Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-26 / 83. szám

1991. március 26., kedd aj Dunántúli napló Történelemből felvételizőknek ajánljuk H tervezett atomtemetőről Optimális esetben tíz év alatt készülhet el Egy könyv, amely hiányt pótol „Az álta lu nk tervezett hul­lod ékleralkással 'kapcsolatos ha­tástanulmányt nem Joészítet- tünlk." Az idézett mondat a Varga Mihály vezérigazgató aláírását viselő és ,,Gondola­tok a Kővágószőlősi Körjegy­zőség által ismertetett függet­len szakértői bizottság MÉV-et érintő megállapításai kapcsán" címet viselő, március eleijén kelt összefoglalóból való. A mecseki uránlelőhely mélyfe- küjáben kialakítandó veszélyes és radioaktív 'hulladékaik vég­leges tára főhelyéről van szó. Röviden: az „atomtemetőről". Önmagában ijesztő mondat — ha ki ragadjuk. A kutatások jelenlegi szalkaszáiban azon­ban felesleges — és nem is lehetséges — egy ilyen hatás- tanulmány elkészítése. mint ahogy karainak ítéli a MÉV a létesítési folyamatot teljes részletességében és összefüg­géseiben bemutató modell, vagy a kutatások eddigi ered­ményéiről készítendő részletes jelentés megfogalmazását is. Ezzel együtt az érintettek már a ringibe lépték. Minde­nekelőtt a tervezett létesítmény környezetében lévő falvaik ön- ikormányzatai, az általuk fel­kért független szakértői bi­zottság, a 'környezetvédelem auktorai, és persze, maga. a MÉV. * ségből — Kővágószőlős, Kő- vágótöttös, Bakonya és Cser­kút polgárai — az Ipari Mi­nisztériumba. December 10-én már megérkezett a válasz:tü­relmet kérték. Ugyanaznap a Környezetvédelmi és Terület­fejlesztési Minisztérium levelét is felbonthatták, ezt a kör­jegyzőségen o rendelkezésünk- .e bocsátották. Néhány rész­let Balthazár Zsolt főosztály- vezető válaszából: „Egyetértők azzal, hogy az önök térségében működő Me- cséki Ércbányászati Vállalat hogy egy ilyen létesítményért a végső felei ősséget csak az állaim viselheti. De megtud­hatjuk a ..Gondolatok"-bál azt is, hogy a geológiai tárolókra - ilyen a tervezett is — vo­natkozó hazai előírások, szab­ványok teljes egészében hiá­nyoznak. Ezzel együtt az a MÉV — néhezen vitatható — álláspontja, hogy szükség van Magyarországon is egy meg­felelő geológiai környezetben kialakított és biztonságosan megépített mélységi hulladék- lerakóra, ahol elhelyezhetők ,a kis és közepes aktivitású ra — Ilyen korú nincsen, a kis- cellii agyag jóval fiatalabb, ráadásul ott bányászat soha­sem volt, vagyis a tároló meg­építését o legelejéről kellene kezdeni, milliárdokat jelentő többletköltséggel. — A lerakó esetében a biz­tonság szempontjából milyen messzire kell előretekinteni? — Tízezer évre, s erre meg is van a lehetőség. Készítet­tünk egy úgynevezett neotek- tanlkai morfológiai feltérképe­zést — az utóbbi egy—'kétmil­lió év földtani mozgásairól -, Dr. Iliés Judit, az érintett községek körjegyzője: — Az, hogy nekünk a ter­vezett atamlhulladék-temető nem tetszik — kevés. 'Felké­szülten kell ellene érvelnünk, partnerként és nem ellenér­dekű félként tárgyalva az érc­bányával, anélkül, hogy fef- hergelnértk a környéken élő­ket. 'Dr. illés tehát nem álkor egy újalbb Ófalut. — Először Pakson hangzott el — folytatja' —, hogy a bo- doi aleurolit alkalmas ilyen anyagok — vagyis atom- és veszélyes hulladékók — végle­ges áthelyezésére. Közben tu­domásunkra jutott: a MÉV már kutatja is a területet. Rögtön megkerestük a bánya- vállalatot információért. Jólle­het, a MÉV a bányatelken be­lül „azt csinál, amit akar", de ha ebben ellenőrzés nél­küli hagyjuk, nem lesz o kör­nyékbeliek nők a munkára fi­gyelő szeme, füle, szakértelme. Ezért van szükség a független szakértői bizottságra, akik ér- dékmentes információkat ad­nak a lakosságinak. Vagyis — amiint ezt kivenni dr. Illés szavaiból — a környé­ken élőknek van joga a vég­ső döntés meghozatalához, az igen vagy a nem kimondá­sához. — A múlt év elején a MÉV képviselői már részt vették a fal úgy ű léseken, tájékoztató st adtaik: miként és hol akarják a tárolót létesitemi. Ezzel sem örömet nem ákoztalk, a falvaik­ban élők sem estek o bánya torkának. Az őszinte, részletes tájékoztatásnak azonban hiá­nyát 'érezték az emberék — állítja a 'körjegyzőnő. * November végén tiltakozó Jevéfet küldtek a négy köz­valóban súlyos helyzetet ho­zott létre o környezet állapo­túiban. Ennek a kárnak a helyreállítása a vállalat fel­adata ... A iMiÉV, mélyen a bányaszint alatt kutatásokat kíván folytatni radioaktiv hul­ladékok lerakására. (A főosz­tályvezető levele nem említi külön a veszélyes hulladéko­kat.) Tájékoztatom önöket ar­ról, hogy tárcánk ezt a ku­tatást — elsősorban nem is környezetvédelmi, hö'nem gaz­dasági ókokból — nem támo­gatja ... iÉn magom, személy szerint nem vagyok orról meg­győződve, hogy a radioaktiv hulladékók legjobb elhelyezé­si módja o MÉV elképzelései szerinti mélységi lerakás, de a kérdés nyitott, mert megol­dás egyelőre nincsen." És - jegyzi meg még le­velében Balthazár Zsolt — a környezetvédelmi hatóságok­nak a környéken élők alktiv közreműködésével kell o ká­rok' félszámolását kikényszerí­teni a MÉV-től, illetve: az alapvető hibát az ország ak­kori vezetése követte el, ami­kor úgy engedte az atomerő­mű 1-es blokkját üzembe he­lyezni, hogy nem oldották meg időben a radioaktív hul­ladékok lerakását. Mindkét megjegyzés a lab­da továbbadásának tűnik — igaz voltok Offenere —, egyik előre, a másik vissza .. . Térjünk vissza a „Gondola­tok" Ahol. A MÉV célja elsősorban nem üzleti jellegű vállalkozás volt - szögezi le a vezérigaz­gató o tervezett atomtemető­vel kapcsolatban —, npha nem .tagadható, hogy egy működő hulladéktároló az uránbányá­szat gazdaságosságára ked­vezően ihatna. Utal arra is, dioaktiv hulladékok. A MÉV bányatelkén meglévő nagy ki­terjedésű, 8Ö0 méter .vastag penmli aleurofitf onmáció a rra is alkalmasnak látszik, hogy a radioaktív hulladéktárolótól el­különítve o különösen veszé­lyes, lerakható toxikus hulla­dékok ólhelyezését is megold­ják. Ez tehát o MÉV álláspontja. * De milyen ez a ibodai aleurolit? Miért alkalmas a lerakó befogadására? Dr. Majoros Györgynek, a MÉV főgeoíágusának véleményét kértük. (Szükségesnek tartjuk megjegyezni: a földtani kuta­tásokban a MÉV szalkemlbere is csak elfogulatlan lehet, nemcsak szakmai presztízse, tisztessége okán. Azért is, mert geológiai ítéletüket is kontroll alá veszi a független szakértői bizottság.) — Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni: ennék a kőzet­nek a tudományos neve „Ibo­dai", de ez nem azt jelenti, hogy Bodán lenne a lerakó, hanem azt, hogy itt kerül a felszínre ez a legkevesebb 150 négyzetkilométer nagyságú és minimum 800 méter vastagsá­gú aleurolit-összlet. 240 mil­lió éves, homogén, rendkívül tömör agyagkő. Vízáteresztő képességére jellemző: a fedő­jében — de mór ez is vagy 300 méterrel van mélyébben, mint a bányászat szintje — a kutatások során egy repedés­ben megjelent a víz. Kiderült: a,z 1000 méteres mélységbe 30 000 év alatt jutott el a fel­színről. — Van máshol is Magyaror­szágon ilyen kőzet? s ez azt jelzi, hogy hosszú­hosszú évezredekre előre nyu­galmat tudunk a térségnek prognosztizálni. . - Vagyis a terület teljesen löld rengés biztos ? — 'Pontosan. Amihez hozzá­teszem: sehol o világon nin­csen olyan adat, ta'pasztalat, hogy mélységi bányáik kárt szenvedtek vólna földrengés­től : az ugyanis a felszínen rombol. Azt is szeretném meg­jegyezni, hogy - bármily meg­hökkentő is — a radioaktív hulladékok tulajdonképpen környezetbarátok, amennyiben egy idő után egyszerűen el­bomlanak, veszélytelenné vál­nak. Ha ez a folyamat nagy mélységben - a lerakóban — megy végbe, minden fenyege­tettséget ki lehet zárni. A toxi­kus anyagókkal mása helyzet: bem tudjuk, hosszú idő alatt milyen kémiai folyamatok me­hetnek végbe. — 2001 -ben le kell állítani a paksi 1 -es blokkot. Lehet, akkor már a szovjetek nem fogadják az erősen szennye­zett radioaktiv hulladékokat. Ezek is elhelyezhetőek a MÉV javaslatában szereplő lerakó­ban? — Szerintünk igen, de ez jelenlegi programunkban nem szerepel. A gondot ayariban nem lehet a szőnyeg alá sö­pörni. A nemzetközi gyakor­latban minden országnak .ma­gának kell gondoskodnia az ilyen hulladékok elhelyezésé­ről is. Nékem mindenesetre az ai véleményem: ebből a szem­pontból a bodai aleurolit a jövőben nagyobb kincset je­lent majd az országnak — mint maga az urán. Mészáros Attila „A történelmet nem átírni, végre megírni kell" Március végén jelenik meg a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub gondozásában dr. Horváth Csaba, a JPTE egyetemi adjunktusának munkája: „Történelem - felkészítő; teszt- és segédkönyv" felvételizők és érettségizők számára. A kétköte­tes mű történelemoktatásunk hiátusait pótolja, objektív, tör­ténelmi folyamatokban gondolkodó, összefüggéseket, tör­vényszerűségeket felismerő történelemszemlélet kialakítását segíti elő, s egyben hatékony segédeszköz a történelemből felvételizők számára. A rendszerváltást a társada­lomtudományok érzik meg a legjobban. Ezek közül is talán a legsérülékenyebb a történet- tudomány, állandó változásai­val messze a legnagyobb ká­rosodást idézte elő a történel­mi, a politikai és a nemzet­tudatban. Ez is kelet-európai sajátosság: a politikai kurzus változásait követték a múlt át­írásai, hiszen eredetileg egyik rendszer sem lévén stabil, po­zíciója megszilárdítását múlt­béli, utólagos legitimizációjá- bal igyekezett erősíteni. Termé­szetes, hogy a természettudo- (pányokban ilyen törés nem fordulhatott elő. Lehet-e pél­dául 'kapitalista vagy kommu­nista matematika? Képzeljük el a 2+2 alaoián. Tőkés szem­léletben - főleg válság ide­jén 2+2 — 3. uraim. Kommu­nista felfogásban az evidens, hoay 5. de ha túlteliesitjük a tervet, lehet 6, sőt 7 (határ a csillagos ég). — Tanár úr! Nem korai a rendszerváltás kellős közepén kiadni ezt a könyvet? Tudom, a lelvételizőknek nagyon nagy szükség lehet egy ehhez ha­sonló, új szemléletű kiadvány­ra, de előfordulhat, hogy a politikai vezetés később, a sa­ját igényei szerinti történelem- könyvet irat, s azt teszi hiva­talossá ... — Vajon utánagandoltaik-e már, hogy az élő nemzedékek hányféle történelmet tanultak? Nyugdíjas korosztályaink még a Horthy-rendszer iskoláiban izivták magukba a kultúrfö- lényről, a védőbástyáról, az In­teger 'Magyarországról szóló tanítást, megspékelve egy kis baloldal- és líberáíisejleoes- séggel, egy kis antiszemitiz­mussal. Az 50-es korosztály megtudhatta, hogy valójában fasiszták, csatlósok és bűnös nemzet vagyunk, és csakis a kommunista mozgalom hozhat megváltást és tisztulást. A 40-esék túlestek történelmi hő­seink deberoizálásán, és „él­vezték" a fejlett szocializmust. A 20-as, 30-as generáción pe­dig már a végeredmény is le-- olvasható, a totális közöny, kö­töm bösség a történelmi érté­kek iránt, és a „dupla gond” kiirtott és kioltott minden ér­tékeset. — Ez tán nem kizárólag ma­gyarországi sajátosság. Ha az surópai országok ifjúságát vesszük alapul, valószínűleg mindenütt ugyanez a helyzet, gaz, az ok mindenhol más és más. Már ami keletet és nyu­gatot illeti. . . Mert szűkebb környezetünkben az alapvető kérdés tán a hazudozás lehe­tett.- Pedig a puha diktatúra árnyaltan fogalmazott, az is igaz viszont, hogy kötötte a „proletár internacionalizmus". Mérföldkőnek számított 1917. dktóber, és Kádárék „illegitim hatalomra jutása", szinte kényszerítőén követelte, hogy ennek a közelmúltba hozott legitimitását bizonyíthassa. így teremtődött meg a mítosz az erős, bár illegalitásban műkö­dő kommunista pártról, az an­tifasiszta ellenállásról. 1945-től tolonganak a partizánok Ma­gyarországon, de ma mi a helyzet? 1991-et írunk, és is­mét tolonganak az ellenállók - csak éppen más beállítódás­sal. A történelmet nem átírni, végre megírni kell.- Újra az alapkérdéshez ju­tottunk vissza, hiszen a törté­nelmet mindig is a mindenkori hatalmi viszonyoknak megfele­lően manipulálták. Mi á bizto­síték arra, hogy ezentúl más­képp' lesz minden?- Történelemoktatásunk alap­vető problémája, hogy nincsen történelemoktatás. Amíg a — kisebbségtől eltérően — e cí­men legfeljebb egy-egy lecke felolvasása folyik, amíg elszi­getelten, részekre osztva okta­tunk, ómig a „pún háborúkból az elefántok létszáma a leg­fontosabb", amíg az, hogy pontosan miikor volt a véres csütörtök, pénték, szombat, hogy mikor volt a krahácsi csata, és hogy hívták a Lakin­ger Béla birkái ót, amíg a mennyiségi szemlélet az ural­kodó és nem a minőség, ad­dig csak mosolyogni lehet a történelemoktatás hazai hely­zetén ...- Az ön által irt „Történe­lem - felkészítő, teszt- és se­gédkönyv" mennyiben tud se­gíteni a lelvételizőknek és érettségire készülőknek?- Elsősorban: nem szabad összetéveszteni a hagyományos tesztkönyvékkel. Már a címe is utal rá - kézikönyv, ergo se­géd- és felkészitőkönyv. Ter­mészetesen nem pótolhatja a történelmi alapismereteket, de őzt sokrétűbbé, stabilabbá te­heti. Az első kötet 22 részben a történelmi korokat dolgozza (fel úgy, hogy egy fejezet pél­dáján lemérhető, mennyire tud megfelelni a jelölt a számos követelménynek. A második kötet pedig a tudás ellenőr- késére jó. P. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents