Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-04 / 62. szám

1991. március 4., hétfő aj Dunántúlt napló 3 Igazságtalan a nyugdíj­rendszerünk (Folytatás az 1. oldalról) Miközben a TB-járulékkal tartozó cégek szószólói — el­sősorban a volt szocialista or­szágokkal megváltozott piaci viszonyainkra hivatkozva — el­keseredetten igyekeztek bi­zonygatni, hogy nem jóked­vükből nem fizetik a járulékot, aközben a társadalombiztosí­tás képviselőinek szavaiból az csengett ki, hogy a tartozás­sal egy idő után az egyes cso­portok ellátását veszélyeztet­hetik. Róka fogta csuka hely­zethez hasonlítható ez a szi­tuáció. Azzal együtt, hogy épp a napokban ismertették a Vi­lágbank véleményét — amely a szociálpolitikánkon keresztül a társadalombiztosításunkat is minősítette. Lényege, hogy pa­zarló szociálpolitikát folyta­tunk, s nincs igazi társadalom- biztosítási rendszerünk. Töb­bek között azért, mert erősen átszövik szociálpolitikai fona­lak. Külföldi és hazai szakér­tők arra biztatnak, hogy a re­formokat most kell indítani ahhoz, hogy 10—15 év múlva működjenek. Dr. Botos József államtitkártól, az Országos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság vezetőjétől először azt kérdeztük, hogy mely terüle­teket tekint pazarlónak?- Az egyik a gyógyszerfel­használás. Csak a példa ked­véért mondom, hogy kifizető­dőbb lenne, ha a gyógyszer helyett a lakosság teljes cu­korfogyasztását finanszíroz­nánk. A másik az egészség- ügyi ellátás, különösen a kór­házi ágyak kihasználtsága, a harmadik pedig a táppénz. Ami viszont nem tartozik eb­be a körbe, az a nyugdíj. Itt borzasztóan nagy torzulások és igazságtalanságok vannak, amelyeket az elmúlt 20-30-40 év termelt ki. A helyrehozata­lukhoz a legutóbbi, differen­ciált emeléssel tettük meg az első lépést.- Ha a biztosítási rendszer­re áttérés tűnik a legjobb út­nak, gondoltak-e azokra, akik már nem tudják ebben a for­mában megteremteni maguk­nak a biztonságot?- E tekintetben más a ki­indulási alapunk, mint Európa számos országának. Egyrészt nálunk kedvezőtlen az aktív dolgozók—eltartottak aránya, másrészt hat-hétszer kevesebb az egy főre eső nemzeti jö­vedelem. A piacgazdaságra áttéréssel sokkal több, első­sorban a nyugdíjkorhatárhoz közeleső ember eshet áldo­zatául a fejlődésnek. Ök lesz­nek a legkiszolgáltatottabbak, a ^ légvédtelenebbek és ezzel számolnunk kell.- Bár nem társadalombiz­tosítási kategória, de érdekel­ne a véleménye: ha vannak cégek, amelyek a TB-járulékot sem fizetik, s a tartozásuk több, mint 20 milliárdra rúg, akkor miből fogják fizetni a szolidaritási járulékot?- Ezt a pluszt sem tudják fizetni. T. É. Idegenforgalmi adó bevezetését tervezik a régió több üdülőhelyén A „szabadság ára" Harkányban már döntöttek (Folytatás az 1. oldalról) Boglárlellén, Siófokon, Orfűn és Harkányban) — egy kivéte­lével — végső döntés ez ügy­ben még nem született. Az már bizonyosnak látszik, hogy e településeken szó sem lesz a maximális adóról. Mint Boglárlellén Németh Andrásné pénzügyi osztályve­zetőtől megtudtuk, a helyi ön- kormányzat még csak ezután fogja megvizsgálni, vajon a költségvetés miként jár job­ban: ha hagyja az eddig is fungáló üdülőhelyi díjakat, vagy bevezeti az idegenforgal­mi adó rendszerét? Boglár- lellei elképzelések szerint egyébként előfordulhat, hogy az üdülőingatlannal rendelke­zők esetében idén még elte­kintenek az idegenforgalmi adó bevezetésétől, az alkalmi idelátogatóknak viszont már fizetniük "kell. Fonyódon és Siófokon ugyan még szintén nincs döntés, de beavatottak szerint az új adó­forma