Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-02 / 60. szám
1991. március 2., szombat uj Dunántúli napló 7 15000-16500 új munkahely, 135-165 kisüzem Pécsett A zona A triesztiek nem ragaszkodnak a kormánygaranciához zonytalan az is, hagy az gyarmatosító szemlélettől is elhatárolják magukat. Nem Az olaszok nem elégedték meg a tériképekkel: autóbusz- szol végigjárták a Pécsi Ipari Zóna létesítésére kiszemelt, mintegy 300 hektárnyi területet, amely a város keleti ipari övezetéhez kapcsolódna. Az övezet kijelölésére készült tanulmányterv szerint ezt a 300 hektáros területet északról a 6-os főközlekedési út, keletről Nagykozár és Kozármiisleny, nyugatról Nagyárpád és a Pécsi Hőerőmű zagykazettái, délről pedig a Kanizsai Dorottya út határolja. A trieszti küldöttség nem igazán volt meghatódva a területtől a közel egyórás 'keresztül-kasul autóbuszozás után. Ám ha más nem, ez a körülmény aligha lesz akadálya a Pécsi Ipari Zóna létesítésének, amelyhez a megvalósíthatósági tervet a Trieszti Ipari Zóna szakemberei készítik el május végéig. Vállalkozásbarát környezetet! Kérdéses, hogy ha majd létrejön a Pécsi Ipari Zóna, megvalósulásának folyamatából milyen nevezetes napokat fognak felemlegetni: a Pécs-baranyai Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1990 novemberi létrehozását, vagy a gyakorlati tervezés hivatalos megindításának dátumát, amely 1991. február 21. Az alapítvány célja mindenesetre e februári naptól kezd teljesedni. létrehozói — Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata, Baranya íMegye önkormányzata, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara, a Pécsi Ipartestület, a VOSZ Baranya Megyéi Csoportja, illetve az olasz Pri u I i -Ven ezia -Gi ülia ta rt o imány, a BIC Trieste és az EZIT, a Trieszti Ipari Zóna Társaság — ugyanis arra „szövetkeztek”, hogy a Pécsi Ipari Zóna létesítésére irányuló műszaki -g a zda sági meg val ős itha - tósági tervet készítsenek, vizsgálják a BlC-rendszer, vagyis a Trieszti üzleti Inkubátor- ház rendszerének a Pécsi Ipari Zónába való telepítését, s ezeknek a céloknak elérését segítő gazdasági vállalkozást alapítsanak. S mindezt aibból a felismerésből kiindulva, hogy Pécs város és térségének felvirágoztatásához szükséges nagyszámú, új kis- és középvállalkozás, valamint minden vállalkozó számára vállblko- Záslbarát környezet és feltételrendszer. Akár pesszimisták is lehetnénk, mert a Pécsi Ipari Zóna megvalósításához ez idáig nem túl sok állami támogatás ígérkezik. Bár a Magyar—Olasz Tudományos Technikai Bizottság legutóbbi, január végi budapesti ütésén pártfogolta a Pécsi Ipari Zóna ügyét, az mégsem azonos értékű azzal, amii még hiányzik: a magyar kormány garanciavállalása. Biegyéb'ként is szűkös terület- fejlesztési alapiból jut-e, és mennyi jut a Pécsi Ipari Zónának, s 'hogy az esetleges későbbi, hasonló jellegű alapokból is mennyi? Tisztázatlan még a zóna létesítésére kiszemelt terület sorsának alakulása lis, íbiszen ez a 300 hektár föld jelenleg többféle tulajdonban áll. Felsőbb szintű kardinális jogszabályok hiányoznak még abhoz, hogy eldőljön: bővül-e, és mennyivel az önkormányzati tulajdon hányada, illetve milyen formában kerülhet az ipari zóna számára szükséges területhez most még más tulajdonban álló föld. De bizakodásra is mutatkozik ők. leginkább az EZIT elnökének pécsi nyilatkozata: a kormánygarancia hiánya neim akadályozza a munka elvégzését az EZIT számára. Két ütemben Tulajdonképpen abban is van valami, ami bizakodásra dkot ad, hogy a trieszti szakembereik küldöttsége nem túlságosan lelkendezett a kiszemelt Pécsi Hőerőmű, illetve más, nem éppen környezet- barát ipari létesítményeik közelsége miatt: miég a látszatát is kerülni igyekeznék annak, hogy b nyugat veszélyes hulladékókat ihbgyó, környezet- szennyező iparágait és technológiáit telepítené Kelet-Eu- rápáiba, Közép-Európába. A kívánják elképzeléseiket kívülről ráerőltetni a pécsi szakembereikre: mindent velük egyeztetve terveznek. Ennek fényében különösen érdekes, hogy az ipari park funkcióira milyen javaslatokat tettek az önkormányzat és a Pécsi Ipartestület szakemberei. Az elképzelések szerint az ipari zóna kialakítása két ütemben valósulhatna meg. Az első ütemben 120—150 hektáros területen 50 fő/hektór munkahely sűrűséggel számítva 6000-7500 munkahelyet lehetne teremteni, a második ütemben további 150-180 hektáron 7500—9000 új munkahelyet. A telepítendő ipari üzemeik száma 100 fős kisüzemekkel kalkulálva 60-75, illetve 75—90 lenne. Vagyis ösz- szesen 15 000-16 500 új munkahely teremtődne. Érdemes ezt a becslést összevetni egy másik adattal: 1990 december végén Pécsett és Bora nyálban 7500 munkanélküli és úlj munkahelyet kereső személyt tartottak nyilván. Ezek 24 százaléka szakmunkás, 19 százalékuk szellemi foglalkozású volt, s közülük 276 felsőfokú végzettségű. A felmérés szerint az ipari zónáiban a szükséges munkaerőt a most munkahelyet keresőkből megfelelő átképzéssel biztosítani lehet. Ehhez a számhoz jönnek még az évenkénti frissen végzettek. Idén például csak Pécsett 1820 szakmunkás és tedhoi'kus fejezi be tanulmányait. Tanulmány május végén A pécsi javaslattevők azt Is megífogaJmazták, hogy az ipari parkba környezetbarát, de mindenképpen környezetkímélő, és a jelenleginél fejlettebb technológiát szabad csak beengedni. Az ipari üzemek kívánatos típusait is meghatározták: a gépipar területén új termékgyártás, valamint beszállító formában alkatrész- gyártás, részben a kialakuló hazai személyautó-gyártáshoz is kapcsolódva; különféle szerviztevékenységek, különböző elektrotechnikai termékek, alkatrészek, környezetvédelmi gépek és berendezések gyártása, szállító vállalkozások, élelmiszer-feldolgozás, konfekcióipar, kötődők, számítástechnikai vállalkozások, tanműhelyek, inku'bátorházak, kutató- és fejlesztőlaboratóriumok, raktározási és csomagolóüzem! tevékenység, menedzselési, tanácsadási tevékenység, adat- Iban'kdk. A felsorolás inkább csak (példálózó, mintsem teljes: a Pécsi Ipari Zóna funkciói a remények szeriint a bővülő igényekhez alkalma Zkodva a fentieknél is szerteágazóbbak Jesznák. S ebben a kérdésiben az EZIT által május végére elkészítendő megváló síthatósá- gi tanulmány sem jelenti a végső szót, csak egyik meghatározó állomását a folyamatnak. Ha folyamat lehet belőle. D. I. A pécsi Hőerőmű környékén a tervek szerint rövidesen ipari és szolgáltató zóna épül olasz közreműködéssel Fotó: Szundi György Egy este a Páholyban Vita az Ellenzéki Kerékasztalról Van Pécsett egy baráti társaság, amely a liberális eszmék, a szabadelvű gondolkodás népszerűsítését, a civil társadalom szerveződéseinek segítését tűrte ki célul. Bárki tagja lehet párt- átlósra való tekintet nélkül — óim csak öt tag együttes ajánlása révén. Ez a Szabadéi vű Páh of y rende zett ta - lállkozót szerdán este az Ifjúsági Házban azoknak a pártoknak, társadalmi szervezeteknek, intézményeknek a képviselőivel, akik 1989- ben az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak résztvevői voltak: MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZDP, FKgP, Független Jogász Fórum, MSZMP és a sajtó. A beszélgetés címe ez volt: Rendszerváltás ma és holnap. De a téma igazában a rendszerváltás kezdete: amikor az MSZMP — kényszerből is, belátásból is- tárgyalóasztalhoz ült az ellenzéki pártokkal. Mindez ma már történelem. Az akkori tárgyaló felek közül sokan eltűntek a porondról: csalódottan, mert nem kerültek be a hatalomba vagy csalódotton, mert pártjuk a hatalomban nem azt teszi, amíit annak idején ígért. Mások fizetett forradalmárok lették, (maradtak, ismét mások hivatásos politikusok, s hogy profiként mennyire amatőrök, azt választóik naponta mérlegelhetik. S vannak természetesen, akik nem adták fel a kudarc után sem — részt kérnek a politika formálásából, új módszereket választva a megváltozott körülmények között. A szerda esti beszélgetésen szó esett az ellenzéki szervezkedések kezdeteiről: a magánlakásokban, vendéglőkben, egyetemi klubokban tartott összejövetelekről, amelyék több korosztály számára jelentették az aktív politizálás kezdeteit. Külön érdekességnek számított az 1989. március 15-i pécsi fáklyás felvonulás megszervezéséről szóló visszaemlékezés. Az EKA megalakulásáról szólva a résztvevők felelevenítették azt az időszakot, amikor az MSZMP-ben megszaporodtak a változást sürgető vélemények, de felmerült a fegyveres baloldali fordulat gondolata is. Az ellenzéki pártok körében hasonlóképpen megoszlottak a vélemények: voltak, akik semmit sem akartak engedni és voltak kompromisszumokra hajlók. Egy érdekesség: az EKA tárgyalásainak jegyzőkönyve megtalálható a Baranya Megyei Könyvtárban, ám az egyes pártok belső vitáinak dokumentumai ma is csak szűk kör számára hozzáférhetők. Sikeres volt-e az EKA? Lehetett volna jobb is, mondták, illetve: kár, hogy megszűnt, és ma is lehetne számára munkát találni. Az azonban biztos: a 'konszenzus gyakorlásának terepe a politizálás iskolája volt, s mint ilyen - hasznos. Megtörtént-e a rendszerváltás? — Ez a kérdés is körbejárt a Páholy vendégei között. Igen, nem, elkezdődött, részben, folyamatban van, a politikában igen, a gazdaságban nem. A válaszúk természetesen függtek az illető vendég pártállásától, a politikai életben elfoglalt helyétől és személyes tapasztalataitól. ötórás eszmecsere volt — jó hangulatban, mértéktartással, humorra! és öniróniával és mások véleményének tiszteletben tartásával. Lőhet, hogy a Szabadelvű Páholy neve és szelleme tette, de az látszott, hogy egykori és mai politikai ellenfelek is tudnak egymással jóízű beszélgetéseiket folytatni. Ami sértődött, fölényes- 'kedő és személyeskedő vitáink sorában szívesen látott kivétel. G. T. A pécsi Honvéd Kórházban régóta eredményesen alkalmaznak lézert a gyógyításban Fotó: Szundi György Lesz-e lézercentrum Pécsett? A lézer századunk fantasztikus találmánya. Alkalmazása 'hihetetlenül széles spektrumú és a távlatok szinte belátha- tatlanok. Eddig Ismeretlen dimenziókat tárt fel és a különböző fizikái laboratóriumi kísérletek során számos eddigi elmélet dőlt meg. A lézernek az egészségügyiben való alkalmazását először ugyanolyan elutasítás vagy idegenkedés kisérte, mint például annak idején az akupunktúrát. Ma már a lézerek orvosi alkalmazásának előnyei széles közben ismertek. Csak néhány példát megemlítve, sok esetben tesznek lehetővé olyan beavatkozásokat, amelyek más módszerrel nem végezhetők el vagy megkönnyítik a beavatkozást. Sok esetben gyorsítják a gyógyítást, például gyulladásoknál vagy a sebek hege- sedésekor. Kis sebészi beavatkozásokat vérzésmentesen és kis szövetroncsolással lehet a lézerrel elvégezni. Régóta alkalmazzák jó eredménnyel a mozgásszervi megbetegedések- |nél, és évek óta ismert a I ézer-a k u pun'ktú ra e red m ényes- sége. Pécsett 1986-ban megállapodást kötött a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Janus (Pannoni us Tudom ány eg yetem, a Honvéd Kórház és a MÉV Egészségügyi Szolgálata a lézerek orvosi alkalmazásának megalapozására és koordinálására. Ennek a megállapodásnak eredményeként a legkülönbözőbb területeken folyik lézeres gyógyítás. Sok új módszert dolgoztak ki, nagy teljesítményű laboratóriumi diagnosztikai eszközt fejlesztettek ki, az eredményeikkel hazai és nemzetközi szakmai körökben is sikereket érték el. így nem túlzás, jelenleg Pécs tekinthető az orvosi lé- zeralkalmazás egyik országos centrumának, igen sok kutatási és terápiás tapasztalattal és jó műszerparkkal. összehangolt kutatás és gyógyító- munka folyik, amelyhez szorosan kapcsolódik a továbbképzés is. A problémát az jelenti, hogy ezek a ténykedések szétszórtan, különböző intézetekben (sőt különböző fel- ügyöletű intézetekben) folynak és valamennyi munkában, kutatásban résztvevő az alapfeladatai mellett végzi ezt a munkát úgy, hogy a lézerberendezéseket beszorítja az egyéb műszerek közé. Ez a tény a munkát hátráltatja, jelentősen csökkenti a kezelésre szoruló betegek ellátását. Szükség lenne egy lézer- centrumra (amilyenek külföldön már szinte mindenütt működnek és amilyent a közelmúltban Budapesten is létrehoztak), ahol koncentrálni lehetne az eszközöket, és ahol épp ezért a jelenleginél súk- kail több beteg ambuláns ellátása válna lehetővé. Itt lehetőség nyílna ú'j módszerek, új eszközök 'kipróbálására, s ez a centrum 'bázisa lehetne o 'képzésnek, továbbképzésnek is. Ugyanakkor az itteni gyakorlati tapasztalatokkal segit- hetnék mind a fizikai, mind az orvosi alapkutatásokat is. (Természetesen ezek maradnának jelenlegi bázisukon.) A lézercentrum létesítésének gondolatával mindenki egyetért, a működtetéséről szóló elképzeléseket az önkormányzat is jónak tartja és támogatja, óm egyelőre finanszírozási problémák késleltetik a megvalósulást. S. Zs.
