Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-09 / 67. szám
IO uj Dunántúlt napló 1991. március 9., szombat Spanyolország három év alatt négymiüiárd dollár bevételre tett szert földeladásbál Mi az ára a földnek? A háztáji gazdaságokban ismét egyre nagyobb szerephez jutnak a lovak Fotó: Szundi György Dr. Raskó György közgazdász öt éven át a Világbank megbízásából mezőgazdasági nagyberuházásokat menedzselt Mexikóban, Kolumbiában, Brazíliában. Tavaly nyáron tért vissza Magyarországra. Ekkor kinevezték a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs főosztályvezetőjének. A minisztérium napi ügyeiről kezdtünk beszélgetni, de hamar kiderült, hogy a világ mezőgazdaságáról szerzett közvetlen tapasztalatairól érdemesebb szót váltani, mert hasznosítható információval bőségesen szolgál: — Mi jellemzi Közép- és Dél-Amerika mezőgazdaságát? — Jóval fejlettebbek nálunk. Persze, nem egységes a kép: meg van a hagyományos paraszti gazdálkodás, az őstermelő, önellátó, a napi közszükségleti cikkeket termelő paraszt. De nem ez a jellemző, hanem az amerikai típusú farmergazdálkodás a maga fantasztikus profi mezőgazda- sági vállalkozásaival. Tehát nem tíz—húsz hektáros, hanem ezer-ötezer—tízezer hektáros gazdaságokról van szó. — Ekkora területet egy gazda müvei? — Igen. Egyedül csinálja és maga menedzseli. Persze, ezek a farmok nemcsak gépesítettek, hanem növényvédő szerből és minden egyéb ipari eredetű mezőgazdasági anyagból a világ legjobb termékeit használják. — ön Braziliából egyenesen a minisztériumba került. Mit tud hasznosítani az ott szerzett ismeretekből? — Brazíliában láttam a központilag szervezett termelőszövetkezetek abszolút csődjét. Az állam felépített komplett infrastruktúrát, azaz biztosította iminden faluba a telefont, a kártyás tankot, az automata bankfiókot, az utat, a repülőteret, kiépítette az öntözési rendszert. A Világbank finanszírozásával mi is ilyen nagy- beruházásokat csináltunk, ötven—hatvan-százezer hektáros projecteket. A korábban műveletlen területekből intenzív zöldség-, gyümölcstermesztésre alkalmas területek jöttek létre. A termelést úgy kezdték, hogy kötelezően szerveztek egy szövetkezetét, mondván, hogy a brazil parasztember nem tudja mi az a termelés. A szövetkezetek állami támogatással működtek. Amikor a diktatúrának vége lett és 1986-ban Brazilja rátért a szabad piacgazdaságra, kiderült, hogy támogatás nélkül az infrastrukturális háttér ellenére befellegzett a szövetkezeteknek. Az importliberalizáció nemcsak a tőkét, hanem az embereket is érintette, például japán telepesek legálisan földet vásárolhattak, meg olaszok, amerikaiak, franciák. A külföldiek versengeni kezdtek a földterületért és magáért a termelésért. Ott lóidét vehettek a küllöl- diek, nálunk viszont a kormányzat kitart amellett, hogy tőidet ne adjunk el! — Ez elavult nézet! Rövid időn belül fel kell adnunk, ha komolyan gondoljuk a közös piaci belépést, ugyanis az EGK-n belül alapfeltétel a szabad tőkeforgalom, ezen belül o szabad földforgalom. Ha ezt nem engedik a magyar törvények, akkor nem teljesítettünk egy belépési feltételt!- ön szerint mi ez a „földünket nem adjuk" görcsös ragaszkodás? Földhöz ragadt gondolkodásmód. Éppen ezért nagyon nagy a veszély. Érdekes Spanyolország példája. 1975-ig ott is diktatúra volt. Franco halála után nemcsak vértelen forradalom, hanem gazdasági váltás is történt, áttértek a Nyugat-Európában ismert szabadpiaci gazdálkodásra, és a spanyol kormány rögtön megengedte a föld szabad adásvételét, nemcsak spanyolok, hanem külföldiek részére is. Érdekes módon a nyugatnémetek érdeklődtek a legjobban. Nem termelésre vásárolták a földet, hanem befektetési célból. A spanyol földhivatalnál egyet kellett bizonyítani: száz százalékban a spanyol nemzeti banknál beváltott devizoigér- vény alapján történt a vásárlás. A spanyol peseta akkor nem volt konvertibilis, iszonyú tőkehiányuk volt. Ahhoz, hogy Nyugat-Európához csatlakozni tudjanak, külső erő kellett. Spanyolország hórom év alatt mintegy négymilliárd dollár bevételre tett szert földeladásból. Magyarországon is ezt kellene csinálni!- Mi mennyi devizához, juthatnánk, ha Spanyolországhoz hasonlóan lépünk?- Vannak konkrét jelentkezők, Így tudok számokat mondani. Érdekes módon Olaszország is érdeklődő, mégpedig nem befektetési, hanem termelési céllal. Az olaszok a harmadik konkrét ajánlatot adják: durum'búza termelésére harminc aranykorona értékű vagy annál jobb minőségű földet keresnek, ahol durum- búzát lehet termelni, ilyen az Alföld jelentős része és Baranya jórésze is ide tartozik. Megjegyzem, hogy az olaszok tésztagyórat is építenének. A földet meg akarják venni, mert igen olcsón a jó minősé- gűhöz lehet jutni, ugyanis mesterségesen nyomottak a termőföldárak ma Magyarországon, hektáronként ötven- százezer forint. Az olaszok öthatszázezer forintnak megfelelő devizát kapásból fizetnének. Egy amerikai befektetőtől most van nálam egy ajánlat, ő hétezer dollárt hajlandó hektáronként fizetni. — Más országban a löldárak milyenek? — Németországban százezer -márka körül van hektáronként. Ha hasonlítom a százezer forinthoz, okkor negyvenszeres a különbség. Olaszországban forintra átszámolva egymillió fölött van a jó minőségű termőföld hektáronkénti ára. tehát itt Magyarországon még mindig a feléért meg tudja venni az olasz vállalkozó. A távolság nem túl nagy, öt-hatszáz kilométer, megéri a szállítás is. Azonban az üzletek mind meghiúsulnak. Hogy miért? Az olasz vállalkozó azt mondja, hogy Magyarországon a földpiac még nem létezik, de feltételezhetően előbb-utóbb beindul, és lehet, hogy Magyar- országon három év múlva többe kerül egy hektár termőföld, mint Olaszországban. Ezért nem érdekli a bérlet. Én elismerem, hogy a földpiacot a világon mindenhol igen szigorú feltételek között szabályozzák, de a feltételek ismeretében szabod adásvétel van mindenki számára. — Létezik olyan lejlett' ország, ahol tilalom van a löldre? — Nyugat-Európóban nincs. És ha már a földtörvényt módosítjuk, akkor a külföldiek számára szabad utat kell engedni. — ön mennyire magányos ezzel a véleménnyel? — Nagyon. Töröm a falat, ahal csak tudom. És próbálom megmagyarázni, hogy mennyire elavult dolog ragaszkodni ahhoz, hogy itt csak magyar állampolgárok vegyenek földet. Természetesen olyan korlátokat hoznék, hogy a Balaton, a főváros, a nagyobb városok, üdülőhelyek körzete e szempontból védett területté lenne nyilvánítva.- Hol lenne eladó löld Magyarországon?- Rengeteg lesz, ahogy a kárpótlási törvényt elfogadja a parlament és a földtulajdon kérdése rendeződik. Történt felmérés Békésben és Baranyában. Az önök megyéjében nyolcvan falura terjedt ki a felmérés, s a volt tulajdonosoknak mindössze hat—hét százaléka akar egyéni gazdálkodóst folytatni. Békésben tíz százalék körüli az arány. A józan gondolkodású paraszt- emberek jól tudják, hogy a termőföld csak egy eszköz, emellett még sok mindenre van szükség, így tőkére (ami jelenthet traktort, épületet, technológiai berendezést), kitűnően képzett munkaerőre ahhoz, hogy piacon maradjanak, amikor hosszú távon valószínűsíthető a túltermelés nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Ki lesz a nyerő? Akinek jó piaci kapcsolatai vannak, aki először szerződést köt, aztán termel, nem pedig először termel, aztán széttárja a karját, hogy nem tudja eladni. Magyarországon van tiz-tizenötezer vállalkozó szellemű mezőgazdasági dolgozó, aki képes arra, hogy összetett módon menedzserként gondolkozzon, de háromnégyszázezer kellene! — Visszakanyarodva Braziliához: ott hogyan sikerült létrehozni életképes vállalkozásokat a .abad löldtorgalmon túlmenően? — A mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok és eszközök piacán fantasztikus verseny van, éppen ezért a viláqcégek komplett ingyenes szolgáltatást adnak termékeikhez, ott az ipari vállalkozások egyben szolqálta- tósi vállalkozások is. Nálunk ehhez csak hasonlóak vannak: ezek a nagy integrátor gazdaságok termelési rendszerei. Más: Magyarországon teljesen hiányzik a mezőgazdasáqi finanszírozási rendszer. Brazíliában a bankok között éles verseny van eqy termelő megnyeréséért! Kellene nekünk eqy oarár hitelintézet, olyan, amelyik helyi ismeretekkel rendelkezik.- A takarékszövetkezetek ehhez partnerek lennének?- A Földművelésügyi Minisztérium és a takarékszövetkezetek ezt szeretnék, de a probléma az. hogy a takarékszövetkezetek saját tőkéié mindössze hárommilliárd forint, amiből eay országos induló aqrárvállalkozást képtelenség finanszírozni. Ide tőkét kell hozni, méahozzá ielentőset, leqalóbb tizenötmilliárdra felvinni az alaptőkét. A minisztériumnak erre nincs pénze. De van lehetőség arra, hoav üzleti alaoon egyéb bankok ebbe betársuljanak. A minisztérium kedvezményes kamatozású hitelekhez állami szubvenciót tud rendelni, erre futja az erőnkből.- Hány év alatt lett virágzó mezőgazdaság az ön által ismert országokban?- Vegyük Spanyolországot: tíz év alatt akkorát fejlődött, hogy lassan Franciaországot és a többi nyugat-európai országot kezdi versenyképesség oldaláról szorongatni. Szerintem Magyarországnak ennél rövidebb ,idő is elegendő, mert a mi mezőgazdaságunk a nagyüzemi voltából fakadóan relatíve versenyképesebb, mint a spanyol volt a hetvenes évek végén. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy nekünk a szocialista érában nem egy tönkrement, lerobbant mezőgazdaságunk volt, hanem egy viszonylag fejlett, verseny- képes mezőgazdasággal rendelkeztünk. L. Cs. K. Mind a nagyüzemekben, mind a magángazdaságban az emberé az elsődleges szerep Fotó: Läufer László Profilban KALDY JÓZSEF, az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezér- igazgatója. Budapesten született 1953 februárjában. Általános és középiskolába Sopronban járt, ugyanitt végezte el az Erdészeti és Faipari Egyetemet. A diploma megszerzése után 1977-ben jött Pécsre, azóta dolgozik az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdoságnál. Gyakornoki évét követően lett a'műszaki fejlesztési osztály technológus üzemszervezője, majd 1982 szeptemberétől a Műszaki Erdészet üzemigazgatójaként tevékenykedett. A vállalati tanács december 1-jétől szavazta meg számára a bizalmat, és választotta meg a cég vezérigazgatójának. Az új vezető gazdasági elképzeléseiben a pénzügyi stabilitás, valamint az ésszerű költség- és létszámgazdálkodás megteremtése áll oz első helyen. Szakmai szempontból az ökológiai és ökonómiai követelmények szigorú összehangolásával az erdőterületek növelését, az erdők szerkezetének és egészségi állapotának a javítását, az erdővagyon minőségi és mennyiségi fenntartását tűzte ki célul. Az eddiginél nagyobb nyilvánossággal szeretné megnyerni o közvélemény bizalmát. A fiatal vezérigozgató nős, felesége a Baranya Megyei Művelődési Központ főelőadója, jelenleg gyeden van. Péter fia 6, Zsolt 2 éves. Szabadidejét családjának szenteli, szívesen sportol, zene- és könyvbarát. BÁLI ISTVÁN, az Uránia mozi üzemvezetője. A Zala megyei Dobrin született 1939-ben. A Hoboli Általános Iskola után a pécsi Tanítóképzőben tanult, majd o Népművelési Intézet kiegészítő népművelés szakát végezte el. Pályakezdőként négy évig tanított a szigetvári járásban, később három esztendőn át a Szigetvári Művelődési Házban dolgozott. 1964-ben került a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalathoz, ahol a közelmúltig filmpropagandistaként, műsorszerkesztő és reklámfőnökként tevékenykedett. Ez utóbbi beosztásából nevezték ki a pécsi Uránia mozi üzemvezetőjének. A megyében az egyetlen dolby-sztereo berendezéssel működő filmszínház vezetőjeként a valódi szórakoztató mozi megvalósításán fáradozik. A műsor összeállításában elsősorban a nagyközönség igényeit igyekszik kielégíteni, a látogatók kényelmét bővülő kereskedelmi szolgáltatásokkal szeretné biztosítani. Nős, felesége kereskedő, népművelő lánya a József Attila Művelődési Ház könyvtárosa. Szabadidejében szívesen szőlészkedik. LEHMANN GYULA, a Pécs- Baranyai Munkanélküliek Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Negyvenhat éves, 27 éve él Pécsen. A hatvanas évek nagy építési beruházásai adtak neki előbb munkát, majd végleges otthont Baranya székhelyén. Mint technikus dolgozott híd- és vasútépítésen Szolnokon, Kaposváron, Murakeresztúron és Pécsen. Ezt követően a pécsi városi utak karbantartásával foglalkozott. Az utóbbi tizenhat évben pedig a Déldunántúli Tervező Vállalatnál állt alkalmazásban. Ezt a munkahelyét szerette a legjobban, mert a csapatmunkában sok szép. pécsi, barcsi, siófoki, bajai, siklósi építménynek lehetett tórsalkotója. A mélyülő gazdasági válság azonban sok, hozzá hasonló munkavállaló életébe hoz, hozott durva fordulatot. Állásnélküli lett. A feleslegesség érzése nagyon rossz, és azt hiszi, soha nem is fog beletörődni óbba, hogy amit tenni tud, orra nincs szükség. Mivel a munkanélküliség nem válogat, az egyesületben a legkülönfélébb politikai nézetet vallók találhatók meg. Lehmann Gyula például a Szocialista Párt tagja. Ám az egyesület nem politikai szervezet, és alapszabálya szerint minden lépésének a munka- nélküliek érdekeit kell szolgálnia. Három gyermeke közül a nagyobb dolgozik, a középső idén technikus lesz, és nyilvánvalóan szeretne elhelyezkedni, a legkisebb pedig nyolcadik osztályos. Lenne még miért dolgozni, a jövőnkért, a jövőjükért. Gáldonyi Magdolna — Kaszás Endre