bevezetése naponta 40 —50 forinttal terhelné az itt üdülők pénztárcáját. A kedves vendég persze nem 'kell, hogy csekkekkel rohangáljon, hiszen a rá jutó összegeket a tulajdo­nos —, ha csak nem saját ma­gával akar kitolni - a szoba árában fogja érvényesíteni. Fadd-Domboriban, mint Tóth Ferenc polgármester kijelen­tette, ez évben semmiféle új adófajtát nem kívánnak be­vezetni. Harmath Béla, Orfű jegyzője is úgy informálta la­punkat, hogy idegenforgalmi adót ebben a faluban sem kí­vánnak bevezetni, az üdülőin­gatlanok tulajdonosai azon­ban számíthatnak rá, hogy a nyaralók, villák után járó díjat idén az eddigi 500 forintról hétszázra emelik. Harkányban az önkormányzat már túl van a téma tárgyalásán. A képvi- selők különböző kategóriákat állapítottak meg, melyek alap­ján a központi részeken lévő ún. 'kiemelt övezetben a ven­dég főszezonban napi 40 fo­rintot fizet idegenforgalmi adó­ként, míg utószezonban e díj 10 forinttal kevesebb. A nem kiemelt övezetekben főszezon­ban 30, míg utószezonban (szeptembertől június 15-ig) 20 forint lesz a „szabadság ára”.- pauska ­Harkányban jelenleg még „szabad a gazda" Fotó: Kóródi Gábor I Adómentes övezet Kozármisleny? Az optimizmus 25 eszteodeje Folyamatosan épülnek a szebbnél szebb családi házak Kozár- mislenyben, az újtelepen. Fotó: Proksza László A Pécstől arasznyi távol­ságban lévő Kozármisleny pol­gármestere, Ferenc Miklós, a minap bejelentette: az önkor­mányzati testület döntése ér­telmében a községben — utóbb- a közjegyzőséghez tartozó többi községben is a 25 éves adómentességet mondtak ki. Ez önmagában meghökkentő- ki lát ima előre akár négy évre is ...- Az adómentesség beveze­tése a választások előtti ígé­reteim egyike - mondja a pol­gármester. - Volt más is: a magánbuszjárat, fokozott kör­nyezetvédelem, ipari park lét­rehozása, az idegenforgalom fejlesztése, munkahelyterem­tés, szennyvízcsatorna. Mind szorosan összefügg, s egy ré­szük már teljesült. A kozármislenyi vezetők lo­gikája: egyre több a 'község­ben a munkanélküli, néha egy­szerre többen is az utcára kerülnek egy családból, rajtuk az igazi segítséget a munka­helyteremtés jelenti, ehhez azonban a faluba kell csalo­gatni a vállalkozókat, ilcül- és belföldieket egyaránt. Miután a helyi adók bevezetése — vagy éppen be nem vezetése- önkormányzati hatáskör, ők döntöttek, s elsősorban a kis- és középvállalkozóknak kínál­nak ezzel jó terepet. „A .par­lament beszél, mi cselek­szünk!" — teszi hozzá Ferenc Miklós. Most mintegy 180 vállalkozó van Kozármislenyben, egyre újabbak jelentkeznek. Az alap: a baranyai viszonylatban pá­ratlan infrastrukturális háttér, aminek teljességéhez csak a szennyvízcsatorna hiányzik — ám ennek vezetékét is már megvásárolta az önkormány­zat, terveik szerint hamarosan kezdődik a beruházás. És persze terület is kell. Két­száz darab, 300 négyszögöles- közeljövőben parcelázandó — telek vár tulajdonosra — s már most van olyan vállalko­zó, aki ide 6000 négyzetméte­res szupermarketet építene, mások konszignációs raktárt terveznek, autómosót, benzin­kutat, szervizműhelyt. Többen közülük az adómentes övezet hírére jelezték telepedési szán­dékukat. — Ismert modell ez -mond­ja Ferenc Miklós -, akár a hongkongi, akár a lichten- steini gyakorlatot nézem, ide­ültethető hozzánk is. Felvetődik persze a kérdés: az önkormányzat mandátuma nem végleges, milyen alapon kötelezhetik az utánuk követ­kező vezető testületet arra, hogy ne vessenek ki helyi adót? — Jogában áll változtatni — annak összes következményét vállalva. Szembesülniük kell majd ugyanis azokkal, akik az adómentességre alapozva telepítették vállalkozásukat a faluba, illetve a lakosságai is. De nézzük a számok oldalá­ról: a község költségvetési hiánya mintegy 10 millió fo­rint. A lakosság teherbíró képességét nézve mintegy 3 milliót lehetne helyi adóval beszedni. Marad még mindig 7 millió — s ez azt jelzi, nem eszköz a kozármislenyi önkor­mányzat kezében az itt kive­tett adó — más módszerekre van szükség a hiány pótlásá­hoz. — És miért 25 év az adó- mentesség? — tettük fel az utolsó kérdést.- Hogy nyugodtak lehesse­nek: lesz idő arra, hogy nye­reségességig futtathassák az üzletemberek, iparosok, keres­kedők a vállalkozásukat. Mészáros A. Hétfői jegyzet Svédcsepp és csalánlevél Míg „Teve von egy pupu, van két pupu, van száz pupu. Sőt több”, addig b mind több ember érdeklődését felkeltő svédcseppből „van nyolc füves, tizenkét füves, van 20 füves, sőt több". Ez eddig rendiben is lenne, mór ami a tevéket illeti. Ám a svédcseppnél valami sze­rintem hibádzik. Gondolok itt taz árakra, no meg a füvek szálmára. Egyrészt mert nem egy cso­magolás esetén elfelejtették feltűntetni a gyártók, a for­galmazóik, hogy hány füves is a termékük, ami pedig a ter­mékek minőségétől talán nem lis függő árakat illeti, arról íjolbb nem is beszélni. Ám hallgatni is nehéz. Legfeljebb az üzletek nevét hallgatom most él, csak hogy ne kelljen szabadidőmet véget nem érő, hitelrontás miatti pereskedés­sel tölteni. Mindenesetre, aki­inek nem svédcseppe, az ne vegye magára: „Amikor ha­zaértem, újra átnéztem a számlát, de nem hittem a szememnek” — panaszkodott a minap testnevelő tanár ismerő­söm, aki már évek óta eskü­szik a gyágyfüvek, természetes gyógyászati anyagok áldásos [hatására. „A 2000 milliliteres svédkeserűért 1100 forintot fi­zettettek velem. Pedig ugyanez a fajta, ugyanekkora üvegben 400-ért volt kapható a gyógy­szertárakban, 350-ért pedig a Konzumbain”. A hölgyismerősöm nem ab­ból a fajtából való, aki egy­hamar beletörődik abba, hogy átvágták, ezért vissza'loholt a maszek üzletbe, barátságosan értésére adva az eladónak, hogy bizonyára tévedett. Am ez a feltételezés nem hatotta meg boltosunkat, elmagyaráz­ta. hogy a szállítmány külföld­ről van és csak ilyen drágán tudta beszerezni. És természe­tesen neki is rá kell tennie a maga hasznát. Ezen magyarázatot úgy ér­telmeztük a testnevelő tanár­nővel, hogy ez a kereskedő vagy nagyon ügyetlen a szak­mához (ha csaknem háromszo­ros áron szerzi be áruját, mint konkurensei) és ébben az esetben hagyjon fel művelésé­vel, vagy pedig nagyon (már megbocsássanak) pofátlan. Hisz azonos beszerzési ár esetén csak sokszoros haszon­kulccsal tornászhatta fel ilyen magosra az árat. Ha így van, többszörösen elítélendő, hiszen olyan anya­got árul már-már megfizethe­tetlenül drágán, többszörös extraprafittal, amelytől ember­társai gyógyulást remélnek. Ha mást nem, ezeknek az embertársainknak legalább a reményt elérhető áron kellene kínálni! Nemde? És akkor még nem beszél­tem a csalánlevélről, melynek ármustrájánál hasonló (a mi­nőségtől teljesen független) többszörös árdifferenciákat ta­pasztalhattam a boltokba be­térve. Erősen fontolgatom azóta, hogy megfogadom annak a másik természetgyógyászatban hívő ismerősömnek a tanácsát, aki már rég maga készíti el a svédkeserűt a Maria Treben könyv útmutatásai alapján. És saját moaa szedi a csalánt is a jó idő beálltától (termé­szetesen vigyázva, hopv ne permetezett területről). így az­tán tudja, hogy mennyire ha­tékony a szer, amit készít, tudja, hogy benne van min­den, ami kell. A spórolósról Imea nem is beszélve. Emiatt aztán a csalánteát is jobbízű- en kortyolgatja.- Balog ­Restaurálják Pécsvárad címerét (Tudósítónktól) A történelmi hagyomá­nyokra és a település nagy múltjára visszatekintve Pécs­várad önkormányzata úgy határozott, hogy a címert is­mét jelképei közé sorolja és használatáról intézkedik. A török idők utáni mező­városi címer Szent Györgyöt ábrázolja, amint ágaskodó lován ülve, dárdájával ledöfi a földön vergődő sárkányt. Az alakok ezüst színűek, a szent köpenye bíbor, a föld fekete és az ábrázolás cí­merkék címerpajzson helyez­kedik el. A rekonstrukcióval Csizmadia László Pécsvára­don élő grafikusművészt bíz­ták meg és a használatát előírásokkal szabályozták, önkormányzati engedélyhez kötik. Az önkormányzatnak zász­laja is lesz: fehér színű zász­lóra kerül a leírt címer, fö­léje a „Pécsvárad”, a címer­pajzs köré „önkormányzata” felirat. A községi zászló hím­zéssel készül, csak jeles ün­nepeken használják és vé­dik az időjárás viszontagsá­gaitól. A nemzeti és községi ünnepeken a nemzeti lobo­góval együtt használja majd az önkormányzat. Sántha László Áz országos rendőrfőkapitány a megyei pályázatokról Sajtókávéházban - a bűnözésről A bűnözés nagysága az utóbbi évtizedben fokozatosan és jelentősen növekedett. Az 1989. éyi adatokhoz képest 1990-lben a bűnügyi helyzet erőteljesen romlott. Hazánk­ban a bűnözés soha nem lá­tott méreteket öltött, válság­helyzet van. Az ismertté vált bűncselekmények száma egy év alatt 115 668-cal, azaz 51,3 százalékkal emelkedett, a 10 000 lakosra jutó bűncselek­ményék száma 326,4-re nőtt. Ilyen és hasonló mondatok találhatók a tavalyi év orszá­gos bűnügyi statisztikájában, amelyet péntek este a belügy­minisztérium budapesti műve­lődési házában tartott Sajtó- kávéház elnevezésű rendezvé­nyen osztottak ki - más do­kumentumok kíséretében — az újságíróknak. Az ismertté vált bűncselek­mények több, mint negyven százalékát 'Budapesten és Pest megyében követték el. Jellem­ző a bűnözés nagyvárosi kon­centráltsága. A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár 10,1 milliárd forint, 254,4 százalékkal több, mint 1989-ben ... Két klasszikus idézet szere­péit egyébként a sajfákávé- házba szóló meghívón. Sala­mon példabeszédeiből: Az igaznak ajkai sokakat legeltet­nék. Valamint Cesare Becca- riatól: A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni. Mindkettővel egyetérthetünk, de a jelenlegi magyar bűn­ügyi statisztikák mást mu­tatnak. A Sajtó'kávéház pénteki ren­dezvényén sikerült röviden be­szélgetnem Szabó Győzővel az Országos Rendőrfőkapitónyság vezetőjével.- Főkapitány úr, országos visszhangja volt annak a lé­pésnek, amely az ország több megyéjében nem vette figyelembe a helyi rendőrlőka- pitányi pályázatokat értékelő bizottságok javaslatát, és mást, másokat kíván kinevezni e posztokra ... — Várható volt, hogy indu­latok, érzésék, érzelmek és érdékek fognak összecsapni ebben az esetben. Minden­esetre én megpróbáltam és megpróbálom figyelembe ven­ni a pályázók egyéniségét és habitusát, valamint koncepció­ját ebben a nehéz bűnügyi helyzetben .. . Természetesen voltak tanácsadóim a kineve­zésekhez, de kár lenne, ha valaki pártpolitikai dolgokat látna döntéseim mögött... Az én hatásköröm a kinevezés a megyei főkapitányok esetében, megtehetem, hoay egyszemély- ben döntök. Március 5-én, amikor az utoljára megtartan­dó Győr megyei közgyűlés is állást foglalt, hivatalosan is értesítem döntésemről az ille­tékeseket. (bozsik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents