Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-23 / 53. szám
6 aj Dunántúli napló 1991. február 23., szombat Lopják a hőtávvezeték alumíniumburkolatát Szögesdróttal a melegért? Ugyancsak rohangálhatnának a Pécsi Távfűtő Vállalat (PÉTÁV) rendészei - a távvezetékek felügyeletével megbízottak ha maradéktalanul meg akarnának felelni feladatuknak: közel ötven kilométer hosszúságú, ráadásul különböző nyomvonalon futó, a melegvizet szállító csövet kellene ellenö^ítjiük. Természetesen éjszaka is. Nincs az az anabolitikus szer, amely -erre - adott létszám mellett - képessé tenné őket. Lopják az említett csövekről az alumíniumburkoiatot. A színesfémeknek ma kiválóan szervezett feketepiaca van - és az alumínium is annak számít. A PÉTAV igazgatója, Fenyvesi József, meghökkentő számsorokkal ismertet meg. A lopások 1989. októberében kezdődtek, a következő évben a tolvajok majdnem rendszeresen dolgoztak, s nyolc alkalommal összesen 520 méter hosszan fejtették le az egy milliméter vastagságú lemezt a vezetékről. Természetesen a cég több alkalommal tett feljelentést, egy ízben - amikor rendészei elkqpták a tolvajokat — ismert tettesek ellen. Mit sem használt, a sorozat idén is folytatódik, eddig négyszer serénykedtek az elkövetők a csöveken. Az ellopott burkolatot nyilván pótolni kell, nem elsősorban a hőveszteség kizárása, mint inkább amiatt, {nert a vezetéket ölelő szigetelő- réteg károsodhat, korrodálódik maga a vascső is. A múlt év végéig csaknem 800 métert kopasztottak meg a tolvajok, összesen 1680 négyzetméter maradt védelem nélkül. Miután a pótlást külső cég végzi, a költségek magasak: több, mint kétmillió forintot költött erre a PÉTAV. Ebből az anyagköltség mintegy 740 000 forint volt. Az utóbbi szám azért érdekes, mert vésztjósló tendenciára következtethetünk belőle, ha összehasonlítjuk az 1991-ben eddig ellopott aluminiumlemez értékével: alig több, mint bő' egy hónap alatt 240 000 forint értékű lemez vándorolt a „tág befogadóképességű” átvevőkhöz. Külön érdekessége ennek a lopássorozatnak, hogy ilyen lemezeket csak a PÉTÁV használ. Pereme kissé vissza van hajtva, ráadásul a lemezeket egy fekete csíkkal megjelölik. Mégis átvevőre találnak. Mégpedig kispénzért: az alumíniumért a PÉTÁV négyzetméterenként 440 forintot fizet. A feketepiacon szerzett értesüléseink szerint a tolvajok 30-40 forintot kapnak. Nem mintha sajnálnánk őket — valószínűsíthető nézőpontjuk szerint: az egy üveg sör ára! —, de rendesen átpasz- szírozzá'k ezeket a szervezetten dolgozó bandákat a palánkon . . . Mit tehet a PÉTAV? Megerősítette a rendészeti felügyeletet. Elgondolkodott egy ajánlaton: vagyonőrzésre specializálódott kft. ajánlotta fel: havi 60 000 forintért vállalja a vezeték őrzését, mégpedig este 9-től reggel 5-ig. Csakhogy - véli az igazgató - ennyit neki is megérne. A baj: a tolvajok természetesen gépkocsival dolgoznak, használják a csővezeték mögötti szervizutat, amit lezárni - mert a Hőerőműnek is szüksége van rá - ritkán lehet, s ha azt látják, hogy az ellenőrző autó elhajtott, elkezdenek dolgozni a sötétben. Mire ismét arra jár a felügyelő, mór a sört isszák egy kocsmában. Azon is törték a fejüket a PÉTÁV-nál, hogy mind az ötven kilométerről lefejtik az alumíniumlemezt, s PVC-vel pótolják. De ez is drága, ráadásul - tömören ronda. Azt megtenni pedig, hogy a fémburkolatot leszedhetetlenül erősítsék a csövekre, nem lehet: a szigetelést néha cserélni, a csövet pedig javítani kell. Tatabányán különös megoldást eszeltek ki: szögesdróttal szépen körbefonták a hötávvezetéket. Az eredmény: egy szerszámmal - jó vágó- ollóval — többet visznek magukkal a tolvajok . . . Mészáros Attila Uralkodó szélirány Évi csapadék, hőmérséklet, uralkodó szélirány ... Még erre is kiváncsi volt az a francia üzletember, aki pár órával előttem tárgyalt Pécsvárad polgármesterével, Kakas Sándorral. Sajnos, öt már nem tudtam elcsípni, hogy megkérdezzem, miért éppen e baranyai községet ' szemelte 'ki, de ami késik, nem múlik. Mindenesetre megtudtam, hogy magánpanziók szervezője, vállalkozó, több „üdülőváros” tulajdonosa Európában, s négy-öt magyar településen érdeklődött már. S ha dönt, s Pécsváradra voksol, lesz még idő terveiről kifaggatni.- Talán a vidék szépsége fogta meg - töoreng Kakas Sándor. — A várkörnyék, a jó borok a közeli szőlőhegyben, Pécs közelsége, miegymás . . . De várjuk ki a végét, és ne álmodozzunk. Magam is egyetértek ez utóbbival: engem is inkább ennek a 4100 lelkes nagyközségnek a jelene érdekel, s az, vaion hogyan gondolkozik a gazda — az önkormányzat—, mire futja szűkös lehetőségeikből ? Az 1952-es születésű, Fiatal polgármester, aki egy ciklusban Pécsvárad tanácselnöke is volt, nem most ismerkedik a községgel, a lehetőségekkel. Korábban több, szerencsés „vállalkozást” is megejtettek, úgyhogy a község némi előnynyel startol az idén. A vár megszépült, az örökös nyári vízhiány talár, a múlté, hiszen a Duna vize megérkezett, s itt van már a vezetékes gáz is, mely az idén talán már minden olyan házhoz elér, ahol akarják, s bírják saját erőből 35 ezer forintért bekötni. Jó a közlekedés, az utak, s akad építési lehetőség is: az újtelepen kialakított telkek néhány évig még fogadják a fészekrakókat. Megjegyzem:- Pécsvárad mindig is centrumközség volt, ha akarták, ha nem.- Ezt a szerepet ma is őrizzük. Bár társközségeink nincsenek, hiszen mind a korábbi hatban polgármestereket választottak, s próbálják a maguk útját járni, azért a körjegyzőség Pécsváradon maradt . . .- Mit Jelent ez?- Semmi esetre sem azt, hogy Martonfa, Nagypall, Lo- vászhetény, Erdősmecske, Zen- gővárkony és Apátvarasd magára maradna. Nekünk mind ellátásban, mind a munkaerőfronton segíteni kell őket, számolni velük. Csak néhány területet mondanék: oktatás, egészségügy, kultúra . . . Soha sem elég, de 1991-re i 40 millió forinttal gazdálkodhatnak. Ebből kell az intézményi fenntartásra költeni, s ebből jut a hat korábbi társközségnek is - utóbbiaknak kétszer-háromszor annyi, mint korábban.- S Pécsvárad mennyivel gazdálkodhat szabadon? — Egyelőre úgy néz ki, hogy 12-14 millió forinttal. Ebből indítjuk az egészségügyi centrum építését, próbáljuk a szennyvíztelep bővítését megoldani, kiszakítani belőle telefonra, útra. Az egészségügyi centrum terve kész, kivitelező akad, s két év alatt tető óla kell hozni. A szennyvíztelep már keményebb dió: a hetvenes években épült a régi, de kapacitása úgy is kimerült, hogy mindössze a község lakóhá- zainak-intézményeinek 55 százaléka van rákötve. Hamarjában megpályázták az országos céltámogatást, s bíznak abban, hogy élve a lehetőséggel, két esztendő múltán ez a gond is a múlté.- A telelőn? .. . — Kardinális kérdés. Nemcsak akkor, ho a francia vállalkozóra gondolok, bár az se mindegy. Szeretnénk az eredeti ütemterv helyett - ami 1994-et célozza meg - előrébb hozni a digitális központ indítását. Beszélgetve az ön- kormányzat képviselőivel, arra jutottunk, hogy összefogunk a pécsváradi üzemekkel, vállalkozókkal - polgárokkal, ha lehet -, s valamiféle pénzmagot gyűjtünk. Azt gondolom, nem érdemes magyarázni, hogy miért fontos a telefon. Kakas Sándor szerint a jövő csak a magánszféra előretörésével, a vállalkozói szemüveggel közelíthető. Az önkormányzat egyértelműen vállalkozásbarát, támogat minden ötletet és elképzelést. Nem nagyüzemben álmodoznak. Butaság arra gondolni — mondta a polgár- mester —, hogy gondol egyet valamelyik nyugati vagy hazai patinás cég, rábök a térképre és azt mondja: Pécsváradon fogunk beruházni.- Lapozgattam egy régi baranyai helységnévtárat - közli Kakas Sándor -, s abban feketén-fehéren ott áll, hány kisüzeme, mesterembere, vállalkozója volt a múltban a' községünknek. S ha akkor megéltek belőle, ma is meqél- nek. Mór van több vendéglőnk, akad maqánpanzió, s maqánkereskedés. Magam is vállalkozó vagyok, s tudom megannyi perspektíva van. Csak mozdulna a privatizáció. A polgármesterről azért any- nyit el kell mondani, hogy a Tolna megyei Döbröközön született, s édesapja magángazda volt még 1958-ban is. Lovakkal is foglalkozott, s saját tenyésztésű kancája első díjas volt az országos mezőgazdasági kiállításon. A szülőfalut a téeszesités miatt hagyták el, s költöztek Pécsre. Mindezt azért szükséges tudni Kakas Sándorról, mert édesapjával lovardát építettek, egy gyönyörű területet vettek meg a község határában, ahol teniszpálya is lesz. Egy régi álom lassan valóra válik.- Ha megkérdezné - fordul felém -, hogy ragaszkodom-e a polgármesteri székhez, nemmel válaszolnék. Ki tudjo, meddig csinálhatom? De egy dolgot tanultam apámtól, a munkabírást ... És hozzá a tisztességet. Mondja, hogy nagyszerű csapat jött össze. A képviselő- testület minden tagja a községben gondolkodó, tenni- akaró ember. Ismerik a múltat és vannak elképzeléseik a jövőt illetően. Számba vették lehetőségeiket. Nem kívülről várták a megváltó forintokat, tudják, nem más fog helyettük csodát tenni. Legnagyobb erő ima mögöttük a helyi, 240 fős kisipari testület.- Nézze, naponta közel 700 ember ingázik Pécsre, s mi a környező kisközségekből fogadjuk a munkaerőt. Számolni kell avval, hoqy a pécsi leépítések, elbocsátások az ingázókat érintik elsőként... S ha azok hazajönnek, nyilván itt szeretnének dolgozni, s kiszorítják a kisközségekből bejárókat. Mi következik ebből? A magánvállalkozások helyi ösztönzésével kell újabb és újabb munkahelyeket teremteni. Hangosan gondolkodik: Pécsváradon mire futja? Itt a gesztenyés, magánkézben, magánfeldolgozót lehetne tető aló hozni. Egy gyümölcsfeldolgozó más terméket is fogadna ugye? Helyi saitüzem? Helyi borpalackozó? Egy időben az utak találkozásánál született Pécsvárad malomipari központ volt. A jóféle karsztvizet miért ne lehetne palackozni? Az erdő a fafeldolgozás felé mutat. . . Akinek föld kell, kapjon . . . Akinek pénze van, társul ion. Van iel az idegenforgalom fejleszthetőségére is. Mondom:- Ha a himesházi hévizes lürdő- és szabadidőközpont megvalósulna, abból önök is profitálhatnának. Harkány-Sik- lós mellett lenne egy Himes- háza-Pécsvárad kapocs.- Erre gondoltunk. S, látja, nem kell elkeseredni, sopánkodni. Föl kell vállalni a kényszer adta kihívásokat, elébuk menve. Mindig is meg lehetett élni ezen a vidéken, miért lenne most másként? Kozma Ferenc Pécsvárad egyik idegenforgalmi vonzereje a megszépült vár Fotó: Proksza László Profilban Segít a rendőrség Dr. Somody László, az MDF pécsi szervezetének elnöke és az Európa Ház, Pécs Egyesület elnöke. 1939-ben született Dunakeszin, egy MÁV-lakótelepen. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett. Kiváló tanárainak, az iskola nyílt légkörének köszönhetően szélesebb látókörre tett szert, a történelem és földrajz vonzotta, de egyedül az orvosi pályát tudta elképzelni és úgy érzi, sikerült orvossá válnia. 1957-ben került a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, azóta él Pécsett. Az I. Sebészeti Klinikán kezdte a munkát, általános sebészetből szakvizsgázott, de hobbija az anaes- thesiológia és az intenzív the- rápia volt, így a néhai dr. Török Endre docenssel és a jelenlegi professzorral. Tekeres Miklóssal 1970-ben létrehozták az önálló ahaesthesiológiai és intenzív therápiás osztályt, ebből is szakvizsgát tett. Előbb az Idegsebészeti Klinikán, majd a Fül-Orr-Gége Klinikán ugyanebben a munkakörben dolgozik adjunktusként. Közben 1971-ben Nigériában a biafrai polgárháború után egy évet, 1975-től Tunéziában három évet (családostól) és 1980-ban Kambodzsában a Pol Pót rendszer bukása után két hónapot töltött hivatalos minőségben, nemzetközi teamekben, utóbbit a svájci Vöröskereszt alkalmazásában. Három felnőtt gyermeke van: egy jogász-politológus, illetve egy szemorvos-gyakornok fia és francia-angol szakos bölcsészhallgató lánya. Pártnak tagja soha nem volt, de családon belül és környezetében mindig politizáltak, nyitott szemmel éltek. Az utóbbi évek változásai az MDF-be vezették, ahol néhány hete a városi szervezet elnökének választották meg. Úgy véli, hogy az utóbbi idők egyre erősödő nemzetközi kapcsolataiban és főleg az egyes emberekkel való kapcsolatokban személy szerint nekünk is ki kell vennünk a részünket, ezért csatlakozott örömmel az Európa Ház mozgalomhoz. Wolf Gyula püspöki titkár. A 29 éves fiatalember a Tolna megyei Tolnán született. Az általános iskola elvégzése után a szekszárdi Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola gépész szakán érettségizett. Ezt követően jelentkezett teológusnak a pécsi egyházmegyénél. Innen az akkori megyéspüspök, Cserháti József küldte Győrbe, a Teológiai Főiskolára, ahová másfél évi katonáskodás után, 1983- ban vonult be. öt évvel később, 1988-ban Cserháti püspök szentelte pappá. Hivatásának első állomáshelye Má- riagyűd volt, ahol 13 hónapig szolgált kópiánként. A harkányi rövid lelkészi megbízatása után Szekszárdon lett se- gédlélkész, Mayer Mihály megyéspüspök ebből a szolgálatból szólította el titkárának. A sokoldalú, mozgékony fiatalember a titkári, szervezői, képviselői teendők ellenére ma is elsősorban pap maradt. Bár a lelkipásztort munkára kevés ideje jut, a Mindenszentek templomában rendszeresen misézik a karmelita nővéreknek, szívesen helyettesit beteg papokat, és egy gimnazista hittancsoportot is vezet. Angolul és németül tanul. Sokat olvas, kedvenc témája a filozófia, társadalmi jelenségek, problémák megfigyelése, értékelése. Dr. Kerner Ödön, a Fellbach Rt. elnök-igazgotója. 1946-ban Véménden született, inasként itt kerülj először kapcsolatba a kereskedelemmel is. Végig dolgozva, esti, illetve levelező tanulmányok során végezte el Pécsett a Közgazdasági Technikumot, majd szerzett diplomát a JPTE Közgazdaságtudományi Karán. Hasonló módon nyert szak- közgazdász! oklevelet, 1990- ben diplomamunkájából doktorált. Felszabadulása után a Pécsi ÁFÉSZ-hez szerződött boltvezetőnek, később a Konzum Áruházban dolgozott egyre magasabb beosztásokban. 1989-ben innen ment át az alakuló Fellbach Részvénytársasághoz, ahol még ebben az évben három évre megválasztották a társaság elnök-igazgatójának. Azóta munkálkodik a nagy vállalkozás, a pécsi autós bevásárlóközpont létrehozásán. Nős, két lánya van. Egész embert igénylő munkája mellett kevés szabad idejében lelkes sportbarát, amatőr teniszező. Gáldonyi Magdolna- Kaszás Endre Valamennyiünk előtt ismert a szomorú tény, miszerint hazánkban, s így szükebb régiónkban is a bűnözés nagyméretű növekedése tapasztalható már hosszabb ideje. A megszaporodott bűncselekményekkel szemben a rendőrség — elégtelen létszáma és felszereltsége következtében — csak rendkívüli erőfeszítések révén tudja biztosítani a felderítés viszonylagos eredményességét. Mind elterjedtebb az a nézet, hogy a bűnüldöző szervek csak a lakossági kapcsolatok erősítése, a bűnmegelőzés társadalmasitása útján lesznek a jövőben képesek a bűnözés növekedésének megállapítására, visszaszorítására. Ezért is fogadtuk örömmel, hogy az elmúlt hónapokban megyénk több helységében lakossági kezdeményezésre bűnmegelőzési célzattal kisebb-na- gyobb létszámú csoportok alakultak, amelyek rendszeres járőrözéssel, a védendő objektumok őrzésének megszervezésével próbálnak lakóhelyük bűnügyi helyzetén javítani. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság megelőzési alosztálya, felismerve ezen állampolgári kezdeményezések jelentőségét, ez úton is fel kívánja ajánlani segítségét, támogatását a közös cél érdekében. Felhívjuk minden már megalakult, illetve szervezés alatt álló bűnmegelőzési társadalmi egyesület vagy csoport figyelmét arra, hogy ha tevékenységük során bármiféle jogi vagy szakmai segítségre lenne szükségük, forduljanak bizalommal alosztályunkhoz, illetve a területileg illetékes rendőrkapitányság megelőzési előadójához. Ezt megtehetik közvetlenül, vagy bármelyik rendőri szerven, körzeti megbízotton keresztül is. A rendőrkapitányságokon az alább felsorolt munkatársaink várják jelentkezésüket: Pécsi Rendőrkapitányság: Bogárdi János rendőr százados. Telefon: 11-666. Komlói Rendőrkapitányság: Wölfinger László rendőr főhad- nagy. Telefon: 81-013. Mohácsi Rendőrkapitányság: Süllős István rendőr alhadnagy. Telefon: 28-00. Szarka László -rendőr főhadnagy. Telefon: 28-00. Siklósi Rendőrkapitányság: Szalai Oezső rendőr alhadnagy. Telefon: 21-311 Szigetvári Rendőrkapitányság: Káró László rendőr százados. Telefon: 12-311. Keressenek fel minket, hogy segíthessünk! A bűnmegelőzésben egymásért vagyunk! Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, megelőzési alosztály, 7622 Pécs, Kilián Gy. u. 1. Telefon: 11-666
