Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-21 / 78. szám
aj Dunántúli napló 1991. március 21., csütörtök lfALLflLKOZflSOK — ÜZLET m Afafizetési tanácsok a profilt bővítő magánkereskedőknek KSH-kiaduány Foglalkoztatottság, keresetek 1991. január írjétől felfokozott érdeklődés .mutatkozott a nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatosan. E cikk keretében azoknak szeretnék segítséget adni, akik üzletkörüket olyan 'profillal bővítették, amely korábbi választott áfafizetési módszerrel összeegyeztethetetlen. A többszörösen módosított ■1989. évi XL. törvény 58. § (1) bekezdése szerint az adóalany köteles az értékesítésről számlát, készpénzfizetés esetén a vevő ikérésére egyszerűsített számlát, illetőleg a törvényben megbatározott időponttól kezdve nyugtát kibocsátani. Az áfatörvény 61. § (1) bekezdés to) pontja szerint a felszolgálást biztosító felszolgáló egységben, valamint az önkiszolgáló étteremben folytatott értékesítésről, kivéve az utcán át történő értékesítést 1991. január 1-jétől kötelező a nyugtaadási kötelezettség. Felügyelőségünk álláspontja szerint nem vonatkozik e kötelezettség a „kiszolgálás”-t biztosító italboltokban, kocsmákban, ahol nincs felszolgálás. Ugyancsak az áfatörvény 61. § (1) bekezdés a) pontja szabályozza a nyugtaadási kötelezettséget, az élelmiszer- kiskereskedelmi üzlet nyugtaadási kötelezettségét illetően. Eszerint az élelmiszer-kereskedelemben, kivéve az egyszemélyes élelmiszer-kereskedelmi üzletet, az általános nyugta adás 1992. január 1-jétől kötelező. Januárban és februárban osztályunk több száz adatmódosító lapot átütött ki, melyben a kereskedők oly módon hajtották végre profitbővítést, hogy ezzel a nyugtaadási kötelezettséget egy későbbi időpontra tolták ki. így pl. a vendéglátóegységek bolti kiskereskedelmi tevékenységgel, a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végzők vendéglátó tevékenységgel, a íruiházati kereskedők palackozott itálóru- sítással bővítették, és a sort még léhetne folytatni, hiszen o .variációk száma igen sokrétű volt. A továbbiakban arról, hogyan értelmezhető profilbővítés a bolt — vendéglő és a vendéglő — üzletkörökben a választott áfa szempontjából. A bolti kiskereskedelmi egységek vendéglátó tevékenységét -nem kell elkülöníteni. A feldolgozott termékek általános forgalmi adója a változatlan állapotban forgalomba hozott termékekre megállapított adókulcsokkal egyezően állapítható meg. A vendéglátó egységek bolti kiskereskedelmi tevékenység keretében értékesített áruféleségek (liszt, cukor, étolaj, kávé stb.) utón nem adózhatnak o vendéglátóipari értékesítésre vonatkozó átlagadó- kulcs (8%. 13,8%, 19%) módszerével. A vendéglátó egységek bolti értékesítésének áfa- fizetésére kizárólag az áfa- törvény főszabálya (32-36. §) szerinti adózásával van lehetőség. Ezék alapján nincs lehetőség az elkülönített bolti értékesítés után az áfa-törvény 37. és 38. §-a szerinti bolti átlagadókulcs, mint áfafizetési módszer választására. tés átlagadókulcsa kizárólag a Szolgáltatási Tevékenység Jegyzék 507-51, 507-52 alá besorolt tevékenység alapján lehetséges, ezért a bolti tevékenységből származó árbevételt. mint az SZTJ 507—4 alá besorolt tevékenység árbevételét a vendéglátóipari tevékenységtől el kell különíteni, és a bevétélre eső áfa-kötelezettséget a főszabály szerint kell meghatározni. A már korábban említett üzletkörbővítés természetesen csak abban az esetben mentesít a nyugtaadási kötelezettség időpontjának 1992. január 1-jére történő kitolására, hogyha o kereskedő .nemcsak a papírján bővítette, hanem valóságosan is szélesítette az üzletben tartott árukészletét. 1992. január 1-tjétől minden magánkereskedő köteles lesz nyugtát adni, akármivel 'is bővíti tevékenységét, és csak a jogszabályban meghatározott, szűk körű réteg lesz felmentve a nyugtáddá si kötelezettség alól. DR. NAGY ZOLTÁN, a Baranya Megyei Adófelügyelőség kereskedelmi és vendéglátóipari osztályának vezetője 1990-ben a munkaképes korú népesség gazdasági aktivitásában és foglalkoztatottsági struktúrájában számottevő változás következett be. Bár a. gazdaság szerkezeti átalakítása a kívánatosnál lassabban halad, e folyamát szükségszerű velejárójaként az év közepétől a magyar gazdaságban megjelent a glóbális munka- nélküliség is. 1990 májusa volt az első olyan hónap, amikor a regisztrált munkanélküliék szórná első atkalommal múlta felül a betöltetlen álláshelyeikét. Az Országos Munka- üavi Központ adatai szerint a nyilvántartott munkanélküliek száma december hónapban már elérte a 80 ezer főt, ami az 1990 januárinak háromszorosa, miközben az üres álláshelyeik száma az év eleji 37,7 ezerről 16,8 ezerre csökkent. A munkanélküliek közül 58,5 ezren kaptak segélyt az év végén, mía 3 ezer, tartósan munkanélküli személy járadékban részesült. A foglalkoztar tottság biztonságának megrendülése a dolgozóik mind szélesebb rétegeit érinti, amit jelez, hogy nő az átmenetileg állásnélküli szakmunkások' és diplamásók aránya is. 1990- ben az előző évinél többen mentek nyugdíjba, s ezen belül a munkaerőpiaci feltételek Májusban, a devizagazdálkodással kapcsolatban két tanfolyam indul a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara pécsi székházéban (Bem u. 24.), mindkettőre április 15-ig lehet jelentkezni: Devizapénztárosi tanfolyamat Sind it május 6-tóf öt napon át az MNB szakértőivel közösen a KOTK. A hallgatók a 6. napon vizsgáznak. A devizapénztárosi tanfolyamot különösen bankosoknak, utazási irodáknak, az idegenforgalomban dolgozóknak és a vállalati devizapénztárosókrrak ajánlják. Deviza-ügyintéző tanfolyam pénzügyi előadóknak és deviromlásával összefüggésben relative magas volt a korengedménnyel nyugdíjazottak hányada. A .munkaerőpiac! kínálatot növeli a nemzetközi vándorlás pozitív különbözete, de a kínálati oldal fő meghatározó tényezője a következő években a 70-es évek nagylétszámú korosztályainak folyamatos — s részben már 1990Jben megkezdődött - munkába lépése lesz. A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent kiadványa szerint a munkavállalók mintegy kétharmadát foglalkoztató tradicionális nagyvállalati, szövetkezeti kör „karcsúsodá- si" folyamata 1990-ben újabb lendületet vett. Az anyagi ágakba tartozó, 50 fő feletti gazdálkodó szervezetek létszáma 13 százalékkal csökkent, miközben az 50-300 fő közöt- tieké 9 százalékkal nőtt. Jelentősen emelkedett a legkisebb - 50 fő alatti — jogi személyiségű szervezetek száma és így foglalkoztatottsági súlya is. Ez utóbbi gazdálkodói kör mintegy 100 ezer fővel növelte létszámát az előző évhez viszonyítva, s terebélyesedett a magánvállalkozói szféra is. Az anyagi ágak 50 fő feletti gazdálkodó egységeinél foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 13 200 Ft volt, amely za-ügyintézáknek május második felében indul és három napos lesz. Budapesten induló továbbképzések A KOTK Néphadsereg utcai központjában az üzleti tevékenységhez és a vezetői döntésekhez szükséges korszerű ismereteket nyújtó tanfolyamok indulnak üz alábbi témakörökben és időpontokban: Ablak Franciaországra (április 9-11.) Külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kisvállalkozók tanfolyoma (április 17— 18.) nettó értékben mintegy 9960 forintnak felelt meg. Ez az előző évihez viszonyítva 24,9 százalékos bruttó, illetve 21,1 százalékos nettó keresetnövekedésnek felel meg. Bár a bruttó kereset nagyságát tekintve 14 650 forinttal az épí- (löipar áll első helyen, az anyagi ágak átlagánál kisebb keresetnövekedési üteme miatt kereseti előnye - az iparéhoz hasonlóan - csökkenő. 1990- ben kiemelkedően nagy arányban, közel 40 százalékkal nőtt viszont a kereskedelemben, valamint a posta és távközlés ágazatban dolgozók bruttó átlagkeresete, ami szintén a kiegyenlítődés irányába hatott. 1990. szeptemberi felvétel eredménye szerint a bérből, fizetésből élők 45 százalékúinak bruttó keresete 8 és 12 ezer forint között mozgott, 14 és 20 ezer forint között mintegy 20 százalék, 20 ezer forint felett 13 százalék keresett, míg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 7 százalékának keresete a 6000 forintot sem érte el. Ugyanezen felvétel adatai szerint az 50 fő alatti vállalkozásoknál foglalkoztatottak keresete mintegy egynegyeddel haladta meg az enrrél na a vobb gazdálkodókra jellemző értéket. Központi Statisztikai Hivatal Német nyelvű marketing- menedzser szeminárium (2. hét (április 15—19., 3. hét május 5- 12.). Magyar nyelvű marketing- ímenedzser szeminárium (1. hét május 13-17., 2. hét június 2-9.). Nemzetközi biztosítás a külkereskedelmi tevékenység szolgálatéiban (április 23-24.). (Bővebb felvilágosítást a O-dGK vagy Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft. ad. Címük: 1055 Budapest, Néphadsereg u. 1. Telefon: 06- 1/112-5250.) A vendéglátóipari értékes! Szakmai program Számvitel ’92 A tanfolyam célja, hogy gazdasági szakembereinket fel- ' készítsük a számviteli rendszer változására, lehetőséget teremtve az átállás megfelelő gazdasági és számviteli előkészítésére. A tematika: 1. Az új számviteli törvény általános jellemzői, alapelvei (1 óra). 2. A könyvvezetés szabályozása (6 óra), a) Kettős könyvvitel. b) Egyszeres könyvvitel, c) Egységes számlakeret, számlarend, d) A számviteli szabályzatok új rendszere. 3. Az éves pénzügyi jelentés tartalma és részei (5 óra). a) A mérleg szerkezete, tagolása, értékelés elvei, b) Az eredménykimutatás tartalma, felépítése, c) Kiegészítő mellékletek tartalma. 4. Egyszerűsített éves beszámoló tartalma, sajátosságai (4 óra). 5. Esettanulmányok (4 óra). Továbbképzési idő: 20 óra/4 alkalom. Részvételi dij: 5300 Ft/fő. Vállalatnál kihelyezett helyszíni továbbképzést is vállalunk. Jelentkezni lehet: MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG BARANYA MEGYEI SZERVEZETE. Pécs. Pf.: 361. Tel.: 72/24-090, 31-377, 11-433, 26-444. Fax.: 72 24-090. A Magyar Közgazdasági Társaság természetes és jogi tagjai 10% kedvezményben részesülnek. T ovábbképzések Milyen kedvezményeket kínálnak az önkormányzatok? Az önkormányzótok anyagi helyzete ma meglehetősen zilált, pénzük oly kevés, hogy alig fedezi az általuk irányított település egészséges működését. E körülmények között is érdemes azonban előbbre tekinteniük — és ezt meg is teszik -, .nevezetesen: mit tudnak tenni ima a jövőbeni potenciális segítő partnereikért, a vállalkozókért. Mert az senki számára nem lehet kétséges, hogy a most kialakuló vállalkozói .réteg ugyanúgy az „eltartója" lehet majd egy-egy településnek, amint volt ez hajdanán is, amikor a legtöbb adót fizetőket, a virilistákat különleges tisztelet övezett. A mai elgondolásókat file- baranyai városok polgármeste- tően kérdéssel fordultunk a Télhez. Íme a válaszók: Ipartelepítést szorgalmaznak Mohácson Kuti ilstván polgármester: — .Feltá.rjuk a. város azon területeit, amelyek a rendezési terviben nem lettek iparterületként kijelölve, de erre alkalmasak, vagy ki lettek jelölve, és még nincsenék eladva. így aki ipar-, .vagy ipartélepszerű elgondolással 'jelenik meg nálunk, annak szinte első nekifutásra tudunk területet adni. Most pl. éppen egy vágóhíd létesítésére -vonatkozó ajánlat vain előttem, ez 200—300 embernek adna munkát és megélhetést, ami azonkívül, hogy a ihozadék itt maradna a városiján —, a .mai .munkaerő- helyzetben roppant fontos lenne számurikra. Nekünk viszont az energiaellátásról1, a szennyvíz-elhelyezésről kellene gondoskodnunk. Körülményes ma a kisvállalkozókkal való törődés. Általában üzlethelyiségeikre -van igény, de hiányoznak az idevágó törvényi rendelkezések. Az úgynevezett nem lakás célját szolgáló ihe- lyiségéknél .például még o-régi szabályok szerint kell eljönnünk, de ha van törvény, azonnal léphetünk. Más szóval: amint pontos képünk lesz az önkormányzati vagyonokról, Tóth Józsel polgármester: — Működik már a városunkban — a vá-rosházán általunk ingyen rendelkezésre bocsátott irodahelyiségben — egy, a vállalkozókat jogi és közgazda ság i ta ná c sokk a I seg ítő kft. Az öókormá nyzati testületi döntéstől függően megfelelő százalékos adómentességgel kívánjuk majd támogatni a vállalkozókat bizonyos meghatározott ideig, hogy anyagilag kei l öké ppen m ega lapo zhassá k Szepesvári Zsolt polgármester: — Most, az idegenforgalmi szezon küszöbén egy butikos világ van 'kialakulóban nálunk, s ez akár le is ültetheti egész belvárosunkat . . . Egyébként vannak Siklóson különböző .beruházási szándékók, de amíg a vagyoni viszonyok tisztázattehát tudunk mivel gazdálkodni, többet tehetünk a vállalkozókért is. magukat. Ezt természetesen attól kezdve érvényesítjük, ha döntünk a helyi adók bevezetéséről. Kereskedelmi vállalkozók .részére igyekszünk — természetesen licit útján — ön- kormányzati ingatlanokban helyet biztosítani (szerencsére vannak ilyen ingatlanaink!), s van elhelyezési lehetőség a különféle cégék által felajánlott, számukra felesleges helyéken is. lainok, keveset tudunk tenni. Van például egy inámet-ma- gyar konfekciás vállalkozás, a vólt munkásőrség tanácstermét találták alkalmasnak - megfelélő átalakítással természetesen — a. im-unka 'indítására; három hónapja, .folynak a tárgyalások, de mi komolytalanul nem tudunk mit mondani, ezt teszi a tisztázatlan vagyoni helyzetünk. Ugyanígy vagyunk az autóbusz-pályaudvar körüli vállalkozói elképzelésékkel is. Von ajánlat az ot-' tani pincékben egy mini sörfőzde létesítésére, de egyszerűen nem tudunk ötről a hatra jutni az említett ók miatt. Vállalkozókra vár Darázsi Mátyás polgármester: — Ez idő szerint területjut- tatáSban tudunk gondolkodni; adót idén nem vetünk ki, így adókedvezményről sem lehet szó. Hogy jövőre mi lesz? A március 26-i testületi ülés fog az -önkormányzat adópolitikájának o kialakításáról dönteni. A minap volt a testület előtt a város rendezési terve, amivel .nem értett egyet bizonyos félreértésék miatt, ezért visszaadta átdólgozásra. Szemet szúrt ugyanis, hogy a terv 4 új bölcsődére jélöl ki helyet, jóllehet a meglévőkettő közül is egyet meg kell szüntetnünk. Persze a bölcsőde csak egy elnevezés volt, valójában bármi egyéb közinA különböző megkeresések mind az önkormányzathoz érkeznek, mert bennünk látják a szándék megvalósításának a garanciáját, a vá.ros azonban a rendezetlen körülményék között - egyelőre - nem sókat tehet. Szigetvár tézmény neve .is lehetett volna, hiszen általában közintézményt szolgál a területbiztosítás. Nos, ebben a terviben szerepel íparterület kijelölése is a mór .jelentkezett vállalkozók kívánsága szerint, emiatt a. belterületi határt mádo- sitamurik is kell majd. Három új létesítmény .már épül, három másikra pedig - gépko- csiszervíz, benzinkút, aprócikkáruház — jelentkező van. A helyeket pályázat útján, forgalmi áron értékesítjük. Az eddigiek — sajnos — kikiáltási áron keitek el, mert .nem volt annyi jelentkező, hogy jó árverés alökulhatótt volna ki. Az az igazság, hogy Szigetvárott még nem nagy o vállalkozói kedv. HARSFAI ISTVÁN Ingatlanok árverés útján Komlón A vagyoni viszonyok tisztázatlanok Siklóson
