Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-26 / 83. szám

IO üj Dunäntüli napló 1991. március 26., kedd Pécsi buszvezetők tapasztalataiból Levél az Utazóközönségnek! „Erdő szélén nagy a..." szemétkupac, avagy a Szomszédok erdésze, János, már minden bi­zonnyal megindította volna a nyomozást a tettesek ellen: ez a szemétkupac a Magyar- bóly és Csipötelep közötti erdőben látható az úttesttől csak 20 méterre. Vajon mekkorára nő? És mennyivel jobb lenne, ha eltűnne? Havasi István felvétele Hozzászól a kereskedő A vízórák eladásáról Már annyi hozzászólás és össztűz övezte a Volán pécsi, helyi autóbusz-közlekedését, sűrű, vagy ritka járatait, a ki­maradt, vagy késésben lévő buszokat, az udvarias, vagy udvariatlan gépkocsivezetőket, a piszkos buszok, vagy^ le­fröcskölt utasok ügyében, ami­ket a végtelenségig sorolhat­nánk, de, sajnos, erre nem volna elég az Új Dunántúli Napló kibővített száma sem. Mi, autóbuszvezetők: ha üzemképes a járművünk, az előírt járatainkat elvégezzük, az utastérben nem naprafor­gózunk, az elhasznált papír­zsebkendőket sem gyűrjük az ülések közé, a buszjegyeket és egyéb papírdarabokat sem szórjuk szét az utastérben, a műbőrüléseket nem vagdossuk szét, és sáros lábunkat sem rakjuk az ülésre. Egy buszsofőr, aki egy kicsit is törődik a buszával, kitaka­rítja az utasteret, de a má­sodik forduló után ugyanúgy néz ki, mintha nem csinált volna semmit. Mi csak a „kalitkában" ülünk és a napi munkánk so­rán manőverezünk a tilosban parkoló járművek, például a Szabadság utcában az egyik forgalmi sávot lezáró, szabály­talanul várakozó taxik, sze­mély- és teherautók között. A Dr. Doktor Sándor utcá­ban, a vasbolt előtt, ha sze­rencsénk van és nincs egye­nesen haladó jármű az osz- tályzóban, aki a zöld jelzést várja, akkor nem zárjuk le a kereszteződést, mert a záró­vonalat átlépve el tudunk menni a szabálytalankodók mellett, de abban biztosak le- he tűrik, hogy az üzletek Az Új Dunántúli Napló március 15-i számában Csuti János cikkét olvashattuk „Por és palló" címmel, amelyben a pécsi, belvárosi üzletek tulaj­donosai sérelmezik a takarítás hiányát, valamint egy épület- és burkolatbontás számukra hátrányos következményeit. Állandó probléma — sajná­latosan! - közterületeink tisz­tán tartása. Ki és mennyiben felel a takarítási kötelezettség betartásáért? A Köztisztasági Feladatok Ellátásáról szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EÜM együttes ren­delet alapján megalkotott 1986/9. Tanácsrendelet a kö­vetkezőket írja elő: „Építés­nél, bontásnál, tatarozásnál a por és szenny elterjedésének megakadályozásával kell el­járni, a porképző anyagokat vízzel locsolni. Mindezért a kivitelező a felelős. A vendéglátó árusítóhelyek, továbbá üzletek előtti járda- szakaszt a nyitva tartás ideje alatt a használó köteles tisz­tán tartani és a hulladékot eltávolítani." A Városgondnokság által foglalkoztatott takarító kisipa­ros feladata az út tisztítása és a kihelyezett mobil szemét- tároló edények ürítése. Az írásban szereplő palló­ügyben Marchard Vilmos, a díszburkolatot kivitelező Mély­építési és Szolgáltató Kft. mű­vezetője elmondta, a pallókat kihelyezték (meggyőződtem ró­la), munkavégzésük során az érintett üzleteket oly annyira figyelembe veszik, hogy a dol­gozók hajlandók az érkezett áruk behordásában is segíteni, előtt és az Uránia mozinál megakadunk, mert mindkét ol­dalon a szabálytalanul vára­kozók egész sora áll a Petőfi utcáig. Arról nem is beszélve, hogy a nagy terjedelmű csatorna- tisztító autók, sárga jelzésü­ket használva, addig várakoz­nak, míg kedvük tartja, vagy amíg a fuvarfeladatukat meg­kapják. Tisztelet övezze a taxisokat, hiszen mindketten az utasok­ból élünk, de nem egyenlően, mert új KRESZ alakult ki Pécs belvárosában: a -taxidroszto- kat áthelyezték a buszmeg­állókhoz. Ha megkerülve végre sikerül a megállóba állni, ak­kor biztos, hogy a kocsi meg­tört és a harmadik, negyedik ajtót még tükörből sem lehet látni. Nem baj, majd a vaksze­rencse és a biztonsági beren­dezés segít: szól a csengő, ami annyit jelent, hogy az aj­tók csukódnak, de csak ne­künk, hiszékeny buszsofőrök­nek, mert a tükör látótávol­ságán kívül, futva az ajtó kö­zött vergődik egy utas. Ilyen­kor vagy eltaláljuk az ajtó viszonyításához szükséges gom­bot. vagy nem, ha igen, sze­rencséje van az utasnak és nekünk is. Mert nem húzzuk el, nem került a „C"-tengely alá, mi pedig a börtönbe. Ha a megállóból szeretnénk kiindulni, a folyamatos kocsi­sorban nincs egy olyan (tisz­telet a kivételnek), aki ki­engedné a 100—200 utast szállító autóbuszt 1—2 fő el­lenében. (Pedig ez is benne van a KRESZ-ben!) Három­szor alá szeretnénk húzni, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, csökkenteni az építéssel járó kellemetlenségeket. Por-ügyben pedig Eötvös Miklós művezetővel jártam vé­gig a felújításra váró volt „Gólya Áruház" építési terü­letét. A szakember tisztában van kötelezettségeivel, a por­képző anyagokat locsoltatja. Sajnálkozva hozzá teszi, hogy a pormentesítés a legjobb akarat szerint sem sikerül mindig tökéletesen, mert a régi házban nagyobb kár ke­letkezne az intenzívebb locso­lástól. Besztercei Miklós, Pécs Megyei Jogú Város Közterület-felügyeletének megbízott vezetője * A város polgárainak figyel­mébe ajánljuk az önkormány­zat egyik bizottságának a na­pokban kelt határozatát is. Idézzük: Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata Ideiglenes Környezetvédelmi és Városépí­tészeti Bizottsága 15/1991. (III. 8.) sz. határozata a köztiszta­ságról szóló tanácsrendelet betartatásáról: A bizottság a város, kiemel­ten a belváros tisztaságát fontos környezetvédelmi kér­désnek tartja. Felkéri az Épí­tési és Közlekedési Osztályt, hogy írásban hívja fel a Köz­terület-felügyelet figyelmét, fo­kozottabban ellenőrizzék az érvényben lévő 1986. évi 9. sz. Tanácsrendelet betartását. Az üzletek, vendéglátóhelyek tu­lajdonosait, illetve használóit szólítsák fel a köztisztaságról szóló központi jogszabály be­tartására, ismételt megszegé­se esetén a szabálysértési törvény alapján járjanak el. nekünk, buszvezetőknek nem sürgős, nem nekünk tesznek szívességet, kiengednek, vagy sem. Csak az utasoknak nem mindegy, hogy egyetlen meg­késett busz az egész forda­rendszert felborítja és több százan elkésnek a munka­helyükről. Minket mindenki lát, min­den tettünket tömének kísérik figyelemmel. Természetesen mi is hibázunk, csak ezeket a hi­bákat nálunk jobb esetben pénzbüntetéssel, rosszabb eset- ben»börtönbüntetéssel honorál­ják. Amikor szó volt a viteldíj­emelésről, már tudtuk, hogy még több támadás fog érni bennünket. Higgyék el, sem mi, buszvezetők, sem a Volán Vállalat vezetői jóvoltából emelték a viteldíjakat. Ma ez a szokás nálunk. A piac- gazdaságra való áttérés tette velünk ugyanúgy, mint min­den, amit az üzletekben árul­nak és minden, amit szolgál­tatnak. A mi munkahelyünk külön­leges, a mi bírálóink a töme­gek. Minden megállóban vál­toznak és senki nem tudja azt, hogy az előzőben köszö­net járt azért, mert megvár­tunk egy utast, a következő­nél pedig lehülyéznek ben­nünket, mert nem vártuk meg. Nem számít, hogy nem vettük eszre. Nekünk akkor is a fül­kében a helyünk és felelős­ségünk minden utasért! Tisztelt Utasaink! Köszön­jük, hogy meghallgattak ben­nünket, a „másik félt" is. Ezek a sorok nem önök ellen, hanem önökért íródtak, ami­hez mi úgy szeretnénk hozzá­járulni, hogy munkánk során minél kevesebb bosszúságot okozzunk önöknek. Természe­tesen ez rajtunk kívül álló okok miatt nem fog máról hol­napra menni, mert idegálla­pottól függően minden ember másképp reagál különböző dolgokra. A sok feszültség, ami mindonnyiunkban felhal­mozódott, egy kis egymás Iránti megértéssel csökkent­hető. Végezetül, kívánunk minden kedves utasunknak kellemes, tiszta környezetben történő utazást. Magunknak pedig csökkenő vérnyomást, ala­csony cukorczintet és kevesebb infarktus mellett balesetmen­tes, esemény nélküli közleke­dést. Tisztelettel: az Újmecsekaljai Állomás hatvanegy buszvezetője K. T.-né olvasónk kérdési, hogy ai özvegyi nyugdíjra jo­gosultság mikor siünik meg? A módosított 1975. évi II. törvény 67. §-ábain előírtak szerint az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt. A rokkantság címén megál­lapított állandó özvegyi nyug­díjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant. Az árvaellátásra jogosult gyermek tartása címén meg­állapított állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság megszű­nik, ha már egyik gyermeket sém illeti meg árvaellátás. H. Ernöné munkaviszonyát fel­mondtak, és kifizették a fel­mondási időt. A felmondási idő letelte előtt egy hónappal mun­kába állhat. Kérdése, erre az időre felvett bérét vissza kell-e fizetni? A Munka Törvénykönyv vég­rehajtási rendeletének 26. § (2) bekezdése értelmében nem iíleti meg átlagkereset a dol­A gazdagodás gyors útja címmel írás jelent meg az Új DN-ben március 12-én. A le­vél írója, Deák János nyug­díjas hitelrontó módon nyilat­kozott. A szóban forgó, olasz típu­sú vízórák árait már jóval ko­rábban tudtuk közölni az ér­deklődőkkel. A nagykereske­delmi vállalat a 3/4 colos, 20 mm-es vízórákat csatlakozó nélkül, de annak csökkentett árával szállította üzletembe vasúton. így az órák más üz­letektől eltérően alacsonyabb áron kerültek forgalomba. A hideg vizes óra 2375, a me­leg vizes 3185 forintos fo­gyasztói áron, a két óra ösz- szesen 5560 forint. Több vó­A Pécs-baranyai Munkanél­küliek Érdekvédelmi Egyesüle­te szeretnék segíteni a tag­felvételt, ezért a Munkaügyi Központ (Pécs, Széchenyi téri) irodájában gyűjtőládát helyez­nek el. A munkanélküliek ide dobhatják be jelentkezési ké­relmüket, de , írhatnak még a következő címre is: Pécs 14. Pf.: 72, irányítószám: 7614. Egyébként az egyesületet a bíróság 647-es sorszámon be­jegyezte. Állandó helyiségük még nincs. Ez ügyben Pécs Város gozót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Ha azon­ban a dolgozót a felmondási idő leteli te előtt a imunka vég­zése alól végleg felmentették és a munkabér fizetését ki­záró körülmény a dolgozónak a munka alóli felmentése után következett ibe, o mór kifize­tett munkabért visszakövetelni nem lehet. Ugyanezen rertdelethely (3) bekezdésében előírtak szerint, ha a dolgozó a munkáltató felmondása esetén már a fel­mondási Sdő alatt, de a mun­kavégzés alól felmentése előtt új munkahelyen kíván elhe­lyezkedni, a munkáltató köte­les a munkaviszonynak a dol­gozó által megjelölt időpont­ban történő (megszüntetéséhez hozzájárulni. A megszüntetést követő időre a dolgozót mun­kabér nem illeti meg. Abban az esetben, ha a sárló és vízszerelő vásárolt radiátorcsatlakozót vagy más szerelvénycsatlakozó hollandit 100—150 forint/darab egység­áron, ami megfelelt a víz­órák felszereléséhez. így nem kellett egy hetet várni a hol­landi csatlakozó megérkezé­sére. A várt csatlakozó meg­érkezett 302 forint/pár egység­áron, ami növeli a vízóra­együttes értékét, de így sem éri el a más üzletekben for­galmazott méret szerinti azo­nos olasz, osztrák és magyar gyártmányú vízórák árait. Tálosi János vas- és finomacéláru- kereskedő Komló, Gorkij út 25. önkormányzatához fordultak segítségért. Rövidesen alapít­ványt hoznak létre, amely anyagi alapot nyújt céljaik megvalósításához. Van támogató segítség is, a Kolping Család Egyesület a munkanélküliek részére díjta­lan számítógépes tanfolyamot szervez. Ez a képzés sem ad ugyan automatikus elhelyez­kedési lehetőséget, de a szak­területnek jövője van, és a már meglévő szaktudást ki­egészítve növeli az álláshoz jutás esélyeit. dolgozót a felmondási idő alatt a murika végzése alól felmentik, a felmentés tarta­mára 'kifizetett átlagkeresetet vagy annaik arányos résziét ak­kor sem lőhet visszakövetelni, ha a dolgozó már a felmon­dás .időtartama alatt új mun­kaviszonyt létesít, s munkába is lépett, vagy a felmentés teljes időtartamának eltelte előtt meghalt (:MK. 11.). Takőcsné olvasónk kérdése, hogy létezik-e még az 5 éves megszakítás a nyugdíjaknál, és a gyermekek után mennyi idő­kedvezményre jogosult? Az ötéves meg szakítást 1991. január 1. napjától kezdődő hatállyal eltörölték. Így már nincs a nyugdíjidőknél meg­szakítás, azokat egybe kell számítani. Az 1991. évi II. törvény 5. §-ának (4) bekezdése szerint az anya a ténylegesen meg­szerzett szolgálati idejét any­Lovas­erdészet kellene Pécs lakossága, úgy érzem, nagy megelégedéssel vette tu­domásul azt az országiban egyedülálló kezdeményezést, hogy o kiskertek, hétvégi hó­zok védelme érdekében visz- szaáílítják a lovasrendőrség intézményét. A tüzelőanyagának várható, vagy már bekövetkezett drasz­tikus emelésének következté­ben sajnos, nemcsak a kis­kertek, hétvégi házaik szorul­nak védelemre, honem az er­dők faállománya is. Új ipar­ágként megjelentek erdőink­ben azok a fatolvajok, akik­nek közreműködésével tovább pusztul az erdő. Ki vagyunk téve ónnak (ha nem figyelünk oda eléggé), hogy rövid időn belül a vá­rost övező erdőre csak a tör­zsétől megszabadított facson­kok fognak emlékeztetni. Ennek megakadályozására nincs más lehetőség, (mint visszaállítani az erdész, az erdészet régi funkcióját és a lovaserdészetet az erdők vé­delmére megszervezni. nyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1. napja előtt. Amennyiben az anya 1968. ja­nuár 1. napja előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnék), a nö­velés 550 naptári nap. Tájékoztatásul azt is el­mondjuk, hogy az 550 nap növelésére az az am/a jogo­sult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző idő­ponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illető­leg a fogyatékosságot a csa­ládi pótlékról szóló jogszabá­lyok rendelkezésének megfele­lő alkalmazásával orvosi iga­zolással kell biztonyítami. Tóth I. olvasónk kérdési, hogy az áthelyezés előtti időt miként kell számításba venni? A Munka Törvénykönyvének 25. § (3) bekezdésében írtaik szériát az áthelyezett dolgo­zónak az áthelyezést megelő­ző munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatójánál töltötte volna el. A tiszta városért Kinek mi a dolga? Traj Ferenc, Pécs Jogi tanácsad ó! A munkanélküliekért

Next

/
Thumbnails
Contents