Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-20 / 77. szám

1991. március 20., szerda uj Dunántúlt napló 9 Eddigi működésem során senki sem panaszkodott rám A csont kovács - önmagáról nöuenyuedelmi tanöcs Riigyfakadástól zöldbimbós állapotig A Nagy Palóc kedvelői mind­annyian olvastak a hályog'ko- váosról, oki félbe hagyta gyó­gyító tevékenységét, mihelyt megértették vele annak veszé­lyességét. Mikszáth történetéi túlnyomó részének van élő, va­lós magva, hihetőleg a há- lyogikavácsnaik is. Ne bízzunk azonban túlságosan honfitár­saink irodalmi műveltségében. Sakkal valószínűbb, hogy a Szlovákiáiban levő Pereden élő Zilizi Bélától, a magyar saj­tóban is sokszor megénekelt „csontkovócsról" sokkal többen hallották. Szerencsére idáig nem szo­rultam a keze alá, igy egy ot­tani magyar írót, Zilizi Tiha- mért kértem, hogy szólaltassa meg - az egyszerűség kedvé­ért - magát a „csonitková- csot”. Beszámolója, némi átdolgo­zás árán, alább következik: *- Negyvenegy éves vagyok, karbantartó Gálán tán. Három gyerekem közül a két nagyob­bik már középiskolás. Felesé­gem pedig mellettem afféle iródeáki szerepet tölt be. Kö­zepes nagyságú családi há­zunk van, 11 éve épült. Az uj- jaim kétségtelenül kifinomult tapintó érzékét, ha hinni le­het a családi hagyományok­nak, dédapámtól örököltem, akit egyébként sose ismertem. Az, hogy már több, mint 16 éve gyógyítók gerinobántal- makban, ficamokban szenve­dőket, eredetileg a magam bajának volt köszönhető. Az­tán a szerencsémnek is, hogy kezelésre a közeli Sókra, Pista bácsihoz, az ottani csontko­vácshoz küldtek. Született ké­pességeimre tőle tanulva jöt­tem rá és megpróbáltam is­merőseim, rokonaim bánfai­main segíteni. Eredménnyel és így távolabbról is kezdtek hozzám járni a gyógyulást ke­resők. Pista bácsi 7 évvel ez­előtti halála óta egyre töb­ben. Ennek híre ment és an­nak is, hogy Istennek hála, eddigi működésem során sen­ki nem panaszkodott rám. Pe­dig az orvosok igazán árgus szem mél figyelték! 1989 nyarán már előfordult, bogy napi 300 páóiensem is volt és éjfél után 1-ig gyógyí­tottam. Ezt persze nem lehet büntetlenül csinálni, az erőim határához értem, lerobbantam és a megerőltetés miatt ma­gam is kezelésre szorultam. Egyébként szakkönyvekből igye­keztem megismerni az emberi szervezet minden csinját-bín- ját. Mostanában délutánon­ként maximon! 50, szombaton­ként 70 pácienst kezelek. Per­sze sokkal többen jönnek, itt­honról 4—500 km -es távról, Magyarországról rengetegen, de a világ minden tójáról is. Három éve megtudtam, hogy a prágai Mecir ficamán a legjobb felcserek se tudnak segíteni. Jelentkeztem nála, olyan sikerrel, hogy hirem kelt a tenisz világában és ő, a feleségemmel együtt Wimble­donba is magával vitt. Ezt persze a televízió és a sajtó nem hagyta kli! Mecir Wimb­ledonban megismertetett sport­ága hírességéivel, McEnroval, Lendl-lel, Gumansonnal, Sa- chovával, Thomas Muskerttel. Utóbbi tavaly előtt karácsony táján kétszer is eljött Peredre kezeltetni magát. Most már vannak pácienseim az NSZK- ból, Svájcból, az USA-iból, Kanadából. Őslakosok és ki­vándorolt magyarok, szlovákok 'és csehek egyaránt. Szomszédaimmal megvagyok, de nem mindig jól. Sok az autó az utcánkban, tele már éjszaka messziről elindult vá­rakozókkal , akik zavarják az álmokat. Az frigyeim azt gon­dolják, hogy milliomos va­gyak, pedig nem pénzért csi­nálom. Másak büszkék rám, meg annak is örülnék, hogy a helyieket soron kívül keze­lem. Tehát .valamennyire léhe­tek próféta a saját hazám­ban ... A helyi hatóságok eleinte nem akarták tudomá­sul venni a tevékenységemet. Bár nem mondhatom, hogy akadályoztak volna, vagy ki­mutatták nemtetszésüket, ha­bár gyengéd forradalmunk előtt ennék .nem volt sok aka­dálya. Telefont csak nagy- sokára kaptunk, addig három Zilizi nevűt is zaklattak az utánam tudakozók. Valami nagy idegenforgalmi haszon nincs belőlem. A kö­zeli Vágseliye és Galánta ho­teljei is mojdnem kihasználat-' Ionok, - Pereden - a járás egyik legnagyobb, 4000 lelkes, 84 százalékban magyar falu­jában - ilyen nem épült. Ma­gánszemélyék adnak ki szobát a messziről jövőknek, akik azonban nem nagyon költe­keznék, legalább is ilyesminek a falu vendéglői forgalmán semmi nyoma. Külföldön nem tudok csont­kovácsokról. Idehaza van Sky- covban, Trebaticén, sőt a kö­zeli Vágfarikasdon is. Azt a páciensék majd eldöntik, hogy ők mit tudnak. Az orvosak nem rajonganak értem, de azért félkeresnék. Nemrégiben egy nagyszombati chirurgus feleségét gyógyítottam meg. A régebbi keletű bajt rögtön fel­ismerem és nem is nyúlok hoz­zá, mert többet ártanék, mint használnék. A pácienseimtől csak azt kérném, hogy értsék meg teherbíró képességem ha­tárait. Inváziójukat a csalá­dom egyébként megszokta, bár az asszonynak néha nem tet­szik, ami természetes. Semmi­féle állami támogatással vagy mással még nem szerencsél­tettek. Eddig nem gondoltam arra, hogy abbahagyjam ke­nyérkereső pályámat, bár most már, a forradalmunk óta meg­tehetném. Nyugaton nemrég másodszor jártam. Ismét Mecir vitt el feleségestül Svájcba versenyre, a saját költségén, hogy ha kell, kéznél legyek. Honoráriumot egyébként senki­itől nem kérek, az önkéntes hála ajándékait azonban elfo­gadom. Vasárnap kivételével min­dennap rendelek, hétköznap délután 4-től, szombaton reg­gel 7-től. Ordas Iván Az elmúlt napok tavasziasra fordult időjárása felgyorsította a szőlő, a gyümölcsfélék élet­folyamatait. Egyes növények túl vannak a rügyfakadás idő­szakán, itt a tél végi lemosó permetezést már kockázatos elvégezni, bizonyos készitmé- .nyék máir nem is alkalmazha­tók, kisebb dózisban sem. Jóval kisebb koncentráció­ban, néhány lemosószer zöld- bimlbós állapotig még hasz­nálható. Tekintettel orra, hogy lemosószereink elsősorban ro­varkártevők egyed számának csökkentésére alkalmasak, a rvövényfenológia előrehaladtá­val az időjárás változásával (alacsony hőmérséklet, tartós pára vagy csapadék) a kár­okozók kerüJihetneik előtérbe, az egyes növényvédő szereket eszerint kell kiválasztani. Ha a f.ügypattanás előtti lemosó kezelést elvégezték, különösen őszibarackban, de más csont­héjasnál is, valamint almás- termésűék'ben, az elsődleges feladatot a betegségek elleni védélem képezze. Az egyes ikórokozék ellen, liszt harmat ki­vételével jó eredményt adnak a különböző rézkészítmények. A fontosabb kártevőkről, be­teg ségékről akt udl itá soknak megfelelően az Új Dunántúli Napló későbbi számaiban ol­vadhatnak. A rügyfakadást követő, le­mosószeres kezelések az előző évi áttelelt rovargood enyhí­tését teszik lehetővé. Ha az előrehaladt fenológiai álla­pot még lehetőséget ad rá, kiegészíthető — külön menet­ben elvégzett rezes permete­zéssel. A lakadás időszakában fel­lépő fontosabb állati kártevők szőlőben: Ékkőves araszoló: fiatal lár­ván a megye déli részein a fakadó rügyek rágásával okoz­nak időnként jelentős kárt. A később megjelenő lambpuszti- tása elenyésző. Gyakori fellé­pésékor a hosszúcsapos met­szés nem pótolja az alapos lemosó permetezést. A szőlő- molyokkal egy időben is véde­kezhetünk ellenük. A szőlőiion ca áttelelő lár­váinak első kártétele az ék- köves araszollóéhoz hasonló. A hernyók lambpusztításo ki­terjedt levélfelületet érint, azt összesZövi'k, de nem kímélik a fürtlkocsányokat sem. Egy- nemzedékes ugyan, de ikárté- telük elhúzódik akár július vé­géig is. A Védekezés sarán a lemosó kezelés önmagáiban nem elegendő, jól társítható a szőlőmolyákkal szemlberii foeava tko zásokkal. A kormospille heirrvnyói a rügyek odvasításával érzékeny korai kártételt akoznak. En­nek 'nyomán a fakadás elma­rad. Neim elhanyagolható a lorrtb lyuggatása sem, mely akár tarrágás is léhét. A le­mosó permetezésen túlmenő­en júliusban a szőlőmolyok el­leni kezeléssel megoldott elle­nük a védékezés. Tóth Béla Növényvédelem rügyfakadástól zöldbimbós állapotig ózis Milyen kiró­Készítmény Kúltúra T 10 1 permet­Bitóra hat? tagjegyzés Báriunpoli­gyümölcsös 1 100 ml lisztharmet, szüliid szőlő tafrinás le­vél fodrosság, pajzstetvek, levéltetű Neopol 1 100 ml tojások,kör- televélbolha, egyéb rovarkár­tevők Ágról gyümölcsös 1 100 ml pajzstetvek, Hatásfoko­Ágról plusz köszméte,ri­1 100 ml levéltetű to­zó segéda­biszke jások,atkák, nyag gomba, körtelevélbol­rovarölő sze­ha reknél. Körtelevél bolha ellen 2 %-ban Bordóilé gyümölcsös 2 200 g monilia.varaso­*6ordóilé forma­alapanyag dás,tafrinás le­jában 1 kg.réz­Bordói por 1 100 g véliodrosság,le­gálichoz 0,5-0,6 Rézgálic* Rokkol 400 SC 0,2-2 0,25-0,3 20-200g 25-30 ml véllyukacsoso- dás,ágelhalás kg oltatlan vagy szalormás mész Chanpion SO MP _25-30j) Rézérzékenység figyelembevétele Rézoxiklorid 450 FW Rézoxiklorid 50 WP 0,2-0,3 20-30 ml őszibaracknál 0,5 50 g rügyfakadáskor használható Hiltox Special 0,3-0,5 30-50 g Adóságkezelés Alternatív koncepció készül A hazai adósságállomány menedzselésének alternatív stratégiáját alakítja ki egy független szakértőcsoport, te­kintélyes külföldi szakemberek közreműködésével — mondja Gidai Erzsébet, az MTA Jövő- kutatási Bizottságának elnöke, a szakértői csoport egyik ér­telmi szerzője. Kezdeményezésükről szólva elmondta, közgazdászok, gaz­dasági, pénzügyi szakemberek úgy vélik: meg kell állítani további eladósodást. Az or­szág érdekei azt kívánják, hogy ne vegyenek fel újabb kölcsönöket a korábbiak ka­matainak törlesztésére, hiszen nincsenek megfelelő forrá­saink, amelyekből az adóssá­got visszafizethetnénk, és így is az alapadósság többszörö­sét fizette már vissza az or­szág. Tudományos elemzések ada­taival azt igyekeznek bizonyí­tani: ha a továbbiakban is a jelenlegi adósságkezelési el­vek érvényesülnek, várható, hogy az adósságállomány - amely mintegy 22 milliárd dollár — 1994 végére csak­nem megkétszereződik, elvi­selhetetlen teherként neheze­dik majd a következő nemze­dékekre is. S minél nagyobb az adósság, annál erőtelje­sebb a külföldi diktátum, amely korlátozza a gazdaság fejlődését — vélekedett Gidai Erzsébet. Megítélésük szerint gazda­sági diplomáciai tárgyalások során el kellene érni azt, hogy az adósságállománynak egy részét leírják. Az adós­ságállomány másik részét — pénzügytechnikai eszközökkel — át lehetne alakítani: a rö­vid lejáratú hiteleket hosszú lejáratúakká, más részét fo­rintban fizetendővé, esetleg beruházási tőkévé. Megfonto­lásra ajánlják azt is: nem lenne-e célszerű kérni az adós­ság kis részének az átüte­mezését. • Velük együtt több más, a témakörrel foglalkozó kutató és számos hazai szakember vallja: a kormányzatnak tel­jesen új típusú gazdaságpoli­tikai irányvonalat kellene kö­vetnie. A csoport igyekszik megnyerni terveinek a többi eladósodott országot is. Szük­séges lenne ugyanis, hogy kö­zösen igényeljék adósság- problémáik megoldását a nem­zetközi pénzügyi szervezetek­nél. Gidai Erzsébet kijelen­tette: a Világbank, az Európai Közösség egyes szakemberei egyetértenek koncepciójukkal. Remélhető, hogy a nemzet­közi pénzügyi szervezetek tá­mogatására is számíthatnak, hiszen tudják: ezek az orszá­gok ilyen feltételek mellett nem fizethetik vissza adóssá­gaikat - tette hozzá. Szakértői csoportjuk javas­latait a kormány, a politikai pártok és az illetékes nemzet­közi pénzügyi szervezetek fi­gyelmébe ajánlják, és ősszel tudományos konferencián is­mertetik majd.- híres emberek ■március 15-én szabadította ki Nem .tudom, miinek nevez­hetjük azt a jobbágy szárma­zású, termékeny írót, aiki az írói teendőkön Ikívül publicis­ta, pólitiikus, a szegénypa­rasztság és a munkásság ér­dekeinek képviselőije volt, malj'd 'nyelvész, nevelő, az utópista 'rendszerek kidolgozó­ja és nem utolsósorban ta- kácsrrveslter Is. Tanulmányait is sokfelé végezte: Szombathe­lyen, Budán, Kecskeméten, iNyitrán és Pestem. Miivel jogi tanulmányait nem tudta be­fejezni, nyelvészeti kérdések- kél foglalkozott. .Majd közért­hető stílusban tankönyveket írt. Irányregényéüben a polgá­ri átalakulást Széchenyi szel­lőmében 'népszerűsítette. A Pesti Hírlap megjelenésekor azonban Kossuth Lajos mellé állt. A cenzúra imiött röplap­jai nagyrészt külföldön (Lip­cse, Jéna) jelentek meg. Élete, miként eszimerendsze­Pécsi utcák Táncsics re is, rendhagyó utakon járt. Magyar—német tankönyvének nyélVgyalkorló beszélgetéseibe csempészte azokat az o rszág - háborító elgondolásait, ame­lyek körül csak ,néhányat idé­zünk: „Ahol jogosság nincs, nincs ott morál, nincs refíglió." „Ahol o tulajdon csak kevés­nek keiében van, iriiincs ott boldogság." A józan észre hi­vatkozva erős és boldog or­szágot akart, amelynek min­den lakója egyaránt „bírhat birtokot", és élhet jogaival. Leghíresebb munkáiban (Nép- könyv, A nép szava Isten sza­va) a vá.ltság nélküli jobbágy­felszabadításért küzdött. Mihály Célkitűzései megvalósítását felvilágosító szó útján képzeli él, óva int a forradalomtól, mert a hatalom hatalmas, a nép készületlen. „Valami ze­nebonát ne okozzatok sehol, ha életetek kedves, és ha szeretnék a hazát” — írja még 1846-ban. Említett Nupkönyv című pol­gári katekizmusának kiadatá­sát sem Kossuth sem Bat­thyány nem támogatta. A könyv ennek ellenére külföl­dön megjelent, s ezért 1847 márciusában szerzője lakat alá került. Börtönéből 1848. a pesti nép, amely diadalme­netben vitte a Nemzeti Szín­ház forradalomtól mámoros közönsége elé, alhal azon az estén a Bánk bánt játszották. Táncsics rövidesen a siklósi kerület országgyűlési képvise­lője lett. A parasztság és a munkásság érdekeit szolgáló hetilápot índí.t Munkások Új­ságija címmel. A forradalom vívmánya ina k továbbféj Ieszté­sét célzó írásainak hangija he­ves ellenállást váltott ki, ezért lapját 'betiltották, őt pedig igyekeztek nevetségessé tenni. A sza'ba d sagbare bukása utón „in effigie" (képletesen) kivégezték. Nyolc évig külön­böző helyeken rejtőzött, s csak akkor jött elő, amikor 1857-ben kegyelmet kapott. De nem sokáig maradt sza­badon. 1860-ban a március 15-i tüntetés szervezése, röp- iiratainak terjesztése miatt 15 évi börtönre ítélték. A ki­egyezés évében, 1867-ben csaknem teljesen megvakulva szabadult. Az orosháziak or­szággyűlési képviselője lett, s felszólalásaiban a választó­jog kiterjesztését, az állam és az egyház szétválasztását, a zsellérek földhöz juttatását sürgette. Arany Trombita címmel la­pot indít, az Általános Mun­kásegylet elnöke lesz, de rö­videsen mindenről lemondva, főleg nyelvészeti kérdésekkel foglalkozik " (Legrégibb nyelv a magyar). Ady Endre ekként emlékezik Táncsics iMihályra: „Kend új ■rendet akart: / Mindenkit sze­retni. / Mi imás rendet vá­gyunk: / Vagy igaz világ lesz, / Vagy nem lesz itt semmi." Dr. Tóth István Pót Sztálin Sztálin életrajzírói - a hivata­losak és az üldözöttek egyaránt - figyelmen kívül hagytak egy, a generalisszimusz közérzetére is utaló, jellemző epizódot, melyet a Rabocsaja Tribuna a közelmúltban hozott nyilvánosságra. A moszkvai újság szerint Sztálin - félt. Pon­tosabban tartott tőle, hogy az éle­tére törnek, merényletet követnek el ellene. Ezért a Kirov-gyilkosság (1934. december) után utasította a titkosszolgálatot, hogy találjanak egy embert, aki hasonlít rá. A Cseka ezt a személyt egy ukrán zsidóban vélte megtalálni. Kide­rült azonban, hogy a derék köny­velő mégsem tökéletes mása a Nagy Embernek, ezért plasztikai, fodrászi és maszkmesteri beavatko­zással tették partiképessé. Azokon a nyilvános rendezvényeken ugyan­is, ahol a veszély bármely formá­ját feltételezték, a Sztáiin-helyettes vett részt. 1952-ben a családjával együtt eltüntették az élők sorából. A csontkovács munkában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents