Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-21 / 78. szám
1991. március 21., csütörtök aj Dunántúli napló 7 Hz ön üzlete érdekében— örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy az eddigi szűk egy oldalnyi „Vállalkozások — üzlet" rovatunkat ezentúl négy oldalnyi terjedelemben jelentetjük meg, éspedig kéthetente, csütörtökön. A legszélesebb körű, mindig az időszerűségekhez kapcsolódó tájékoztatást kívánunk nyújtani a vállalkozóknak, üzletembereknek, amiben segítségünkre lesz több gazdasági szervezet, intézmény, köztük a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara. Szándékaink szerint sok mindennel foglalkozunk és szolgálunk, így vám- és adótanácsadással, banki információkkal, áru- és értéktőzsdei hírekkel, a gazdasági-társadalmi szervezetek speciális szakmai információival, az ön- kormányzatok gazdasági jellegű döntéseivel, üzletközvetítéssel belföldre, külföldre, és így tovább. Lehetőséget biztosítunk a cégek bemutatkozására, hirdetéseik közzétételére. Reméljük, az Új Dunántúli Napló vállalkozása felkelti az önök érdeklődését. Szívesen fogadjuk minden olyan információikat, közléseiket, melyek a magyar gazdaság fel- emelkedését szolgálják. LOMBOSI JENŐ Alapvető tudnivalók - röviden A korábban alkalmazott kon- tingensllisták megszűntek, bár Svájc fenntartja a mezőgazda- sági termékekre a nem diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat. Bizonyos cikkekre a két ország vállalta az áruforgalom kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges beviteli engedélyek kiadását. A kettős adóztatás elkerülésére 1982 júniusa óta pénzügyi egyezmény és 1989-től beruházás- védelmi megál'apodás van érvényben. Kereskedelempolitikai törekvésünk a gépipari export nő- ívelése, amelyet elsősorban a beszállítói tevékenységgel érhetünk el. Az együttműködés útja a magyarországi termeiéKülkereskedelem Svájccal si kooperáció, valamint a svájci technológiával és know- how-val beinduló gyártási tevékenység fejlesztése lehet. Beviteli rendszer Az import nagy része engedélymentesen és mennyiségi korlátozások nélkül történik. A korlátozások alapvetően a mezőgazdasági, élelmiszeripari és a textilipari termékékre vonatkoznak. A beviteli engedélyezés alá vont árukat ugyanaz a jegyzék foglalja magában, mint a kiviteli engedélyköteles cikkekét. A kivitel és a bevitel, valamint a forgalom ellenőr- . zését a Szövetségi Tanács gyakorolja és a szükséges intézkedéseket a Politikai Hivatal vagy a Szövetségi Nemzetgazdasági Hivatal javaslatai alapiján hozza. Nem kell beviteli engedély a 20 kg-nál kisebb beviteli árukhoz. Egyes termékek bevitelét kizárólag a svájci állam - bonyolíthatja, állami vásárlások formájában (gabonafélék, gabonaliszt, lisztter- mékék, étkezési zsírdk, zsiradékok és olajok, bab, borsó, vetőburgonya, olajosmag, olajpogácsa, alkohol, denaturált etilalkohol). A beviteli engedély érvényességének maximális időtartama egy év, de kellő indokkal akár 2x2 hónappal is meghosszabbítható. Svájc Lich- tensteinnel közös vámterületet alkot, a beviteli vámtarifa a brüsszeli nomenklatúrára épült. A vámtarifának magas az általános szintje. Svájc is alkalmazza az ATA-egyezményt, az általános forgalmi adókulcs 9,3 százalék. Az adókivetés alapja: áruellenérték+vám és egyéb importmellékköltségek -j- statisztikai beviteli engedély+ vámkezelési illeték. lföltoztak a jogszabályok Ez év kezdetétől jelentős változások következtek be a külkereskedelemben, liberalizálódtak a szabályozók, feloldódtak a korábbi kötött külkereskedelmi szabályok, és ma szinte mindenki külkeresked- het. Ehhez csupán ma a regisztrálási kötelezettségnek kell eleget tenni, valamint az áruk egy bizonyos körére vonatkozóan kell behozatali vagy kiviteli engedélyt kérni. Az, aki azonban szakismeretek nélkül — egyik napról a másikra - kíván ilyen tevékenységet folytatni, könnyen csalódhat, és a kedve is elmehet az egésztől, mivel a külkereskedelem komoly piaci és egyéb szakismereteket kíván. Ebhez kívánunk segítséget adni sorozatunkkal azon vállalkozóknak, akik ilyen tevékenységbe fogtak vagy a jövőben külkereskedelemmel kívánnak foglalkozni. A vámigazgatás és a külkereskedelem szorosan összetartozó, egymást feltételező fogalmak. A külkereskedelem ma még - és azt hiszem ez még egy jó ideig így lesz — nem képzelhető el a vámkezelési tevékenység nélkül. A vámjogszabályok — bár publi- kus jogi előírásokról van szó — mégsem oly széles körben ismerték, mint a lakosságot érintő egyéb jogi előírások. Fontosságuk azonban nem vitatható és egyre inkább szükséges lesz a vámjogi szabályozás ismerete annak, aki külkereskedni akar. Aki ezen jogszabályokban nem kíván elmélyülni, annak rendelkezésére állnak azon tanócsadószerVámtanácsok külkereskedőknek vek — mint pl. a pécsi Zoll- Trade Kft. (Pécs, Bem u. 5.. telefon: 13-854) -, amelyék hivatásszerűen foglalkoznak ilyen tevékenységgel. Jelen sorozatunkkal is nagyobb publicitást kívánunk adni e fontos jogi előírásoknak, annál is inkább, mivel ez év elejétől fontos változások történtek a vámjogi szabályozásban, mintegy előre vetítve az új vámtörvény megalkotásának szükségességét. A pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere 1991. január elsejei hatállyal módosította a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló rendelkezéséket. E módosítás legfontosabb előírásait, rendelkezéseit kívánjuk most közreadni a módosító rendelkezések sorrendjében. A módosító rendelkezések elején már egy fontos előírás található. A külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárukat a vámhivataloknak csak akkor kefl kiadni a vámfizetésre kötelezettnek a vámkezelés céljából tartott vámvizsgálat után, de a vám megfizetése előtt, ha a vámkezelést kérőnek nincs vámtartozása. Ez új rendelkezés, korábban ilyen előírás nem korlátozta a címzettnek a vámáruihoz való hozzájutását. A vámszervek azonban, illetőleg pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a sok- sök milliárdos vámtartozáskintlévőség miatt szigorította meg a vámáruhoz való hozzájutást, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy addig a vámszervek nem végzik el az áruk vámkezelését, amíg az ügyfél a fennálló vámtartozását ki nem egyenlíti. Ezen időpontig természetesen a vámáru felett a rendelkezési jogot korlátozzák, nem használható fel, nem hozható forgalomba stb. A vámadósokról a vámkezelést végző vámhivatalok központilag kapnak listát. Amikor a vámtartozást befizetik, átutalják, az ennek igazolására szolgáló okmányokat az illetékes vámhivatalnak kell bemu tatni, mely intézkedik a kor látozás feloldására. Ez az el járás egyébként megfelel c nyugati országok vámszerve által követett eljárásnak. Változtak a vám biztosítására vonatkozó előírások is. A vám biztosításának megmaradt á két alapvető formája: a készpénz és a kezességi nyilatkozat, sőt az sem változott, hogy kezességi nyilatkozatot telex, távirat vagy telefax útján és természetesen külön levélben is lehet adni. Új rendelkezés azonban, hogy a kezességvállalásba bevonták a bankgaranciát is, mivel kezességet csak az vállalhat, aki 15 napnál nem régebbi fedezetigazolással igazolja, hogy a kezesség vállalásához szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezik. Ez is egy jelentős szigorítás, és szintén az előbb említett okokra vezethető visz- sza. Jelentősége elsősorban akkor van, ha az áru nemzetközi vámokmányfedezete nélkül (TIR, AGT, ATA) érkezik be, és szükségessé válik a vám biztosítása. E problémával szembetalálkozhattak és találkozhatnak például azok a vállalkozások és vállalkozók, akik így hoztak vagy hoznak be árut. A külföldi személy által adott kezességi nyilatkozat abban az esetben fogadható el, ha a kezességet nyújtó külföldi személy magyar pénzintézetnél folyószámlával rendelkezik. Ebben az esetben a kezesség elfogadásáról a folyószámlát vezető pénzintézetet a vámhivatal értesíti, illetve ha a vámárut terhelő vámot megfizették vagy a vámárut külföldre visszaszállították, ugyancsak a vámhiva- "tal intézkedik a kezesség feloldásáról. A vámhivatalok a szállítmányozó, illetve fuvarozó által fuvarozott vámárukra ún. általános kezességi nyilatkozatot is elfogadhatnak, hogy rendszeres fuvarozás esetén ne legyen szükséges minden egyes szállítmányra külön kezességi nyilatkozat. Amennyiben a szállítmányozó vagy fuvarozó általános kezességi nyilatkozatot kíván a vámhivatalnál benyújtani, az erre vonatkozó kérelmet előzetes állásfoglalás céljából az országos parancs- nőksághoz küldik fél. Az általános kezességi nyilatkozat érvényességét egyébként a vámhivatal bármikor visszavonhatja. Innen folytatjuk legközelebb. DR. TAKACS JÓZSEF Zoll-Trade Kft. Görbe tükör Az antiinflációs politika kilátásai Magyarországon Az infláció nemcsak nehéz, de komplex téma is, az an- ti infláció megvalósítása tűnik ennél nehezebb feladatnak. Egy már kialakult inflációs folyamatot megtörni csak nagy- nagy áldozotdk, súlyos veszteségek árán lehet, ez sokkal többe kerül a társadalomnak, mint az infláció kialakulását megakadályozni. Megoszlanak a vélemények az infláció megítélésében. Azoknak az oldalán állok, akik az inflációt nem közgazdasági kategóriaként tartják számon. Minden társadalom politikai döntési kompetenciája fel meri-e vállalni egy elavult gazdasági struktúra megváltoztatását, vállalva a döntés kedvezőtlen politikai következményeit is. A beavatkozás elodázása, a veszteséges termelés infláció formájában történő szétterítése a társadalom egészére nagy veszélyeket rejt magában. Ezért is vallják sokan a közgazdászok közül a legjobb antiinflációs politika, ha elkerüljük az inflációt. Sajnos nekünk Magyarországon ez nem sikerült. Sokféle számlát nyújt be a múlt és sokféle jogos követelést a jövőben is élni akaró jelen. Vegyük számba örökségeinket: A vállalatok számottevő hányadánál az alapítási ■ vagyon nagyrészét banki forrásokból (forgóeszközhitelekkel) pótolták mondván, ez a teljesítés ellenőrzésének legjobb megoldási formája. Ma az alaptőkét időközben pótolni nem tudó vállalatoknál a bérköltség után legnagyobb költA Budapest Bank Rt. új pécsi, Jókai téri fiókjában az utolsó műveleteket végzik az épitök az ügyfélfogadó kialakításán. Fotó: Proksza László Pályázati felhívás Menedzserképző tanfolyam A Vallon Régió (Belgium) a Baranya Megyei Közgyűlés Hivatalával közösen menedzserképző tanfolyamot hirdet angolul beszélő szakembereknek. A menedzserképző magyar- országi előkészítő szakasza önköltséges, a résztvevők április 27-től május 6-ig a pécsváradi Szent István Szállóban tartandó tíznapos képzés költségeit fizetik (24 000 Ft/fö). A képzés a Vallon Régió szakembereinek vezetésével folyik. A menedzserképzés második szakaszában a résztvevők közül kiválasztott öt szakember négyhetes, ingyenes belgiumi továbbképzésen vesz részt, melyre ez év őszén kerül sor. Jelentkezni április 5-ig lehet a Dél-dunántúli Gazdasági Kamaránál (Pécs, Bem u. 24.). ségtényező a ’bankköltség. A szükséges alaptőke rendezése egyes vállalatoknál, a gazdaságos működés lehetőségét ígéri. A vállalati sorbanállás vagy más szóval definiált belső vállalati adósságválság lehetőségét előidéző a máig érvényes számviteli rendszer, mely lehetővé teszi egy vállalat számára az olyan értékesítés könyvviteli megjelenítését, mélyért a vevő fizetési kötelezettséget nem teljesített. A ma induló vállalkozások nagy hányadánál a vállalkozás forgóeszköz-szükségletének biztosítására nincs saját forrásfedezet. Nagyrészben az évtizedes lakossági megtakarítások hiányának következtében. Ellentétben más országokkal szemben, a maqyar költségvetés nem belföldre adósodott el, hanem külföldre is. A privatizáció csak akkor válik hasznossá, ha csökkenti a külső adósságterheket, mert a költséavetést csak ez mentesíti a törlesztő és Kamatfizetési terhek alól. ezzel javítva fizetési mérlegét. A belföldi eladósodottságot természetesen nem lehet ezzel együtt figyelmen kívül hagyni. Szükség lenne egységes hitelkamatok meghatározására, mely a lakosság és a vállalkozói területen megvalósult, de a költségvetés területén nem. A jegybank a hiteleinek nagyobb hányadát nem a reálszféra hitelezésére fordítja, hanem a költségvetés finan- szírorására. Viszonylag kevés szó esik az államháztartás MNB-biteleinek, mindenekelőtt az államadósság finanszírozását célzó jegybanki hiteleknek a kamatkondícióiról, holott ez is lényeges. Arról van szó, hogy ezen hitelek kamatai is jóval elmaradnak a piaci kamatoktól, mi több, tulajdonképpen' még a jegybanki forrásköltségeket sem fedezik. Ez a költségvetést nem ösztönzi megtakarításra, a költségvetésen keresztül inflációs nyomás keletkezik. A magyar gazdaság súlyos válság jegyeit mutatja. Egymás mellett és egymást erősítve van jelen gazdasági visz- szaesés, az egyensúlytalanság, a műszaki-teöhnikai elmaradottság. A súlyos válságjelek egyik kifejezője az infláció lázának felszökése is. Merem remélni, hogy a politikai döntéshozók megértik az infláció természetrajzát. Sorsdöntő év lesz számunkra az 1991. év a leiemelkedés, a vegetáció szintjén való megmaradás vagy az infláció sodrásában történő zuhanórepülésünk lefelé. BALAZS DEZSŐ
