Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-04 / 62. szám

2 ui Dunántúli napló 1991. március 4., hétfő Megkezdődtek Irakban a tűzszüneti tárgyalások Folytatás az 1. oldalról) ges csapatok vezetőinek és az iraki parancsnokoknak — kö­zölte újságírókkal Norman Schwarzkopf tábornok, a szö­vetséges erők főparancsnoka, a Safvanban vasárnap folyta­tott másfél órás tárgyalás után. A megbeszélések után Schwarzkopf tábornok el­mondta: az irakiak tájékozta­tást adtak a Kuvaitban, illet­ve az öbölbeli nemzetközi vi­zeken telepített aknákról. A szövetségesek értésre adták, hogy készek valamennyi szö­vetséges erő kivonására Irak­ból, de csakis a tűzszüneti megállapodás aláírása után. A tárgyalás eredményeként megállapodás született a kö­vetkező kérdésekben: — valamennyi hadifoglyot haladéktalanul szabadon bo­csátanak a Nemzetközi Vörös- kereszt segítségével; — a szembenálló felek ki­cserélik az eltűntek neveit, együttműködnek sorsúik kide­rítésében és kiadják a hábo­rús halottak földi maradvá­nyait; — a felek együttműködnek a további összecsapások elke­rülése érdekében; — szükség esetén újabb tár­gyalási fordulóra kerül sor a felek között. Schwarzkopf tábornok hang­súlyozta, hogy a következő lé­pésként Iraknak el kell fogad­nia a Biztonsági Tanács által szombaton elfogadott tűzszü­neti határozat feltételeit. A tábornok egyébként a2 újságírók tájékoztatása előtt még a találkozó helyszínéül szolgáló sátorból telefonon összeköttetésbe lépett a wa­shingtoni Fehér Házzal. Tömegsírok Kuvaitban Kuvaiti tisztségviselők szombaton — első ízben a háború befejeződése óta - tömegsírokat mutattak meg külföldi új­ságíróknak. A Riggában, Kuvait-város szomszédságában feltárt tö­megsírokban — az önkéntes sírásók tanúsága szerint — ke­reken ezer, háromnegyed részben golyó által kivégzett em­bert földeltek el. A sírásók elmondták, hogy az invázió kezdetén egy hó­napig naponta öt-hat, olykor több áldozatot kellett elte­metniük. Az elföldeltek pontos száma nem ismeretes, mivel az irakiak magukkal vitték a listákat, de a kuvaitiak a leg­több halottat lefényképezték, és ezeket most bizonyítékok­ként átadták a kuvaiti hatóságoknak. Jelentések szólnak egy másik temetőről is, ahol 5000 agyonlőtt és felakasztott kuvaiti nyugszik. A sírok 135 csecsemő holttestét is magukban rejtik. A sírásók beszámoltak 200 Riggában eltemetett koraszü­löttről, akiket az irakiak kivettek az inkubátorokból — ezt a hírt azonban idáig egyetlen kuvaiti kórház sem erősí­tette meg. Október óta az irakiak nem engedték oda a Vöröske­reszt tisztségviselőit a halottasmenetekhez. A kivégzettek eltemetéséről a hozzátartozóknak kellett gondoskodniuk, később azonban a benzinhiány miatt sokan a saját kert­jükben földelték el hozzátartozóikat. Az irakiak bosszújától tartva sok áldozatot szándékosan jeltelen sírba tettek. Iszlám forradalom kezdődött? Újabb Huszein-ellenes tüntetések Iráni közlés szerint Szaddám Huszein-ellenes tüntetések vol­tok a hét végén legkevesebb négy iraki városban, Al-Ama- rahban, Al-Gharbiban, Nasz- szarijában és Kutban. Újabb részletek kerültek nyilvános­ságra a dél-iraki Bászrában tartott szombati Huszein-elle­nes megmozdulásról is. Néhány — szemtanúkra hi­vatkozó — iráni jelentés azt emeli ki, hogy Bászrában alap­vetően iszlám forradalom kez­dődött. A teheráni értékelések szerint a diktátorral szembe­szálló tüntetők azt hangoztat­ják, hogy iszlám országot akarnak, s Szaddám Húszéin nem igazi muzulmán. Nem egyértelmű ugyanak­kor, hogy a rendőrség és az iraki biztonsági alakulatok mi­ként foglalnak állást a meg­mozdulásokkal kapcsolatban. Bizonyos jelentések arra en­gednek következtetni, hogy — legalábbis néhány városban — a rendőrség rokonszenvez a Huszein-ellenes erőkkel. Az ÍRNA hivatalos iráni hír- ügynökség Iránba menekült szemtanúkra hivatkozó jelen­tése szerint egyes városokban a biztonsági alakulatok tisztes távolból, tétlenül szemlélik a Húszéin megdöntését követelő plakátokkal és jelszavakkal felvonuló tömeget. A teheráni rádió viszont arról számolt be, hogy egyes iraki városokban súlyos összecsapások voltak a zsarnok menesztését követelő tüntetők és a rendőri erők között. Az ÍRNA szemtanúkra hivat­kozó közlése szerint az öböl­háborúban, illetve korábban az Irán ellen viselt háborúban sokat szenvedett Bászrában a tömeg szombaton megostro­molta a városi börtön épüle­tét, és mintegy ötezer rabot kiszabadított. Bászrában a Huszeinhez hű biztonsági ala­kulatok rátámadtak a tün­tetőkre. A szemtanúk beszá­molóiból nem derült ki azon­ban az, hogy az utcai harcok­nak voltak-e áldozatai. Népszavazás Észt- és Lettországban (Folytatás az 1. oldalról) ítélt köztársasági népszavazást (a balti államokban ugyanak­kor nem tartják meg a 17.-ére kiírt szövetségi népszavazást az unió jövőjéről, hiszen tel­jesen fölöslegesnék, s a köz­társasági törvényéknek ellent­mondónak Ítélik meg a köz­pontilag kezdeményezett nép­szavazást, amely a „megújuló Szovjetunióhoz” való tartozást hivatott elfogadtatni). Az előzetes részvételi ered­mények Tallínnban és Rigában is azt jelzik, hogy a várakozá­soknak megfelelően a szava­zásra jogosultak csaknem 80 százaléka élni fog állampolgá­rt jogával. Mindkét köztársa­ságban egyértelműen art tart­ják, hogy a lakosság döntő többsége a függetlenség mel­lett foglal állást. Figyelemre méltó, hogy Észtországban a függetlenség hivei a válasz­tást megelőző napokban nem is fejtettek ki különösebb propagandát, szinte természe­tesnek tartva, hogy a lakos­ság igent mond a köztársaság függetlenségére. ]ugoszlávia: ultimátum Horvátországnak A jugoszláv szövetségi ál­lamelnökség ülésén 24 órás határidőt szabtak arra, hogy a szombaton kirobbant hor- vát-szerb viszályban Pakracon helyreálljon az eredeti álla­pot. A szombat esti ülésről vasárnap reggel nyilvánosság­ra hozott közlemény sürgeti, hogy vonják vissza a -városból a horvát rendőrség különleges alakulatait. Egyidejűleg mindazok a szerb rendőrök, okikét a hor­vát egységek lefegyvereztek, vagy azt megelőzően a he­gyekbe menekültek, a meg­adott időpontig kötelesek fel­venni a munkát. Az ülést Boriszav Jovics elnök vezette, ott volt Ante Markovics mi­niszterelnök, valamint a bel-, a hadügyminiszter és a nem­zetvédelmi miniszter is. A városban az előző nap óta továbbra is jelen vannak a néphadsereg alakulatai, amelyek szerepét az államel­nökség ülésén nagyra értékel­ték, hangoztatva, hogy jelen­létük nagyban hozzájárult a helyzet lecsöndesítéséhez. A horvát rendőrség akció­jának közvetlen előzménye az volt, hogy a szerbék átvették a pakraci rendőrállomás irá­nyítását, és lefegyverezték a horvát rendőröket. Az éjszaka viszonylag nyu­galomban telt el városában. Milan Brezak, horvát belügy­miniszter-helyettes közlemé­nye szerint a rendőri erők egész éjjel az útakadályok el­távolításán dolgoztak, hogy a forgalom vasárnap helyreálT- hasson. Az utcákon változatlanul je­len vannak a horvát belügy­minisztérium különleges ala­kulatai, amelyek ellenőrzik a kereszteződéseket és a fonto­sabb épületeket. A szerbek többsége — aki csak tehette — elhagyta a mintegy tízezer lakosú várost, az utcákon es­te és kora reggel csak egyen­ruhás személyeket lehetett látni. Pranjo Tudjman horvát el­nöknek a szöveségi elnökség­hez küldött levele szerint bi­zonyítékok vannak arra, hogy a néphadsereg magas rangú tisztjei belekeveredtek a pak­raci események előkészítésébe. Sürgette, hogy tárják fel ezt a körülményt, mert ellenkező esetben horvát részről nyilvá­nosságra hozzák a bizonyíté­kokat. Egyúttal vegyes parla­menti vizsgálóbizottság létre­hozását követelte a pakraci események tisztázására. A horvát belügyminiszter­helyettes már elismerte, hogy a lövöldözésben egy rendőr súlyosabban, kettő pedig könnyebben megsebesült, s hogy őket Zágrábban ápol­ják. A belgrádi rádió változatla­nul hangoztatja azt a korábbi hírt, miszerint az összetűzé­seknek halálos áldozatai vol­tak, állítólag már nem hat, hanem 11 halottról tudnak. lován Raskovics, a szerb De­mokrata Párt vezetője egyene­sen arról beszélt, hogy az ese­mények a szerbség elleni had­üzenetet jelentik, amire vála­szolni kell.-<j>- LONDON: A Gorbacsov- Thatcher vonal folytatását vár­juk, mert ez igen gyümölcsö­zőnek bizonyult a múltban - mondta a független brit hir- tévének, az ITN-nek adott nyi­latkozatában Szergej Grigor- jev szovjet elnöki szóvivő va­sárnap, egy nappal John Major brit kormányfő moszkvai látogatása előtt.-®- WASHINGTON; Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnapra virradóan nagy többséggel határozatot fogadott el, amely lényegében megerősíti a győz­tes szövetségesek szigorú fel­tételéit líraikkal szemben, és ér­vényben tartja az Inaik elleni teljes gazdasági embargót.-f WASHINGTON: George Bush amerikai elnök azt remé­li, hogy átfogó tervet tud elő­terjeszteni a közel-keleti kér­dések rendezésére, tűnt ki ka­binetfőnökének szombati nyi­latkozatából. A kormányban úgy érzik: a háború után olyan lehetőség nyílik a kér­dések megoldására, amilyen korábban nem létezett - mon­dotta John Sununu.-f PEKING: Kína és a Szovjetunió megállapodott ob­iban, hogy egymás csoporto­san utazó állampolgáraitól a jövőben nem követelnek vízu­mot — jelentette szombaton az Új Kína. Az új rendelkezés az 1988 júliusában kötött két­oldalú idegenforgalmi egyez­mény mellékleteként 1991. március 31-én lép hatályba. ♦ Az FMK 7. közgyűlése A Független Magyar Kez­deményezés nevű politikai mozgalom saját hatókörének kiszélesítésére és szervezeti ke­reteinek megszilárdítására tö­rekszik, miután — mintegy ki­lépve a Nyilvánosság az Erő­szak Ellen (VPN) nevű szlo­vák mozgalom árnyékából - a szlovákiai kormánykoalíció ön­álló részesévé vált. E gondolat jegyében zajlott le szombaton Galántán az FMK 7. közgyű­lése, amelyen új alapszabályt és munkaprogramot fogadtak el, valamint új vezetőséget vá­lasztottak. Az FMK új elnöke A. Nagy László lett, aki je­lenleg a szlovák törvényhozás alelnöke is. A mozgalom szer­vezeti irányítását az eddigi el­nök, Tóth Károly, a most létre hozott főtitkári tisztségben lát­ja el ezentúl. A munkaprogram egyértel­műen kimondja, hogy az FMK nevű mozgalom egy „határo­zott polgári centrumpárt” sze­repét vállalja fel. Az FMK legfőbb eszmei vonása a sza­badelvűség, de párbeszédre és együttműködésre törekszik a más nézeteket valló pártokkal és mozgalmakkal is. James Baker: megnőtt a béke esélye Moszkva kezdettől vállvetve dolgozott Amerikával az iraki válságban, támogatása nélkül ebben az időszakban nem tud­ták volna így megoldani a kérdéseket. A Szovjetunió to­vábbra is rendkívül fontos politikai szerepet játszhat, hi­szen szoros kapcsolatai von­nak a Közel-Kelet egy sor ér­dekelt országával — jelentette ki vasárnap James Baker. Az amerikai külügyminiszter az NBC tévében nyilatkozva jelezte: nem utazik konkrét béketervvel a Közel-Keletre; a rendezés csak az érdekelt or­szágok elgondolásain alapul­hat, de a győzelem után a békére nagyobb esély van, mint valaha. Egyúttal leszö­gezte, hogy a rendezésben a Szovjetuniónak is fontos sze­rep kell hogy jusson. Baker, aki jövő héten indul közel-keleti útjára, elmondot­ta: nem visz magával ameri­kai tervet az izraeli—arab vi­szály rendezésére, és általá­ban hiba lenne azonnali meg­oldást várni a térség régi, súlyos problémáira. Az Egye­sült Államok azonban ösztö­nözheti a rendezést, és érzése szerint erre most mindkét ol­dalról nagyobb a készség. Az iraki kérdésben Szíriával kialakult együttműködésnek szerepe volt abban, hogy el­maradt a várt terrorhullám - mondotta Baker -, bár Szíria változatlanul úgy véli, hogy a megszállt területeken jósze­rével minden lehetséges - tet­te hozzá.-®- NEW YORK: A Szovjet­unió ENSZ-nagykövete, Julij Voroncov a közel-keleti prob­lémák új megközelítését sür­gette az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában minden fél részéről, hogy a lehető leggyorsabban rendezni lehessen a palesztin kérdést egy nemzetközi béke- konferencián. Ez az értekezlet lehetővé tenné a béke és a biztonság megteremtését hosz- szú távon is a térségben — vé­lekedett a nagykövet.-<?- UNGVÁR: Vasárnap az ungvári stadionban szabadtéri ökumenikus istentisztelettel fe­jeződött be a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség megalakulásának 2. évforduló­ja alkalmából rendezett há­romnapos ünnepségsorozat és a Kárpát-medencében élő ma­gyarok helyzetét elemző tudo­mányos tanácskozás. „SZIMPATEX” Kereskedelmi Rt. 1991. március 19-1 közgyűlés meghirdetett napirendje kibővül:- alaptőke emelés az alaptőkén felüli vagyonból és dolgozói részvények kibocsátása- alaptőke emelés részvény kibocsátással- igazgatósági tagok visszahívása, megválasztása. 1990. évi főbb mérleg adatok (ezer Ft-ban) Eszközök pénzeszközök követelések vásárolt készletek egyéb aktívák befektetett eszközök állóeszközök bruttó ért. állóeszközök ért. csökk. beruházások 14.825 37.374 169.049 1.105 1.000 43.641 - 4.528 177 Eredménykimutatás: nettó árbevétel: ráfordítások:

Next

/
Thumbnails
Contents