Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-23 / 80. szám
6 aj Dunántúli napló 1991. március 23., szombat Már szinte megszokott a járdán parkoló autók látványa Pécsett, a Rákóczi úton Fotó: Proksza László Á csepp kivájja a követ... sem azért melegítettem fel, hogy most bárki is a Pécsi víznek menjen amiatt, hogy a színház oromzatán a kellő négy gömbdísz helyett csak három van a helyén. Hát Istenem . . . Szerencsére pótolható a hiány. * Minap esti órán jártam a Széchenyi téren, és feltűnt, hogy a tér helyén egy jókora fekete lyuk van. Más szóval: a sötét estében nem látszott a dzsámi. Még más szóval: nem volt kivilágítva az építmény. Nem tudom, egyedi esetről volt-e szó, vagy mindennapos gyakorlatról, de úgy vélem, van, amivel nem szabad takarékoskodni. Ilyen a dzsámi kivilágítása is. Ha a tévétorony sötétben van, vagyis nem működik a díszvilágítás, attól még nagyon jól megvagyunk. De a város szivében lévő műemlék az egészen más. Emlékszem, évekkel ezelőtt, még a ,boldogult” Lázár-kormány idején született egy határozat a Parlament sötétben tartásáról, vagyis a díszvilágítás mellőzéséről. Hát nem lehetett ezzel .valami nagyon dicsekedni. A kivilágított fővárosnak egyetlen sötét pontja lett a parlament. Esti órákban Budáról áttekintve mintha semmi sem lett volna azon a helyen. Ilyen a dzsámi is. Persze, ha nagyon sokba kerül a díszvilágítás, a világért sem erre pazarolja kevéske pénzét az önkormányzat. De talán lehetne olcsóbb világítási módot is találni, hogy sötétedés után ha halványan is, de látszódjék a nagy tömegű műemlék. * És essék szó végül még egy dzsámiról. A Ferhát pasáéról, amely alig észrevehetően rejtőzik az eqyik Kossuth Lajos utcai udvarban, beépülve egy újabbkeletű épületbe. Régi szándék, hogy egyszer ez is megmutatkozzék, s tán el is lön ennek az ideje. Csakhogy valami máris elvette tőle az érvényesülés lehetőségét. Tudnivaló, hogy a Ferhát- .dzsámiból soha nem lehet Gázi Kászim dzsámit vaay Jakoválí Haszon dzsámit vásárolni. Ugyanis ami megmaradt belőle, az a varázsláshoz édeskevés. Viszont az udvarban épült butik-csodapalota még e kevésnek az érvényesülési esélyét is ... hm . . . elorozta. Mit is mondhatnék most? Reménykedjünk abban, hogy a butik-palota talán nem lesz olyan hosszú- életű, mint a dzsámi, és ha eljön az ideje, mégis a dzsámié lesz az előny? Hársfai István Hogyan csökkenthető a pécsi vízdíj? Megállapodott a Vízmű és a PIK — A fogyasztás után fizetnek a polgárok Helyi rendeletet alkot az önkormányzat Megérkezett a Köziekedé-' si, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium válasza arra a levélre, amelyben a pécsi ön- kormányzat — vállalva érdekképviselő szerepét - szóvá tette a város vízdíjának rendkívül magas összegét, és kérte a tárca intézkedéseit. A minisztérium két dolgot ígér. Mindenekelőtt jogosnak tartja az önkormányzat felvetéseit, amelyek megoldásán a Pénzügyminisztériummal közösen dolgozik. A vízdíjak megállapításában rendező elvnek tekinti, hogy a „lakosság lehetőségeit, anyagi teherbíró-képességét a tényleges területi jellemzők alapján differenciáltan, több oldalú és döntően életszínvonal-politikai megközelítéssel kell mérlegelni és a fogyasztói árkiegészítést ennek alapján megállapítani." Szükségesnek ítéli a minisztérium a mai lakossági díjak átfogó rendezését, amit ar első I félév végétől lehetségesnek is tart. Tervezi azt is, hogy a Du- ; nántúli Regionális Vízműnek a térségben termelt és a két j szolgáltató cégnek továbbadott ivóvízdíját ne a DRV vállalati szintű önköltsége, hanem a pécs-mohácsi táv- | vezetéknek a helyi önköltsé- : ge alapján számolják ki. Tájékoztat arról is a tárca, . hogy a DRV-nél átfogó vizs- , gálát volt és az korrekt vállalati tervezést állapított meg. Viszont nem tartja helyesnek ; — a válaszlevél —, hogy az > önkormányzati irányítású helyi vízműcégek vizsgálatát a S főhatóság végezze el, és I nincs kifogása az ellen, hogy az átvilágítást az önkor> mányzat megtegye, esetleg f semleges szakértők — lásd: r Magyar Gazdasági Kamara — |í bevonásával. L ________ H ainess lenövel, a Pécsi Vízmű főmérnökével és Halász Miklóssal, a polgármes- . téri hivatal építési osztályának főelőadójával kicsit abban a reményben találkoztunk, hogy sikerül olvasóinknak átvilágítani" a Vízmű gazdálkodását, de ez az ön- kormányzatra marad, ameny- nyiben az emellett dönt. Tegyük hozzá, a DRV költségelszámolásaiba sem lehet betekinteni, pedig nemcsak a pécsi polgárokat, hanem az önkormányzatot is valószínűleg érdekelné, miért adja 26 forintért köbméterét a Pécsi és Baranyai Vízműnek a pécs—mohácsi rendszeren Oszögpusztáig szállított ivóvíznek. A mostani elszámolási rend szerint ebben ugyanis benne van a cég egész költsége —„ a siófoki központja, több megyén át kiépült rendszere —. amennyiben a minisztérium ezen szándékozik változtatni, a Vízmű főmérnöke szerint is csökkenteni lehet a pécsi ivóvíz díját. Amivel szintén jelentősebben csökkenthető, ha megszűnik a cégek közti adás-vétel és a megyében marad a távvezetékrendszer működtetése. Ez a szervezeti átrendezés azonban a minisztérium dolga. Még egy dolog, amibe szívesen betekintenénk: az a közüzemi ivóvízszolgáltatás állami támogatásának rendszere, ugyanis nem tudni, milyen meggondolások alapján osztják el az erre szánt, idén 3 milliárd forintot (jövőre állítólag dotáció már nem lesz), és mely cégek, hogyan kapnak felújítási, fejlesztési pénzeket. Itt helyben ezt az önkormányzatoknak kell kiszenvedni. Amit a pécsi ivóvíz 42 forintos termelői áráról tudunk: kétharmada a dunai víz, egyharmadát teszi ki a helyben kitermelt és továbbadott ivóvíz költsége. A kétharmadot tehát csökkenteni lehet más alapokra helyezett árképzéssel, illetve a rendszer más működtetésével. Hainess Jenő szerint ezzel négy-öt forinttal lehet mérsékelni a pécsi ivóvíz fogyasztói árát. Az egyharmad költségeinek jogosságát nyilván az önkormányzat majd számon kéri. A díjak beszedését központi rendelkezések szabályozzák, ezzel nem mondtunk semmi újat, azzal sem, hogy a Vízmű a házak előtt lévő mérőórák szerint számlázza a pénzt, azzal sem, hogy a PIK viszont, szintén központi rendelkezés szerint, nem a mért mennyiség, hanem a lakások nagysága után. Az már meglepő információ, hogy a PIK nem jut ezáltal többletbevételhez, sőt - mondták a szakemberek - i tavaly 8-9 millió vesztesége volt a különbözeiből. Az viszont jó hír, hogy a Pécsi Vízmű és a PIK megállapodott, elébe ment an- j nak a helyi rendeletnek, amely a közeljövőben vár- \ ható és annak a központi rendelkezésnek is, amit a minisztérium ígért. Eszerint lehetőleg már április 1-jétől hem a PIK-nek küldik a vízszámlát, hanem az épületek közös képviselői szedik be a 1 pénzt, tehát az ingatlan- kezelő nem vet ki vízdíjat és garanciát vállal a lakóiért, vagyis megelőlegezi az esetleges különbözetet. A lényeg: az állampolgár ez- jj után a házak előtt lévő víz- j óra alapján fizeti a vízdíjat. Hainess Jenő a napokban tárgyal-tárgyalt erről a la- ; kósszövetkezetekkel és az OTP-vel is. Ezek után nehéz ösztönöz- i ni, illetve esetleg lebeszélni , az embereket a beruházásról. Szinte népmozgalom in- j dúlt a vízórák beszerzésére, a vizes szakemberek szerint cégek, kereskedők jól gyarapodnak belőle. Viszont nem tudni, mit hoznak a beígért jogszabályrendezések, illetve a készülő helyi rendelet. Remélhetőleg kedvező, a pécsi polgárok pénztárcáját kevésbé apasztó helyzetet. Gáldonyi M. Kutyák, macskák, papagájok... Kisállathitel magánvállalkozásban Ugye, voltak már önök is olyan helyzetben — legalábbis azok, akik kis állatokat tartanak otthonukban, hogy például nyaraláskor nem tudták kire bízni kedvenceiket? Mert az a szomszéd, aki tavaly elvállalta, most szintén nyaral, a nagymama a másik gyerekéhez utazott, a jóbarát felesége nem szereti az állatokat .. . Mit tehetett ilyenkor szegény kisállattartó? Vitte a kutyáját, macskáját, papagáját, hörcsögét a hegyekbe, a Balatonhoz, a tengerpartra vagy otthon maradt. Nos, néhány hét múlva már nem kell szívességet kérni rokontól, ismerőstől, ugyanis ha hosz- szabb, rövidebb távra elutazunk, elvihetjük kisállatainkat abba a megőrzőbe, mely Pa- tacson, a Fő utcában nyílik.- Édesapám taxizás közben hallotta egyszer az utasaitól, hogy milyen nagy goncf elhelyezni a kisállatokat, ha csak néhány napra is elmennek otthonról — mondja Antal ludit. — Innen jött az ötlet, csináljunk egy állatmegőrzőt. Én munka nélkül maradtam, mer a SZUV-nél leépítés történt, viszont nagyon szeretem az állatokat, családi házban lakunk, ahol van hely, így belevágtunk. A leendő kisállathotel még formálódik, alakul, a vállalkozó szerint áprilistól várják a lakókat. Külön helyük lesz az ölebeknek, a nagyobb kutyáknak, a macskáknak, a rágcsálóknak, a madaraknak . .. Sőt, később pónilovak, majmok is ideiglenes otthonra lelhetnek Patacson. Természetesen engedélyhez kötött ez a vállalkozás — az állategészségügyi szakhatóság határozza meg, hogy minek kell meglennie —, így például szükségeltetik fűtött helyiség, zárt ól, élelemtároló, hűtőláda, sőt, még tetemgödör is. Bár megőrzés szerepel majd a cégtáblán, ez a szó igazándiból nem fedi pontosan a szolgáltatásokat. Mert például, ha valaki egy olyan vizslát ad oda, mely megszokta a napi kétszeri kiadós sétát, kérésre, s természetesen plusz pénzért az állathötelben sem kell erről lemondania. Csakúgy, mint az uszkároknak a fésülésről vagy éppen a perzsa macskáknak a fürdetésről . . . De, ha a cicusnak a libamáj a mindene, akkor azt kapja, ha a gazdi megfizeti. Antal Judit bízik a sikerben, már csak azért is, mert Baranyában ez az első ilyen jellegű vállalkozás. S jól tudja, akik szeretik " kendvenceiket, nem sajnálják a pénzt azért, hogy pihenésük alatt biztos helyen tudhassák őket. R. N. Egy letörölt feliratért Mi lesz a választási plakát- maradványokkal? „Fekete lyuk** a Széchenyi téren? Éppen egy esztendeje mór, vissza! A pécsi köztemető fő- hogy az évszázadvégi első kapuja olyan meztelen e szabad választásnak a dolog négytagú szó nélkül. Aki hisz természetes velejárójaként te- benne, annak nagy megnyug- leragasztották Pécset s min- vás a szó látványa, aki pedig denféle választási plakáttal, nem hisz benne, annak is mondhatni úgy is, hogy a nyújt talán valami kis re- padlótól a mennyezetig. El- ményt. múlván a választás, felmerült * a kérdés: mi lesz a plakátok- Hajdan jól megtanultam kai? Elhangzott a válasz ^ is, egy |atjj,n közmondást. így azaz a derekas fogadkozás a szólt: Gutta cavat lapidem, pártok részéről: természetesen non sed saepe cadendo. eltávolítják. Ugyanilyen dere- Vagyis: a csepp kivájja a kö- kasan néki is láttak, de úgy vet, nem az erejével, hanem a látszik, egyszerűbb volt a ra- gyakori esésével. Ez a bölcs gasztás, mint a vakarás.«Ab- mondás jut eszembe, vafa- bamaradt hát az áldásos te- hányszor autót láfók valahol vékenység. Es most; egy év a járdán. És az is eszembe múltán, tessék csak odafigyel- jut, amit egyszer egy szőkéméi, mily sok helyen látni még bértől hallottam, hogy a jár- a tavalyi plakátokat, megfejel- dák messze nem azokkal a ve az ősziekkel, amelyekre vo- műszaki jellemzőkkel épülnek, natkozáan — ha nem csaló- mint az utak. Azokat — ugye- dom — már nem hangzottak el bár — a járműforgalom ún. ígéretek. Javaly e rovatban dinamikus terhelésére mére- mór indítványoztam: meg kel- tezve építik, a járdák pedig lene találni a legjobb mód- a gyalogos ember e tekintet- szert, hogy a következő vá- foen elhanyagolható terhelésé- fasztas plakátjai már ne érjék re. Meg aztán egyébként is, a meg a legközelebbit. Persze, járdák alatt sokféle közmű la- az akkor - mármint o tavalyi pít, amiket a mozgó emberi plakátragasztáslcor - a még súly mijt sem zaVar. És most „hatalmon” vol tanács már jöhet a kérdés: mi köze a nem sdkat tett, az önkormány- latin közmondásnak az iménti zat pedig meg nem vetette a műszaki fejtegetéshez? Nos, szemét a plakátmaradványok- csőik annyi, hogyha egy autó ra. Ami azt illeti, most mór megáll a járdán, az látszólag tehetné. semmit sem jelent. A másodi* ké, a harmadiké sem . . . De, kérem, a csepp már vájja a Amikor divatba jött az^,,ál- követ, és egyszer csak meg- lam vallássá” tett matenaliz- roppan a járda, majd le is musba oltott ateizmus, az szákad, a közmű tönkre- egyik első dolog volt, aminek lmegy.. , Hát csak ennyi köze hadat üzentek, az az egysza- van az egyiknek a másikhoz, vas felirat volt, amit a teme- ^ tők kapuján olvashattunk — mi és az elődeink - évszáza- Múltkor a színház felújításá- dakon át. A „Feltámadunk", ról írván lelkendezve adtam íMicsoda badarság - mond- hírül, hogy a ház működésre halták -, még hogy feltárna- kész, akár már színielőadást dunk! Elég ebből a vallási is tarthatnának benne. Aztán mételyből! De mi is támadjon a lelkendezésemet lehűtötte fel? A szétszórt por, vagy a egy baráti telefon: Lát- íélek, ami nincs? Nos, szóval tad-e?... Ezután megnéztem, szépen letakaríttatták e szót, És a legendás suszterinas meg miközben — gondolom - a a Lánchíd esete jutott eszem- letakaríttatók is rettegtek at- be. A suszterinas észrevette, tói, hogy mi is lesz „oz" hogy az oroszlánoknak nincs után. És talán titokban ők ma- nyelvűik, és ezt a tapasztalá- guk is reménykedtek abban, sót harsányan közölte is Pes- hátha mégis lesz feltámadás, ten és Budán. És amikor a És gondolatban talán vissza híd építője is konstatálta a is rajzolták a feliratot, ami a hiányosságot, nagy bánatában többség számára letörölten is a Dunába vetette magát. Tudott maradt mindvégig. Hát juk: Clark Adóm nem lett önkérem, most mór ne csak gyilkos az oroszlánnyelv hiá- gondolatban létezzék, írjük is nya miatt, s ezt az adomát
