Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-20 / 77. szám
üj Dunántúli napló 1991. március 20., szerda Tóparti nyaralás „Am Waldsee" — hirdette a körbélyegző a szakadt képeslapokon, s ez valamiféle biztos támpontot ígért az otthon maradt rettegőknek. Erdei tó, egy hely, egy település, ahova gondolni lehetett, amikor az elhurcoltakról töprengtek. Ám ez az erdei tó sehol sem terült el, a Magyarországról koncentrációs táborokba deportáltak fellelhetősége lehetetlen volt. László Károly „Tóparti nyaralás” című könyvében, a koncentrációs táborok felszámolása után tíz évvel írt mindarról a szörnyűségről, amit táborlakóként átélt és Túlélt. A Túlélés — ez a megfoghatatlan szándék és kitartás, amely hihetetlen energiával, életben maradási ösztönnel ruházta fel. írása inkább dokumentumértékű, mintsem a megtörténtek pszichológiai elemzése. S a tények ismertetése még megdöbbentőbb, gyomorszo- rítóbb beszámoló az Auschwitzban és másutt megkínzot- tak, megöltek napjairól. A koncentrációs táborokról valószínűleg nem lehet elégszer írni, ahhoz, hogy széles e világban mindenkiben megfogalmazódjék az óhaj, soha többé ne kerüljön sor népirtásra. Elég, ha a körülöttünk zajló háborús, terrorista eseményekre figyelünk. így gondolja László Károly is, aki hangot is ad ennek a véleményének. „Azt hihetnők, hogy az emberek Auschwitz utón tanúitok valamit, hogy azok a szörnyűségek ma már ne ismétlődhessenek meg, már csak azért se, mert hiszen ma a nyilvánosság előtt játszódnak le — a televízió és az újságok beszámolnak róluk (amit ugye Auschwitzról nem lehetett elmondani). De az emberek nem tanultak belőle." Nyilatkozata a Tóparti nyaralással egy kötetben megjelent, 1979-ben készült interjúból való, melyet a szerzővel készített Udo Breqer. A könyv, mely Bőseiben 1955-ben látott napvilágot, Esterházy Mátyás fordításában nálunk a napokban jelent meg. A puritán kivitelű kötet hátlapján néhány adat is talál- hdtó László Károlyról, aki Pécsen született 1923-ban. A cisztercita rend reálgimnáziumába, majd a pécsi egyetem orvosi karára járt. Auschwitzba 1944- ben deportálták, később Dachauba .vitték, ahonnan az amerikaiak szabadították ki a háború vége felé. Baselbe költözött, s folytatta orvosi tanulmányait, de egy idő után a pszichoanalízis felé fordult. Irt színdarabokat, s egy időben saját színtársulatot is alapított. B. A. Piaci ízlésterror ellen ~ pisztollyal? A Fekete gyémántoktól a feketepiacig A videokrácia demokráciára vár Régi szép idők? Ki tudlja. Mindenesetre a közelmúltban még vált egy videökazetta-'köleSönző a Boltiv-közlbetn, ami azután egyszeresek megszűnt. Tisztességes, igényes — vagy némi rosszmájú sággai fogalmozva: „ijólnevelt” — kínálata vált. Magyar filmekkel, Snnen-annan klasszikus értékekkel is. A Fénypont videóconter új kölcsönzője És most majd jönnek a szépelgő lelkek, akik purifikátori dühvei vissza siratják a köz- pontositott, műfajilag is cenzúrázott „régi szép időket”, amelyek áltjt iparon csoltok Cicciolina farkincáinak vagy Tieh Chun Sha ipráfi módon gyilkoló ökleinek? lEz a szándék azért is illúzió, mert a szellemi környezetszennyezés nem ezzel a pairtttallan ízlésli- beralizmussall,, nem a1 mindig is kaJózkodó videopiaccol kezdődött — mindezt megelőzte a filmipar, de a könyvpiac ame- rilkanizáládása: is. iNo de mi lett a Boltív-köz üzletével? — Betöltötte ai hivatását ebiben az átmeneti időszakban - mondja Pozsgay Miklós, a boltot üzemeltető Pécsi Moziüze- mi Vállaltat vezetője —, amikor a kazetták forgalmazása' és kölcsönzése legálissá vált és sorra nyílnak a magánk ölesönzők. Az üzltetet megszüntettük, mert nekünk mem a kölcsönzés, hanem a filmek bemutatása, igényes tálalása elsősoriban a feladatúink. A liberalizálódás kezdeti időszakáiban, 1985-lben a MOKÉP kapta azt a feladatot, hogy a külföldi 'kazettáikat itthon forgalmazza, kölcsönözze — mi ezeket a kazettákat 'béreltük és juttattuk el az érdeklődők- nék.- Ezt a választékot mégis többen hiányolják, mert elvált benne oz ocsú, a szemét a tiszta Pécsett, a Rózsa Ferenc úton Fotó: Kóródi Gábor búzától, általában az utóbbi javára. Másfelől pedig úgy hallottam, hogy Önök olyan magas bérleti dijat — 16-20 ezer forintot fizettek ezekért a filmekért és a 60—70 állandó kölcsönzővel olyan gyér volt a forgalmuk, hogy nem érte meg az üzletet fenntartani.- Való igaz, ez az üzlet akkor nyereséges, ha nagyszámú, állandóan cserélődő egyedi kölcsönzőnk van, de ismétlem, eredendően 'nem ez volt a célunk, és ma sem ez o feladatunk. Az állam közreműködésünkkel betöltötte azt ai szerepét — és szerintem jól —, hogy csak addig avatkozzon ‘be a folyamatokba, amíg meg nem teremtődnek a kazettavetítés piaci feltételei. A pécsi „fénypont" video- center kölcsönzőrészlegét Tálas lános, kazettákat árusító boltját pedig a feleség. Tálasáé Keresnyei Margit vezeti. A férj ismét, mint szokásosan, üzleti úton von — a feleség és kolleganője, Mikovics Zoltánná fogad. Indulásukról Tá- lasné azt mondja, legalább 100 filmre van szükség és persze pénzre, hogy egyáltalán belevághassanak. Erre 1988- ben nyílt lehetőség ük; hogy aztán kiderüljön; ennél is nehezebb megtalálni a 'kiadókat. — 6—12 ezer .forintért lehetett vásárolni az engedélyezett kazettáikat — mondja az üzletvezetőnő. — Az első «agy tőkeerős cégek a VICO, az Intervideo, a Televideo és a MQKÉP voltaik, aikiilk győzték fizetni az óriási jogdijakat. Az újabb k i a d ók-f orgaíima zók — Video 2000, Ounaíifm, Hungo- ro stb. — megjelenésével az árak mérséklődésére számítunk. Így olcsóbban juthatnak el a filmek a fogyasztókhoz is.- Ami engem, fogyasztót igazán érdekel, az a választék alakulása. Például magyar filmeket- Makk Károlyt, Siobó Istvánt, Joncsó Miklóst, Huszárik Zoltánt kerestem — a város egy-két boltjában. Vagy „kötoléző olvasmányokat" filmen: Oárdonyit, Mó- riczot, Jókait . . . Mondjam, hogy lesujtóak voltak a tapasztalataim? — A városiban, kivéve a Gilde Papánál lévő kölcsönzőn - két, nincsenek bojtjaink. Nálunk viszont megtaláljál az Egri csillagokat, a Fekete gyémántokat és a Szinbódot is. Kétségtelen, a népszerűségi listát az akciófilmek, a krimi, majd a szex- és honrorfillírnek vezetik, a mi piaci kínálatunk is ebhez alkalma zkodíiik. De abhoz, Ihogy az értékek védelméről egyáltalán beszélni tudjunk, jó lenne a videápiac tisztaságát garantálni.- Csak hallomásból tudom, „feketén" milliárdosat lehet keresni. De attól félek, hogy a négy fal közé zárt televíziózás, ugyanekkor a vételi lehetőségek növekedése ezt az illegális piacot szinte automatikuson bővítik tovább, anélkül, hogy leleplezhető lenne. — Pedig a szerzői jog szigorú védelméről van szó! Abban az esetben, ha .nem élég szigorúok o szankciók az illegálisan terjesztett — különféle módon és forrásból másolt, terjesztett és kölcsönzött — vi- deófiimek visszaszorítására, akkor félő, hogy éppen o legnagyobb nyugati videóforgol- mozák fordulnak el tői ürtk! A hazai videópiac összeomlásához élég csak három nagy cég kivonulása. Az emberek persze csak azt érzékelik, hogy a feketepiac olcsóbb. A következményeivel már nem számolnak. A 'feketepiaci módszerék sokfélék, a ileg- durválbbak közé tartozik az, amikor egy film megjelenik és kazettán kölcsönözihető még a mozibemutatója előtt. Rémhírek és tények a tbc-ről Újra támad a morbus hungaricus? Ahogy ma az AIDS-től, úgy rettegték még pár évtizede is az emberek a tüdőbajtól. Különösen Magyarországon, ahol ez a betegség több áldozatot szedett, mint másutt. Nem véletlen, hogy a nép félelmét híven kifejező „tüdővész” elnevezéshez járult egy „nem hivatalos” latin is: morbus hungaricus, azaz magyar betegség. A félelmek mindmáig nem .múltak el. Azért sem, mert időről időre felröppen a hír — megint növekszik a tbc- sek száma, újra támad a kór... Csökken az új esetek száma Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiiai Intézet központilag kezeli, elemzi az összes hazai tüdőbeteg adatait. Innen irányítják szakmailag az ország 164 tüdőbeteggondozó intézetének munkáját is. Schwéiger Ottó professzorhoz, a Korányi szanatórium főigazgató főorvosához fordultunk, igazak-e a híresztelések? — Érdekes, hogy újra és újra elterjed ez a tévhit. Ezzel meg is válaszoltam a kérdést: nem, nem igaz. Az objektív adatok azt mutatják, hogy minden évben kevesebb az új beteg és fokozatosan csökken a tüdőgümökórban szenvedők száma. Az viszont igaz, hogy területedként és korcsoportonként vannak eltérések. A professzor elmondta, hogy a tbc-inoidencía, vagyis az újonnan felfedezett betegek száma az efmúlt 20 évben átlagosan évi 3 százalékkal csökkent. 1970-ben százezer lakosiből 96 tbc-st találtak, 1989-'ben 36-ot. Az új esetek számának csökkenése a gyermekeknél a legnagyobb, mára a 0—14 évesek körében gyakorlatilag meg is szűnt a tbc. Az új betegek a 30-40 évesek, de főleg a még idősebbek közül kerülnék ki. Az éppen gyógyított betegek között persze lényegesen kevesebb a fertőzők száma, 1980-ban például 3204-ea, 1989- ben 2118-an voltak. 1990- ben számuk tovább csökkent, nem éri el a kétezret. A tbc-megbetegedések számában évek-évtizedek óta megfigyelt csökkenésében viszont nagy területi különbségek vannak. Szabolcs-Szatmár- Bereg .megye és Csöng rád megye között a differencia több mürvt két és félszeres. Sza- bölcs, Borsod, Pest- és Komárom megye áll az élen és a Á zene, mint látyány Tematikus kiállítás nyílt a szekszárdi Művészetek Házában, ahol június 2-íg a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó képekkel, többnyire huszadik századi alkotásokon fogalmazzák meg a művészek azt, miiképpen lehet a zenével kapcsolatos témaköröket a festészet és szobrászat sajátos eszközeivel visszaadni. A zene és a festészet kapcsolatából kiemelhetjük azt a kérdést is, hogy különböző korokban a festők milyen indítékkal és milyen tartalommal ábrázoltak zenei témákat. A zenéhez fűződő legendák, a muzsika és hangszerek világa jeliképek gazdag tárházává vált. Egy-egy hangszer vagy hangszercsoport ábrázolása hangulatot is felidéz, az orgona, trombita, hárfa, dob másmás asszociációt kelt, másmás környezet képzetét ébreszti. A két múzsa, a zene és képzőművészet védőszellemei többször hatottak egymásra, ismeretes, hogy a zeneirodalom több reméke képzőművészeti alkotás ihletésére született, ugyanakkor számos festmény inspirálója volt valamilyen zenemű vagy egy-egy zeneszerző személye. Ugyanígy: a szobrászok is szívesen választották témául, hogy portrét készítsenek zenélő alakokról, művészekről, zeneszerzőkről. A zene, mint látvány című válogatásban majdnem száz mű, grafika, szobor, festmény kapott helyet. Látható többek között Benczúr Gyula, Bihari Sándor, Borsos József, Gulá- csy Lajos, Lotz Károly^ Munkácsy Mihály néhány munkája. Székely Bertalan grafikái, Medgyessy Ferenc szobra, hogy csak néhányat említsünk. A felsorolás nem lehet teljes, de a különleges kiállítás tárgyai amúgy is magukért beszélnek. Hodnik I. HENDE VINCE: Palestrina, 1915. főváros. Békés, Veszprém és Csongrád megye számai a legjobbak. Veszélyben a hajléktalanok, alkoholisták A gümőkóros halálozás csökkenő tendenciája is folyamatos. Az elhaltak döntő többsége a hatvan éven felüli betegekből kerül ki. Tbc-mor- taiiitdsi szintünk körülbelül megegyezik a jugoszláviai vagy chilei adatokkal, a miénknek másfélszerese Mexikóban és majd négyszerese Peruban. Viszont csak egytizede mondjuk Svédországiban vagy Dániában. E bizonyító erejű adatok utón felmerül a kérdés, miért kerül minduntalan a köztudatba, hogy ismét terjed a tbc? Schweiger professzor szerint jórészt azért, mert ha az esetek száma csökken is, egyes megjelenési formák sakkal súlyosabbak, mint régebben. A tüdő tbc-t egyre inkább csak a veszélyeztetettek kapják meg. A hajléktalanok, az alkoholisták, akiknek becsült száma Magyarországon ma 590 000. Régebben, amíg sok volt a tuberkulózis, a lakosság jelentős része „átfertőződött" anélkül, hogy fertőző beteggé vált volna, viszont stabil védettséget szerzett. Ma az újszülöttkorban beadott, majd többször megismételt BCG-oltás 20-30 éves korig véd a betegségtől, de a fertőzéstől akkor se mindig. A jövő? A betegség visszaszorítása folytatódni fog, de jobban oda kell figyelni a veszélyeztetett csoportokra és új jelenségként a bevándorlókra is. Általában olyan országokból érkeznek, ahol a miénknél lényegesen rosszabb a tbc- helyzet. Az AIDS-betegek zöme tüdőbetegségben, jórészt tbc-ben hal meg - szervezetük képtelen bármilyen mértékű védekezésre —, így az AIDS terjedésének megakadályozása ebből a szempontból is fontos. Támad a rák, az asztma, az allergia A felnőtt lakosság körében korábban évente elvégzett kötelező ernyőszűrés ma már kétévente történik. Ha megtörténik ... Az egészségügy sem olyan szigorú, mint régen, a kiértesítő lapokon nincs már ott a rendőri előállítással való fenyegetőzés, ami persze helyes. Mindenkinek magának illenék tisztában lenni a dolog fontosságával. Schweiger professzor véleménye az, hogy teljes körben ma már nincs is értelme a szűrésnek. Az optimális megoldás egy számítógépes rendszer irányította, rizikócsoportonkénti szűrés lenne. Bizonyos veszélyeztetett csoportokat (például az életmódot, kort, dohányzást figyelembe véve) évenként, másokat három-, vagy csak ötévenként kellene szűrni. A tüdő igen érzékeny jószág. Közvetlenül érintkezik környezetszennyezett világunkkal, akár a bőrünk. Csakhogy amíg az ember egész bőrfelülete mindössze 2 négyzetméter, addig a tüdő 25 milliónyi légző- hólyagocskája száz négyzet- méter felületet ad ki. A születésünkkor még rózsaszín tüdőnk így válik lassan palaszürkévé. Ma már nem a tbc jelenti rá a legnagyobb veszélyt. Tavaly 170 000 tüdőbeteget kezeltek rákkal, asztmával, allergiával . . . Mindenesetre, ha ez ügyben akarok behatóbban tájékozódni — kapom a tanácsot búcsúzóSkor —, Okikor mindenekelőtt szerezzek be magamnak egy pisztolyt is. Ami az értékék védelmét illeti — eljutottunk hát ide is. Bóka Róbert
