Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-28 / 85. szám
1991. március 28., csütörtök aj Dunán túli napló 7 Megrendelésdömping Kínai selyem, olasz és görög cipő Kevés könnyűipari cégre jellemző, hogy az éves gyártási kapacitásának másfélszerese a rendelésállomány. Nem kis erőfeszítésbe került, hogy a Pécsi Minőségi Ruházati Kisszövetkezet ezt elérje. Az itt dolgozók ötéves, szívós munkával, minőségi teljesítéssel stabil partnerokat szereztek, így többek között a német Hummelsheim és Moons, a holland Baroch cégeknek varrnak bérmunkában női és gyermek divatholmikat. Juhász István, a kisszövetkezet elnöke arról tájékoztatott, hogy a pécsi, komlói, sellyei saját, valamint a mindszent- godisai és pécsváradi szerződött varrodák mellé Pécs 15— 20 kilométeres körzetében további üzemet keresnek folyamatos munkaellátást ajánlva (16-18 szalagot, negyven százalékban szakképzett munkaerővel, akik már dolgoztak tőkés piacra). Egyébként az elmúlt évtől több céggel együttműködnek - a Mohácsi Könnyűipari Vállalattal, a komlói Eleganttal, a Nép- művészeti Szövetkezettel —, hogy a szezoncikkek gyártási hullámait, az ebből eredő túlvállalást elkerüljék. Pécsre — mind az Ágota utcai központi üzembe, mind a kertvárosiba - nyolc-tíz varrónőt azonnal fel tudnak venni, természetesen betanítást is vállalnak. (A foglalkoztatás egy- műszakos, a munkakezdés rugalmas.) Nyolc órai munkával, száz százalékos teljesítménnyel a kisszövetkezet varrónőinek tevékenységtől függően négyezertől tizenhárom ezerig szóródik az alapbére, erre jön még a teljesítményszázalékkal kombinált minőségi prémium. Az elmúlt évre harminc százalékos béremelést terveztek, ehelyett negyvenegy százalékkal nőttek a bérek. Idén további béremelést hajtottak végre januárban, de a második félévtől újabbat terveznek. A hosszú éveken át a többi iparágtól egyre inkább elmaradó könnyűipari béreket felhozni elfogadható szintre igencsak nehéz. A szövetkezet gazdálkodását javítani, a jelenlegi száznyolcvan dolgozó bérét tovább emelni csak úgy tudják, ha megfelelő forrásteremtő területeket találnak. A kisszövetkezet elnöke három, alakulóban lévő, kft. tevékenységéről szólt találkozásunkkor. A tervek: kialakítják a kínai áruk boltját a pécsi, Jókai utcai üzlethelyiségükben. Itt szezoncikkeket kínálnak majd, például írószereket, iskolatáskákat, tornacipőket, selyem anyagokat. Olcsó, ugyanakkor jó minőségű árut! Szintén a Jókai utcában nyitnak egy olasz és görög termékeket árusító cipőboltot. A két kft. létesítésére a szándéknyilatkozatok már megvannak. Nem kevésbé izgalmas a harmadik kft.: ez egy tajvani bisztró létesítésére alakul. Az igazán különleges vendéglátóhely a pécsi, Kossuth Lajos utca-Kazinczy utca sarkán lévő méretes szabóság helyén lesz. Ez a kisszövetkezet és egy tajvani üzletember, Chandra Vongsaravane közös vállalkozásában valósul meg. L. Cs. K. Kik nézik rossz szemmel a szakszervezeteket? Az országban végbemenő gazdasági átalakulás a munkavállalók egyre nagyobb csoportjait hozza bizonytalan, egzisztenciájukat veszélyeztető helyzetbe. A hatékony szakszervezeti tevékenység nagyban csökkenthetné a kiszolgáltatottságot, ám az érdekvédelmi szervezetek egymás közötti viaskodásain kívül egyre több hír napvilágot lát arról is, hogy a munkáltatók sok helyütt akadályozzák a szakszervezet munkáját. 'Eriről 'kérdeztük a íkét legjelentősebb szakszervezeti tömörülés — az MSZOSZ és a Liga — jogi szakértőit. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, o régi szakszervezeti mozgalom jogutódjaként még mindig m'ililiiós tagságot tudhat maga m'ögött, így a 'legnagyobb érdekvédelmi tömörülésnek számít Magyarországon. A Független Szakszervezetek Demdkrati'kís Ligája 1989 decemberében jött létre. Jelenleg 170 ezer tagja van, akiknek — a közhiedelemmel ellentétben — mintegy Iháromnegyed része munkás. — A szakszervezetelnket ért sérelmek gyakran a szervezéskor kezdődnek — mondja dr. Halász Zsuzsa, a> Liga jogtanácsosa. — Nemegyszer előfordul, hogy már ez akadályba ütközik. (Ha egy szervezet eljutott a megalakulásig, a következő erőpróba önmaga elfogadtatása és annak elérése, hogy egyenrangúnak tekintsék a régi szakszervezetekkel. A Mónika Törvényikönyve a szakszervezetekkel kapcsolatiban még mindig egyes számban beszél, íbiszen ez a jogszabály arra a feltételezésre épült, hogy egy munkahelyen csak egy szakszervezet létezik. Van ugyaín egy újkeletű állásfoglalás, mely szerint minden szakszervezet egyenlő jogokat élvez a munkahelyeken, de ez az elv gyakran sérelmet szenved. Főleg a létszámra hivatkoznak, mondván, 'ho von egy nagy szakszervezet, amely átfogja a dolgozók többségét, nem fogják húzni az időt a néhány tucat embert tömörítő szakszervezeteikkel. A munkáltatók általános gydkorlata, hogy addig nem (foglalkoznak az új szakszervezetekkel, . amíg a bírósági 'bejegyzésük meg nem törté- öik. 'Pedig a szakszervezet attól a 'pillanattól kezdve él, ahogy alapszabályát elfogadták. Egyszerűen csak be kell 'jelenteni az alakulást a munkahelyi vezetésnek. A bírósági 'bejelentés csak a jogi személlyé váláshoz szükséges, az érdekvédelmi tevékenység ettől független. — Mi a helyzet a tagokat és az aktivistákat ért sérelmekkel? — Ha nem tetszik a független szakszervezet tevékenysége, akkor sokszor elkezdik agitálni a tagokat, hogy lépjenek ki. Ilyenkor gyakran fenyegetőznek elbocsátásokkal. Nagy gond azok védelme, akik nem töltenek be tisztséget a szak- szervezetben. Az átszervezések kapcsán történt leépítéseket nehéz megtámadni, azt kellene ugyanis bebizonyítanunk, hogy a munkáltató által megjelölt indok nem felel meg a valóságnak. — Az újonnan alakult vállalatok égy részénél nem szívesen látják a szakszervezeteket. Milyen tapasztalataik vannak erről? — Sajnos, valóban előfordulnak 'ilyen esetek, különösen kisebb vállalkozásoknál, vegyesvállaJatoknál. Nem akarják tudomásul venni, hogy rójuk is vonatkozik a Munka Törvénykönyve, am» szerint náluk szintén működhetnek szak - szervezetek, amelyekre ugyanazok a jogok érvényesek, mint bárhol másutt. — Milyen tanácsot adna azoknak, akik új szakszervezetet alapítanak? — A legfontosabb, hogy ne engedjék becsukni maguk előtt az ajtót. Sajnos, sók olyan esettel találkoztam, amikor a 'kezdeti nehézségek után feladták a harcot. Érvényesíteni kell minden jogot, almi megilleti a munkavállalókat. * A szakszervezeti jogok általános meghatározása szerinte munkáltató köteles együttműködni a szakszervezetekkel, mondja Hajdú Attila, az 'MSZOSZ jogi irodájának vezetője. Ez azt is jelenti, hogy el kell látnia alapvető információkkal a szakszervezeteket. IMa sajnos, általánossá vált, hogy a munkáltatók ezt a tájékoztatást rendszeresen elmulasztják, és nem csupán o privatizáció kapcsán. A vállalattal — így a tmonkalhelyekkel is — összefüggő döntéseknél kész helyzet elé á Ilit jók az érdekvédelmi szervezeteket. 'Minden, az átszervezéssel, átalakítással 'kapcsolatos 'kérdést előzetesen véleményeztetni kellene ö dolgozókkal. Ezt azonban a munkáltatók időnként salját hatáskörük sérelmeként élik meg. Nemrég i'ben példa ül az együk vállalat rendészetét átadták egy vagyonőrzéssel foglalkozó (k'ft.-mek, mégpedig úgy, hogy azók átvettek a rendészet addigi teljes állományát is. Az anyavállalatnál egy viszonylag ijó kollektív szerződés volt, felmondási időkkel, végkielégítéssel, szociális juttató sókkal. 'A Ikft.-ben nincs kollektiv szerződés, és az anyagi biztonság is sokkol kisebb. Sokan azzal sincsenek tisztáiban, hogy senkit nem lehet egyoldalú akaratnyilatkozattal áthelyezni. Az áthelyezés kétoldalú, és írásiban kell történnie. — Az önök szakszervezeti szövetségéhez tartozó tisztség- viselőket is érik sérelmek? — 'Gyakran (kell fellépnünk szakszervezeti tisztségviselőink védelmében. A Munka Törvénykönyv kimondja«, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselőket nem lelhet elbocsátani, csak a felettes szak- szervezetek egyetértésével. Ez garanciális szabály arra, hogy a 'konfliktusba keveredett tiszt - iségiviselőtől ne lehessen köny- nyen ímegszábadu'lini. Ám a felmondáson 'kívül átszervezésekkel Is operálhat a munkáltató. — Tapasztalják, hogy az új vállalkozások nem kedvelik a szakszervezeteket? — Ez változó. Van a Munka Törvénykönyvben egy utalás, mely szerint a partiéi páoiós (részvételi jógák) nem érvényesülnek a gazdasági társaságoknál. A társaságii törvény b'zt mondja 'ki, hogy a kétszáz főnél többet foglalkoztató gazdasági társaságok felügyelő bizottságainak egyharmadát a dolgozók választják. Ebből a sza'bályból sokain szívesen 'következtetnék arra, hogy ezéken ai helyeken egyéb szakszervezeti jogok sem érvényesülnek. Van egyébként pozitív példa is. Sóik külföldi szívesen tárgyal a szakszervezetékkel, nemcsak a murtka- Ihelyiékkel1, «hanem az ágaza- tiákkail Is. — Hogyan védekeznek a szakszervezetek? — Korábban 'nem jógii területen zajlottak le o viták. A megoldások o szalkszervezet, a vállalatvezetés és a pártszervezet közötti egyeztetéséken születtek. Ma már csak jogi iát létezik. A jogi lehetőségék megtalálásaiban, a jogorvoslat 'bíróság útján való Ikilkénysze- irftésében mindenki kezdő — a «régi szakszervezeték is. Az emberék többsége ma egyéni túlélési taktikákkal pró- ibállkozik, reménykednék, megúszhatják, 'ha inem szólnak semmit. Hamarosan rá fognak Ózonban jönni, hogy minden- kiire sor kerül, és mines más megoldás, mlint o Visszatérés o szolidaritáshoz. 'Nem a,z új magánvállalkozók okozzák egyébként a legnagyobb gondot, hanem azok a volt vállalatvezetők, a'k'ik immár a privát szférában működve, megszabadulva a korábbi politikai 'kényszeréktől, igyekeznek kibújni minden, a «mu'nkavá«llo- lőkra vonatkozó kötelezettségüktől. L. László János Tehénkivágás - szorgalmazásra Mi van az ígért tízezer forintokkal? A Pécsi Állami Gazdaság gyulapusztai tehenészete Fotó: Läufer László „Az a termelő, aki tehenét levágatja és tehenenként legalább 4500 literrel csökkenti három éven keresztül az 1990. évi bázishoz viszonyított tejértékesítését, tehenenként tízezer forint egyszeri kárpótlásban részesül." — a földművelésügyi tárca saját hatáskörű intézkedését e szavakkal tette közzé január végén. Valamivel később, február elején a termelők érdekképviseleti szervezeteivel is sikerült a minisztériumnak megállapodásra jutnia, a termelők képviselői elfogadták a kivágásonként! tízezer forintos kárpótlási összeget. Azóta jó pár hét eltelt — idestova két hónap —, de a konkrét ügyintézésről éppen a legilletékesebbeknek, az állattartóknak, fogalmuk sincs! Hogy mi a tájékozatlanságuk oka? Nem más, mint az, hogy a végrehajtás mikéntje még nem egészen tisztázott! Dr. öcsödi Gyulától, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől megtudtam, hogy a minisztérium az érdekképviseleteknek adta át a tehénkivágási kárpótlás tényleges lefolytatásának kidolgozását. (?) Rákérdeztem, hogy szerinte mikortól él a rendelkezés, azaz melyik kivágási időponttól jár a tízezer forintos kárpótlás. A válasz: február 15-től. Dr. öcsödi Gyula tanácsa a kistermelőknek, magángazdáknak: az állatorvosi igazolást a levágásról minden termelő őrizze meg és írjon ön- nyilatkozatot arról, hogy oz állami tejipar felé levágott tehenenként 4500 literrel csökkenti az értékesítési mennyiséget. Mint szavaiból kiderült, aki csak termelésmérséklést vállal, az nem kap pénzt! Az FM először az Agrárkamarának adta kidolgozásra a kárpótlási ügyet, aztán végül is a Mezőgazdaságii Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségéhez (MOSZ) került a téma. A MOSZ-nál Hárskúti Lászlóné érdeklődésemre közölte, hogy a feladatot elvégezték, már csak a mechanizmus kormányzati szintű jóváhagyása van visz- sza. A MOSZ munkatársa is kiemelte, hogy a termelők őrizzék meg a dokumentumokat, így a vágóhídi átvételi jegyzéket; valamint kérjenek írásos állásfoglalást a tejipari vállalattól, hogy adott mennyiségű tejre nem tart a feldolgozó igényt, ezáltal az 1991-re szerződött tej x mennyiséggel kevesebb a tavalyinál. Szembetűnő véleménykülönbség: az FM illetékese szerint csak önnyilatkozat kell! Ráadásul az időpontok is vitatottak: a MOSZ ez év elejétől jogosnak tartja a tízezer forintos kivágási kárpótlási követeléseket. Néhány megjegyzés a fentiekhez. A kistermelő bizonytalansága érthető: a tejátvétel kérdőjeles, ugyanakkor az állatlevágásért kapott összeg ahhoz kevés, hogy a későbbiekben állatpótlásról gondoskodhasson. Pedig valamikor újra több tejre lesz szükség, az biztos. Hiszen a hazai tejfogyasztás erősen visszafogott! Ugyanakkor az FM a tehénkivágást szorgalmazza, százmilliókat költ kárpótlásra, ahelyett, hogy a tej és tejtermékek olcsóbbá tételét ösztönözné! Közben milliók mondanak le sajtról, tejfölről, tejről - mert nem tudják megfizetni... A tejtermelés időszakos csökkentésének más módja is van, nemcsak a kivágás! Érthetetlen, hogy a földművelésügyi kormányzat miért éppen ezt a megoldásnak nem nevezhető változatot támogatja! L. Cs. K. Magánnyomda Mohácson A mininyomda számitógépein a Mayer-család kislánya, Andrea is szívesen besegít a munkába Fotó: Läufer László Mayer Antal filmnyomó kisiparos Mohácson akkor lépett elő vállalkozóvá, amikor ez még nem volt általános. 1985 júniusában a nyomda vezetőjének írott felmondó levelében egyebek mellett ezt fogalmazta meg: „Sajnos, 21 évnyi egy munkahelyen eltöltött idő után rá kellett jönnöm, mire vállalatunk annyira egyenesbe jön, hogy tudás és teljesítmény alapján anyagilag is megfelelően tudja dolgozóinak a murtkáját honorálni, még hosz- szú idő telik el." A kéziszedő csoportvezető öt évvel ezelőtt határozta el, megpróbál a szakmájából megélni. Korábban a nyomdai főfoglalkozása mellett volt fényképész, újságkihordó, majd mikor a második gyerekük Is megszületett, felesége gyesét csiibeneveléssél és árusítással toldották meg. Kisiparosként még egy télen fűtőnek szegődött, ám azóta 'külön munkára nem jut ideje. Annyi a megrendelése, hogy állandóan időzavarral küzd. Mindebből következük, szó sincs valami reklámról, ugyanakkor dicsekedni valója sem a'kad: éppen nyakig ül az adósságban. Kiszámolta már azt is, naponta legalább 16 órát 'kell dolgoznia, percenként meghatározva, hány forint értéket kell előállítania a'hhoz, hogy az idei beruházás kölcsönét visszafizesse. A 'felvett másfél millióból fél milliót ez év 'közepén egy ősz- szegben kér a hitelező bank, az egy milliót pedig 'három éven «keresztül havi részletékben törleszti. Mi«nt mondja, nyomasztó számára ez az anyagi teher. Viszont amikor mutatja, hogy o számítógéppel milyen gazdag szövegszerkesztési variáin- . sokat lehet produkálni, aztán a műhelybe préselt nyomdai fényképezőgép „tudását” ecseteli, no meg az ofszet nyomdagépet üzemibe 'helyezi, már az alkotó büszke öröme látszik rajta. Beszélünk airrál is, most mennyire látja biztosnak a megélhetésüket. 'Elgondolkodik, hiszen hogyne tudná, a héiyi nyomdának kampányszerűen adják a megrendeléseket az utóbbi időiben. Felesége ott dolgozik, néha túlóráznak, máskor meg fölöslegesnek érzik magukat a munkahelyen. Mayer «Antal mégis reménykedik. Úgy véli, a környéken egyedülálló technológiájával, színvonalas termékeivel, rugalmas munlkaszenvezésével, kedvező áraival állja a versenyt. B. M.
