Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-28 / 85. szám
8 üj Dunántúli napló 1991. március 28., csütörtök Másokkal - magunkért Az Új Dunántúli Napló „Nyárutó” c. kéthetenként megjelenő rovata szolgáltató jellegének megfelelően kíván foglalkozni a közel százezernyi baranyai nyugalomba vonult ember életét, körülményeit bármilyen formában közvetlenül vagy közvetve érintő jelenségekkel, eseményekkel. Rovatunk fórum a megyénkben működő valamennyi nyugdíjas egyesület és klub számára: teret kívánunk biztosítani mindama híreknek, közleményeknek, amelyek az egész közösséget érintik, s örömmel fogadjuk az egyesületi életről, az újszerű kezdeményezésekről szóló beszámolókat. Szeretnénk, ha közösen találnánk meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel szebbé, színesebbé, értékesebbé lehet tenni az ún. harmadik életszakaszt, a kötöttségektől mentes, nyugalomban eltölthető esztendőket. Kérjük az egyesületek, klubok ebbéli támogatását. Ugyanígy helyet adunk mindazon társadalmi szerveknek, gazdálkodó egységeknek, intézményeknek, az önkormányzatoknak stb., amelyek bármit is kívánnak tenni a nyugalomba vonultak segítése érdekében - kereskedelmi akciók, árengedmények, rendezvények, segélyakciók stb. —, hogy e szándékukat az Új Dunántúli Napló Nyárutó rovatában hozzák az érdekeltek tudomására. Az Új Dunántúli Napló Nyárutó c. rovata legközelebb április 11-én jelenik meg. Biológiai óra E sorozat elindítását az a mindennapos tapasztalat indokolja', hogy az emlberdk á'lta- ilálbain tehetetlenül és kétség - 'beesve álltnak az öregedés folyamatával szemben, és szorongássá! te'kiiintienelk a vele együttjáró, belőle fakadó gondok, nehézségek elé. Többségűk legnagyobb problémaiként a magányosságot és fajtalanságot látja. 'Nem csupán a pszichés, érzelmi magányos- ságira gondolnak, hanem a fizikai egyedüllétre is, amely miatt o mindennapi élet ne- 'Kézségeit magúiknak kell meg- oldaoiok, nincs kéznél a segítség, illetve gyakran igen nehezen elérhető. A második 'helyre teszik o megromlott egészségi állapotukat, harmadikként pedig az anyagi nehézség, a megélhetési gondok szerepelnek. Az öregedés természetes biológiai folyamat, amely külső megjelenésünk megváltozásához és a szervezet funkcionális kapacitásának, alkalmazkodó képességének fokozatos csökkenéséhez vezet. üteme részben genetikailag determinált, de jelentős mértékben befolyásolhatják külső tényezők, mint testi-lelki betegségek, káros szenvedélyek, egyéb életmódbeli szokások, az egyén társadalmi helyzete stb. Beszélhetünk kronológiai, naptári korról, amely a betöltött évek számát jelenti, és a biológiai életkorról, amely a szervezet aktuális fiziológiai, érzékszervi és pszichológiai működése alapján ítélhető meg. Az öregedés folyamatának élettani határok között tartására, a kardi, o kóros ütemű öregedés megelőzésére van lehetőségünk, a helyes életmód kialakító sóval, a különböző megbetegedések elhárításával, a betegségek előrehaladásának megállításával, a szövődményeik kialakulásának megakadályozásával. Ezekről a kérdésekről szólnák sorozatunk további részei. Dr. Hazafi Klára Sarokba szorítva — Az a szerencsém, hogy (nem dobtam 'ki a megunt holmijainkat. Most szedegetem elő a húszéves ruháinkat, azokban járunk - mondja Csankó Józselné. Ettől egy pillanatig derűsebb lesz a hangja, de aztán gyorsan visz- sza színezi a keserűség. Percek óta airrói beszélgetünk, omi hozzá hasonlóan nagyon sok nyugdíjast, de egyre több aktív családot is nyomaszt: a havi jövedelmekről, az áraikról, amelyék egyre távolodnak egymástól. A vízdíjnál kezdtük, amit mindenki sákaill. Folytattuk a vízzel, amivel mindenki takarékoskodni szeretne. Pont azért, hogy a tényleges .fogyasztása után .fizessen. .De mint oly sóik helyen, ebben a pécsi. Szabadság úti tízemeletes épületiben .sem biztos, hogy lesz rá lehetőség. — Ketten vagyonik a férjemmel. Biztos, hogy nem használunk annyi vizet, .mint amennyit megfizettetnek velünk — kezdi Gsankáné. — Ez az egyiik gondunk. A másik, hogy próbálom rábeszélni a lakókat, vegyük meg a vízórát, szereltessük fel, hogy sülk a fogyasztást. A PIK-kel ugyanis hiába beszéltem erről, nékik ez nem érdekük. Többen megvettük már az órát 2100 forintért, most be kellene szereltetni, az is 1500-1600 forint. Ezek az egy-íkét ezer forintok nekünk nagy terhet jelentenek. Már elkopott az a tartalék, amit korábban váratlan kiadásokra, nagyobb terhekre gyűjtöttünk. Most pedig /már nem tudunk takarékoskodni. Nem csak mi, nyugdíjasok vagyunk így. A házban laknak olyan családok, akik már nem tudnak minden rezsi- költséget (fizetni és közben létezni is. És a vízdíj után jön a többi áremelés. A fűtés, a gyógyszer. Nem tudom, hova, hogyan és meddig léhet ezek elől hátrálni, hiszen már most sarokba vagyunk szorítva. A napokban találkoztam egy régi. kedves ismerősömmel. Azt tervezi, hogy kiköltöznek a szőlőbe. Nekik tavasztól őszig ez egy lehetőség, de nem megoldás. És akiknek ez sincs?! T. É. tiltva a közügyelk gyakorlásától.) Aki a szervezet tagja kíván lenni, a következő címen kérheti a felvételét: Nyugdíjnélküliek Országos Szervezete, 6800 Hódmezővásárhely, Bercsényi u. 21. A szervezet elnökétől, Béres Kálmántól kapott .tájékoztató azt a kérést is tartalmazza, hogy aki jelentkezik, az a levelében egy tízforintos bélyeget helyezzen él, amit tagdíjként kezelnek. Ugyancsak kérik, hogy aki teheti - jogi és magánszemély —, .pénzfela jani ássál segítse a szervezetet. E célra számlát nyitottak az OTP-nél. A száma: 289-98015-570-000751-5. HELYET AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS ASZTALÁNÁL! Mélységes megdöbbenéssel értesültem egy hírlapi kommentárból arról, hogy az ÓÉT (Országos Érdekegyeztető Tanács) asztalánál nincs jelen a magyar társadalom egynegyedét képviselő Nyugdíjas Kamara. Vagyis: két és fél millió magyar állampolgár érdekei valamilyen ókból kifolyólag nem jelenhetnék meg e fontos fórumon. Vajon miért? Hogyan lehet ilyen látványosán kirekeszteni az érdekegyeztetésből - nem győzöm eleget ismételni! — két és fél millió állampolgárt? Vagy úgy vélik, hogy az ő érdekeikről már szó se essék? A Nyugdíjas Kamara éppen azért alakult meg, hogy a magyar társadalom egynegyedét alkotó nyugdíjas tömegnek megfelelő országos érdekképviseleti szerve legyen, amely alkalmas arra, hogy minden fórumon — az ÓÉT fórumán is! — tárgyaljon azok érdekében, akiket semmiképpen nem lehet leírni. De hallom az ellenvetést: az OÉT-ben a munkavállalók érdekeiről van szó, a nyugdíjasok pedig .. . Ök munkavállalók voltak, ma pedig a társadalom leg’kiszolgáltatot- tabbiai, akiket minden nadrágszíjmeghúzó intézkedés legelőször és leg- drasztikusabban érint. Miféle érd ékképvi sei etet láthat el a Nyugdíjas Kamara, ha éppen az ÓÉT fontos fórumán nem hallathatja a szavát? Úgy vélem, nem lehet vitás egy pillanatig sem: a Nyugdíjas Kamarának, két és fél millió magyar állampolgár képviseleti szervének ott a helye az ÓÉT asztalánál. Kapja is meg e helyet! H. I. Nyugdíjas életforma A minap a gyengén megvilágított buszmegállóban egy idős férfi nyújtotta elém a tenyerét. Néhány forintot kért. Magyarul: koldult. Zavarba jöttem, mert éppen egy fillér .nélkül voltam, így nem segíthettem. De lopva azért megnéztem a férfit, akit ezzel a sztereotípiával jellemezhetek: valaha jobb napokat látott. Ilyen „valaha jobb napokat látott” emberekkel — szerencsére (még) nem koldusokként - sokfelé találkozhatunk, ők azok, akik szinte elsőként jelennek meg ott, ahol valamit olcsóbban adnak, akik hús helyett húsos csontot, vagy csirkelábat vesznek, akik gyümölcs helyett alig-valamire jó leértékelt almát válogatnak, akik zavarba jönnek, ha a kért 10 deka parizer helyett 18-at csapnak a mérlegre, akik a legolcsóbb tejből is csak fél litert vesznek, akiknek van ugyan cipő a lábukon, de a kirakat előtt azon tűnődnek, hogy „Úristen, tudok-e én valaha két-háromezer forintot adni cipőért", akik egyre sűrűbben szembesülnek a kegyetlen ténnyel: ezt is, azt is már soha többé nem vehetik meg, akik újra meg újra átnézik otthon a kis vagyonkájukat, hogy mi az, amitől egyre nehezülő szívvel, de még megválhatnak, s amiért más esetleg hajlandó néhány forintot adni, akik rettegve gondolnak arra, mi lesz, ha nem tudják megfizetni a lakásuk bérét, akik azon törik a fejüket, hogy elköltözzenek-e a megszokott kedves otthonból, de — Istenem — hová, hiszen kis lakást keres mindenki, akik keserűséggel látják, hogy míg egyesek meggazdagodnak, nekik már arra sincs esélyük, hogy akár egy cseppet is belekóstoljanak a jónak ítélt valamikori jövőbe, mert azt meg is kellene érni. Ök azok, akikre — úgymond - a jól megérdemelt pihenés várt, amíg dolgoztak, s akik ma nem értik, mi is történt velük, akik azt sem értik, miért kell naponta szemrehányásként hallaniok, ahogy abban, amit évtizedekig csináltak, mert hitték, hogy a munka becsület dolga, semmi jó nem volt, ezért köszönet ‘ sem volt benne, akik nem értik, miért kell a nyugdíjnak mondott alamizsnáért csaknem kezet csókolni, mikor ők megdolgoztak minden fillérért. Ezek a „valaha jobb napokat látott” emberek ma még próbálják kínosan őrizni a látszatot. De meddig tehetik még, amikor úgy látják, úgy érzik, hogy a társadalom minden terhe szinte kizárólag őket nyomja. A buszmegállóban látott idős férfi jut újra meg újra az eszembe az iménti gondolatok közepette. S most már tudom, hogy a vele való találkozás nemcsak azért rendített meg, mert évtizedek óta először találkoztam ilyen „valaha jobb napokat látott" — bocsánat a szóért — koldussal, hanem azért, mert bizton tudom, hogy hozzá hasonlóan sokan fogják még felénk nyújtani az üres tenyerüket. Hársfai István Csendes délelőtt a versendi Idősek Napköziotthonában Fotó: Läufer László Mivel foglalkozik a PNyE? Mindennel, ami a nyugdíjasokat érinti A Pécsi Nyugdíjas 'Egyesület 1989. naveimlbeír 9-én alakult meg. Legfőbb oéliját abban láttuk, 'hogy miivel a társadalominak ezt a rétegét hajlamosaik az aktívak leírni, ezért szükségét éreztük az érdekvédelmi szervezet megalakításának. Az egyesület 250 taggal indult, taglétszámunk úgyszólván 'rtap mint nap emelkedik, jelenleg több mint 70Ő főt számlálunk. 'Mivel foglalkozunk? Minden olyán kérdéssel, ami a nyugdija sókat ériinti. Legjelentősebb tevékenységiünk az új nyugdíjtörvény megalkotásával volt ikapcsolatos. Egy kilencoldalas elemzést készítettünk, melyben részletesen megvilágítottuk a nyugdíjasok 'helyzetét és a nyugellátás körülményeit. Kitértünk az inflációs ráta okozta nehézségekre. valamint a nyugdíjas társadalmat igen súlyosan ériintő áremelkedésekre. Az így elkészített elemzést megküldtük dr. Antall József mi niszterei - nők nők, dr. Surján László népjóléti miniszternők, o pénzügy- miniszternők és dr. Szabad Györgynek, a parliament elnökének. A választások alkalmával a Zöld Kört támogattuk, kik 'hajlandók voltak a nyugdíjasok problémáját és érdekelt fel - vállalni. Bábáskodtunk a nyugid íjasók pécsi kamarájának megalakításánál azért, hogy 'Pécs ötvenezer fős nyugdíjas társadalma miinél szervezettebb formában harcolhasson érdekei megvalósító sóért. Munkánkra felfigyelt az Országos Nyugdíjas Szervezet, és velük közösen megalakítottuk alapító tagként a Nyugdíjasak Országos Érdőkegyeztető Kamaráját, amit a kormány ai nyugdíjasok érdekképviseleti szervének tart, és a nyugdíjasokat érintő kérdésekben vele konzultál. A Nyugdíjas Komáira közreműködött a parlament szociális érdőkegyeztető munkájában. Jelentős szerepe volt a' nyugdíjrendezések kialakításában. Jog segélyszólgá latunk komoly eredményeket ért el a nyugdíjasok ügyelnek intézésében. Megszerveztük szociális segítőszolgálatunkat. 15—18 aktívánk rendszeresen látogatja ínyugdíjas társainkat, és segítséget nyújt ügyes-bajos dolgaikban. Bevezettük minden hétfőn az ingyenes vérnyomásmérést egyesül etünk tagjai részére a Geiisler Eta u. 15. sz. helyiségünkben. Körösi Csorna Klubunk kedvezményes vásárlási lehetőséget 'biztosított a klubtagság részére, ami jelentős anyagi megtalkairítáSt jelentett a tagságnak. Segítséget nyújtottunk a metszési nyugdíjas napköziotthon megszervezéséhez. Szerveztünk a nyugdíjasok részére egy kedvezményes növényvédőszer- tanlfalyaimot, amelyet a Növényvédő Állomás nagylelkű segítségével mintegy 1300 Éttől dlcsólbba n hallgathatták tagijaink. Kéthetenként tart az 'Egészségnevelési Intézet nagy érdeklődéssel kísért tájékoztató egészségügyi előadásókat. Mivel az Alkotmánybíróság elutasítottál a víz- és csatornadíjaikra vonatkozó fölterjesztésünket. levélben .fordultunk Siklósi Csaba miniszterihez. Kértük a miniszter úrtól, hogy a telefondíjaknál is — a vasúthoz hasonlóan — a nyugdíjasok részére adjanak kedvezményt. A nyugdíjasok megsegítése érdekében alapítványt létesítettünk. amelyet a bíróság az elmúlt napákban jegyzett be. Megyénk és városunk minden vá Hallatáihoz és szervéhez kéréssel fordultunk, hogy alapítványunkat támogassák. Nyugdíjas társainkat is meg fogjuk Ikeresni az alapítványhoz való csatlakozásra. Legközelebbi terveinkben szerepel egy nyugdíjaSklub szervezése a Geisler Eta u. 15. sz. alatti székháziban. Ennek beindítása egy-két hónapon belül lehetővé válik. Nagy jelentőségű volna egy nyugdija s bo 11 létesítése, ahol megfelelő szervezéssel kapcsolataink és szaktudásunk felhasználásával a rendes bolti árnál lényegesen olcsóbban tudnánk alapvető élelmiszereket, valamint közszükségleti cikkeket árusítani nyugdíjas társaink résziére. Bleyer Jenő, a Pécsi Nyugdíjas Egyesület elnöke A közelmúltban megalakult a Nyögd íjnélküli Időskorúak Országos Szervezete. A 'hódmezővásárhelyi .központú szervezet a következőket fogalmazta meg a céljai között. Képviselni és védeni akarják azók érdekeit, akik önhibájukon kívüli okok miatt nem részesülnék nyugellátásban. Becslés szerint jelenleg 2—300 000- ren — többségben nők — vannak, akiket ez érint. (A szervezet azt szeretné elérni, hogy valamennyi - a nyugdíjkorhaltárt elért magyar állampolgár — allányi jogon kaipja a létfenntartásához szükséges minimumot. A szervezet tagja lelhet bárki — nem csak időskorú — aki nincs elMegalakult a nyugdíjnélkiiliek szervezete
