Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-30 / 87. szám
IO uj Dunántúli napió 1991. március 30., szombat Öt íven éve történt A kézírás és a jellem összetartozik Egyetemi katedrán a grafológia? Szeptemberben Pécsett nemzetközi konferencia Az írástanulmányozás a gazdasági jogban 1941. április 3-án a budapesti Sándor-ipalötáíban Teleki Pálnak 6 óra 45-lkoir ébresztőre érkező inasa átlőtt ham- lőkkal, holtain találta ágyában o magyar íkiiirályli imirasztereim üköt. Az íróasztalon Széchenyi naplója' és Teleki iá szil ó szobra mellett találták meg a 'kormányzóhoz intézett lkát 'búcsúlevelét. Töltőtolla a' nagy asztal ifáljába volt vágva. Egy Kemény Zsiigimomd tollára méltó feladat lenne Teleki ‘Pál élete utolsó három hónapjának elemzése. Ahogyan lassú ólomlá'balkan közeledett a végzet, szűkült össze az ország mozgási és cselekvési szabadsága, olyan mértékben fokozódott fel a1 miniszterelnök tevékenysége. A korábban gyakran depressziós hangulatú Te léki, üikinek sem teste, seim lelke mem kivárnia a kormányfői pozíciót, és élete végső oéfjának a hat ko- parsódeszkót ítékiintette, 'mint a 'mondabeli főniiximadár a tűzben, úgy 'éledt úlj cselekvésre ezékben a tragikus hetekben. Hivatali feladatainak ellátó- so, a pairlaimenti szereplés, a diplomácia 'irányítása mellett influenzával bajlódva, hűséges munkatársát, Csáky gróf külügyminisztert váratlamul elveszítve, felesége és édesanyja súlyos 'betegségénék tudatát viselve, szinte mindenre volt ideje. Ügy tűnik, mintha megsokszorozta vófna magát, lázas igyekezettel, egy halálba készülőnek elszántságával, stá- tusférfiú'i tapasztalatait, mérhetetlen földrajzi, történelmi ‘bölcsességét akölrta átadni nemzetének, szinte végrendelete gyanánt. Csáky temetésén élmondott búcsúbeszéde mellett 'beszédet mondott Miskolcon és Szatmárnémetiben, ismertette a Házban a beterjesztésre kerülő törvényjavaslatokat, előadást tant a Cserkészszövetségben a szentistváini gondolatról és annak mai feladatairól', több mint háromórás beszédben fejtegeti a külügyi' 'bizottságban a 'messze évszázadokba gyökerező magyar— jugoszláv barátság je'lentősé- aét. Nyilatkozatot tesz az MTI-nék a kisébbségi gyermekek néoiskola'i oktatásáról szóló rendelet kapcsán. Interpellációra Válaszolva körültekintő türelemmel és óvatossággal válaszol az őt támadó kérdésekre. Érdékes módon, a „közhangulat is mutatja' a tragikus események mozgását a felszín alatt. Teleki szavaival szemben még az ellenzék so raliból sem hangzanak fel ellenvetések, Telekit imát senki sem támadja. Szorongás üli meg a honatyákat". Előadást tart a kormányfő a vízügyi kérdések országos rendszeréről, az öntözésiről, előad az elitképzésről, kétórás beszédben vázolja a kormánypárt előtt er kabinet munkáját. Ismételten leszögezi, hogy soha politikai ambíció nem hajtotta. „Fogy a népszerűség, de nem ez a 'fontos, hanem a kötelesség teljesítése". Megvallva: „jól tudom, mi van a magam rovásán, amit két év alatt 'mulasztottam". Előre érzi, „ez az év nagyon nehéz európai események éve lesz, a ihá'ború ismét közelebb jött hozzánk". „Nagyobb veszélyek fenyegetnek", mint Muhli és Mohács idején.” A 150 éve született Széchenyire hivatkozva ostorozzál a nemzet hibáit, az „irigységre épülő társadalmat”. Figyelmezteti a „iheves- kedőket és kardcsörtetőket", hogy „ne feszítsük túl o húrt és jobban gondoljunk a jövőre, mint a jelenre, 'fokról fokra óvatosan, okosan és tartósan építsük újra az országot”. „Túl könnyen jutottunk hozzá és könnyelműen, hetykén fogjuk fel ezeknek a területeknek a visszatérését. Amit az em- 'ber csak kap és nem maga szerez, csak lideig-órá'ig való. 'A .nemzet becsülje meg és töltse ki tartalommal, amit könnyű módon — majdnem azt mondom, túl könnyen odott neki o történelem." „Ne várjuk a sültgalambot sem belülről, sem kívülről. A gyarapodás nem területekből áll egyedül, honem főként és légióként abból a félékből, amely eltölti. Lélekkel kell megtölteni a kereteket." „Feladatunk egy országot megtartani a világnak.” „A nemzet belső ereje, mely igazán érdekei. Nem nézünk elég bátran szembe a helyzetekkel, bátran merjünk magyarok lenni.” „A haza mindenkinek az otthona. A szabadság sohasem já rhat mások elnyomásával. Mindenkinek joga anyanyelvének, ősi szokásainak és tradícióinak ápolása és a magyar állóm kötelessége ezen törekvések támogatása.” Hogy Teleki milyen komolyan gondolta a nemzetiségi kérdésnek európai szintű megoldását, olyan apróság . is tanúsítja, hogy a kassai M. ikir. Horthy 'Miklós Honvéd Repülő Akadémiáin az eljövendő pi'lá- tatiiszte'knek kötelező tantárgyuk volt a szlovák nyelv, pusztán aíért, mert az iskola közelében szlovák nyelvű k'r- sebbséa lakott. Többször felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségi kérdés kezelésénél el kell kerülni a 'két végletet, az egyik szerint csak az állam magyar lakosai követelhetnek, a másik szerint csak á nemzetiségek, amelyeknek mindent szobád. „A vezetés elsősoriban példaadás — hangsúlyozta régi tanítását —, nem pa- rancso'lás, 'honem megértés, leleményesség, éberség." Tanítói', nemzetnevelői munkásságával elő akarta készíteni o sajnálatosan éretlen magyar társadalmat a jövő feladataira és megpróbáltatásaira egyaránt. Olyan örökséget hagyott 'hátra', melynek szellemi 'kincseiből mindig meríthetünk nehéz helyzetekben. Végezetül egyetlen további Teleki-idézet: „Mi mindenkorban meg tudtuk ál'lani a helyünket Európáiban és minden korban magyarok is tudtunk maradni. Ez o írni 'utunk o jövőben is". Dr. Páva István Mór a kínaiak is észrevették, hogy az írás és a személyiség között valamiféle kapcsolat van; két azonos kézírás nem létezik. Európában tulajdonképpen a múlt században, e század elején fordult a tudomány az íráselemzés felé, s a francia J. H. Michon páratlan pszichológiai érzékkel és igen gazdag gyűjteménnyel rakta le az íráselemzés alapjait, s a szó is tő'le származik: grafológia. Ma a nagyvilágban, a fejlett országokban az íráselemzésnek - mint segédtudománynak — nagy hagyományai vannak, sikeresen alkalmazzák az ember szellemi, fizikai és többek között egészségi állapotának jellemzésére. Hazánkban — bár voltak hagyományai — most éled újra. Évekig nem illett alkalma- zása-gyakorlása a hivatalosan bevett diszciplínák közé, se- hogysem illett az ideológiához, s ad abszurdum ráakasztották a sarlatánság bélyegét. Egyre kevesebben művelték, s évekig halódott. Pécsett az elmúlt esztendőben önállóvá vált az újraélesztett Irástanul- mányi Társaság, elnökévé dr. Lépőid Józselnét, titkárává pedig dr. Tamás Lajost választották. Velük beszélgetve fogalmazódott meg a társaság célkitűzése, jelenlegi munkája. Szögezzük le elöljáróban: már néhány esztendeje különböző kurzusokon megannyi hallgató ismerkedett az íráselemezéssel, megannyi ismeretterjesztő előadás keretében találkozhattunk a grafológia dél-dunántúli fellegvárában a témával. Legutóbb bírók-ügyvé- dek-orvosok számára indult képzés amellett, hogy a Janus Pannonius Tudományegyetem civilisztikai tanszéke a jogtanhallgatók számára úgynevezett speciális kollégiumot szervezett. Dr. Tamás Lajos, tanszék- vezető egyetemi docens mindezt egy hírrel is megtoldotta: Magyarországon először az idei év szeptemberében nemzetközi grafológiai kongresz- szust tartanak, amelyen a grafológia és a gazdaság, a grafológia és a jogalkalmazás kapcsolatait taglalják majd. A színhely: Pécs. A kérdés kézenfekvő: vajon hol' alkalmazható az íráselemzés, életünk mely viszonyait szőheti át e segédtudomány? Másrészt úgy hírlik, a szakma művelői szeretnék beilleszteni, elfogadtatni a tudományok tárházába, bevinni az egyetemi oktatásba katedrát biztosítva neki. Dr. Tamás Lajos megerősítette: nem véletlen, hogy a jogalkalmazók találtak elsők között a grafológiára, hiszen az íráselemzés törvényszerűségeinek ismerete úgy a büntetőjog, mint a polgári jog területén igen előnyös. Csak példálózva: a kriminalisztika jó segédtudománya lehet, a grafológus szakértői szerepe sok országban elfogadott a bűnfelderítés és a bírósági gyakorlat során. A bűntény jellegéből kiindulva a gyanúsítottak körét leszűkítheti avval, hogy megvilágítja, kinek a személyével nem fér össze az elkövetett cselekmény, illetve ráterelheti a gyanút az igazi tettesre. A polgári jog - gazdasági jog - szintén jól alkalmazhatja, hiszen általában a szerződések-szerződés- kötések a felek között bizalmi viszonyt feltételeznek, s az íráselemző ott lehet, tanácsot adhat, felhívhatja a szerződők figyelmét az egyes „társak" magatartására, mentalitására. Most, a gazdaság átalakulása idején, amikor sok kft., közös cég alakul, tőkék forognak, nem mindegy, ki kiben bízik meg, ki kire bízza a pénzt, a döntést. A fejlett tőkés országokban előzetes írásvizsgálat nélkül nem alkalmaznak sem cégvezetőt, sem beosztottat. Hiszen a vállalatok vezetői a legteljesebb tájékozódás után döntenek, s a grafológus minden potenciális pályázóról az íráselemzés nyomán jellem- rajzot ad, segítséget ahhoz, hogy az éppen kiszemelt posztra alkalmas-e a pályázó. Az iróstanulmányi Társaság — dr. Lépőid Józseffé — már megannyi baranyai céggel hasonló kapcsolatokat épített ki, s az általuk adott jellemzések sok cég számára forintokban is jelentkező hasznot hozott. Segítette adott esetben a lehető legharmoniku- sabb kollektívák kialakítását. S mivel az igény napról napra növekszik e szolgáltatás iránt, a már említett szeptemberi kongresszus is éppen a témakörben próbál a nemzetközi tapasztalatokat sűrítve a grafológia számára hírverést biztosítani, hazai elismertetéséért küzdeni. Természetesen az elmondottakon túl számos terület segédtudománya lehet a grafológia, új kutatások alapjául szolgálhat. Éppen ezért a társaság legfőbb célja a hírverés mellett az, hogy egyetemi katedrára vigye e segéd- tudományt, megtalálja azt az intézetet, ahol a legjobban beillik a képzés keretébe. Hiszen nem lehet néhány heteséves gyorstalpaló kurzusokon megtanulni, legfeljebb megismerkedni vele. (A pécsi kurzusok feladata sem képzett grafológusok kibocsátása, legfeljebb a tudománnyal való megismerkedés.) Tudatosítani: az íráselemzés az ember személyiségének megismerése — a kézírásból. Ezért mind gyakrabban használatos a grafológia kifejezés helyett a pszicho- grafológia, amely a személyiség bonyolult meghatározása helyett inkább annak összetevőit tárja fel eredményesen. Kitartó-e az illető, munkabírása, egyéb jellembeli értékei alapján hasznosan tevékenykedhet új munkakörében, avagy felületes, intrikus, s személye inkább bomlasztólag hat a közösségre? A pszicho- grafológus szerint, aki egyensúlyt tud teremteni ösztönei, érzelmei között és szellemi életében, ezt össze tudja egyeztetni a saját és a közösség érdekeivel a valóságban is, s az írásban — hasonlóképpen egyensúlyra, harmóniára, azonos ritmusra törekszik. A grafológus — nem tudván, hogy kinek az írását elemzi —, a sorközök, az írás nagysága, nyomatéka, a sorok vonalvezetése, sebessége, az írás zónái és a betűk formái alapján — és még számtalan apró jelből - olvassa ki a jellemet. Csak érdekességképpen: a betűk felső zónáiból, az I, k, h, t betűk száraiból az intellektusra, a szellemi képességekre következtethet. A középső zóna — az a, e, o betűk — az érzelemre, akarati tényezőkre utalnak, az alsó zóna — a g, j és y álsó hurka — az ösztönéletre ad támpontot. A tért ölelő nagy betűk a felső zónában a képzelet csapongását, a különféle szellemi áramlásokat árulják el, többek között. Az előbb leírtakból kiviláglik: az írás és a személyiség szorosan összetartozik, s az iráselemzés segítségével megannyi tudomány kaphat új támpontokat. Elhunyt emberek, történelmi személyiségek, hírességek írásainak vizsgálata életük teljesebb megismeréséhez járulhat hozzá. (Neves hazai grafológus, kinek több könyve is jelent meg e témában — Románná Goldziher Klára — rengeteg magyar történelmi alak pszicho-grafoló- giai elemzését végezte el, s „döbbenetes" jellemzéseket adott úgy, hogy előre nem tudta, kiről is van szó.) Hasonlóképpen várat magára dr. Lépőid Józsefné munkája — amely előreláthatólag rövidesen megjelenik —, amely tudományos okfejtésein túl azt a célt szolgálja, hogy népszerűsítse itthon is az íráselemzés tudományát. Kozma Ferenc Igen népszerűek a grafológiai órák a JPTE civilisztikai tanszékének speciális kollégiumán Fotó: Proksza László Dr. Tamás Lajos: „A grafológia nagyszerűen hasznosítható például a kriminalisztikában .. .’* Teleki Pál
