Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-13 / 71. szám

1991. március 13., szerda aj Dunántúli napló 7 AZ AMERIKAI KAPCSOLAT A KOZGAZDASAG- TUDOMANYI KARRAL Ha elmész Kelet-Európába... A Portland State Uni- versityn (USA/Oregon) egy hónapig tanított dr. Vörös József, a pécsi közgazda­ságtudományi kar dékán­ja ez év elején. Az ame­rikai hallgatóknak tartott előadásának a címe: Ho­gyan csináljunk üzletet Kelet-Európábán? (Az ok­tatóknak kutatási témában tartott szakmai szeminá­riumokat.) A Portland egyetem további két pécsi oktatót fogad ősszel, illet­ve tavasszal. A kapcsola­tot az amerikaiak hosszú távra tervezik és termé­szetesen kétoldalúra, azaz ők is idelátogatnak. Az első közös szimpó­zium április 15-16-án Pé­csett lesz, témája: a könyvvitel és a marketing oktatása egy teljes piac- gazdaságban. Az amerikai oktatók nemcsak előadni, hanem tanulni is jönnek Magyarországro: meg sze­retnék ismerni, hogy mi­lyen marketingmunkát vé­geznek a magyar válla­latok, ugyanis, ha haza­mennek, ezt tanítani fog­ják: „Ha elmész Kelet- Európába üzletet kötni, er­re és erre számíthatsz." Az egyetemen várják az amerikaiak fogadására kész vállalatok, vállalkozá­sok jelentkezését - ugyan­is április ^17-18-án a gyakorlati élet tanulmá­nyozása lenne a prog­ram. Az amerikaiakat ér­dekli a magyar nagyválla­lat, a középvállalat és a magánvállalkozás. Decemberben már nem­zetközi konferenciát kíván szervezni a pécsi és a portlandi egyetem, a hely­szín Pécs lenne. Az oktatók fogadásán, a közös tanácskozások rendezésén kívül a Port­land egyetem másként is támogatja a pécsi köz­gazdaságtudományi kart: Mackintosh tipusú számí­tógépeket adományoz (csak a Magyarországra szállítást kellene megfizet­ni, de egyelőre erre nincs pénze a karnak). A Mack­intosh típusú gépek más tulajdonságúok, mint az IBM-ek, a tudományos ku­tatásban főként ezeket használják. Nem ártana a magyar felsőoktatásban és kutatásban részt vevőknek is megismerniük ezt a tí­pust. Az amerikai egyetem még ad IBM-gépeket is, és további támogatási el­képzeléseik is vannak. L. Cs. K. Szervezeti és formai változások, elképzelések között Szegénység és szegényedés Merre tart Pécsett a szociálpolitika? Megalokulása - tavaly no­vember — óta hetente és meglehetősen hosszadalmason ülésezik a pécsi önkormányzat szociális és foglalkoztatási bi­zottsága. Az ötfős testület tag­jai: De Blasio Antonio (FIDESZ), Balikó Zoltán (SZDSZ), Perényi József, Ursprung János (KNDP) és Körömi Attila (FIDESZ), aki o bizottság vezetője. A heti tanácskozás többcélú. Egy­részt át akarják tekinteni a város szociális tevékenységet reknek nincs pénzük. Ebből o helyzetből csak úgy lehet el­mozdulni, ha feloldjuk a bér­lakások elidegenítési tilalmát. Ugyanakkor szükség lesz szo­ciális lakásállományra is, de új szabályozás alapján. Az ugyanis nem megoldás senki­nek sem, ha beköltözik egy la­kásba, amelynek a közüzemi dijait nem tudja fizetni. (A lakáskoncepciót azóta elfo­gadta az önkormányzat. A szerk.) Egy kis pihenő a kora tavaszi napsütésben Fotó: Kóródi Gábor folytató hatósági és intézmény- rendszerét. Ezidáig tájéko­zódtak a segélyezés gyakorla­táról, a szociális otthonok, gondozási központok helyzeté­ről. Másrészt olyan ügyekkel foglalkoztak — ingyenkonyha, kamattámogatás formája -, amelyek gyors döntést igé­nyeltek. Ezzel egy időben a szociális munka terén gyakor­lati tapasztalatokkal is biró szakemberek véleményét, el­képzelését kérték a következő évek koncepciójának kialakí­tása céljából. Hogy mivel szembesültek a bizottság tag­jai és hogy, mit, miként akar­nak megváltoztatni, arról Kö­römi Attilát kérdeztük. LAKAS- A kiindulópontjaink a kö­vetkezők. A város iparszerke­zetének felborulása miatt ag­gasztóan nő a munkanélküli­ség. Idős és egyre szegé­nyebb a lakosság. A koro­sabbak mellett mór középko­rúak, fiatalok - köztük csalá­dok — is a valamilyen formá­ban és mértékben támogatan­dók közé csúsztak. Az utób­biak esetében talán a lakás- helyzeten keresztül érzékelhető legjobban ez a problémg. Napjainkban több mint 7000 o szociális bérlakást igénylők száma, ugyanakkor 20 OTP- lakás vevőkijelölési joga is gondot jelent, mert oz embe­A szegénység és a további szegényedés, sajnos, már nem­csak az alacsony jövedelmű és főként az idősebb korosz­tályhoz tartozókat sújtja, és sokuknak nem egyedül az anyagi nélkülözésből adódnak a napi konfliktusaik. Ebből az alapgondolatból kiindulva két teendőt fogalmazott meg a bi­zottság. Szükségétnek tartják egy olyan inlormációs adat­bázis létrehozását. amellyel időben ismertté válhatnak azok a csoportok, amelyek va­lamilyen ok miatt - például alacsony iskolázottság — ve­szélybe kerülhetnek. Ugyanak­kor lehetőleg teljes körűen és közelebb akarják vinni az egyes városrészek lakosságá­hoz azokat az ellátási formá­kat, amelyekkel segíteni tud­nak.- Bár még nincs önkor­mányzati hatásköri törvény, meggyőződésem, hogy a szo­ciális ellátás területén nem csökkennek, nem csökkenhet­nek a feladatok - mondja a bizottság elnökei — Ennek pénzügyi oldala pedig úgy je­lenik meg, hogy legkevesebb a tavalyi költségvetésben sze­replő összeg, plusz az idei infláció miatti emelés, amire mindenképp szükség lesz. SZOCIÁLIS KÖZPONTOK A bizottság elképzelései szerint szociális központokat- lehet, hogy más lesz a ne­vük - hoznának létre a város több pontján. Ott, ahol erre a jelenlegi intézményrendszer le­hetőséget ad, ott kiegészíte­nék az eddigi feladatkört, ahol nem, ott újakat alakíta­nának ki. A cél az, hogy ezek­ben a központokban komp­lexen lássák és kezeljék azo­kat a szociális gondokat, ame­lyekkel az embereknek most különböző helyekre kell for­dulniuk. Ha egy családban van egy beteg, idős ember, egy munkanélküli és három kiskorú gyerek, akkor ezek a külön-külön is súlyos gondot jelentő problémák összeadód­nak, a csalód többféle segít­ségre szorul. Ezekhez a szociális közpon­tokhoz kapcsolódnának a kü­lönböző, segítő célú, egyházi, társadalmi csoportok, magán- személyek, amelyek a bizott­ság elképzelései szerint a sa­ját belső rendjük, szabályaik szerint dolgoznának, de laza szövetség formájában kapcso­lódnának az önkormányzathoz, a szociális központokhoz. Nemcsak a szervezeti fel­állásban, hanem néhány tá­mogatási formában is változ­tatást terveznek. Például nem tartják hathatósnak és célra­vezetőnek, hogy a lakbér­támogatást kiutalják az érin­tettnek, aki vagy befizeti, vagy nem. A segélyezés gyakorla­tában a természetbeni segít­ség - ruha, szén, esetleg több kiló alapvetően fontos élelmi­szer — bevezetését is tervezik. ADATTAR A bizottság vezetője több­ször is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy minden se­gítséget azoknak szánnak, akik önhibájukon kívül kerül­tek, jutnak nehéz helyzetbe, s akik valóban szeretnének, de egyedül nem tudnak ezen vál­toztatni. Keresik a módját an­nak, hogy miként lehetne őket úgy támogatni, hogy az ön­becsülésük ne szenvedjen kárt. S ezt nemcsak azokra gondolva tartják fontosnak, akiknek ma sem engedi az önérzetük, hogy kérjenek, igénybe vegyenek valamit, ha­nem azokra is, akik most még elfogadható körülmények kö­zött vannak, de sajnos, arra nincs garancia, hogy hosszabb távon sem lesznek súlyos gondjaik. Az ő érdekükben is fontos a szociális adattár, amely a bizottság véleménye szerint a lecsúszás megelőzé­sét is szolgálná. Különösen a veszélyeztetett családok gyer­mekeinél, akikre időben fi­gyelve talán el lehet kerülni, hogy felnőve ott folytassák, ahol ma a szüleik tartanak, T. É. Az idei nyugdíjemelés alap­vetően százalékos mértékű volt. Ez azt jelenti, hogy a folyósított nyugdíj összegének két részből kiszámított száza­lékával emelkedtek e járan­dóságok. A nyugdíjasok szá­moltak, figyelembe vették a szolgálati időt és a nyugdíja­zás időpontját — ám amikor jött a postás, akkor kiderült, mégsem egészen helytálló a szorzás és o százalékszámítás során kapott eredmény... S megindult a reklamációk ára­data a társadalombiztosítási igazgatóság, a posta, a nyug­díjfolyósító felé. Rossz volt a tájékoztatás, vagy tévedés történt, esetleg rosszul számol­tak az emberek? A Nyugdijfolyósitó Igazgató­ságtól kapott tájékoztatás sze­rint az özvegyi nyugdíj eme­lésének mértéke a jogszabály előírása szerint 21 százalék, némely esetben meghatározott Nyugdíjemeles után Miért nem emelkedett annyival? Reklamációáradat a nyugdíjfolyósítónál összegű. Ez egyértelmű: a félreértések vagy ha úgy tet­szik, az „elszámolások" főleg abból adódtak, hogy kevésbé vált ismertté azoknak a nyug- dijasoknak az ellátásemelése, okik egyidejűleg több jogcí­men — saját és özvegyi jo­gon — részesülnék nyugdíj­ban. (Ezeknek az ellátásoknak a jellemző összege a mostani emelést megelőzően 6410 fo­rint volt.) Ugyanis az egyesí­tetten, tehát a saját és öz­vegyi jogon folyósított nyugdi­jaknál nem százalékos mér­tékben, hanem meghatározott összeggel, havi 1200 forinttal emelkedtek a nyugdijak! (Megjegyzést kíván, hogy ez sem a Nyugdijfolyósitó Igaz gatóság kénye-kedvétől füg gött, mert erre a 16/1991. (I 28.) kormányrendelet 7. pa ragrafusa alapján került sor Persze, azon el lehet gondol kodni, hogy az igazgatóság tájékoztatása vajon miért nem tért ki erre oz egyáltalán nem elhanyagolható „részletkérdés­re"? Már csak azért is, mert nagyon sok nyugdíjast érint.. .) Az igazgatóság vizsgálta az összetett ellátások mindegyike után külön-külön járó emelést. Ez azt jelenti, hogy a korábbi időszakok összes nyugdíjeme­lésével növelt saját jogú nyug­díj után kiszámították a je­lenlegi emelés mértékét, mely 21-től 29 százalékig terjed­het. Az Így kiszámított össze­get hozzáadták a saját jogú - például öregségi — nyugdíj összegéhez. Hasonló módon jártak el az özvegyi nyugdijak esetében is: a korábbi eme­lés során elért özvegyi nyug­díjat emelték annak 21 szá­zalékával. Ha valamelyik ily módon kiszámított nyugdíj magasabb, mint oz 1200 fo­rinttal felemelt egyesített Az 1848-49-es szabadságharc résztvevőinek sírjai a pécsi temetőkén Tallión Károly őrnagy felújított sírja Az idei ünnep kivétel lesz? Pécs városa és közvélemé­nye sajnálatos mádon elfelejt­kezett azon polgárairól, okik részt vettek az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc di­cső eseményeiben, és most o pécsi temetőben alusszák örök álmaikat. Fetter Antal, az azóta saj­nos elhunyt helytörténész volt az, aki fölkutatta őket, de hiába kilincselt az illetékes helyeken, nem segített neki senki a sírok rendbehozatalá­ban. öröksége egyik fonalaként én vettem át tőle ezt a fel­adatot, és sikerült egy olyan kis „csapatot” összehozni, amely szívügyének tekintette ezen sírok gondozását. Szerencsénkre több olyan sír van, amelyet a -leszármazottak ma is gondoznak. Ilyen sír dr. Jellachich Károlyé, aki fiatal honvéd hadnagyként vett részt az eseményekben, később já­rási orvos lett. Matuzsálemi kort érvén meg, leírása ma is nagy forrásértékkel bír. Életét ez a két évszám fogja egybe: 1833-1921! Hartl Ferenc (1829-1901) sírja is gondozva van. Ö szintén hadnagyként szolgálta a hazát, majd a mézes-bábos mesterséget tanulta ki, a Fe­renciek utcájában nyitott üzle­tet. A temetőfal mellett nyugszik nyugdíj, úgy az igazgatóság ezt külön kérelem nélkül fo­lyósítja. Tehát féves az a hiedelem — legalábbis a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szerint —, mely szerint az egyesített ellátást kell valami­lyen százalékos mértékben felemelni. Ebből következik, hogy az emelésből adódóan senkit nem ért hátrány, mert sem a saját jogú, sem az özvegyi nyugdíjhoz fűződő jo­gok nem csorbultak. A Nyug­dijfolyósitó Igazgatóság mun­katársai kérik tisztelt ügyfelei­két, hogy mielőtt reklamáció­jukat előterjesztenék, a fen­tieket vegyék figyelembe, ugyanis az utóbbi napokban, hetekben a reklamációk miatt szinte megbénul az igazgató­ság tevékenysége. Az egésszel kapcsolatban csupán egy kérdésünk van: erről a nyugdíjasok tehetnek? Roszprim N. Feszti Nándor (1821-1885) ez- redorvos, az ő kriptája már kisebb javításra szorul. Pé­csett egyetlen elesettnek van sírja, aki valóban itt halt hősi halált: Burghardt Györgynek. Ö a császáriakkal 1849. június 15-én, a mai vágóhíd alatt le­vő - azóta lebontott - Vas-' hámornál vívott csatában esett el. Díszsírhelyen nyugszik. (Az ugyancsak itt elesett Maszlag Ferenc pellérdi, illetve Mágocs János hosszúhetényi lakos nem Pécsett van eltemetve.) Fetter Antal elmondása sze­rint egy későbbi honvédtábor­nok is nyugodott a pécsi te­metőben, az ő sírja azonban sohasem került elő. Majdnem erre a sorsra jutott a legma­gasabb rangú résztvevő, Tál- lián Károly őrnagy is, az ö sírkövét egyszerűen elhordták a semmire tekintettel nem levő kezek! Sírhelyét az utolsó pil­lanatban sikerült megmente­nünk, védetté nyilvánítanunk, és mo már rendbehozva áll. Itt kell megemlítenem dr. Ló- rencz László őrnagy, gyógysze­rész-történész nevét, aki nagy segítségemre volt ebbéli mun­kámban. Előbb a pécsi Naay Sándor laktanya katonái, pol­gári alkalmazottai segítettek, majd a honvéd kórház orvos kiképző százada vette pártfo­gásába a sírt. Mai állapota nekik köszönhető. A legtöbb tennivaló a teme­tőfa! mellett levő azon kriptá­val volt, ahol többek között Mesterlly Márton (1824-1867) mérnök, a szabadságharcban honvéd kapitányként résztvevő hazafi alussza örök álmát. Kriptájánál valóságos dzsun­gelt kellett kiirtani, a szép pi- rpgránit lapokat egymás mellé tenni, a kerítést lefesteni, a falon levő márványtáblát meg­erősíteni. S ha még azt is megemlítem, hogy a híres Ta/zs-család egy tagja is részt vett eme dicső eseményekben tiszthelyettesként, Taizs Mihály (1827—1889) máris büszkék le­hetünk arra, hogy városunknak sem kellene szégyenkeznie ezen a téren ^-sem. Ezért is érthetetlen, hogy a már eddig ismert — de még oz esetleg idáig föl nem tárt - síroknál való tisztelgést nem vállalta föl a város, az illetékes szervek, intézmények, s eddig csak szűk körben tör­tént ez meg. Reméljük, oz idei ünnep kivétel lesz és 1991. március 15-e a temetőben le­vő sírok előtti tisztelgéssel kez­dődik! Dr. Vargha Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents