bukarestben jóváhagyták az 1990-ig terje­dő hosszútávú együttműködési célprogramokat az energetika, a fűtő- és nyersanyagipar, a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar, valamint a gépipar területén. Célszerűnek minősítet­ték a tárgyalásokat az EGK- val, illetve tagállamaival az együttműködés lehetséges módjairól. Mintegy másfél év­tizedes tárgyalássorozat végén, 1988. június 25-én Luxemburg­ban írták alá a nyilatkozatot a KGST és az EGK kapcsolat- felvételéről. 1984. június — Moszkvában a tagországók felsőszintű gaz­dasági értekezletén elfogadták a „Nyilatkozat a KGST-tagor- szógok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól", valamint a „Deklaráció a bé­ke megőrzéséről és a nemzet­közi gazdasági együttműködés­ről" c. dokumentumokat, amelyeket az ezt követő ülés­szak jóváhagyott. * 1984. október — Először és utoljára — Európán kívül, Ha­vannában tartottak ülésszakot. A tanácskozás elfogadta a hosszútávra előirányzott együtt­működés komplex intézkedése­it az energia, a fűtőanyagok, a nyersanyagok területén. 1985. június — Varsóban új konvenciót írtak alá a KGST jogképességéről, előjogairól és mentességéről. 1985. december — A XLI. (rendkívüli) ülésszakon Moszk­vában elfogadták „A KGST- országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programját" a követ­kező öt kiemelt irányban: a népgazdaság elektronizálása; komplex automatizálás; atom- energetika; új anyagok, gyár­tási és feldolgozási technoló­giák; biotechnológia. 1986 . november - Bukarest­ben jóváhagyták az atomerő­művek és atomfűtőművek épí­tésének 2000-iq szóló komplex programját. Ugyanebben a hónapban Moszkvában a tag­országok testvérpárjainak ve­zetői megtartották az 1969 és 1984 utáni harmadik csúcsta­lálkozót. 1987. október - A moszkvai ülésszak a KGST mielőbbi megreformálásának szándékát jelezte: megszüntettek, illetve átszerveztek 19 bizottságot és 6 újat hoztak létre. Megegyez­tek abban, hogy a jövőben három szinten (állami, ágaza­ti, vállalati) egyeztetik az együttműködési terveket. A miniszterelnöki szintű szó­fiai ülésszakról kiadott közle­mény mór úgy fogalmazott, hogy szükséges az együttmű­ködés mechanizmusának, a Tanács tevékenységének alap­vető megújítása, a KGST cél­jainak felülvizsgálata. A tag­államok javaslatainak megvi­tatására egy reformbizottság felállításában állapodtak meg. Érdemi eredmény, hogy elfo­gadták a Szovjetunió javasla­tát, - amit Magyarország mór korábban szorgalmazott -, hogy a KGST-n belüli elszá­molásokat konvertibilis valutá­ban, a világpiaci árszint figye­lembevételével végezzék. (Az elszámolás úi rendszere 1991. január elsején életbe lépett.) 1990. április - A csehszlo­vák kormány hivatalosan érte­sítette a KGST Titkárságát, hoav - elsőként - felmondja a KGST három pénzügyi meg­állapodását. amelyek a tagor­szágok közötti árfolyamok rendszerét szabályozzák. B. Rosta Éva U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents