Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-28 / 85. szám
1991. március 28., csütörtök aj Dunántúli napló 9 Pécsi körkép Üres zseb Az anekdoták országa - így jellemezte valamikor Magyar- országot egyik jeles hazánkfia. Ma már hova tovább a viccekre sem jut időnik, nemhogy az onékdotázásra, amely kedélyes beszélgetésbe ágyazva élvezhető igazán. Ehhez nemcsak az idő, de a kedély 'is hiányzik. Ennék ellenére teliidézek most mégis egy régi anekdotát. Deák Ferenc, a haza bölcse egyszer sokfélé járt Pesten a városban, s amikor este hazaért a szállodába, észrevette, hogy eltűnt a tárcája 4000 fo- irinttal: az utcai forgatagban egy tolvaj kimetszette a zsebét. Már-már ‘beletörődött a jelentős anyagi veszteségbe, ibevarnatta a kivágott zsébet, ám amikor ájra felvette a kabátot, érezte, hogy valami nehezebb tárgy ütögeti az oldalát. Megvizsgálta, s kiderült, hogy kabátjának a zsebe alul is lyukas volt, s így a tárca belecsúszott a bélésbe, a tálvaj tehát hiába ügyeskedett. Gyakran mesélte később barátainak a történetbét ezzel a következtetéssel megtoldva: „Néha 'jó a lyukas zseb is". A Pécsi önkormányzat Közgyűlésének költségvetési vitáját hallgatva, többször is ez az anekdota jutott az eszembe. A képviselők burkolton vagy nyíltan kimondva, jó néhányszor utaltak arra, hogy a város zsebe öröklötten lyukas, sőt nemcsak a zsebe, de kabátjának a bélése is, mert nem találják a tárcát, elfolyt a pénz. Túil drágán működték a város intézményei, racionálisabb intézményszerkezet keli. Az MDF megyéi szervezetének elnöke éppenséggel ezt fogalmazta meg, takarékoskodni nem úgy kell, hogy kevesebbet teljesítünk, kevesebbre vállalkozunk. A költségvetés mindenesetre megszületett, mert jogszabály írja elő, hogy március végéig meg legyen. Hogy milyen beruházást milyen cégékkel végeztessen el az önkormányzat, azzal most nem foglalkozhatott a közgyűlés: egyrészt ezt megfogalmazni nem a költségvetésben kell, másrészt ez a költségvetés úgyszólván nem 5s tartalmaz beruházást. Majd, ha néhány hét múlva tisztázódik, hogy a közéi két milliárd forint beruházási elkötelezettséghez képest mennyire futja az állami költségvetési támogatásokból, s mennyi egyéb saját forrás teremthető — aktkor lehet csak a költségvetés módosításánál a beruházásokat eltervezni. Addig csak, ameddig a takaró ér eleve érvényesül a város gazdálkodásában. Vannak jelek, hogy az „állam bácSi” nem lesz túlságosan bőkezű pénzosztogató, például a magasházzal kapcsolatos terhek átvállalásában. Tehát a képviselőknek, a bizottságoknak, a város vezetőinek azon kell törniük a fejüket, hogy hogyan lehet új, saját pénzforrásokat teremteni. Néhány hét gondolkodási idő maradt az ötletszikrák csiho- lására, serkentőnek pedig a kényszerhelyzet. Ez utóbbi rendszerint jó ihletadó. Lehet, hogy néha az üres zseb is jó. Dunai Imre Non profit önkormányzati húsbolt a volt tűzoltólaktanyában Olcsóbb élelmiszerek Pécs Megyei Jogú Város önkormányzatának közgyűlése február 14-én határozatot fogadott el egy önkormányzati húsbolt létesítéséről. Ennek a döntésnek indoka az volt, hogy a romló életkörülmények miatt a lakosság egyre szélesebb köre szorul rá feldolgozói és kereskedelmi árrést nem tartalmazó árú alapvető élelmiszerek vásárlására. A létminimum küszöbén, vagy az alatt 15-20 százalékos árkedvezmény is hatalmas jelentőségű lehet a családi bevásárlásnál. A pártok és tömegszervezetek által ez idáig kezdeményezett akciós gyümölcs-, burgonya-, cukor- és lisztárusítások sikere, tapasztalata volt a kiindulóalap. Az újabb kezdeményezés már a tőkehús kedvező árfekvésű forgalmazására vonatkozott, ezt azonban a pártok már tudják önmagukban megszervezni, hiszen a hús és húskészítmények árusítása csak meghatározott feltételekkel végezhető: alapkövetelmény a hatóság által engedélyezett húsbolt. Az „alapanyag” szállítását a Szentlőrinc környéki kistermelők vállalták, a sertések önköltséges vágása a szentlőrinci önkormányzat tulajdonában lévő vágóhídon megoldható, csak olyan kereskedelmi egység nem akadt Pécsett, amely önköltségesen üzemeltetne egy ilyen boltot. A fenti körülményekre tekintettel döntött úgy a közgyűlés, hogy kedvező árfekvésű húsértékesítés céljából a volt tűzoltólaktanya, a Rákóczi út 7. szám alatti épülettömbben önkormányzati húsboltot létesít. Ennek előkészületei megkezdődtek. Az ön- kormányzatot a bolt berendezésének 1,6 millió forintra rúgó költségei terhelik, s ebben az összegben már benne foglaltaknak az átalakítással járó kiadások is. A mintegy 50 négyzetméter eladóterű üzlet kezelője várhatóan a szintén önkormányzati tulajdonban lévő Kényszervágó Húsüzem lesz, ám az üzemeltető személyét a kezdeményező, az MDF Pécs-baranyai Szervezete jelölheti ki. A tervet majdnem megfúrta a szentlőrinci vágóhíd állapota, amely a szakhatóságok részéről erős kifogások alá esett. Az MDF Pécs-baranyai Szervezete azonban vállalta a hiányosságok megszüntetését, sőt a vágóhid bővítését is. Erről megállapodást is kötött Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületével, amely a vágóhidat bérleti díj nélkül használatba adta a vállalkozóknak. Az erről szóló szándéknyilatkozatban azt is rögzítették, hogy a vágóhíd termelésének 25 százaléka Szent- lőrincen marad, 75 százaléka a pécsi önkormányzati húsbolt ellátását szolgálja. Mind a vágóhidat, mind a húsboltot non profit módon üzemeltetik. Most már újra a pécsi ön- kormányzat térfelén a labda, ugyanis maradtak még eldöntetlen kérdések. A vállalkozók a napi 800—1000 kilogramm hús árusítására alkalmas üzletben tőkehúson kívül hús- készítményeket és egyéb alapvető élelmiszereket is szeretnének értékesíteni, mégpedig vásárlói mennyiségi korlátozás nélkül. Ismereteink szerint a pécsi önkormányzat szociális és foglalkoztatási bizottsága némiképpen ezzel ellentétben azt fontolgatja, miként lehetne — bonrendszerrel, egy személy által vásárolható mennyiség maximálásával? — a szociális támogatások körébe vonni az önkormányzatú húsbolt kínálta kedvezményt. D. I. Összefogás a méltánytalan mellőzés ellen, a gondok orvoslásáért Az első családi házak építését már megkezdték az egykori Pap-szőlőben Fotó: Läufer László Meszes panasza „Meszes, de kiterjedtebben az egész 'buidali városrész Pécs ilegkritikuSaibb területe szinte 'minden vonatkozásban: a szolgáltatásoktól Ikezdve a 'közbiztonságiig. A gondjaink megoldásáért a vátrosnész laíkóiinaík össze keli fogni. Harcolni 'kell, nem szabad hagyni, hogy ezt a területet méltánytalanul mellőzzék." Mindez a Külváros Művelődési Egyesület által szervezett mándiuSi kerekasz- tal-megbeszélésen hangzott el a József Attilái Művelődési Háziban. A szervezők szándéka szerint a fórumnak a lldivá- inatos összefogást Ikéliett volna szolgálnia, másrészt az egyesület anyagi-erkölcsi megtámogató sót a területen működő ipártolk 'részéről. E fórum mérlegiét végűi is meg liehet vonni úgy is, hogy •semmi olyasmii nem hangzott el, amely a fentebb említett áiitdláinos célokat megkérdőjelezte voirta. Ugyanakkor a pártok ítészéről egyedül a Szocialista Pórt 'képviseltette imagát - illetőleg pártszervezet nevében nyilatkozó csak egy személy volt —, valamint részt vett a megbeszélésen a meszesi terület városi önkormányzati képviselője, fóna'i János, aiki a kormánykoalíció ipá ttjainak jelöltjeként jutott o városi közgyűlés testületebe Talá n az önkormányzati‘képviselő jelenléte miatt is, a fórum javarészt panasznappá sikeredett, bár néhány eddig elért eredmény is szóba került. Természetesen első helyen a .radikálison megemelt vízdíjak kapcsán a vizmű és a PIK ostorozáso szerepelt. A jelenlévők egyöntetűen úgy nylilat- Ikaztak, hogy a budai városrész lakóit — mintegy 30 000 embert — különösen hátrányosan sújtja ez az áremelés, hiszen a területen élőik minden más városrésznél tekintélyesebb hányada kisnyugdíjas. 'Részbeni megoldásként a vízórák mihamarabbi felszerelését, illetőleg o Pécsi Vízmű önélszámolá egységgé alakítását szorgalmazták legtöbben. Az aggodalom hangján szóltak orról is, hogy az önkormányzati tulajdonban iéivő lakások eladásakor kevesen lesznek majd Meszesen, akik meg tudják venni az általuk lakott lakásokat. Nem takargatható feszültség, hogy a közbiztonság romlását — legalábbis a fórumon Ijelen lévő meszesi ek — a cigány lakosság egyes elemeinek összeférhetetlenségével, szabados életmódjával hozzák ok-akozati összefüggésbe. Ehhez a témához kapcsolódó hír, hogy megalakult a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület „meszesi tagozata”. Ugyanakkor többen kifogásolják, hogy a féhérhegyii buszmegállóban egy kocsma épülhetett fel és működhet. Stabil vendégköre nemegyszer a buszmegállóban váltakozókat molesztálja. Vannak, akik a meszesi terület szociális összetételének javítása miatt is elengedhetetlenül fontosnak tartják, hogy folytatódjanak a tetőtérbe- építésék. (Ezt egyébként az önkormányzat nevében Fónai János képviselő meg Ígérte.) Gondolk mutatkoznak a Meszes-Nyugat — vagy ahogy a helybeliek jobban ismerik: iPap-szőlő — családi házas jellegű beépítésénél is. Az építkező fiatal családok az anyagárak emelkedése miatt az eredetileg kalkulált költségnél jó néhány százezer forinttal töb- Ibet kénytelenek aiz otthonteremtésre fordítani, ugyanakkor a közművek hibáson „>müködnek”: eldugult a szennyvizcsa- tornav akadozik a vizel látás, pedig ez az építkezéshez nélkülözhetetlen. Végezetül igazán csak távirati stílusban a meszesiek, a Külváros Művelődési Egyesület eddigi eredményei és jövőbeli tervei közül néhányról. A Fe- hérihegyi Általános Iskola, kezdeményezésével és segítségéivel szociális foglalkoztatót lé-- tesítettek a fiataloknak, ahoi Iheti két alkalomma'l — kedden' és csütörtökön — négyórás munkaidőben dolgozhatnak. A munkalehetőséget az Agora biztos ltja. A szociális foglalkoztató azonban .nem teljesen kihasznált még. Most a nyug- d íjaisak száma no szeretnének munkalehetőséget teremteni. Segélyező egylet létréhozását is tervezik. Szeretnék a .meszesi piacot fejleszteni, illetőleg a korábbi helyéről a nagyobb forgalmat ígérő, a Mecseki Szénbányák igazgatósági épülete előtti térre áttelepítem. Ha más hely nem akad, o József A Kilo Művelődési Házban kívánják megnyitni az olcsóbb áruik boltiját. Azt sem hallgathatjuk el, hogy egy újabb lap is született Pécsett: a Külváros Művelődési Egyesület Budái Krónika címmel márciustól tájékoztató jellegű havi kiadványt (jelentet meg, amely a. lakóterületeket érintő kérdésekkel foglalkozik. D. I. ÚTKORREKCIÓ ÉS FELÚJÍTÁS A Rákóczi út Bem utca és Vánaidi Antal utca közötti szálka szórtak felújításánál és az út korrekciójára elkészült a kiviteli terv. A felújítás szereipel a városi önkormányzat nemrég elfogadott idei költség- vetésében. A kiviteli tervet 153 000 forint értékben a Ma- inufalktúra Gmk készítette. GYÖNGYKAVICSTÓL OSTORFÁKIG A tettyei és a Hősök terén lévő park új gönygylkavicsterí- tést kapott az elmúlt napokban. Kertváinosbain _ megkezdődött a cserjék metszése és a játszóterek homokozóiban kicserélik a homokot. A Lánc utcai zöld közterületen 19 koros ostorfát ültetett el a Kertészeti és Parképítő Vállalat. VÍZRENDEZÉSEK A Sellyéi Vízgazdálkodási Társulat folytatja o nagyárpá- dli vízfolyás medrének a burkolását. A munka befejezése áprilisban vádható. Ugyancsak rövid időn belül folytatódik o ipécs-.somogyi Szemere utcai Ihulladékfogó, víznyelő, áteresz és bukóallma építése a Pécsi Köztisztasági és Újkorban tartó Vállalat kivitelezésében. Megkezdődött a; Móro Ferenc utcai átok medrének tisztítása. Ennél o munkánál a „Vörös Szikla” Mgtsz o vállalkozó. HIVATALOS SZEZONKEZDET Húsvét szombatjának délelőttjén 'már .hivatalosan is megkezdőd ilk az idei szezon ai ‘Mecseki Kulturpark Vidám- ipaidkjáiban. Márciusban ez idáig két hétvége öt napján, szezon előtti rendkívüli nyitva tartás sarán vált főipróba a 'Vidámparkban és a kisvasút forgalmát nem számítva, vallóm ivei több mint 4000 látogatót regisztráltak. Városvédő őrjárat Ritkán szoktunk visszatérni egy-egy korábban fölvetett témánkra, de ez egyrészt azért aktuális, mert egy ottani lakos ismételten fölkeresett bennünket, másrészt pedig azért, mert ez a rendezetlen állapot azóta sem oldódott meg. Az Asztalos János úton levő, az ún. Kisszkó- kó dűlői buszmegálló melletti részről van szó, alhol évekkel ezelőtt az ott lakók közössége lejárót akart kialakítartl, és ehhez az akkori városi tanács támogatását várták. Sem ez, sem az nem valósult meg, és jelenleg is a fotónkon szereplő állapot fogadja az ott lakókat és az arra járókat. Mi itt e helyről csak azt tehetjük, hogy közöljük a fotót, és fölhívjuk az újonnan választott városi önkormányzat illetékes képviselőjének figyelmét erre a mindenki által kifogásolt állapotra. Reméljük, most nem hiába szálú rik, és a rendszerváltozás után választott önkormányzat képviselője — az ottarii lakossággal közösen — meg fogja öldoni ezt a kérdést ... FARKAS MARIA, VAJGERT GYÖRGY. VARHIDY GYÖRGY, DR. VARGHA DEZSŐ Halottaink megbecsülése A pécsi köztemetőben 1904 ótó folyik temetkezés, az 1930- as évek elején megszüntetett budai külváirasi temető hallottal közül is sdkalkat itt ‘helyeztek végső nyugalomra1. Sok 'nevezetes halottat temettek ide, meves pécsi családok tagjai, sók híres személyiség nyugszik 'itt. Emlékük megőrzése, sírjuk megbecsülése éppúgy hozzá- tartozik egy nagyváiros kulturáltságához, mint bármely más .hagyományőrzés. Ez vezette o Pécsi Város- szépítő és Városvédő Egyesületet, amikor — számos szakértő .bevonásával — 1989-ben megjelentette a pécsi 'köztemetőiben nyugvó halottak névjegyzékét, fontosabb adataikkal. Nagyon fontos az indítás, a kezdeményezés ténye, mert csak igy lehet majdan kiteljesiteni, pontosabbá tenni a névjegyzéket. Az egyesület tervezi, hogy 1995-ben megjelenteti a második Ikiadást, amely kiküszöböli az első „gyermekbetegségeit”. iltt jegyzem meg, hogy a kiadvány kapható o Pécsi Vá- rosszópítő és Városvédő Egyesület irodájában, amely a Vá- iroSházo földszintjén található, az egyesület fogadónapján, minden pénteken du. 2.30-tól 4.30-ig. A közelmúltban sikerült elérni, hogy a Zsolmay- mauzóleumiba látogatók is kap- Ihassanak o kiadványból, sőt — aim int azt dir. Ujváry Jenő múzeuimiigazgató engedélye tanúsítja — a ZsölmOiy, a Csont- váry és a Várostörténeti Múzeumok is árusítják. 'Reméijük, minél többen vesznék belőle. Dr. Vargha Dezső