Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-30 / 87. szám

1991. március 30., szombat uj Dunántúlt napló 5 Tartható lesz Ki ül a székbe? az ez evre tervezett 35-38 százalékos infláció (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő tájékoztatása sze­rint a kormány két beruházás — Suzuki gyár és a soproni kórház rekonstrukciója — hite­leinek esetében kéri a Parla­ment beleegyezését ahhoz, hogy garanciát vállaljon. László Balázs bejelentette, hogy a kormány jóváhagyta az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzati Püski Mátyás Ertdrődi Tibor Szászvár polgármestert választ Holnap az Új VDN-ben AZ ÚJJÁSZÜLETÉS JELKÉPE EURÓPA-DÍJ ll CeJA A GYERMEKEK m mm TANÍTTATÁSÁÉRT '■íáí VM Utaznak a borosgazdák LÁBUK ALIATT A VULKÁN Pécsi egyetemisták Olaszországban ♦ moBIL ♦ MEGISMÉTLŐDHET A BAJ? „FEL AKARTAM MAGAM KÖTNI.. A rinyaszentkirályi csecsemők ügye ÜL A hosszúhetényi gyilkosság mozaikjai Az ezerarcú tojás tulajdonba való átadását sza­bályozó törvény tervezetét, amelyet a Parlament hamaro­san tárgyalni fog. A javaslat értelmében az ingatlankezelő vállalatok kezelésében lévő állami bérlakások és a nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek — például iroda, műhely — a helyi önkormányzat tulaj­donába mennek át. A műem­lék-épületek azonban csak a környezetvédelmi miniszter egyetértésével adhatók önkor­mányzati tulajdonba. A fővá­rosban és a megyei jogú vá­rosokban az ingatlankezelő vállalatok kezelésében lévő, 1000 négyzetméternél nagyobb irodahelyiségek csak akkor kerülhetnek önkormányzati tu­lajdonba, ha a Vagyonügynök­ség vagy a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezet nem tart rá­juk igényt. Az egyházaktól ki­sajátított vagy államosított in­gatlanokról külön törvény dönt. A tanácsi alapítású köz­üzemek, például mozik vagy a gyógyszertári központ vagyo­na az önkormányzaté lesz. A beépítetlen, állami tulaj­donban álló belterületi föl­dek, amelyek nem állnak köz­ponti állami szerv kezelésében, szintén önkormányzati tulaj­donba mennek át. A kabinet úgy döntött, hogy további egyházi ünnepként Pünkösdhétfőt javasolja az Országgyűlésnek kilencedik munkaszüneti nappá nyilvání­tani. A szabályozást a Munka Törvénykönyve rögzítené. As «set példa nélküli, tudomásunk szerint legalábbis eddig nőm tor dúlt eK (hasonló Magyarországon. Fél esztendő eltelte után másodszor is az lumákhoz szólítják agy baranyai település Icáéit, április 7-én is­mét polgármestert választanak a szászváriak. A tavaly már ibixolmot kapott önkormányzati vezető Máza önállósulása miatt nem marodba tovább (hivatalában, hacsak nem vállalja az újbóli megmérettetést. A furcsa procedúrát az Or­szágos Választási Bizottság de­cemberi állásfoglalása teszi szükségessé. Ez ugyanis ki­mondja, hogy a 10 ezernél kevesebb lakost számláló te­lepüléseken a szétválást kö­vetően mindenütt polgármes­tert kell választani. A dolog attól válik még érdekesebbé, hogy most is ugyanazok száll­nak ringbe, okik az előző évben. * Püski Mátyás (36 éves) üzemmérnök, mielőtt polgár- mesterré választották, a Ba­ranya Megyei Vízmű dolgozója volt. Független jelöltként in­dul: — Programom a tavalyihoz képest nem sokat változott, továbbra is legfőbb célom a gazdaságilag önálló, függet­len falu kialakítása minden lehetséges, törvényes eszköz­zel. Nem bántam meg, hogy annak idején elvállaltam ezt a tisztséget, bár időközben sok tapasztalattal gazdagabb lettem. Az utóbbi abból is adódik, hogy mint a megyei közgyűlés gazdasági bizottsá­gának elnöke számos hasznos információhoz juthattam. Ma is úgy látom: legfőbb gon­dunk, hogy meddig lesz mű­ködőképes a bánya, tudunk-e segíteni a rászorulókon, a beteg, elesett embereken, a munka nélkül maradókon. * Endrődi Tibor (39 éves) fel­sőfokú külkereskedelmi vég­zettséggel a Hungarofuct Ba­ranya megyei képviselője, 19 éve dolgozik a külkereskedel­mi vállalatnál. Független je­löltként indul: — Az előző választáson az MDF és a Független Kisgaz­da Párt támogatásával indul­tam, és 20 szavazattal ma­radtam le a nyertes polgár- mester mögött. Ez a tény ösz­tönzött arra, hogy ismét pró­bálkozzam. Már tavaly kifej­tettem: ha engem választanak társadalmi megbízatásban, tiszteletdíjért kívánom ellátni a feladatot úgy, hogy a fő­állásom is megmaradjon. A célszerű takarékosság alapján szeretném az önkormányzatot irányítani, a községházán az egyes munkaköröket megpá­lyáztatnám és a törvények ad­ta lehetőségek szerint támo­gatnám a vállalkozásokat, a vállalkozókat. Helyi adókat sem idén, sem jövőre nem vezetnék be. * A két jelölt programja szá­mos azonos és több eltérő elemet is tartalmaz, és ter­mészetesen jóval gazdagabb ennél. A helybelieknek az el­múlt napokban tartott válasz­tási gyűléseken bőven volt al­kalmuk, hogy megismerkedje­nek a részletekkel. Április 7- én a legalább 40 százalékuk­nak, azaz 960 embernek kell megjelennie az urnák előtt, hogy a választás eredményes legyen és valaki ismét beül­hessen a szászvári polgármes­teri székbe. Ferenci Demeter Pozsgayék, a menedzser és az elmaradt zászlóbontás Tón még soha nem jelent meg annyi újságíró, rádiós és tévériporter a pécsi Értelmisé­gi Klubban, mint csütörtökön este a Bíró Zoltán és Pozsgay Imre fellépése alkalmával. Ha jól számoltam, éppen tizenkét orgánum képviseltette magát - számítva válamli különleges­re, számítva arra, hogy a két politikus ipécsí fellépése egy új párt zászlóbontásának színhe­lye is lehet egyben. Utólag belegondolva — s a két, nemzetközi hírű politikai figura taktikai érdekeit figye­lembe véve — értelmetlen volt a felfokozott várakozás. Annak ellenére is, hogy a sajtó a sült galambot nem véletlenül várta. Történt ugyanis, hogy csü­törtökön reggel a kluib elnöke telefonon felhívta Juhász Györ­gyöt, Pozsgbyék menedzserét, érdeklődvén, mire számíthat. Mert van egy ajánlata a pé­csi városi televíziótól, misze­rint, ha netán este pártalakí­tásra, pontosabban szászlábon- tásra kerül sor, a Na Dzárta élőiben Pécsre kapcsol. A me­nedzser fél órát kért a vá­laszra, majd miikor újra be­széltek, — a klubéinak elmon­dása szerint — kijelentette: este zászlóbontás lesz az Ér­telmiségi Klubban. A városi televízióban elin­dult az élő kapcsolás műszáki feltételéinek megteremtése, a Rózsa Péter vezette Napzárta szerkesztősége pedig felkészült a műsorváltozásra. (Este — mikor a két politi­kus Pécsre érkezett — minden 'készen állt arra, hogy fél tíz­kor létrejöjjön a pécsi kap­csolás. (És persze, a városban futótűzként terjedt a hir.) Egy baj volt csupán: a két politikus mit sem sei tett arról, milyen várakozás előzi meg fellépésüket. A menedzser ugyanis nem mondta nekik, hogy a pécsieknek — s a Nap- zártának - „zászlóbontást" ígért. A vége az lett, hogy a tévé­sek hoppon maradtak, Juhász úr pedig ... A kérdés csak az, ki fizeti a felkészülés költségeit? Az esti fórum egyébként jó hangulatú volt. Két felkészült, nagy tudású ember, korrekten és szélsőségéktől mentesen értékélte söját lehetőségeit, s az ország történéseit. Kár, hogy a menedzserük aznap nem volt velük egy súlycso­portban. - pauska ­Miért kivétel a harkányi fürdő? Fordítószolgálat a városi könyvtárban Megint egy új oldalról mu- Könyvtár és a budapesti köz­tatkozik be az olvasóknak a Si- pontú Pyro Stop Fordítószol­ker Könyvtár. A Pécsi Városi gálát Kft. együttműködési szerződést írtaik alá, ennek ér­telmében a városi könyvtár Kossuth Lajos utca 9. szám alatti központjában április 15-től fordítóiroda nyílik. Válasz az érdeklődő és panaszos IB-beutaltaknak Az elmúlt hetekben tette közzé a Társadalombiztosítási Igazgató­ság, hogy a magyarországi gyógy­fürdők közül csak a Baranya Me­gyei Fürdő Vállalattal nem kötött szerződést a beutalt betegek gyógy- szolgáltatással történő ellátására. A hír vállalatunkat is meglepte, hiszen a TB főigazgató-helyettes fá- jékoztatása szerint 1991-ben az ösz- szes fürdőszolgáltatásra az elmúlt évi pár 100 milliós költségkeretet maximum 40 százalékkal növelheti a Társadalombiztosítás. Úgy látszik, hogy a Fürdő Vál­lalat szerződéskötés elmaradásából elért megtakarítás — 12 millió Ft — éves szinten fedezi a 40 száza­lékos költségkeret-növekedést és a harkányi kórházzal kötött szerződés költségeit. Elgondolkodtató a dön­tés háttere, különösen, ha ismert, hogy vállalatunk öt alternatívát ajánlott a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak, amelyek egyikére sem kaptunk választ. A TB ugyan­akkor semmilyen ellenajánlatot nem tett. A vállalat által ajánlott megol­dások között szerepelt a 80 forin­tos belépő, ennek közgazdasági afátámasztottsága nem vitatható, viszont a TB mint nagyfogyasztó kedvezményt kérhet. Egy másik al­ternatívában tájékoztattuk a tár­sadalombiztosítás helyi Igazgatósá­gát, hogy vállalatunk olyan 20 mil­lió forintos beruházást hajt végre egy beléptető rendszer telepítésé­vel, mely lehetővé teszi a kezelé­sek időbeosztását. így lehetővé vá­lik az indokolt időn túli fürdőben tartózkodás kiszűrése. Ezen ajánla­tunkat is elutasították, mondván, hogy a beutaló egész napra szól, mely állampolgári jogon jár. A Harkányi Gyógyfürdőkórházzal kötött szerződés mint gazdasági döntés hátterét értékelve felmerült bennünk a kérdés, hogy ezzel a kivétellel, mely szerint a Fürdő Vál­lalattal nem kötöttek szerződést, miért hozták rendkívül hátrányos helyzetbe azokat a betegeket, akik számára Harkány jelenti a gyógyu­lást, vagy megkönnyebbülést. Figye­lembe kellett volna venni azt, hogy a kórház a kórházi ellátást igény­lő betegek fogadására épült, míg az érintett betegkörre nem ez jel­lemző, tehát kénytelen a kórház a szolgáltatásra, kezelésre álló időt egy órára korlátozni, amit a panaszosaink jeleznek. Vajon a velünk szemben érvként elhangzott állampolgári jog érvé­nyesítése hol marad? Vállalatunk ajánlatában egy óra szolgáltatásért 10 forintot kért, hi­szen a 8 órás fürdőlehetőségre kér­tük a 80 forint belépődíjat, amit gazdaságossági okokra hivatkozva utasított el a Társadalombiztosítási Igazgatóság. Megítélésünk szerint az egy órai szolgáltatásunkért fizetendő 10 fo­rintos térítési díj messzemenően fi­gyelembe vette a betegek, idősek igényeit, szempontjait és nem ért­jük, hogy a Társadalombiztosítás ezt miért utasította el. Vállalatunknak arról nincs tájé­kozottsága, hogy a gyakorlatilag egy órai szolgáltatásért a kórház­nak mennyi dijat fizet a Társada­lombiztosítás. Feltételezzük, ez ab­ból a versenykorlátozó magatartás­ból adódik, amely abban nyilvánul meg, hogy nem tudtunk a kórház és a TB Igazgatóság tárgyalásairól, hogy a kórház tudott-e a Fürdő Vállalat árajánlatáról, nem tudjuk. A szerződéskötés elmaradásának háttérinformációjaként szereplő fel­tételezett jogtalan utalványokkal való betegellátásból adódó vissza­élés a TB olyan belső ellenőrzési hiányosságaira utal, mely informá­cióval a vállalatunk nem tud mit kezdeni, bár nem értjük, miért a beteget hozzák hátrányos helyzetbe emiatt. Természetesen vállalatunk tudo­másul veszi a piaci helyzetet, a jobb és gazdaságosabb döntést mindenki maga tudja értelmezni, amit mi nem is óhajtunk bírálni, viszont az elhangzott országos tá­jékoztatók orientáltsága, hangossá­ga, valamint a nálunk lecsapódó jelentős számú panasz úgy érezzük, indokolttá teszi nyílt válaszunkat tisztelt vendégeinknek. Természetesen a partneri kapcso­lat felújításától a történtek elle­nére sem zárkózunk el, mert a Fürdő Vállalat felelősséget érez a vendégekért és a gyógyulni vágyó­kért, de nem alárendelt, hanem egyenrangú helyzetben. Például olyan módon, hogy a Gyógyfürdő­kórházzal kötött szerződéses áron mi is nyújtjuk a gyógymedence­fürdő szolgáltatást a beléptető rendszer telepítése után kb. 4 órán keresztül. Baranya Megyei Fürdő Vállalat vezetősége, Harkány — Alapszolgáltatásaink köré­nek állandó kibővítése a cé- lunik, a fordítószolgálat létre­hozásával is az olvasáközön- ségihez kívánunik közelíterti, hi­szen a feladatunk az olvasó szolgálata — mondotta dr. Új- váryné Fűzi Ágnes, a könyvtár igazgatója. — A kereskedelmi és az egyéb külföldi kapcso­lataik szélesedni fognak, ezért meg kell tenni mindent az ideqennyelv köZkinccsé téte­léért. Pécsen közel harminc fordító áll a könyvtári fordítószolgálat rendelkezésére. Az európai «nyelveken kívül még japán és kínai fordítást is végeznek, de a világ majd minden nyelvű szövegét vállalják, mivel a szolgálat hálózata országos, és számos fordító áll a ren­delkezésükre. A szolgáltatás kiterjed még tolmácsközvetí- tésre is. Sz. J. A pécsváradi Várad Kft. varrodát üzemeltet Tizenkét asszonynak mégis van munkája (Tudósitónktól) Tizemkét munkósnő sorsa március elején bizonyta­lan lett. Munkaviszonyuk a hónap végére megszűnt, a varroda gazdaságtalan működése miatt. A dolgo­zók okkal voltak elkese­redve, hiszen oly nehéz ma munkát kaiprfi, Pécsvárodon pedig nőket foglalkoztató munkahely szinte alig van. A varrodát a hirdi fcen- derfon-ógyár üzemeltette, és a termékeket bérmun­káiban a pécsi Ruházati Kisszövetkezetnek száll itat­ta, amely a konfekcióter­mékeket hajlandó tovább­ra is átvenni. Szerencsére nem kellett sokáig bizonytalanságban lenni az asszonyoknak. Bognár András, a Várad ’ Kft. igazgatója szerződést (kötött a pécsi Ruházati Kisszövetkezettel, és átvet­te a varrodát a 12 nődol- gozával együtt. A szövet­kezet tulajdonában lévő gépékkel áofilis 2-től to­vább f o'vitatják a női fel­sőruházati cikkek gyártását bérmunkában, de már az új helyen, a kft. telepén. Említésre méltó, hogy a kft. profiljába nem illik ez a tevékenység, de fi­gyelemmé! a pécsváradi nehéz munkaviszonyokra és a munkanélküliségre, mégis beindította ezt a vállalko­zást — megfelelő termelés és haszon reményében is - segítséget nyújtva a gondok megoldására. A Kft. tervei szerint az eddig veszteségesen működő kis­üzemet nyereségessé kí­vánja tenni, a lehetőségék szerint szerény bővítést is tervez, és az előzetes szá­mításai szerint erre az esztendőre már 300 ezer forintos nyereséget szeret­ne elérni. Sántha László

Next

/
Thumbnails
Contents